Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-11 / 207. (2724.) szám
4 "PRXGAiMaO^ARHIRIíAP 1A31 ggepteanbeg ll. péntek. Három férjéi és hét bizalmasát gyilkolta meg Amerikában egy tiszasurádi magyar asszony Kiszemelt áldozatainak éleiét a maga javára biztosította — Ordogt spekuláció a családtagok, barátok, ismerősök halálára és összetartása a leghatalmasabb fegyver, amellyel magyarságunkat, vallásunkat megvédhetjük és jogainkat épségben megőrizhetjük. s Utána Haiczl Kálmán dr. foglalkozott a nagy gazdasági katasztrófával és felsorolta a pártnak ennek enyhítése érdekében kifejtett munkásságát. A gazdasági válságnak egyetlen orvossága a keresztényszocialista párt szociális hitvallása úgy, amint azt XIII. Leó pápa már negyven évvel ezelőtt hirdette és alapvető irányát megszabta a híres Rerum Novárumban. Általános helyesléssel fogadott beszéde után ölvedi János óva intette a magyar népet, hogy föl ne üljön a kormányt támogató pártok ígéreteinek, amelyek csak amolyan trójai falovak a magyarság megtévesztésére. Luzsica János érsekujvári gazda köszöntötte a naszvadiakat s kérte őket, hogy a községi választásoknál hívek maradjanak a párt elvei-' hez. mert ez az a párt, amely a keresztény szeretet alapján áll és a szegény munkások érdekeit szivén viseli. A pártgyülést a helybeli elnök, Mátyus Vince záróbeszéde fejezte be. A keresziénjfszoítatisfa sárt sikerei a Bodrogközben Kassa, szeptember 10. Az országos keresztény- szocialista párt vasárnap Perbenyiken, Királyhel- mece-n és Leleszen nagysikerű népgyülóst rendezettKirályhelmecen a pártgyülést. amelyen különösen a környékbeli falvak voltak nagy számmal képviselve, Virágh Béla ref. lelkész nyitotta meg. Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő közel egyórás beszédben ismertette a megjelent hallgatók előtt a párt nagy munkáját s felhívta a megjelentek figyelmét arra a kétszínű játékra, amelyet a kormánypártok folytatnak, amelyeknek törvényhozói a nép előtt ellenzéki hangon beszélnek, a parlamentben azonban minden uj terhet megszavaznak A szociáldemokrata párt mindenütt a legelső, ahol a nép vállárrá súlyos terheket- kell rakni. És ha látszólag szocializmust hirdet is, de telve vau csehszlovák sovinizmussal és gyűlölettel a földműves társadalommal és a polgári osztállyal szemben. A nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott beszéd után Fleischmann Gyula dr. kritizálta a kormányt. Eddig mindent támogattak, százmilliókat kaptak a bankok, százmilliókat a munkanélküliek, százmilliókat az ipar, közel egy milliárdot fog kitenni az államvasutak deficitje, csak a földművelő osztálynak nem jutott semmi — mondotta egyebek közt. Ez nem fáj a szociáldemokrata pártnak és nem fáj az agrárpártnak sem. Mi, keresztényszocialsie- ták mindent megtettünk, ami az erőnkből kí- telet-fc. Kértük a parlament és a tartom ánygyü- lés Összehívását, kértük a vámmentes búza behozatalát, kértünk ingyen vetőmagot szétosztani azonnal az ínséges vidékeken. A kormány mindössze 160 koronás vetőmagot helyezett Kilátásba, amelyet azonban csak hitelbe hajlandó adni a megszorult gazdatársadalomnak. Ez az akció még inkább kiváltotta az elkeseredést a gazdatársadalomból és ma teljes a fej veszettség. Ilyen körülmények között jön a szociáldemokrata és az agrárpárt a falvakba és azt akarja, hogy az elkeseredett nép szavazzon rájuk. A szónok arra kéri Bodrogköz népét, hogy a keresztéűyszocia- lista pártot támogassa szavazatával. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Kérész tury József ref. esperes, az országos végrehajtó bizottság tagja beszélt nagy hatással. Este fél hétkor Leleszen tartotta a ken-szoc. párt választási gyűlését, amelyen megjelent Lelesz község egész lakossága. