Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-11 / 207. (2724.) szám

1931 szeptember 11 péntek. <PI««HM-MAGÍ?AR^HntLAEí 5 MAGYAROK! vasárnap délig minden községben nyújtsátok be ellenzéki jelöltlistáitokat! !S5BmK5S3BG£zai^MaiEi!ggBsaEifflainTMiaiiM^imrrMiijananaMMnnnaawwnMnMnaawMnaMMMMMMBBnan»aiiwi ii.ii miTrpnTT?nff'Li,M‘-iiiMiMt*nHWiLit*inini whiiiiiiii—mmmbh—n————hm—mbbm——b—b^—b Az államsegélyes inségmunkák rövidesen megkezdődnek—a népkonyhákra azonban nincs pénz Harmintmiliió a köziégi atépifiésekre — A gyermekélelmezési aktiéra hárommilliót fordít a kormány — Kolota János sürgető eiiárásai a prágai központi hivatalokban Me ifiéit Brentano Info, Németország legkiválóbb szoc.álpoSftikusa München, szoptember 10. Lujo Brentano, a kiváló müncheni szociálpolitikus és nem- z-etgazdász, tegnap éjj-el a müncheni Josefi- num-gyógy intézetben meghalt. A 87 éves tű- dióst súlyos hólyagf ájdalm akkai szállították néhány héttel ezelőtt az intézetbe, ahol az- uíán betegségébe bele is halt. Brentano nagyszerű tudományos karrier­re tekinthet vissza. 1844-ben született Asehaflen'burgban. 1872-ben Boroszlóban az állam tudományok professzora lett és mint egyetemi tanár működött Bor oszlóban, Strasshurgfoan, Becsben, Lipcsében és Ber­linben. 1914-ben vonult nyugalomba. Nyolc­vanötödik születésnapján a birodalmi elnök a német köztársaság legmagasabb kitünte­tésével, a birodalom saspajzsával ajándé­kozta meg. A pajzsnak ez volt a felirata: A német szociálpolitika nagy tudósának ée előimozd'i tóján ak. Amikor Lujo Brentano 1871-ben kiadta a Geschichte dér englischen Gewerkvereine ciimü müvét, amelyben a munkások koalí­ciós szabadságáért szállt síkra és a szakszer­vezeteket közintézményeknek p reklamálta, nemcsak a német szociálpolitika, hanem a német munkásmozgalom terén is úttörő munkát végzett. Munkájában két front ellen kellett harcot viselnie. Elsősorban Marx-szal állott szemben, aki az éppen akkor megje­lent Kapiíal című standardmüvében a mun­kát árunak fogta fel. Brentano kimutatta, hogy lényeges különbség vau minden egyéb áru és a munka mint áru között, mert a munkás, ba nem akar éhen pusztulni, nem tarthatja vissza tetszése szerint árukészle­tét, tudniillik munkaerejét a munkapiaci ól. De küzdenie kellett a Lassalle által képvi­selt vasbér törvény ellen is, amelynek értel­mében a magasabb munkabérekért a mun- káskonJiciók által folytatott harc céltalan, mert a bér állandóan a létminimum mes- gyéjén ingadozik. Brentano azonban még egy fronton vívott harcot, szembeszállt az akkor rendkívül divatos manchesteri iskolá­val, amely a munkások minden szövetkezé­sét a gazdasági szabadság ellen irányúiénak tartotta. Brentano a munkásszervezetekiben látta azt a platformot, amely a munkások­nak lehetővé teszi, hogy valóban szabad konkurreneiát teremtsenek a munkapiacon. De a szakszervezetekben, mint a oéhrend- szer legényegyesüléseinek folytatásában lát­ta a társas önsegélyzés nevelő eszközét iis, ami lehetővé teszi a munkásosztály felemel­kedését. Ebben az értelemben vett részt 1872-ben a szociálpolitikai intézet megalapí­tásában és a legkiválóbb tagja volt azoknak a tudósoknak, akiket katedra-szocialista gúnynévvel illetnek. De ez a csoport juttat­ta Németországiban a modern fejlődés útjára a szociálpolitikát. Brentano egész életén át a szociális libe­ralizmust képviselte és ez az elv, amely szembeállította őt Gustav Schmollerrel és Adolf Wagnerrel, szükségszerüleg a szabad- kereskedelem szenvedélyes híveinek tábo­rába vitte. Freihandelsargument cimü, 1901-ben