Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-08 / 179. (2696.) szám

1A31 augusztus 8, szombat. T>RAGAI/V>AGVAR‘HIRIiAB s» SziDHÁzKörrW-KüLTURA Kétezer ember a veronai aréna színpadán Verona, augusztus. Velence hajszaga, dekoratív hanyagsága, kes­keny uccáinak harsogó zsivaja még ott kísért a Veronába száguldó gyorsvonat fülkéiben, de a vonat utasait fokozatosan az újabb, közelgő, ör­vendetes izgalom tölti el. Verona, az aréna, a nyílt, szabad ég alatti előadás, melynek illusztris vendégei között Marcel Journet szerepel. Az elő­adás karmestere Giuseppe de] Campo, a milánói Scala előkelő dirigense, rendezője pedig a Scaia kiváló főrendezője, az olasz drámairodalom rep­rezentatív képviselője, Budapest népszerű sze­zonvégi vendége Giovacchino Forzano. Este az arénában Kilencre hirdetik A nürnbergi mesterdalnokok előadásának kezdetét, de Verona már este hét­kor ünnepi arcot ölt. Rengeteg idegen és olasz sétál Verona formás, elbájoló sétányain. Már a veronai ég tiszta, fénylő, esti kékje világit. Csodálatos álom. A hatalmas aréna bel­seje ott nyúlik el előttünk harmincezer férő­helyével. ötemeletnyi magasságban futnak kör­be a régi, római körlépcsők. Ez a karzat. Itt ül a tömeg. Valóban reprezentatív tömeg. Legalább tízezer ember. A porondon széksorok, ez az előkelő vendégek föMszintje. Az aréna bejáratával szemben áll a színpad, kezdődik a porondon és felhuzódik az óriási lépcsősorokon. Előtte a zenekar, 180 ta­got számlál. A rivalda vakító fénységü lámpái égnek, a színpad szürke képéből egy határozott vonalat sem látni. A színpad elején két világitó torony áll, ezek a reflektorok. A színpad A nyitány után elhomályosodik a nézőtér és kialusznak a rivalda vakitó fényű lámpái. És ott áll előttünk a veronai aréna ragyogó színpa­di álma. Kezdődik az előadás. A legnagyobb müértő Jugoszlávia és a magyar színjátszás Prága, augusztus 7. Egy jugoszláviai olvasónk­tól kaptuk az alábbi sorokat: A P. M. H. július hó 29-áfci számának, a Szinház-Kömyv-Kulitura-ro- vatában „Jugoszláviában is megengedik a magyar színtársulatok működését" címen közlemény jelent meg, melyben a budapesti jugoszláv követség oék zatos és a tényekkel merőben ellenkező beállítással megdöntőm igyekszik egyes, közelebbről meg nem nevezett, de valószínűleg budapesti lapoknak 12 esztendő szomorú tapasztalataival igazolt azon meg­állapítását, hogy „magyar színtársulatok nem kap­nak működési engedélyt Jugoszláviában". Ez a cáfolatul szánt hivatalos nyilatkozat alkal­mas arra, hogy a tájékozatlan külföldi közvéle­ményt félrevezesse, ezért a rideg valóság ködoszla- tó fényével kell megvilágitani. Minden leplezés! és szépitgetési kísérlettel szemben a tényállás az. hogy az impériumváltozás óta mindössze egy magyar színtársulat kapott működési engedélyt. Ez a Szlovenszkóban is jól ismert Földessy színigaz­gatónak társulata volt, mely az Orsz. Magyar Párttal választási megállapo­dást kötött akkori kormány engedélye alapján te­mérdek viszontagság és hihetetlen nehézségek le­küzdése után 1927 őszén Zomborban végre meg­kezdhette több hónapra tervezett vajdasági elő­adásait. A magyar közönség lelkesen felkarolta a ez ín társulatot és a nívós előadások táblás ház előtt folytak le. De éppen ez