Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-15 / 210. (2727.) szám

<W«GAI-Ma.G^AR-HTRIiZ® 1931 szeptember IS, fcefléL 6 bizakodó a hangulat és a párt jelölőlistája már a legtöbb helyen elkészült. A nyitrai járásban Kólón község lakóssága nagy bizalommal hallgatta Cső­fal vay Géza titkár és Braith András fejtegetéseit, akik a községi választás jelenitőségével foglal­koztak. Alsócsiatáron Cséfalvay Géza és Ment Jó­zsef agitáltak nagy hatással a párt érdekében. Az Ipoly völgyében Reichel Kálmán körzeti tit­kár Kővár, Balag, Ipolykeszi és Haraszti köz­ségekben ért el szép eredményt. A kormánypártok kétségbeesett választási erőlködése Keletszlovenszkén Kassa, szeptember 14. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A választási front Keletszlovenszkén kezdettől fogva jóval csöndesebb ezid-én, mint más alkalom­mal szokott lenni. A hatalmas gazdasági válság, a katasztrofális termés maga agitál — a kormány­pártok ellen. Keletszlovenszkén számtalan olyan község akad, amely megfelelőnek minősítve eddigi képviselőtestüle­tét, inkább meghosszabbítja annak mandátumát, de nem választ, csakhogy megszabaduljon a né­hány ezer koronás választási költségektől. A listákat egyébként vasárnap délig mindenütt be­adták. A listák összeállításánál cseh agrárpárti kö­rök majd minden községben nyomást próbáltak gyakorolni abban az irányban, hogy a pártokat félrevezetve, rábírják őket közös listák benyújtására. Ezzel azt akarták elérni, hogy a bomladozó agrár­párt jelöltjei is rákerüljenek a közös listára s ez­által mandátumot nyerjenek. így például Somodi községben megtörtént az az abszurdum, . hogy a jegyző félrevezetése folytán olyan listát adtak be, amelynek cime: „Országos keresztény- szocialista, magyar nemzeti és agrárpárt közös listája." A magyar nemzeti párt kassai kerületi központja erre rögtön intézkedett, hogy ezt a lehetetlen listát megsemmisítsék és kizárólag pártjaink közös lis­táját nyújtsák he vasárnap délig. Hasonló eset tör­tént Jabloncán is, valamint több más községben. Ugyancsak jellemző az agrárpárt teljes bomlására, hogy például Szeszta községben az aránylagosan választandó 15 tagú képviselőtestületbe az agrárok már csak két tagjuk felvételét kérték, amit azonban a magyar nemzeti párt kereken visszautasított. A Bodrogközben mindkét pártunk titkárai végig­járták a községeket és közös vagy önálló listákat adtak be aszerint, hogy az egyes községekben me­lyik pártunk szervezete erősebb. Pártjaink Tisza- ásvány, Tiszasalamon, Kisgéres. Csap, Bottyán. Bacska és Bodrogmező községekben tartottak eddiig gyűléseket vagy értekezleteket, ezután pedig Boly, Nagykövesd, Őrös, Nagygéres kerülnek sorra, meg a legdélibb községek, ahol eddig az agrárok, vala­mint a szociáldemokraták folytatnak kétségbeesett agitáeiót. Jellemző a kormánypártok erőfeszítésére, hegy a katánnenti Csap községben maga Slavik belrgy- és Dérer iskolaügyi miniszterek, valamint Farkas Zoltán dr. szenátor próbálták puhítani a válasz­tókat.