megjelent müvében éles harcot in­dított a védővámok rendszere ellen és már akkor felfogta a világgazdasági élet egysé­gét és ennek jegyében követelte a munka felosztását az egyes nemzetek között. Bren­tano a történelmi gazdasági isik óla egyik megalapítója, amelynek azután az olasz Ferrero vált kiváló képviselőjévé. A nagy összefüggések iránt volt csodálatos érzéke és sohasem veszett el a részletekben. A Ge- schi'önte dér wirtschaftlichen Enlwícklung Englandjs cimü müve korunknak egyik leg­értékesebb gazdaságii históriája. Lehetetlen mindazokat a müveket és tanulmányokat egy napilapban felsorolni, amelyek nagy j-e- lentőségüek voltak a szociálpolitika tudomá­nya terén. A gazdasági tudománynak nem von olyan ága, amelyen értékeset és mara­dandói ne alkotott volna a a szociálpolitikát tömérdek értékes, modern eszmével gazda­gította. A közéleti szereplés nem csábította, n politikában sohasem játszott szerepet, cwak tudományának élt. A mai azoeiálpoliti­Prága, szeptember 10. A belügyminiszté­rium az országos hivatalok utján még nyár derekán felhívta a községeket,, hogy igen sürgősen tegyenek jelentést a községi köz­munkák, nevezetesen az útépítések állapotá­ról, illetve az útépítési tervekről, mert a belügyminisztérium a munkanélküliek segélyezéséről szóló törvénynek az úgy­nevezett pozitív segélyezésre vonatkozó szakaszai alapján ezeket a községi útépí­tési munkálatokat segélyezni, támogatni akarja. A pozitiiv segélyezés lényege az, hogy a kor­mány a munkanélküliek segélyezésére elő­irányzott összegeikből neim ad készpénz­segélyt, hanem a községek által a munka­nélküliség csökkentésére foganatosított út­építési s esetleg másnemű közmunkáknál — az úgy7 nevezett ínség munkáknál — alkal­mazott munkások bérének egy részét meg­téríti. A belügyminisztérium felhívása alapján a községek nyomban az országos hivatalhoz terjesztették útépítési terveiket s egyben bejelentették a pozitiv segélyre való igé­nyüket. Holota János dr., magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő, érsekujvári város- biró, a múlt napokban megjelent a pozsonyi országos -hivataMarii hogy az előrehaladott idényre való tekintettel e segélyek kiutalá­sát sürgesse. Az országos hivatal azt közöl­te, hogy a községek igényléseit összesítve a belügyminisztériumihoz terjesztette be. Ho- lota dr. nyomban Prágába utazott a kérdés mai állapotának teljes tisztázása céljából s a következőket állapi tóttá meg: Miután az inségmunkák állami támogatá­sa a népjóléti minisztérium tárcája terhé­re történilk, a belügyminisztérium a se­gélyigényléseket a népjóléti minisztérium­hoz tette át. Megállapítást nyert az is, hogy ezen a címen harminc millió korona áll a községek rendelkezésére s az igény­lések összege hetvenöt millió korona. Mosit már csak napok kérdése, hogy a belügy- és népjóléti minisztérium között a segélyezés módjára nézve a megegyezés létrejöjjön. Azt az elvi kérdésit kell ugyanis eldönteni, hogy a rendelkezésre álló összegből a nép­jóléti minisztérium az inségmunkákát Végző munkások munkabérére fizessen-e segélyt, avagy az ilyen inségmunkákat százaléksze- rüen segélyezze. Holota János dr. az illeté­kes vezető hivatalnokokkal való tárgyalásai során azon nézetének adott kifejezést, hogy sokkal helyesebb a százalékos segélyezés, mert a napszámok vidékenkint s a mun­ka minősége szerint is változnak, ezen­kívül figyelembe kell venni azt is, hogy a község jobban tudja beosztani a segélyt, ha tudja annak végösszegét, mintha csak az alkalmazott munkások bérének megté­rítésére kap valami