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Fleischmann Gyula dr. tartományi képviselő foglalkozott a választások jelentőségével. Majd Derfinyák Gusztáv mondott lelkes, buzdító beszédet a megjelent közönséghez. Virágh Béla körzeti elnök hosszabb beszédben ismertette azt az eredményes munkát, amit a keresztényszocialista párt a járási képviselő- testületben végzett. Ez a munka nem üres demagógiából áll, mint más pártoké. Egy kommunista közbeszólásra a szónok megemlítette, hogy a kommunista párt járási választmányi tagja az elmúlt 3 év alatt kétszer szólalt fel. Egyszer, amikor megkérdezte, hogy mennyi lesz a napidij és másodszor, amikor azt kérdezte, hogy mikor lehet felvenni a napidijat. A leleplezés nagyon kellemetlenül érintette a megjelent kommunistákat, akik a nagy derültség közepette élénken tiltakoztak a kellemetlen igazság ellen. Ugyanaznap délelőtt Perbenyiken tartott pár- értekezletet Derfinyák Gusztáv központi titkár, ahol megejtették a jelöléseket- is. A keresztényszocialista párt Bodrogközben minden községben jelölni fog és az általános hangulat olyan kedvező a párt mellett, hogy a- legszebb reményekre jogosítja. Az elmúlt évek alatt ugyanis a- párt Bodrogközben a legkomolyabb és legsikeresebb munkát végezte, különösen a járási képviselőtestületben. így az országos keresztényszocialista- párt munkájának eredménye, hogy számos helyen rendbehozták az utakat és uj utak létesítése folyamatban van, ami egyrészt közcélt fog szolgálni, másrészt pedig a munkások részére munkaalkalmat jelent. Newyork, szeptember 10. Borzalmas esemény tartja izgalomban az amerikai magyarságot. A detroiti rendőrség letartóztatta Veress Rozáliát gyilkosság gyanúja miatt. A vizsgálat megdöbbentő körülményeket hozott felszínre. Az asszony bnrdosházat tartott magyaroknak, mérsékelt áron vállalta ellátásukat, sőt egyik- másikat- bizalmával tüntette ki. Akik jóban voltak vele, csodálatosképpen halálos baleset áldozatai lettek és minden esetben kiderült, hogy az asszony életét egyik- másik biztosítótársaságnál a maga javára biztosította. Szörnyű tömeggyilkölás képe bontakozik ki a nyomozás során. U-gylátszik, hogy három férjét pusztította el méreggel, ezenkívül három burdusa életét írják még a rovására, nem is számítva a negyediket, akinek halála körülményei terelték rá. a figyelmet. A magyarok azt beszélik most, hogy Clz férfit puszitott el. A detroiti rendőrség vizsgálata fogja kideríteni az igazságot. Veress Rozália Medina Street 784$. ez. házban lakott- Nála volt albérletben Makk István, aki az asszony állítása szerint vasárnap ebéd- ntán felmászott egy létrán, hogy a ház falán valami apró munkát végezzen. Á létrát a bur- dóe.asszony tártotta. A létra megcsúszott. Makk lezuhant, még pedig olyan szerencsétlenül, hogy koponyacsonttörést séznvedett, s mire beszállították a kórházba, már meghalt. Veress Rozália megsiratta a halottat, másnap azonban elment a biztositó intézethez és felvette azt az 1500 dollárt, imeiyre Makk biztosította az életét Veress Rozália javára. A szomszédoknak feltűnt ez az eset, annál is inkább, mert az asszonynak három férje és három burdosa szintén halálos szerencsétlenségek áldozatai lettek. Addig suttogtak, mig a rendőrség is tudomást szerzett a dologról és megindította á vizsgálatot. John Walker néger munkás azt vallotta, a rendőrség előtt, hogy Makk István a ház nyitott ablakából zuhant -ki. A néger volt az egyetlen szemtanúja az ötvenéves magyar halálának. A néger szerint a magyart nagy erővel kidobták az ablakon. Amikor látta a szerencsétlenséget, odarohant. Makk nem tudott már beszélni, ellenben a főjén és a ruházatán olyan nyomokat látott, mintha előzőén verekedett, volna. A fekete gyanúját elmondotta Veress Rozáliának is, aki erre állítólag bevallotta neki a gyilkosságot és 500 dollárt ígért a