Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-01 / 173. (2690.) szám
3 ^IWGAIt/V\AG^AR-HlRMB ■■■■■BMWMBIMMgWagM——>——1 1931 augusztus 1 szombat Tűt jól sikerüli éleihü bandita-muri a newyorki „Bűnök Klubjában“ A pazar áUapacslokál egész közönségét kifoszlolíák és hét embert lelőttek az igazi haramiák iskolamulasztásokból kirótt büntet é&pénze- ket. A birtokosok és kisiparosok segítése 4. Tegyen lépéseket a képviselőtestület abban az irányban is, hogy a közép- és nagybirtokotok vetőmagszükségleteiket a vámkülföldről vámmentesen szállíthassák be és anyagi helyzetük enyhítésére kedvezményes kölcsönhöz jussanak az állam révén. 5. A kisipar és kereskedelem a vásárló közönség zömét képező földmives és földmunkás tömegek nyomora miatt szintén a legnehezebb idők elé néz s ezért a fenti intézkedés seken kívül ne mulassza el a képviselőtestület, hogy a kisipar részére állami megrendeléseket szerezzen és a járási elsőfokú iparhatóságot is hívja fel arra, hogy a járás területén leké vállalkozók és iparosok és munkások nyerhessenek munkát, tehát idegenek részére ily munka végzése ne engedélyeztessék, amig a járás területén munkanélküliek vannak. Pártjaink határozati javaslata felöleli a gazdasági élet egész területét és annak gyógyítására konkrét tényeket jelöl meg. Egjféb javaslatok Mező István szenátor-munkás (kommunista párt) szintén határozati javaslatot nyújt be, amelyben javasolja a kenyér, hús, zsír és az elsőrendű fogyasztási cikkek forgalmi adójának törlését, a bérletek dijainak 50 százalékos leszállítását, de javasolja a generálisok fizetéseinek a csökkentését is. Lóránd István (szoc. dem. rokkant párt) határozati javaslatában kívánja, hogy a negyven holdas kisgazdák semmi segélyt ne kapjanak és maguk szerezzenek kölcsönt. A javaslatot általános ellenszenv fogadta. Hit tett a hatóság? Az elnöklő Fodor közig, főbiztos az elhangzott javaslatokra előadja, hogy a járási hatóság a bajokat legélénkebb figyelemmel kiséri. Felirt a kormányhoz államsegélyért. A járás területén végrehajtatta a községekkel az elemi károk felbecslését és julius végéig 35 milliót tett ki a községek elemi kára a legutóbbi jégverés kárán és néhány községből be nem érkezett kárje- Itentéseken kívül. Ezekkel a károk végösz- L szege eléri a 45 milliót. A hivatal felter- - jesztést tett 25 millió segély folyósítása iránt. A járási kárbecslő bizottság augusztus 13-ig.összeállítja a járásnak összes kárait. A vetőmag-akció hefflyett célravezetőbbnek látják a kisgazdáknak készpénzzel való segélyezését, hogy igy az esetleges visszaéléseknek eleje vétessék. Az agrárpárt politikai agitációt visz bele a szomorú témába Prazsák József földmivesiskolai igazgató (agrárpárt) hosszú memorandumot olvas fel cseh nyelven, melyben az agrárpárt akcióit sorolja fel. Ezt magyar nyelven Nagy Jenő bankigazgató tolmácsolja. Míg egyetlen párt seim tett még politikai célzásit sem, addig az agráírjavaslat Hodzsára, az agrár törvényhozóik értekezletére és Stunda képviselő kijárásaira hivatkozik, az adómoratórdum kifejezést perhorreszkálja és bejelenti, hogy az agrárpárt minden községben röplapokat fog terjeszteni a magyar lakosság közt, mert a károkat csakis egyénenként lehet kérelmezni. A határozati javaslat nem ébresztett rokon- özem vet egyetlen pártban sem és ha szavazásra bocsátják, bizonyosan kisebbségben marad. Gaaíl Gyula dr. ny. polgármester (magyar nemzeti párt) tiltakozik, hogy az agrár és a rokkant pár ti javaslat szavazásra bocsáttassak, a többiekhez hozzájárul. Három órai vita után az