az áldozatkész támogatás okozta a tár­sulat vesztét, mert a nacionalista alakulatok nyomására a rend­őrhatóság belügyminiszteri rendeletre hivatkozással a társulatot alig kétheti sikerekben gazdag műkö­dés után kiutasította az ország területéről. Ez a ku'lturállamíban elképzelhetetlen eljárás Földessy színigazgató teljes anyagi romlását okozta és a tár­sulat tagjait nyomorba taszította. Ezzel a felette tanulságos ténnyel szemben vak­merőség azt állítani, hogy a jugoszláv hatóságok a múltban nem gördítettek akadályt a magyar szín- társulatok működése elé 6 hogy a jelenben sem gátolják azok vendégszereplését. A jugoszláv hatóságok azonban nem érték be a hivatásos magyar színtársulatok kitiltásává!, ha­nem a magyar műkedvelői társulatokkal szemben is lépten-nyomon éreztették rosszindulatukat. Minden jogtisztelő ember bizonyára elszörnyülködik annak olvastán, hogy Jugoszlávia magyarlakta városaiban és közsé­geinek nagy részében tilos a magyar zene, a ma­gyar tánc; hogy a táncrendeket és jelmezes mulatságok alkal­mával még a jelmezeket iis előzetes cenzúrának vetik alá; hogy a ritkán engedélyezett műsoros előadások programjába a legtöbb helyen legalább felerészben szláv számokat keld felvenni; hogy a legnagyobb magyar közművelődési egyesület, a Sza­badkai Magyar Népkör kénytelen volt a „magyai" jelzőt elhagyni, hogy 2 éven át, egészen ez év ja- nuárinsáig, közgyűlést nem hívhatott össze és még társas vacsorát sem rendezhetett; hogy a délvidéki gonddal összeválogatott együttee. Az előadás élén Marcel Journet áll, de erős riválisa akad Giacomo Vagbi személyében, aki Pognert ének­li. Ez a fiatal basszista, a milánói Scala tagja, kivételes kultúrát mutat, fantázia és lira van mindenben, amit csinál és hangja a legbársonyo­sabb mély hangok egyike, orgonahang lélekkel párosítva. Külön öröme az előadásnak Badini Beckmessere. Éva Maria Caniglia. Erről a fiatal, húsznál alig néhány évvel idősebb énekesnőről még egész Európa beszélni fog. Tiszta, kristályos liraság a lénye és ezt a sztizi karaktert a legszüzibb tó­nusú hang egészíti ki. Ez a hang csupa köny- nyed lebegés. A levegő és a hangszál diadalmas és egyben közvetlen játéka, ez Maria Caniglia édes éneke. — Ez az előadás. Ég a tömegjelenetek? Le­het-e többet mondani, minthogy a kórus négy­száz tagból áll, a statisztéria száma 1500. A tömegek mozgatása mindig fordulatos és szines, mindig meglepő és változatos, az óriási teret tö­kéletesen kihasználják, a valóság szép, művészi varázsát árasztja az előkelő, ízléses rendezés. Eggyel adósunk marad az előadás. Wagnerrel. A reprezentatív zenedráma igazi szellemével. Az erő és a lendület határozott kemény vonalát minduntalan az ariosok hajlékony vonalaiba akarják szorítani. A dél küzd az északi szellem­mel. Néha pillanatokra teljesen elhomályosodik Wagner mondanivalója, az erőteljes ritmust szo­katlanul lágy, Wagnernél teljesen ismeretlen puha táncritmus váltja fel. Az olasz publikum­nak éppen ez a kissé erőszakos adaptálás tetszik. Ezt magyarázza az előadás után szétszóródó közönség megjegyzése: — Van ebben a Wagnerben valami Verdiből. A hold itt imbolyog még a fokozatosan elsöté­tedő aréna fölött Szétszedik a színpadot. Haj­nali két óra van. magyarság