összeget. Holo>ta dr. egyébként komoly ígéretet ka­pott arra vonatkozólag, hogy az inségmun- káTatoknak a pozitiv segélyalapból való ál­lami támogatása pár napon belül megtörté­nik s így kilátás van arra, hogy a községek a legközelebbi napokban a' segélyeket megkapják s a munkálatodat megkezdhetik kosok nagyon nagy száma képződött az ő gondos veztése alatt. Késő aggkoráig tevé­kenykedett, igy például 1924-ben Prágában is megfordult a szociálpolitikai kongresszu­son és nagy feltűnést keltett a Dawes-terv- ről és a békeszerződésekről mondott előadá­sával. Benne a nemzetközi tudományos élet egyik legnagyobb értékét veszi tette el és ezáltal jelentős számú munkanélküli sze­mély jut keresethez. Mtacs pénz a népkonyhákra Holota dr. képviselő ezt. az alkalmat fel­használta arra is, hogy kellő információkat szerezzen az Ínségeseknek a tél folyamán élelemmel való ellátásáról. Mint azt szövet­kezett ellenzéki pártjaink már ismételten is megállapítottálk, a vetőmagthlányon kívül az ■BMÉW—«'■ MM—— Gyomor- és bélzavaroknál, étványtalanság­szorulásnál, Mfnv'A1 ~vnmor- 'Tésnél. felböföoésnél, sz'iülésnél, bomlok- fájásnál. hányingernél 1—2 Dohár ttrmésze- fes „Ferenc József1* keserüviz alaposan ki­tisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelen­tésekben olvasúik, hogy a Ferenc József vi­zet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. idei rossz aratásnak második katasztrofális következménye az, hogy a mezőgazdasági munkás., annyit, sem keresett, ; hogy a saját és családja létét egy-két hónapra biztosítsa, vagyis kellő közsegély nélkül aktuális az éhínség ve­szélye. Tekintette] arra, hogy a szegény nép téli élel­mezéséről feltétlenül gondoskodni kell, Holota János dr. felkereste a közélelmezésügyi minisz­térium illetékes osztályának főnökét s minde­neselőtt azt kívánta megállapítani, hogy ez a minisztérium miként készült fel az inségakció lebonyolítására. Holota képviselő felhívta az illetékesek figyelmét a népkonyhák segélyezé­sének s uj népkonyhák létesítésének a szüksé­gességére, mert — mondotta — államsegély nélkül a községek képtelenek fenntartani a népkonyhákat. Ennek kapcsán szomorúan kel­lett megállapítani, hogy a közélelmezésügyi minisztériumnak a nép­konyhákra pénze nincs, mindössze a gyer­mekélelmezési akcióra van még három millió koronája. Holota dr. felhívta az illetékesek figyelmét ar­ra, hogy ha az élelmezési akcióra, különösen a népkonyhákra pénz nincs, úgy a minisztériumnak okvetlenül gondoskodnia kell a pénz előteremtéséről, mert e nélkül az ínségeseket ellátni nem lehet s az éhínség el­kerülhetetlen. Ami a gyermekélelmezési akciót illeti. Holota arra kérte a minisztériumot, hogy a rendelke­zésre álló összeg elsősorban a szlovenszkói Ín­séges járások lakosai gyermekeinek élelmezé­sére fordittassék. Holota dr. megnyugtató vá­laszt kapott arra vonatkozólag, hogy a közélelmezésügyi minisztérium az ellenzé­ki pártjaink követelésének szellemében külön expoziíurát létesített Pozsonyban, amely az ínséges járásokban a gyermekélelmezési ak­ciót végrehajtja. Holota képviselő végül arra kérte a köz ellátás­ügyi minisztérium illetékes osztályfőnökét, hogy ha ez évben már nem is volna miből segélyez­ni a faluhelyeken is felállítandó népkonyhákat, úgy a minisztérium az 1932. évi állami költség- vetésbe okvetlenül vegyen fel megfelelő össze­get, amelyből legalább 1932. január elsejétől kezdve támogathatja, az ínségeseknek eleeéggel való ellátását annál is inkább, miért a január- február hónap nyilvánvalóan a legkritikusabb időszak lesz, hisz az