elnök azt javasolja, hogy a benyújtott határozati javaslatokat egyeztetés végett adják ki a járási választmánynak, mely nyolc napon belüli tegyen jelentést a képviselőtestületnek. Ezzel a képviselőtestület ülése, amely más járások részére is például szolgálhat, déli egy óra után véget ért. Csalléhfizaranyos küldöttsége m országos elnöknél és a pénzügyi vezérigazgatónál Alsócsallóköz, julius 27. Csalióközaranyos község, amelyben feles számban élnek nagyobb és kisebb gazdák és mezőgazdasági munkások meg kis béri ők. a napokban képviselő lesi illeti ülést tartott, amelyen az idei terméskőtiasztrófával és annak következményeivel foglalkozott. Határozatait egyhangúság hozta és elhatározta, hogy azokat a járás, az országos hivatal, a pénzügyi vezérigazgatóság és az országos földmivelési tanács tudomására hozza. A határozat mellékletei közt szerepel a kárbecslés, mely ebben a községben négy és félmilliós kárt mutat ki, továbbá a vetőmag szükséglet összeirá'sa és az állami kölcsönigénylés kimutatása. A példásan megokolt határozat reá mutat a kereset nélkül maradt földmunkásság kétségbeejtő helyzetén és több javaslatot tesz a munkanélküliség megszüntetésére. Csallóközaranvos községben ez idő szerint több mint 400 földmivelési munkás van minden munka nélkül, akiknek a kenyere már heteik múlva elfogy... A küldöttséget, amelyben a község nagyobb gazdáit Kenessey Dénes volit gazdatiszt, a kisgazdákat Vendégh Lajos és a földmunkásokat Both Gyula dr. tartományi képviselő vezette először is Brachti! dT. vezérpénzügy- igazgató elé, ahol a küldöttség nevében adő- eugedményekeit kért és réámutatott arra, hogy az idei jövedelemadókivetés több helyen meghaladja az 1929. évi jövedelem után kivetett adót is, holott a múlt évben a gabonaár az előző évinek felére esett visz- sza. A vezérpénzügyigazgató szívesen fogadta a küldöttséget és válaszéiban azt hangsúlyozta, hogy az adóelengedés csak egyéni utón kérelmezendő. A sérelmes jövedelem a dókivetések ellen fellebbezések beadását tanácsolta, amelyeket megértéssel bírálnak el. Majd az országos hivatalban Országh József országos elnököt kereste fél, aki a küldöttséget előzékenyen éis barátságosan fogadta és átvette a község memorandumát. — Konkrét ígéretet nem tett, mert a károk segélyezése kollektív utón fog végbemenni. Az országos elnök a küldöttség mindegyik tagjával elbeszélgetett és meghallgatta panaszaikat. A küldöttség ezután az országos földművelési tanácsot kereste fél és ott is előadta azt a tarthatatlan helyzetet, amelybe a gazdák és a mezőgazdaságii munkások jutottak. A község határozatát a járási hivatalhoz már előzetesen benyújtották Fodor dr. közigazgatási főbiztosnak. Braiislavm Danavásár megnyitása Í93Í. VIII. 23-án 33 % utazási kedvezmény a csehszlovák vasutakon iQBHBBBnBHKDanKnBBnmBBa Tapolca zivatarhajíammal Irta: Tichy Kálmán Miskolc, julius. Nem baj, hogy nem ülhetek a magam rádiója mellé. A szomszédok hangszórója egészen értelmesen átktiabálja: „Továbbra is igen meleg idő, fokozott fflvatairhajtamimál." Isteniké áldja meg ezt a zivatarhajlaimot, — utóbbi időben nagyon gyakran jósolja a metorológiai intézet és be is válik, de csiak a hajlam. A zivatar elmarad. Ma is olyan kecsegtető kuimulusok hömpölyögtek fel éppen Tapolca fel®, hogy erre váló tekintettel nem is váltottuk meg az igen olcsó kombinált menettérti autóbuszjegyet, melybe a strandfürdő ára is bele van értve, — mondom, hogy majd az égi fürdetés fog lehűteni. Nem lett belőle semmi. Valami irigy szomszéd elszippantotta. Miskolcon a Főuccán, az Automata Butiét előtt áldanak a város hatalmas kék-sárga autóbuszai. (Az én rozsnyói szivem ebben is Rozsnyó szineilt látja.) Óránként közlekednek Tapolcafürdőre, mindig tömve. Még a gutaü'tő dédii hőség idején is félórával előre telettük, akik biztosak akarnak lenini a dolgukban. Sokan beugranak még pár perore az „Automatába", — Miskolc múlt télen megnyílt újdonsága, — egy sörre, valami hűsítőre, fagylaltra. A ravasz masinák pontosan, gyorsan szolgálnak kii mindenkit, a fagylalt vödörszámra fogy. Mai módi szerint legsziveebben ostya-tödesérkébe töltve viszik és nyaldossák, kint az uccákon is. Hát én pedig ebbe a sárga-kék autóbusz-kemencébe nem ülök bele most, még automatái hütőzés után sem. Majd a négyessel megyünk. A zivatarhajlam és a közbejött sörök azonban üzemzavart okoztak az éberségemben, minek folytán szépen elaludtam a négyes autóbuszt. Tehát az ötössel. De már azzal igazán! Az is tele volt, telibb a telinél, de mégsem úgy, mint teszem azt a lénártfalvai sín- autó, nálunk. Erről külön kell egyszer odaát zengenem, mindenek elrettentésére. Es ahogy megindultunk. puhán, rázás nélkül, még a hátsó üléseken is, — hála a jó rugózásnak, — egészen kellemes lett a levegő. Jól fut a gép, mihamar mellőzzük a szép két tornyos Mindszenti templomot, a Csabai Kapu csinos házsorának magyal-cserjével szegett üde pázsitját, a temetőt, az árnyas népkertet, a müvésztelepet, a kórházait, gyönyörű modern Röntgen-osztályával s Newyork, julius hó. Newyork az utóbbi időben sokat tanult a külfölditől, elsősorban Pá- ristól. Az amerikai idegenforgalom egyre inkább az ország belseje felé terelődik és miután az amerikaiaknak elvük, hogy először 6aját hazájukat ismerjék meg, a nagy városok idegenforgalma egyre jobban emelkedik. Ez természetesen magával hozza, hogy a szenzációra éhes külföldiek és belföldiek olyant kívánnak látni, ami fantáziájukat egyébként is erősen foglalkoztatja. A newyorki, csikágói banditaélet, amelyről a turisták annyit olvashattak, természetesen nagyon érdekli az ezekbe a városokba érkező idegeneket és ezt az érdeklődést élelmes vállalkozók fel is használják. A newyorki lapokban néhány héttel ezelőtt hatalmas hirdetés jelent meg: Okvetlenül keresse fel Eno helyiségét, a Bűnök Klubját! Ne feledkezzék meg róla, hogy barátainak és ismerőseinek szenzációval szolgáljon. Szenzáció! Abszolút biztonság! óriási izgalmak! A helyiségnek csakhamar igen nagy sikere lett. Bennszülött newyorkiak, idegenek, külföldiek keresték fel a pazar fénnyel berendezett lokált, amelyben a legszebb leányok léptek fel, banditáknak maszkírozott színészek minden éjjel eljátszottak néhány rablást, gyilkosságot és rendőri beavatkozást. Az amerikaiak ámuldoztak a gyönyörűségtől- Olyan élethűen végezték a színészek a dolgokat, hogy az izgalom csakugyan felért egy valódi rablás vagy gyilkosság izgalmával. A rendőrség természetesen állandóan képviseltette magát a Bűnök Klubjában és ügyelt arra, hogy komoly baj me történhessen. Minden rendben is ment egészen tegnap- előttig, amikor véres események játszódtak le az ominózus lokálban. Szokás szerint éjjel 11 órakor megkezdődött az előadás, a közönség zsúfolásig megtöltötte az éjijeli klubot. Felvonultak a görlök, a step-támeo- sok is lekopogták számukat, amikor hirtelen elsötétült a terem és minden oldalról zseblámpák világítottak a közönségre. Ugyanekkor hangos Hands up! kiáltás sző- litóttá fél a boldog izgalomtól félig alél't közönséget, hogy tartsák fel a kezüket és senki se moccanjon. máris kint rohanunk, a szőllők alatt. Balra lefelé a végtelen sík a tokaji hegyig, ködös, puha-kék távlataival. Aztán füzesek jönnek, meg égerfás csalit, dús rétek, kanyargó patak, ráhajló öreg füzfatörze, a fatörzs és a víz tele indián módra bámult virgonc, mezítelen fiatalsággal. A felkavart por függönyt von az elmaradó tájak elé, de egyszer csak rászakadunk az ut olajozott szakaszára, jó másfél kilométerrel a fürdő előtt. Innen kezdve aztán nyoma sincs a pornak. Egyre dusabb a zöld, több a fa, üdébb a levegő, még egy lendületes kanyarodó, virágpompás park fut mellénk balról, amott a strand csillan, benne boldogan pocsfcoló százakkal, emibt, a leihajló szomoruifüzek és égerfák alatt a melegvizü tó tükre ragyog és elől, körül és mindenütt tengernyi sz inpompás virág, — egy kis paradi- osomkertbe érkeztünk. Zivatarhajlamot, hőséget feledve viigan ugrál le mindenki az autóról és siet célja felé. Mindjárt közel teljes margitszigeti illúziót adó kedves, hatalmas ponyvákkal árnyékolható kerti kávéház. Mögötte, fák között bújik meg Miskolc vízmüvének gépháza, csinos épület, műszaki berendezése érdekes látnivaló. Leghátul a jó öreg fürdőház, régi méreteiben és alakjában, de megosino- sodva, ragyogó tisztán, másik oldalon a medencék épülete jelentősen bővítve és modernizálva, aki régen látta, alig ismer reá az egész megfiatalodott környezetre. A pénztár is páratlan a maga nemében: a parkírozott előtér közepén, virágágyak közt, hatalmas strand-ernyő színes vászna alatt egy fiókos asztal, a pénztárossal. Itt kapni mindenféle jegyet, strandra, fürdőbe, csónakokhoz. S a lep- keszárnyu nagy etrandernyő alatt még a bugyellá- risát is szívesebben nyibogatja az ember, mint valami rideg, sötét üvegfaláé pénztárhelyiségben. Ez igazi nyár, minden örömével, teljes üzemiben. A tó vize kénesen kék, fenekéről sejtelmes gyöngysorokban buborékok szállnak a felszínre s ott elpattanva finom gyűrűket vonnak a vizi-lilio- mok lapsi levelei köré. Millió levél 8 mindegyiken egy-egy kicsi zöld béka rezideál, — uj termés! — annyira tudatos őslakók, hogy a csónakázó fürdővendégek elöl még evezővel való fenyegetésre sem térnek ki. Nem, kérem, ezek nem utálatkeltő jószágok; abból az ékszer-csinos fajtából valók, melyet zománcba tervezve akár melltünek lehetne felrakni, mint a scarabeust. A tó apró szigetei, beszögellései, szélének mélyen aláboruló fái gyönyörű keretet adnak a tükörsima, átlátszóan zöld víznek. A csónakok úgy siklanak rajta, mint a kós a vajban és a jó öreg révésznek, — aki a ceónakoEgy kissé berúgott férfi nevetne előrfr- támolygiott, mire revolver dörrent és a férfi összeesett. A köziöni&é'g izgalma egyre nőtt. Itt is, ott ás suttogták, hogy a lelőtt férfi milyen remekül játszotta szerepét. Másodpercek teltek ■ed, a zseblámpát tartó férfiak mellől ugyancsak revolveres férfiak léptek elő és percek alatt elszedték a közönség hölgytagjainak ékszereit és értéktárgyait és a férfiak pénzét, óráját, meg ami egyéb értékes rajtuk volt. A közönség tovább mulatott a dolgon és szívesen belement a „játékba". Senki sem moccant, mindenki hagyta, hogy kifosszák. Az egyik sarokban ültek a rendőrti&ztviselők, azok ülve maradtak, a banditák nem is 'bántották őket, sőt az egyik még nevetve odament hozzájuk és barátságosan kezet fogott, mint aki azt mondja: kedves kis hecc! Mindez alig tartott öt-tíz percnél tovább. A j ólvégzett munka után a banda hirtelen eltűnt és a közönség nevetve tárgyalta, hogy milyen .'ügyesen rendezték meg a rablást. A zene megszólalt, de a csillárok csak nem akartak ki- gyulni. Jó negyedóra múlt el, amig az egyik pincérnek végre eszébe jutott, hogy utánanézzen, miért nem gyújtja föl a lámpát a fővilágositó. Kiment a fővilágositó fülkéjébe, ott is sötét volt és amint belépett az ajtón, egy földön fekvő testbe ütközött. Lehajolt és keze valami meleg, folyós anyagiba markolt. Rémülten rohant ki és segítségül hiw- ta a civilruhás rendőröket, akikkel visszatért a fővilágositó fülkéjébe. Itt kis kézilámpájuk segítségével a rendőrök megdöbbenve állapították meg,, hogy a fővilágositót meggyilkolták. Tovább kutattak és az igazgatói irodában megkötözve tál-állták a mulatóhely vezetőjét Ekkor kezdtek rosszat eejteni! Rosszsejtelmük helyesnek is bizonyult. Alig egy óra alatt kiderült, hogy a rablók nem jiáitszottak, hanem komolyan fogták fel hivatásukat és a magántulajdon elvének legteljesebb semmibevevésével vitték ed a mulatóhely vendégeinek értéktárgyait. Amikor ezt fairül adták, a közönség dühében a bútorokat kezdte összetörni. Csak nagyobb rendőrcsapat mentette meg a Bűnök Klubját a teljes megsemmisüléstől. A kluibot ugyanaznap este bezárták. kát és evezőket kiadja, — a fa alá kitett előjegyzési tábláján minden bejegyzés késést mutat: nincs az a csónakázó, aki időre ott tudná hagyná az édes- aranyos vizet s kijönne a félóra leteltével. Mi sem. Csekély háromnegyed órát csaltunk a •félórához, — lelkünk rajta! De mikor oly csuda-puhán lehet siklani ezen a langyos simaságon, oly •hűvösen borulnak reá a szomoruifüzek selymes függönyei, oly kecsesen libegnek a vizi-liliom levelei a osónaJksodorban, ropogó szárnyakkal repesnek a szitakötők, a parton sétálók tarka ruhái fantasztikus vízi-pillangókként tükröződnek a fényes türkiz-lapon s a kis szigetek, csatornák, beágazások útvesztőiben kóborlással nem lehet beérni. Repül az idő. A tapolcai Charon pirospozsgás •borsodi magyar képétől nem féltünk volna, de a hazatérő autóbuszt mégsem lehet elmulasztani. •Addio, jó kis evezők, pille-könnyű csónak, kék •viz, ékszer-békák, szomorufüzek, puha békesség, strand-ricsaj és cigányzene-zsongásl Az autobuisz-állomáenál népes sokadalom. Egész •kocsipark: orvoskongresszus volt ma Miskolcon s •annak résztvevői ide jöttek ki hüsölni, szórakozni, bankette zná. Egyre gördülnek még a váróéból a magán-autók is, kongresszusi-jelvényes doktorok szállnak ki belőlük, valamennyi mosolyog a zöldnek, a parknak, a friss levegőnek. A zivatarhajlam megint csak a hajiamnál maradt, most már üsse kő, alko- nyodik, csak megélünk valahogy. Pár perc még az autóbuszban, gyülekeznek a haaztérők. „Irén, hová tetted otthon a spájzikulesot, hogy megleljem", •„tisztelem a papát", „mikor jöttök ki megint?" „mama, mama, nézd csak. itt van a Károly", „vasárnap újra kijövök", „szervusz-pá!" Sok őszinte, napégett, szelíőjárt arc között démonok, ruzsos szájjal, be• tanultán kigyózó tagokkal, fanyar unottsággtal, — sehogysem illenek ide, nem érvényesülnek, drágáim, iltt csak a valódi napfesték, szélruzs és őszinte életöröm! Most decrescendo: finom olajos utón kezdtük és porosán folytattuk. A kabátomat kitettem az ablakon s mire bevettem, azt hittem, tévedésből elcse- Iróltem egy molnárral. A csabai vámnál leszállunk, megyünk fel s szől•lőbe. Lent- fényeit, gyújtja már a város, fent még az alkonyat az ur. Vinnyogva, hízelegve futnak elénk a kutyák, az utolsó szellő beleborzol a ezőUő- tök'öhbe, megsuhogtatja a. kövér leveleket, meg- faiimbálja az ígérkező dús fürtöket, a házigazda pedig máris hozza a pincéből a „tavalyit", harmatos üvegben. Fütyülünk moet már reád, idvatarfaajlaanl