gócpontjainak: Szabadkának, Zombor- nak, Újvidéknek, Nagybecskerefcnek és Zentának magyar egyesületei és műkedvelő együttesei immár két és fél év óta egyetlenegy magyar szini-elő- adást sem tarthattak s hogy végül a diktatúra a magyar kultur álie é6 társadalmi egyesületek alapszabályainak jóváhagyá­sát ahhoz a feltételhez kötötte, hogy azok az állam­nyelvet fogadják el hivatalos és ügyekzelé&i nyel­vül. Ilyen szégyenletes viszonyok mellett legalább ifi kétkedéssel keli fogadni & budapesti jugoszláv követség azon híresztelését, hogy újabban a váro­sok polgármestereire bízták volna a magyar szin­támulatok működésének engedélyezési jogát. Az a körülmény, hogy a közleményben felsorolt városok között Zimony, Versec és Eszék is szerepel, ahol a magyarság nem olyan erős, hogy egy színtársulat­nak megfelelő anyagi biztosítékot nyújthasson, felette gyanússá teszi az egész híradást, annál is inkább, mert a kommüniké véletlenül el­felejtette az engedélyezési jogot átruházó minii&zte- ri rendelet számát és keltét közölni. Bizonyára jól tudja, hogy ezt miért tette. Feltéve azonban, hogy a követségnek az engedélyezési eljárás uj szabályo­zására vonatkozó nyilatkozata igaznak bizonyulna, felmerül a kérdés, vájjon a történtek után akad-e majd olyan magyar színtársulat, mely a játszási en­gedélyért folyamodva, hajlandó lesz magát a Föl- dessy-éhez hasonló kiakolboMttatás kockázatának kitenni? S még ha léteznék is ilyen rendelet, a 12 év során szerzett keserves tapasztalatok után azt is csak olyan papiros jognak lehetne tekinteni, mint akár a kisebbségvédelmi szerződést, melynek be­csületes és fenntartás nélküli végrehajtásával Ju­goszlávia még ma is adósa az impériuma alá került összes nemzeti'kisebbségeknek, sőt még horvát fajtestvéreinek ifi. (*) Dal-est Tornaiján. Tudósítónk jelenti: A szlovenszkói magyar tanító dalárda szlovének ói turnéje során 40 tagból álló férfikarával augusztus 16-án hangversenyt rendez Tornaiján. A hang­verseny iránt nagy az érdeklődés. (*) Hangverseny Bártfafürdőn. Tudósítónk jelen­ti: Nagysikerű koncertet rendezett Bárta-fürdő igazgatósága. S. Gervay Erzsi tökéletes énekszá­maival, Rosenfeld Magda fiatal hegedüimilvésznő Mendelssohn koncertjével és Rumy Jolánná zon­goraszámaival aratott megérdemelt sikert. (*) A budapesti filharmonikusok sikere Salzburg­ban. Két estén nagy sikerrel szerepelt Salzburgban az ünnepi játékok során a budapesti filharmoniku­sok zenekara Dohnányi Ernő vezetésével. A bécsi lapok Salzburgba küldött zenekritikusai mind egy­hangú elismeréssel és leik esed és&sel írnak a buda­pesti filharmonikusok sikeréről. Az első este Mozart G-moll szimfóniájának előadásával arattak nagy si­kert a magyar filharmonikusok. A Neue Freie Pres­se kritikusa hangsúlyozza az előadás démoni erejét és még hatásosabbnak mondja Brahms C-moll szim­fóniájának előadását. A lap szerint Dohnányi, aki már régóta elismert virtuóz és komponista, mint di­rigens is erős kvalitásokról tett bizonyságot. DLri- genepálcája nyomán plasztikus egésszé épül a zene­mű, melynek élvezésében elmerül a hallgatóság. A második este a magyar zene sikeres bemutatkozása volt az imternacionáliis közönség előtt a budapesti Ingyen pácol. ha PORZOLLAL pácolja búzáját! Mert: PORZOLOS búzából 10 kg-nál kevesebb vetőmag kell, PORZOLOS búza mindig kikel, PORZOLOS búza után holdanként legalább 1 mázsával több terem, PORZOLOS bura üszögmentes, PORZOLOS pácolás olcsóbb mint a gálicos. Leszállítottuk a POBZOL árát! Haladó aazda csak Porzollal pácol. Fölerakat: ROBINSOHN és KADA mérnök vegytechnológiai társaság. Bratislava, Duna utca 24. Éilina, Legionárska ulica 5. Továbbá kapható minden a szakmába vágó gazdasági cikkekkel foglalkozó üzletben. filharmonikusok interpretálásában. Dohnányi Fisz- moll sülte-je a brahmsi hagyományokat követi a Presse szerint, anélkül, hogy a sajátos magyar ze­ne! elemet a háttérbe szorítaná. Hubay „Scéne de la Csárdá“-ja az osztrák kritikus szerint a nyugati íz­lés számára nehezen érthető s mégis óriási sikere volt. Bartók és Kodály modern magyar zenedarab­jainak előadásában kulminált a budapesti filharmo­nikusok salzburgi sikere. (*) A Mirakel Londonban. London egyik előkelő színháza megszerezte a Vollmöller világhírű panto- mimjának, a Mirakelnek előadási jogát. A darab előadásához egyben megszerezték Rednhardt ere­deti ezcenáriumát is. A női főszerepet Diana Cooper játssza. (•) Maxiin Gorkij két operát ír. Megemlékez­tünk arról, hogy Maxiim Gorkijjal operettszöve­get irat a szovjet. Úgy látszik, hogy a kiváló orosz iró nem válogathat odahaza a munkában, mert mint egy legújabb jelentés közli, az operett­szövegen kívül két opera megírására is kötelezett­séget vállalt. A moszkvai nagyopera megbízásából már hozzá is látott a két szövegkönyv elkészítésé­hez. Az egyik operának a címe: „A boleeviki", a másiké „NorodovoUzky". A daljátékok muzsikáját Shaporiin ultramodern szovjet komponista sze­rezte. Maxim Gorkij két operája természetesen se­hol a világon nem kerülhet színre, csak Szovjet- oroezország területén. (*) Shaw és a fürdőhelyek. Shaw egy tavaszon át Brioniban üdült. A brioniak két megjegyzését őrizték meg: „Párifi mellett Bécs a világ legkon­zervatívabb városa". ,,Az élet a fürdőhelyeken mindenképpen elviselhető lenne, ha neon nyúj­tanának annyi szórakozást". (*) A „Fórum" építészeti és művészeti folyóirat most megjelent Yl/VII-ik száma építőmüvészét ré­szében Pöstyéu fürdő 14 újabb keletű épületét mu­tatja be. Weisz Eduard dr. tartalmas cikkében Szto- venszkó eme gyógyhelyének fejlődését írja le, vwz- 6zatekintve az utolsó 40 évre. A gazdag és megle­pően érdekes képanyag azon tervszerű építészeti munka visszatükröződését adja, amely Pöstyént oly rövid idő alatt a világiilrdök legelsői közé emelte. Képzőművészeti részében a modem képzőművészet két magyar reprezentánsát mutatja be a lap: Bar­náik Aurélt, a festőt, kinek müveiről Centhon Ist­ván ad érdekes analízist finom stilusu tanulmány keretében, és Bokros-Birman Dezsőt, a szobrászt, kit Szalatnai Rezső kimerítő esszéje értékel. A ta­nulmány keretében nemcsak a magyar szobrász, hanem az egész válságos és alakuló kor szellemi hátterét ia analizálja. Bokros igy válik e tanulmány sorai között a kor teljesértékü kifejezőjévé. „Az uj művészet két fordulópontja" című f eltűnésükéi tő esszében Brogyányi Kálmán egész uj látószögrő1, a dialektikus szemlélet viszonylataiból magyarázza a modern művészet etapjait a naturalizmustól fogva a kubizmusig. A