élelmiszcrké&zletek akkor­ra elfogynak s munkaalkalom is alig akad. A magyar küliigymmiszter Géniből váratlanul visszatéri Budapestre A haraiínchármas bizottságot tájékoztatta Genfben folytatott tanácskozásairól — Tíz százalékos tarifaemelést tervez a MÁV. Lényeges javulás a magyar pénzpiacon Budapest, szeptember 10. (Budapesti szer-j kesztőségünk telefonjelentése). Ivády Béla földművelésügyi miniszter a harminchármas bizottság szerdai ülésén bejelentette, hogy a kormány a mezőgazdaság számára eddig be­jelentett igényeknek megfelelően 80.000 mé­termázsa vetőbúzát és 5.000 métermázsa vető­rozsot bocsát rendelkezésre 1,750.000 pengő értékben, ami egy éven belül visszafizetendő. A szükséget szenvedő mezőgazdasági munká­soknak kedvezményes áron fognak adni ke­nyeret és lisztet. A harminchármas bizottság hatos albizottsá­ga a közoktatásügyi miniszterrel egyetértve a közoktatásügyi tárcánál összesen 2,300.000 pengő megtakarítást határozott el. A hatos albizottság elhatározta továbbá a népiskolai, valamint a polgári iskolai építési alap meg­szüntetését. A bizottság elvben elhatározta az egyetemek, a testnevelési főiskola, az állami színházak, a külföldi Collegiuin Hungaricumok szervezetében oly változások véghezvitelét, amelyek további jelentékeny megtakarításo­kat tesznek lehetővé. Budapest, szeptember 10- (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése). Az Újság arról értesül, hogy a kereskedelemügyi miniszté­riumban tárgyalások folynak a magyar állam­vasutak tarifájának emeléséről. A tarifabi­zottság tiz százalékos általános emelést akar, ami ellen a harminchármas bizottság nagy többsége szembehelyezkedik. A tarifaemelés ügyében állítólag szombaton lesz döntés. Budapest, szeptember 10. (Budapesti szer­kesztőségijük telefonjelentése). Walko kül­ügyminiszter ma reggel váratlanul hazaérke­zett Géniből. Délelőtt felkereste Károlyi Gyű-, la gróf miniszterelnököt, majd délben részt vett a pénzügyminisztérium nagyfontosságu értekezletén. Walko hazaérkezése nagy feltű­nést keltett, mert az eredeti terv szerint Wal- kó irányította volna Genfben a magyar dele­gáció tárgyalásait. Schober osztrák külügymi­niszter azon a vonaton utazott Genfbe, ame­lyen Walko. Útközben hosszasan tanácskoztak és az ut legnagyobb részét egy fülkében töl­tötték. A megbeszélések Salzburgig folytak. Budapest, szeptember 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése). A harminchár- raas bizottság csütörtöki ülésén Walko Lajos külügyminiszter hosszabb beszédben tájékoz­tatta a bizottság tagjait azokról a tanácskozá­sokról, amelyeket Genfben folytatott. Az első lépés a magyar kormány ismeretes memoran­duma volt, amelyben kérte az ország gazdasá­gi és pénzügyi helyzetének megvizsgálását. A jegyzék következtében magyar szakértők je leniek meg Genfben, akik részletesen tájékoz­tatják a népszövetség pénzügyi bizottságát a magyar helyzetről. Ezután a népszövetség pénzügyi szakdelegációt küld ki, amely a hely­színén is megvizsgálja a helyzetet Ez a láto­gatás erős erkölcsi hatást fog gyakorolni az egész pénzügyi világra és megkönnyíti a rö- vidlejáratu hitelek meghosszabbítására és az újabb kölcsön felvételére irányuló tárgyaláso­kat. Budapest, szeptember 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése). A Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása szerint a bankjegy- forgalom az elmúlt héten 21.3 millió pengővel csökkent, az érckészlet pedig félmillió pengő­vel növekedett. A kimutatás örvendetes javu­lást jelent a pénzpiacon.

Next

/
Thumbnails
Contents