-ifvagy erőfeszítések történnek itt a járási főnökök vés jegyzők részéről is, hogy a pártok aránylagos er’ejük szerint osztozzanak a mandátumokon. Az 1 főként annak lehet tulajdonítani, hogy megszűnt a földek, erdők és közlegelők osztoga­tása és a jelenlegi ínségben nemcsak hogy sem­minemű segítség sem tapasztalható részükről, de még pártjaink mentési akcióját sem tették ma­gukévá. Egyébként a kormányban ülő agrár- és szociálde­mokrata pártok egymás ellen folytatnak leleplező hadjáratot a Bodrogközben a magyar válaszrák nagy elégtételére, akik jól tudják, hogy magyar ember helye csak a magyarság ellenzéki pártjai sorában lehet. Sírásig elé kerülnek a cselt pártok panamavádjai Prága, szeptember 14. A nemzeti szocialista párt, amely a Stribrny-eset kapcsán súlyos er­kölcsi vereségeket szenvedett s minden oldalról korrupcióval vádolták meg, most kétségbeesett taktikához folyamodott s erkölcsi pozíciójának erősítése érdekében panamákban való részesség­gel támadta a nemzeti demokratákat s hasonló kampányt kezdett az iparospárt ellen. A nemzeti demokraták elleni rohama balul végződött. A Národni Listy bejelenti, hogy a nemzeti demokrata párt a szocialista Telegraf ellen, amely a kampányt vezette, sajtópert indít. Azonkívül közli, hogy a nemzeti demokrata párt vezetősége nem ej­tette el azon javaslatát, hogy a parlament vizsgálja ki az összes korrupciós eseteket, me­lyekről eddig szó eshet. A párt továbbra is kívánja a parlamenti ellenőrző, vagy vizsgáló bizottság létesítését. Hagy feaifeau van a eseti issrssgirt A cseh iparospártot ugylátszik, rendkívül ér­zékenyen érinti az a választási pamflett, amelyet most nagyban terjesztenek az iparospárt hívei között. Az iparospáríiak erősen aggódnak amiatt, hogy a pamflettben levő leleplezések miatt párthiveik megcsappannak. Hogy milyen nagy veszély fenyegeti az iparospártot, elképzel­hető abból, mit ir maga a párt központi orgánu­ma, a Reform a. — A nemzeti szocialisták az iparospárt ellen nagy akciót terveznek, — kezdi vezető helyen a lap. — Pártszakadást igyekeznek provokálni s éppen azért teljes erővel támogatják Prágában Samek dr. jelöltlistját. mert azt remélik, hogy , igy pártunkat meggyöngithetik. Samek dr., mint I kétségtelen megállapítást nyert, odaadó hive a | nemzeti szocialista pártnak, mely neki ezért a kereskedelmi miniszteri tárcát ígérte oda. A nemzeti szocialisták valószínűleg még a vá­lasztások előtt napilapot fognak kiadni az iparos párt ellen. A lap főszerkesztője egy külügymi­niszteri tisztviselő lesz, felelős szerkesztője az ipa- agrárpárt érzékeny veszteségeit a jelentések szerint rospárt egyik volt alkalmazottja. Párthiveinket és olvasóinkat figyelmeztetnünk kell — folytat­ja a Reforma, — hogy még a választás előtt pártunkat tengernyi szennyel és váddal fogják a közvélemény előtt elhalmozni s mindezt azért, mert a nemzeti szocialisták azt szeretnék, hogy pártunk a vá­lasztáson meggyengüljön, hogy azután azt ál­líthassák, hogy a legközelebbbi nemzetgyűlési választáson az iparospárt nem éri el a válasz­tási számot és igy kénytelen lesz likvidálni! Úgy látszik, ez a veszedelem tényleg komolyan fenyegeti az iparospártot.Mint ismeretes, a cseh iparospárt is egyike azoknak a pártoknak, me­lyeknek hivei nem élnek kompakt tömegben, hanem a lehető legteljesebb szétszórtságban. Az egész országban tekintélyes számú szavazatok dacára könnyen megeshetik az iparospárttal, hogy az első skrutiniumban törzshelyükön, Prá­gában nem érik el a választási számot s igy tel­jesen kibukik a nemzetgyűlésből, mint a cseh nemzeti munkáspárttal történt. az adóemelések kérdése A választási kampány legfontosabb argumen­tuma minden oldalon az adók kérdése marad. A polgári pártok azzal érvelnek a szocialisták el­len, hogy a szocialisták uj adónemek bevezetését szorgalmazzák. A szocialista sajtó élénken reagál ezekre a hirekre. A Právo Lidu mai számában leplezetlenül bevallja, hogy a cseh szociáldemo­krata párt parlamenti klubja valóban tárgyalt egyes adók felemelésének s újabb adók bevezeté­sének lehetőségéről, de hozzáteszi, hogy ezek az adók csupán a magas jövedelmű rétegeket ter­helnék. így elsősorban a részvényszelvényeket és a tantiémeket adóztatnák meg, továbbá az örökösödési adónak száz százalékos emelését követelik. A szociáldemokrata sajtó egyelőre csak ezeket az adóemeléseket ismeri be. Természetesen ez csak köntörfalazás és elleplezése a valóságos helyzetnek. mert«például Meisner igazságügymi- n’szter, a párt egyik vezére, két nappal ezelőtt jelentette ki az ostraui bányászok előtt, hogy át­menetileg szükséges lesz rendkívüli jövedelmi adóhoz folyamodni, amely 100—140 millió bevételt kellene, hogy biztosítson az államkincstárnak. Természetesen ő is megemlítette a tantiémndót. Ez a két adó szerinte a munkanélküli segélyekre lesz fordítandó. Jellemző még Meisner véleménye a jövő évi költségvetés állítólagos „megtakarításaidról. Csak sajnálni lehet, — mondotta Meisner, —' hogy a jövő évi költségvetésben tiz százalékos törléseket eszközöltek, minek következtében a munkalehetőségek csökkenni fognak. Meg fog nőni a munkanélküliség s amit megtakarí­tanak, ugyanazt a munkanélküli segélyeken el fogják költeni. Az agrárok sem néznek optimizmussal a tél elé, Beran képviselő vasárnapi beszédében szóról- szóra ezeket mondotta: — Bizonyos, hogy ezen a télen a munkanélkü­liség az egész világon szédítő dimenziókat fog elérni 6 nálunk is jogosultak ebben az irányban az aggodalmak. Ki van zárva, hogy a szociáldemokraták adó­tervei csupán az itt fölsorolt három-négy adóra szorítkoznának. A Lidové Noviny, a nemzeti szo­cialisták nagyszerűen értesült lapja elárulta, hogy a kávé és tea vámját ötven százalékkal eme­lik s a gyufailletéket és a dohányáru árát is emelni készülnek. Ezt a hirt ugyan a kormánypártok lapjai cáfol­ták, de a cáfolatnak vajmi kevés értéke van, mikor a Lidové Noviny nem vonta vissza híradását. A választások után tehát várható az uj adók és adóemelések lavinája. A szocialisták egyik főkövetelése az örökségi illetéknek 100 százalék­kal való emelése s azt mondják róla, hogy csak a tehetős rétegeket fogja sújtani Nos hát a szociáldemokraták és általában a kormánypártok súlyosan csalódni fognak ezzel a kirakatba tett adótervükkel, meg a kávé és dohánydrágitási terveikkel: a falu legszegényebb népe is iríó- zattal fog elfordulni tőlük a választás napján. Perg'er uíab5> honpofgársási kálváriája Washingtonban A prágai választási kampány leghevesebb frontszakaszán a Stribrny-féle frakció és a Be- nes-féle nemzeti szocialista párt viv egymással harcot. Stribrny ligája a honpolgárságától és képviselői mandátumától megfosztott Perglert állította listája élére. Pergler