kert kedvelőinek Garauly-Dex egy cikk és táblázatszerű öszeállitásban felsorolja azo­kat a növényeket és virágokat, melyek a kertben az árnyékot kedvelik. A pozsonyi városezabályozás nemzetközi pályázatának eredményét teszi az egyik jurytag, prof. W. Hartleb kritikai tanulmány tár­gyává, rámutatva azon különbségre, amely a jury véleménye és a szavazás eredménye között fennáll. „Marinetti a budapesti Akadémián" és a „Német romanticizmus máglyahalála" című cikkeiben Bro­gyányi Kálmán ez aktuális témák kapcsán általá­nos érdekű ismertetést ad. Szalatnai Rezső a pozso­nyi tanonciskola értesítőjének megbeszélését fel­használva, ismerteti az iskola magas ée haladó szel­lemiét. (*) 29 Chaplin versenye. Mint emlékezetes, Holly­woodban néhány évvel ezelőtt Chaplin-versenyt rendeztek. Több mint 100 színész versenyzett akkor abban, hogy ki tudja jobban utánozni a híres komé­diást. Chaplin maga is résztvett titokban a verse­nyen és miután senki sem ismerte fel a sok imitátor között, — harmadik lett. Az idén Nizzában rendez­ték meg a Chaplin-versenyt 20 résztvevővel. Ezúttal a valódi Chaplin fivérével együtt a zsűriben foglalt helyet. A zsűriben egyébként több híresség vett részt, közte Malvy, a pénzügyi bizottság elnöke, Henry Duvernois, Raquel Meller, Dolly Rózsi és má­sok. Az első dijat a képzőművészeti akadémiának egy Mirlic-s nevű növendéke nyerte meg. Maszkban és mozdulatokban egyaránt tökéletesen utánozta a híres színészit. Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik rút, a szép Mary krémet használt, arcáról minden ki­ütés, májfoít, szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. Ön s használion Mary krémet, Mary-pudert, Mary-azap- pant.. . Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője: Ür. Lad. Poilák. lekárnik v Piaifanodu (*) Újságot árul Blaha Lujza partnere. Erdélyben történt, hogy egy rikkancs-leányból ismert színész­nő lett, aki később egy budapesti színpadon is szép sikereket aratott. Most ennek a nem mindennapi esetnek a fordítottjáról számolnak be a kolozsvári lapok. Baróthy Jenő, a színház volt kitűnő tagja felcsapott rikkancsnak. Az öregur a következőket mesélte régi pályájáról és uj hivatásáról: „Harminc évig működtem a színházi pályán. Először Kassán szerepeltem , később Szatmáron, Brassóban, majd Kolozsvárott. Legszebb emlékeim közé tartozik, hogy a Nániban együtt játszottam Blaha Lujzával, Küry Klárival az Ártatlan Zsuzsiiban léptem fel. Ezenkívül fontos szerepem volt a Liliben és a Ne- bántsviirágban." A rikkancs-szinész el is énekli a régi slágert: „Ée most már trombitálni, trombitálni — Rég nem szoktam az ezreditrombitán". Nemcsak szinész volt, hanem igazgató is. „1923-ban konce&z- sziót kaptam és három évig direktoroskodtam. Most reggel hattól este kilencig árulom az újságokat és örülök, hogy meg tudok élni uj pályámon. (*) Amerikába megy turnéra a „Kék Madár". Jusbny híres orosz társulata, a Kék Madár most állandóan Berlinben játszik. Néhány héttel ezelőtt Berlinben járt egy amerikai színházi menedzser, aki megállapodott Jushny-val és a Kék Madár társulatát hosszabb amerikai turnéra viszi. Jushny s társulata a jövő héten a Bremen-re szállanak és Newyorkba hajóznak. A szerződés értelmében Juishny