hallgatásért. Az asszony tagadja a gyilkosságot, a detroiti rendőrség szerint azonban minden valószínűség szerint az asszony egyik burdosa, aki szintén gyöngéd érzelmekkel viseltetett az asszony iránt, ölte volna meg Makkot. A gyilkosságban segédkezett az asszony 18 éves Vilmos fia. A félig agyonvert embert felvonszolták az emeletre és a nyitott ablakból hajították lé. A létrát később ödatámaSztották a falhoz és azután ellökték, hogy igy a halálos balesetet valószínűsítsék. A rendőrség erre firtatni kezdte a többi „véletlen41 halálos baleset ügyét is. Hat esztendővel ezelőtt már egyszer a rendőrségre került az asszony. Akkor két burdosa halt meg. a halottak gyomrát megvisz-gálták és a törvényszéki szakértők alkohölméfg'ezést állapítottak meg. Két évvel később áz asszony utolsó férje, Veress Gábor és egy burdosa hált meg, a garázsban caxbon monoxid mérgezést szenvedtek. Mindegyik esetben az asszony felvette a biztosítást-. A rendőrség Mordat János, Kulacsai János, Sebestyén István, Fejes Gábor, Kalló Lajos, Skriván János, Porciós István, Veress Gábor és Tóth László halálának körülményeit vizsgálja meg. Veress Rozália különben a hevesmegyei Tisza- surád községből ment ki Amerikába. ^ Keresztrejtvényeink megfejtői három napig kapnak ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájában. Olvassa el vasárnapi számunkban a föltételeket! ÖRÖK BÚ Irta: Komáromi János Jókor-délelőtt szerettek volna indulni, hogy idejében ott lehessenek a vacsi erdőben. öt szekér állt elő a katolikus templom előtti uccában, mert többen készültek ki a Vadászi- Társaság tagjai közül. Mint rendesen. Kurta dolmányban szállingóztak elő, szürke, vagy sötétkék nadrágjaik feszültek a combjaikon, fekete báránybőrbéléeü, farkasprémes kocsibun- dA'u cipeltek elő a balvállukon, mert a másik vállon a kováspuska lógott-. A kulacsokról sem feledkeztek meg. Harsány kedvben köszöntötték egymást, meTt mind összejöttek a meghívottak. Ott volt a nagy srétjeit mutogató Deák János, azután Drégely István, aki dióverő puskával nyomozta a farkast; a Vadászi-Társaság kántora: Gömöri László, úgyszintén Gyenes János, akinek szokása volt, hogy rendre lelövöldözte a kétgara- eosokat; azonfölül a mindenben pontos Ladányi Gergely s a Társaság orvosa: Nagy József, akit azzal bosszantottak legtöbbször, hogy jelenléte nem kívánatos, végül Végh Péter, aki ritkán találta el a vadad és a fiatal Dömötör Lajos. Az utóbbiról tudták valamennyien, hogy a legtisztább szívvel van a Vadászi-Társaság nótáriusa, Katona Józsi személye iránt. Ámde a Társasági nótárius érthetetlen módon késett ezúttal. Róla beszélgettek éppen e Deák János vitte a szót: — Nem tudom, mi baja lehet... Talán a régi bú kezdte ki ismételten... A többiek fölfigyeltek, ö pedig folytatta: — Három nap óta alig vehetni szavát... Jár-kél, mint az élőhalott... Talán valami egyéb gond emészti, — szólt közbe Gyenes János. — Hisz jókedvűnek látszik közönségesen! Itt már beleavatkozott a beszédbe Dömötör Lajos is, a leghübb barát. — Az az érzés nyugtalanít, hogy Józsi csak mutatja a kedvet. És mialatt félkaréjban fogták körül. Dömötör Lajos igy beszélt: — Három nappal ezelőtt láttam nála a „Hazai és Külföldi Tudósítások14 mellékla.pját, a „Hasznos Mulatságoknak Magam is átlapoztam később s olvastam benne, hogy a Belezűay- kerti Magyar Társulat november hó 11-ik napján eljátszotta Kisfaludy Károly ,.Kérők“ című játékát... Hát ezért van minden! Dömötör Lajos elhallgatott, a Vadászi-Tár^a- eág tagjai is hallgattak. Megérezték o pillanatban. hogy főfiskálMmrátjukoak alighanem szörnyű óka a lehet, a mellében dúló háborgásra. IT tarro/lUein fin n \\f\rtvr yLl / f ír rat, f iYilT><l/»n mulatságaikban, de ha itt-ott mutatta is a kód- vet, sejtették, hogy csak másoknak áltatása az. Megesett olykor, hogy a társaságban fölharsant népi-nótákba ő is beledörmögött valamit, ám valahányszor azt hitte, hogy senki nem látja, föl támasztott tenyerébe csuklott a feje. Egy s mást hallottak csupán félfüllel: hogy Déryné ifjasszony emléke keseriti koronkint. azt viszont széliében beszélték az urirenden lévők, hogy a főfiskális egy bizonyos színjáték miatt jár lehorgadt, fejje] az uccán, valahányszor szülei háza felé tart este tájt. Ám tőle-magától egyetlen zokszót nem hallott- soha senki. Á fő- fiskális ur hallgatott. Akkorára azonban sudár alakja föl is bukkant már a református templom felől bekanyarodó keskeny uccában. Jött... Kurta dolmányban, mely szétfeszült kemény nyaka alatt s vitézkötéses szürke nadrágban. Vadászkalapja alól messziről föltűnt féírövidre nyírt szöghaja s kerek szeméiről és tömpe orráról mindenki jól ismerte a városban a hallgatag íőfiskálist. Most is szótlankodva ért a társasághoz. Sorba kezet fog uri-<barátalvaL — Már azt hittük, hűtlen lettél hozzánk a mai napra. — törte meg a feszült csöndet Végh Péter, akit azzal ugrattak sokszor a többiek, hogy csak vaktából -szokta eltalálni a vadat, A Vadászi-Társaság nótáriusa kedvetlenül szólt vissza: — El találtam aludni keveset... S lefektetvén a legutolsó szekérbe kováepus- káját, a se rétes zacskót, meg a lőportartó tülköt, fölkapa&zkodott a hátsó ülésbe. Oldalán Dömötör Lajos, a legkitartóbb barát foglalt helyet. Abban a pillanatban már meg is indultak, sűrű ostorpattogás közt. Darab-ideig á szűk uocákban kanyarogtak s akkor — váratlan fordulóval — elhagyták a város szélső házait. Előttük állt a puszta-. Késő őszidő volt, November közepe. Hideg felhők vonták bo az eget s élet alig látszott közeli és távoli vidékén. Mintha az elszállt darvakkál minden madár elment, volna, a tájról. Mindössze egyszer surrant el fölöttük néhány varjú. Lengő csapkodással. A kerekek helyenkint mélyen süllyedtek a homokba s olyankor lépést húztak a lovak. Máskor ügetöre kaptak, ha síma útrész következett s ilyenkor zörgés verte föl az enyészeti hangulatot. 8 azalatt mintha látszott volna, már a vacsi rengeteg. De hamuszinben csak, az égbolt. legmélyén. Mint egy terhes felhő. Az elől-zörgő szekerekről nagy nevetés vert át egypárszor. Dömötör Lajos hallgatagon ült az utolsó szekéren, do akkor meglökte könyökével a társasági nótárius: —- Barátom, megnémulfnnk? ,.. Tudod-é. hogy az elmúlt héten összeállítottam a Vad ász 1- Tárwiság profokollu in állap föliratát? Itt vall az ii iiinanmthn.n — Hadd hallom! — biztatta a htt barát, aki Örült titokban, hogy az ékeatollu főfiskáüs beszélni kezdett végük A főfié-kálig ur előkotort egy nyolcadrét-pa- piroet s olvasni kezdett a sima homokon futó szekérben: „A Vacsi Vadászi-Társaság csötörtökölhetet- len Protokolluma, melyben találtatnak a Vadászi-Társaság Kezdete, Folyta és mindazon nevezetes Vadászoknak, kik ebbe beleirattat- tak, jeles tetteik, sőt még neveik isj és hogy hány nyúl fog elpusztulni, ennek jövendőben való Följegyzése és módja. Hihetetlen Forrásokból im veszed te a Társaság Nótáriussá, a Vadászi Társaság — tudja a Guta! — hányadik esztendejében.“ A főfiskális, úgyis, mint- Társaság! nótárius, olyat kacagott, hogy bikanyaka beleremegett: — Ez lesz a felirata a profcokollumnak! Dömötör Lajos velekacagott. S a főfiskális személye iránt, érzett tiszta indulattal mondta, hogy a prot-okollum fölirata jól van összeszedve, Jobban nem is lehetne. Messze jártak már. a félúton is talán. $ ekkor történt-, hogy valami igazítani való akadt a.z első szekéren, amire minden fogat megállt, ők leugráltak az ülésből s kinyújtóztatták keveset zsibbadt tagjaikat. Hamarosan előkerült s körbejárt a kulacs. Dömötör Lajos ugyan akkor elövonta ® fölolvasta hangosan a nótárius ur által összeszedett protokoílum föliratát, amin föihahotáztak mind a nyolcán. Maga a főfis kálié szintén mosolyogni kezdett. Ettől fogva szakadatlan maradt a'-jókedv, mert a főfiskálís, ur mosolya mindenkit jó hangulatra fakasztott-. Mintha nehéz ko esett volna lo a nyakukról... S ilyen kedvben fogyott tovább az ut. hátralévő része. Azalatt sebesen jött feléjük a vacsi erdő. A homokot most buckák tömegeibe fűlt el, melyeket — vihar Idején - minden pillanatban más alakba dobált a szél. Most azonban csönd volt s szakadásig feszültek az istrángok. A hátukban alig-a.lig látszott csak MIzse község. Egyszer aztán végleg megtorpantak a lovak. Helyhenvok-ak. Délidé lehetett & ők kilencen lekászálódtak a szekerekről. Ott álltak az Öetö-lgyes szélén, melynek szálfái nesztelenül hallgatództak az enyészet fölött. Néhol koronás rezgőt)vár terpeszkedett a tölgyóriások tetején Is túl. De a nyárfák hallgattak, ' Azalatt, pedig, a kéeő novemberi magányon át. messzi balkézről s szabályos Időközben tompa csattan ások estek. Drégely István, akiről a nótárius ur elmés kedvében feljegyezte a prótokoUumba. hogy dió verő puskával szokott nyomozni farkasok után, fölemelte az orrát é abba az irányba szimatolt: —• Mi lellöt-o? mm Fát, irtanak ara, me-hszobb. —- adta, meg a fölvilágoeitást a fiatal Dömötör Lajos. S akkor fölálltak az erdő szélén, melyet az utolsó Koháry Özvegyétől bérelt Kecskemét városa s egymástól jó távolságra helyezkedvén el, megindultak befelé. Óvatosan és földneb- tartott puskákkal. Aztán eltűntek az erdőben. Ősz volt, sivár ősz ... Észak felől valahonnét vadludak kiáltoztak á felhők alól, amint hanyatt-homlok menekültek déli irányba rralán az Áübunárl-mocsaraknak. Csönd állt ne utána, temetői csönd. Valamivel később puskás zó csattant ,kl a fák mögül. Aztán egy második fegyver puffant, de távolabbról. Ismét két puskalövés, de olyan messziről, hogy inkább csak rémlett talán. A vadászok befelé törtek ezalatt-. És amire, úgy egy óra múlva ismét összeverődtek volna az erdő túlsó szegélyén, egy róka, meg öt nyúl lett a zsákmány. De ugyanakkor gonosz sejtelmektől kinozva néztek össze: a Társaság nótáriusa hiányzott a soraikból. Deák János maga elé szólt-: Egy darabig vártak még, majd kiáltozni kezdtek, imóéok a begörbített- mutatóujjukon Rittyentettek keserves-hosszút, avagy a vadász- tülökbe fújtak bele, Válasz, nesz — semmi. Nyugtalanul fordultak meg e fölosatolván a zsákmányt, gyors -lépésben indultak vissza az elhagyott szekerek felé. Gyönge szól kerekedett aközben s megmozdult rá az erdő. A tölgyfákon csörögni kezdtek a száradt levélek <& halk zúgásba fogtak a nyárfák, ök nyolcán az egymás sarkában csörtettek. Mert- sejtették már, hogy komoly baja. lehet- a főfiakálte urnák. Félóra múlva elérték a vadon elindulási szegélyét-, do Ott meg is torpantak. Mert észrevették a Vadászi-Társaság nótáriusát. öt-t üldögélt Kecskemét város főfiskáliea- alig száz lépésre tőlük, egy fatönkön. Ková-s- puskája melléje volt fektetve, balkönyökével a oa’térdének dűlt meg 8 félarcát a tenyerébe temette. Fedetlen hajába bele-belekapott az eresz- ked őszéi s fölfodrozta egyeket hajfürtjét. De a főfiskálís ur nem látott, nem hallott semmit-. Csak ült a fatönkön s a földet- nézte előre- görbedt. nyakkal, mintha húzta volna a. .malomkő bú terhe. Jobbkarja élettelenül hullt alá. A nyolc vadász megrendülve állt egy csoportban. Mórt megérezték, hogy a fő fiskális ur mellében egy elesett nemzet,' keserűsége háborog. Megérezték, hogy nincs égetőbb bú, mint- nótft rius-barát juké ... Illába- itt minden önámitás. erőszakolt kedv... $öhá-Söha királyi alakjait, nem fogja látni színpadon! Ott üldögélt a fatönkön, csaknem roskado; va. Ok nyolcán álltak ni erdő szélén, vks/.afoj- íott. lélegzettel... Nem mertek közel adni hoxzA.