a nyár elején Amerikába utazott, hogy onnan hazahozza csa­ládját. Visszatérési szándéka azonban akadá­lyokba ütközött, mert a washingtoni csehszlovák követség megtagadta diplomáciai útlevelének meghosszabbítását, illetve csak ideiglenes útle­velet hajlandó neki adni. Pergler nem akarva megszakítani az állampolgárságra vonatkozó jog­igénye folytonosságát, nem fogadta el az ideig­lenes útlevelet, hanem — az Express mai jelen­tése szerint — az amerikai hatóságokhoz fordul, igazolja előttük csehszlovák állampolgár voltát, bejelenti hazautazási szándékát s ismerteti a csehszlovák követség álláspontját. Előrelátha­tóan ki fogják utasítani. Az eset rendkívül jó agitációs anyag Stribrnyék részére. Papsajt-hisasszony Irfa: Lormczy György Apja kertész odakünn a Liget-uocában, ami tudvalévőén hosszú, kettős villasor. A parkokban és konyhakertekben elbújnak a szesz :yes kis és nagy nyárilakok, a fák és a lombok diszkréten mindent elrejtenek. Torma István ö Burdáék ker­tésze, a dúsgazdag vállalkozóé, aki maga is a vil­lájával tart: ő is elbújik a fák közé. Torma István mindent rendben tart, a villát Í6 és előtte a parkot é6 hátul a villa mögött, a konyhakertet. A park­ban a hallgatag és jól nevelt bokszusok szeré­nyen összehúzzák magukat. Tudják, hogy az élet határát nagyon szűkre szabták és a terpeszkedés­nek útját vágja az olló. A park közepéről nagy, hatalmas terebélyes hársfa gőgösen veti rá árnyé­kát. A nyugalmazol minis?*"' aki kénye-kedve szerint nyujtózkodhatik, neki minden szabad. Az övé a park a kerítésig é6 a levegő, föl az égig. Torma István hallgatag, csendes, békességszere­tő, 6zinte szelíd ember. Látszik rajta, hogy ter­mészetét a természettől tanulta. A virágoktól, amik az illat nyelvén halkan lehelik el, amit mondani akarnak a világnak és a gömböl; üre nyírt néma bokszusoktól, akiknek a hallgatása mindent elmond, ami a csillagok között odaíönn és a parikban idelenn végbemegyen. Az egyetér­tés tehát tökéletes. Torma István megérti a par­kot és a park megérti Torma Istvánt, akár van eső. akár nincs. Körülbelül ilyen Ciliké is, Torma Ciliké, a ker­tész leánya. Természetes, hogy ilyen; ő is itt nőtt fel, a parkban és a konyhakertben, a bokszusok között. Jelentéktelen, kis csitrinek látszik, pedig maga is olyan gömbölyű és formás kis bokszus. Ciliké nagyon édes kis jószág. Úgy csicsereg, mint a cinke és a fekete rigó odafönn a nyugalmazott miniszter lombja között. És két bogárszeme csil­log. mint a szentjánosbogár a rlbizke bokrán al­konyaikor. Csak éppen hogy a természet egy ki­csit mégis megbotlott Cilikében. Úgy botlott meg, hogy mikor megbotlott, a Ciliké mosolygós, ked­ves kis arcocskáját teleszórta paprikával, még e mosolygása se látszik a paprikától. Persze, ez olyan, mint a találós mese, amit, meg kell fejteni. Mi tehát hamarosan meg is fejtjük a találós mesét. Megváltjuk, hogy « Ciliké arcát nem paprikával szórták tele. hanem szeplővel. Úgy te­leszórták, hogy egyéb nem is látszik az arcából. Tehát az se, hogy szép e Ciliiké, vagy nem szép. De hiszen abban az édes bimbókorban, amelyben Ciliké hordja a kegyetlen szeplőket, még nem is az a fontos, hogy szép-e a kislány, vagy nem szép, hanem az, hogy jó-e a kislány, vagy nem jó. A jó kis Ciliké nem tehet róla, hogy a bájos kis bok- szuson mégis, vagyis máris megakadt a siheder éhes szeme. Két kertészlegény segített a nagy park és a nagy konyhakert ápolásában Torma Istvánnak. Szakajtó János, az egyik kertészlegésiy, nyári vi­rágápolás közben Összeakadt a kertben Cilikével. Nagyon meleg volt és Ciliké ott kószált a tikkadó virágok között. Szakajtó János rákiáltott: — Ne babrálj itt! Ciliké nevetett. Azt hitte, hogy tréfál a legény. — Né! Hogy még én ne babráljak! Miért ne babrálnék? Szakajtó János nem mondta meg, hogy miért ne babrálna Ciliké. De Jánosban valami nagyon forr­hatott, mert elfordította a fejét. — Te! Te Papsajt-kisasszony! — Papsajt! — méltatlankodott Ciliké és hara­gosan nézett a fiúra. — Papsajt! Miért volnék én papsajt! — Úgy tele van szeplővel a képed, hogy az em­ber helyet se talál rajta, ahol megcsókoljon. A papsajt ott nő, ott terpeszkedik a kerítés kö­rül, az uocakő között. Olyan semmire se való te- nyevéez valami. Dudva. Se ize, se illata. Meg se látják. A libák heverésznek rabja, meg a cigány- gyerekek. Olyan, mintha nem is volna. Papsajt! Ciliké nagyon elhalványodott és a kegyetlen szep- !ők még kegyetlenebből előtolakodtak, szinte meg­híztak a Ciliké sápadt arcocskáján. És Ciliké a maga gyöngyvirágfehér szelídségével félénken re- begett Szakajtó Jánosra. Majdnem eirva is fakadt. — Nem is magának tartogatom! Magától még a szop lömet is sajnálnám! Nahát! Úgy látszik, Szakajtó János maga is megröstel- lette a dolgot, mert kérlelhetve nyúlt a Ciliké szeplőt felé, hogy azokat megcirógassa. — Pedig milyen csinos volnál! Ciliké a kézire ütött. Szeme haragosan villám- lőtt a fiúra. — Menjen! Hagyjon békét a — szeplőimnek. Várod Jóska, a másik kertészlegény, ott áso­gatott a közelükben. Nagyon nevetett. — No, te megkaptad! Várod Jóska mérgesen vágta az ásót a földbe. Azt hisszük, szívesebben vágta volna a Szakajtó János hátához. De Szakajtó János szerencsére el- sompolygott a közelből és Várod Jóska tovább áso- gaiott. Fészket ásott a krumpli alá. Ciliké segí­teni akart neki. A földön heverő zsákból előszed­te a fölvagdalt krumplit és kötényéből gondosan ejte,gette a fészekbe, amit Jóska ásott. Be is ta­kargatta a fészket, nehogy a krumpli megfázzék. Hiábavaló évődés volt az egész. Legalább Ci­liké úgy tett, mintha már el is felejtette volna a dolgot és Szakajtó Jánost kutyába se venné. Hogy miért nem veszi kutyába, azt majd alkalomadtán megkérdezzük Cilikétől. Addig azonban azt hisz- szük, hogy Ciliké, mint minden kis szeplős a vi­lágon, még a szeplőt is elviseli, ha éppen muszáj és ha már a jó Isten odaragasztotta az arcára, de ha a legény vágja a fejéhez, azt el nem viseli. Ciliké okos kis bokszus. A Szakajtó János gorom­baságából megtanulta, hogy János nem szereti a szeplőket. Nem szereti! Hát ki a manó szereli? Maga Ciliké se szereti, amint- tudjuk. Az ember azt képzelné, hogy miután Szakajtó János és Tor­ma Ciliké közösen és egyetértőén nem szereli a szeplőt, tehát közösen és egyetértőén szereli — egymást. Erről azonban csak akkor lehetett vol­na szó, mikor még Szakajtó Jánosnak nem járt el a szája. De most! Ezentúl Szakajtó János hiába settenkednék Ciliké körül, annyit mondhatunk! Ellenben itt van Várod Jóska öt lépésnyire. Várod Jóska a fészket ássa ugyan a krumpli alá, de azért Várod Jóska se a krumplit, se a fészket nem igen nézegeti. Várod Jóska a Ciliké égő csillagait nézte, amik feléje ragyogtak a szeplők közül. És Várod Jóska a földbe szúrta az ásót és a nyele végére könyökölt. Nagyon szorongatta a szegény ásónyelet, mert az ő szivét is szorongatta valami ásónyél. — Te, Ciliké... — szólt kissé habozva a kis szeplősnek. — Csakugyan azt mondta? — Mit? — Hogy te papsajt vagy. Papsajt-kisasszony. — Azt. — Mér mondta? — faggatta József. Ciliké abbahagyta az ültetést. Oldalvást pislo­gott. Vonogatta csontos válbicskáját — Mit tudom én, mér mondta. Tán hogy olyan szeplős vagyok. — A papsajt nem szeplős. Cilikének akadozott a szó a torkán. — A papsajt se kell senkinek se. Jóska egy kicsit el fulladt. — Az se? Hát még ki se? Ciliké lehajtotta a fejét. — Hú t... tán én xmaigaan se. Jóska izzadott. Törölgelte a homlokát. — Ki mondta azt? Hogy te nem kellesz! Te vagy a legszebb az egész uocábaa. Cilikének hevesen dobogott a szive. Csakúgy bukdácsolt a száján a szó. — Hiszen ha az a kutya szeplő nem vóna! Jóska körülpislogott a kerten. Nincs-e valaki a közelben? Valaki alatt persze a sunyi Szakajtó János értendő, aki mindig ott kereskedik, ahol semmi keresnivalója 6incs. Az ember sose tudja, melyik kerítés mögött nyújtózkodik. Honnan buk­kan elő. De Várod Jóska senkit se látott és ezért nekibátorodott; közelebb húzódott Cilikéhez. Né­ha már nekilendült a karja .,. Arra, Papsajt-kis­asszony felé. Tapasztalatból mondhatjuk, hogy mikor az em­ber fejében efféle huncutságok motoszkálnak, ak­kor már hamarosan meg is esik a huncutság. Az egyik fordulónál Várod Jóska ugv látta, hogy a krumpli ültetés nem is olyan sürgős, amilyennek akkor képzeli az ember, amikor belefog. Ciliké ott hajladozott az ásó körül és Jóska azt érezte, hogy Ciliké sokkal sürgősebb a krumplinál. Jóska magába méltatlankodott. Né! Méghogy papsajt! Méghogy szeplős! Kinyújtotta a kezét és megsi­mogatta a Ciliké arcocskáját. — Haragszol? — Én? Miiért haragudnék! Nem bántott maga engem. — Én bántottalak vóna! — Dekát az a ... Jóska közbevágott: — Mit! Az a! Semmise. Ha akarom van, ha aka­rom, nincs. — Mi nincs? — Semmi sincs. Szeplő sincs. Csak megcsókol­lak, aztán nincs szeplő. — Igazán? — lihegett Ciliké. — Persze, hogy igazán. Már akkor a karja oda is fonódott a Ciliké pu­ha, karcsú dereka köré. Két fiatal dobogó szív el­indult, hogy megkeresse egymást. És az ajk, a szem is utána szállott. Ki tudja azt, mi történik.a csók pillanatában! Ki lát itt? A nagy fény min­dent elborít és eltakar. A szem lecsukódik. Nem akar látni. Hiába akarna. Mi, hála Istennek, látunk. Látjuk, hogy Cilikéről és Várod Jóskáról van szó. És a szép lökről is persze. A szeplők engedelme­sek. Mikor a csók megjelenik az arcon, a szeplő egyszerre eltűnik. A szerelemnek nincs szeplője. A csók fölcsókolja a szeplőt. Magamagát csókolja a szeplő helyére. A szépséget és az üdvösséget. A szerelmet. Az örök lángot, ami beragyogja és megszépíti a világot, Papsajt-kisasszonyt is. A pap­sajtból ailoét formál. Havasi gyopárt. Kék nefe­lejcset. Égő, tüzes, forró piros rózsát.

Next

/
Thumbnails
Contents