társulata bejárja az Egyesült Államokat Newyorktól Kalifor­niáig és vendégszerepelni fog Kanadában is. A tur­né kilenc hónapig tart. A társulat poggyásza 250 mázsát nyom. (*) Állandó orosz színház Párisban. Párisból Ír­ja tudósi tónk: Michaií Csehov, a nagy Csehov uno­kaöccse, a moszkvai Müvész-Szinház volt tagjának vezetése alatt, az Atelier-szinházban orosz vendég­játék folyik. Csehov elhatározta, hogy véglegeset Parisban telepedik le s ez ősz folyamán megnyitja, az első állandó orosz drámai színházat a francia fő­városban, amelyre a legutóbbi 10 esztendő alatt mát annyian gondoltak, anélkül, hogy az erre vonatko­zó tervek közül egy is megvalósulhatott volna. Igen érdekei, hogy milyen módon tudta Csehov a pária* állandó orosz színház felépítéséhez s az induláshoz szükséges tőkéket előteremteni. Még a múlt hónapi vendégjátékok tartama alatt jelentkező iveket osz­tatott ki előadásainak látogatói között, amelyben felszólítja a közönséget, nyilvánítson arról véle­ményt, vájjon óhajt-e Párisban állandó orosz szín­házat, Amennyiben a válasz igenlő, Csehov kéri az illetőt, hogy írja alá a jelentkezőivet, s tetszéssze- rimti pénzadomány kíséretében küldje azt neki visz- sza. A pénzadomány kifizetése utján pedig tagjává válik a párisi orosz színház barátai egyesületének, amelynek tagjai majd kedvezménnyel látogathatják a színházat. Csehov akciója a jelek szerint sikerrel járt, tőkése is aikadt, s már nagyban folyik a tár­sulat szervezése is, amelynek tagjaivá válnak az orosz színpad olyan kiváló művésznői, mint Davy- dova, Kryzeanovszkaja, stb. süb. Csehov társulata eddig Párisban csak külföldi szerzők darabjait mu­tatta be orosz fordításban, az állandó színház meg­nyitó darabja azonban Gogolj RevizÓTja lesz, amely­nek főszerepét, Illesztakovot maga Michail Csehov alakítja. Az uj orosz színház vezetősége természete­sen számit a francia és külföldi közönség érdeklődé­sére is, mert hiszen enélkül a különben elsőrangú előadásokat a művészetért szívesen áldozó, de álta­lában szűkös anyagi viszonyok között élő párisi orosz kolónia nem tudná naponként kellő számban látogatni. (*) Hírek egy mondatban. Kistemaeckers, az is­mert francia-belga iró Berlinben töltött néhány napot, ahol színházi körökben, lelkesen fogadták. — Rex Ingram Marokkóban rendez uj filmet 4000 szereplővel. — Josephine Baker legközelebb fel­lép egy számára Írott filmoperett főszerepében. — A bécsi színházi válságot lassacskán megoldották úgy, hogy szeptemberre minden valószínűség sze­rint az összes színházak megnyitják kapuikét. — Herczcg Ferenc történelmi tárgyú színdarabot ír a jövő szezónra. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Vihar egy pohár vízben. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: A millió. (Francia beszólőfilm.) FLÓRA: U. S. 311. (Repülő kalandfilm.) LUCERNA: A varázskeringő. (M. Chevalier.) 2. k MACESKA: Ur megrendelésre. (Wdíly Fórét.) METRÓ: A repülő. (Jade Holt.) 2-ik hét. PASSAGE: A hercegnő hadnagya. (Nagy Kató.) W Nem akar három napig Budapesten in­gyen tartózkodni? Fejtse meg a lapunk vasár­napi számaiban megjelent keresztrejtvényeket s három napig ingyen tartózkodhatik Buda­pesten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents