Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-28 / 195. (2712.) szám
I83línigjjisztus 28, péntek. 3 TR^GAIÍVSaO^ARHI RTiAP Sziíllő: Az ínség leküzdésére irányuló akcióban! a legnagyobb odaadással felajénünk együttműködésünket A Hlinka-párt elnökségének és közös parlamenti klubunk elnökének feyél- váltása a parlament sürgős összehívása érdekében Pozsony, augusztus 27. Az országos ke resztén yszocial is ia párt és a magyar nemzeti párt törvényhozói már hetekkel ezelőtt rámutattak arra a lehetetlen helyzetre, hogy amikor az ország lakosságának s különösen Szloven- szkó gaadatársadalmának legnagyobb része kétségbeesetten küzd a katasztrofálisan rossz termésokozta válság súlyos terheivel, a kormány tagjai szabadságukat élvezik s a parlament emiatt nem ülhet össze és tétlenül nézi a válsághullám mindent elöntő pusztítását. Törvenyhozóink azonnal kérték a nemzetgyűlés rögtöni összehívását is. Újabban — amint a P. M. H. imár jelentette — a szlovák néppárt is akciót kezdett a parlament mielőbbi összehívása érdekében s a párt legutóbbi pártvezetőségi ülésének határozata értelmében a párt ügyvezető áléinake az alábbi levelet intézte az országos keresztényszooialista párt és a magyar nemzeti párt képviselői klubjához: A gazdasági válság, amely különösen Szlovenszkón nagyon érezhető, föltétien megköveteli a parlament sürgős összehívását, hogy az illetékes minisztériumoknak megadassák a törvényes alap a, mező- gazdasági hitel mielőbbi elintézésére, valamint a válság által sújtott lakosság fel- segitési akciójának megindítására a közelgő téli időszakra való tekintettel. Minthogy az alkotmánytörvény 28. paragrafusa szerint a nemzetgyűlés rendkívüli összehívásához szükséges, hogy azt a képviselők vagy szenátorok teljes számának felénél nagyobb többsége kívánja, tisztelettel kérjük, szíveskedjék legkésőbb folyó évi szeptember 1-ig velünk közölni, hogy beleegyeznek-e abba, hogy a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakra összeüljön s vájjon a beadandó kérvénynél szamithatunk-e klubjuk tagjainak aláírására. Napirendre főként ezeket kérnénk tűzni: 1. Mezőgazdasági hitel. 2. Szükségmunkák és kamatmentes belföldi kölesön. 8. A gazdák vetőmag- és takarmány ellátása. Megtisztelő válaszuk elvártában vagyunk tisztelettel Tiso dr. s. k. a Hlinka-párt ügyvezető alelnöke. Szüllő Géza dr., az országos keresztény- szocialistá pártnak és a közös parlamenti klubnak az elnöke erre az alábbi sorokban, válaszolt: Tisztelettel tudatom, hegy a parlament összehívásához, valamint az ennek érdekében benyújtandó kérvény aláírásához az országos keresztényszocialista párt és az egyesült pártklubok nevében hozzájárulok. Biztosítom egyben a Tek. Pártelnöksé- get, hogy a Szlovenszkót fenyegető inaég leküzdésére irányuló akcióban — félretéve minden bennünket elválasztó pártkeretet — a legnagyobb odaadással felajánljuk legteljesebb együítmükÖdésüiiíket, hogy veszedelembe került őslakosságunk megmentésére megkeressük azokat az eszközöket, amelyekkel a kormányt indolenciájából felébresszük, az általános segély forrásait szeretett szülőföldünk minden lakosa részére megnyittassuk és az ö érdekükben a kormányt hathatós intézkedésekre kcnysz.rit- siik. Kiváló tisztelettel Szüllő Géza dr. s. k. az országos keresztényszociallsta párt és a szöv. pártok közös parlamenti 1'* ;t>jának elnöke. Reméljük, hogy az akciónak meglesz a várt eredménye, a parlament hamarosan összeül s .megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek a válsághullámban már-már elmerült szlo- venszkói őslakosságot a fenyegető pusztulástól kimentik. A szomszédokkal való jóviszony akadályainak leküzdésére törekszik a magyar kormány A Károlyi-kormány bemutatkozása a képviselőházban — „Föfeiadaiunk az országot a gazdasági pangásból kivezetni” — Nég a polgári ellenzék is rokonszevvel fogadta a kormányprogramot Nini sikerült a szociáldemokraták rendzavarás! kisirSete Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Károlyi-kormány bemutatkozása a képviselőháziban ma történt meg. Az ülésterem és a karzatok is zsúfolásig megteltek. Almássy házelnök elsősorban Ra- kovszky Istvánt parentálta el, majd Károlyi Gyula gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. A polgári ellenzék magatartása mindvégig nyugodt, méltóságteljes volt * csak a szocialisták tűzték ki célul az ülésnek minden módon való megzavarását. Károlyi miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy a kormány főföladatául azt tűzte ki, hogy az országot a gazdasági és pénzügyi pangásból kivezesse. Fölkiáltások a szocialisták oldaláról: Általános titkos választójogot kérünk! Károlyi miniszterelnök: Föladataink megoldása során első kötelességünk a takarékosság... A szocialisták állandóan zajonganak s a zajból egy fölkiáltás tör elő különösen: — Mi lesz a választási reformmal! Károlyi miniszterelnök: A takarékossági intézkedések azonban a munkaalkalmak csökkentésével is járnak, ezért nagy óvatossággal úgy kell eljárnunk, hogy a takarékosság elvének alkalmazásánál az emberiesség szempontjait is érvényesítsük. (Nagy taps a szocialisták oldalán.) — A kormány egyik legfontosabb kötelességének, tartja a rossz terméssel sújtott vidékek lakosainak a megsegítését, hogy a közrendet megóvja, azonban nem karhatalommal, hanem azzal, hogy az elégedetlenség okait már eleve megszüntesse. Károlyi miniszterelnök a továbbiakban azt fejtegette, hogy politikai programot nem ad azért, mert a gazdasági és pénzügyi kérdések annyira fontosak ma, hogy ezek mellett minden politikai kérdés eltörpül. A kormány keresztény- és nemzeti alapon áll, de minden felo- kezetet egyenlő jogúnak ismer el. (Élénk helyeslés a polgári ellenzék oldalán.) Külpolitikai tekintetben -Károlyi miniszterelnök megállapította, hogy Magyarországot Bethlen vezette ki elszigeteltségéből. A magyar nemzet barátai között első helyen Olaszországot említette, mire a szocialisták „Citrom! Makaróni!" gúnyos fölkiáltásokkal igyekeztek megzavarni a szónokot. Több szocialista képviselő „Abcug Mussolini!14 kiáltással tüntetett. Károlyi miniszterelnök hangoztatta, hogy a magyar nemzet olaszbarátsága egyáltalán nem akadályozta meg a többi államihoz való közeledést s a más nemzetekkel való baráti kapcsolatok létesítését. — így a legutóbbi időben — mondotta Károlyi miniszterelnök — Németország után Franciaországhoz való viszonyunk is nagyon megjavult s azt ma már baráti viszonynak nevezhetjük. Franciaország nagy szolgálatot tett nekünk az ország gazdasági és pénzügyi talpraállitása érdekében s hangsúlyoznom kell, hogy ezt minden politikai kikötés, vagy ellenszolgáltatás nélkül tette meg. továbbiak során Károlyi Török- éis Lengyelországot említette a magyar nemzet barátai között s megállapította, hogy Angolórájáig és Amerika nagy megértést tanúsá t Magyarországgal szemben. Ausztriával politikai és gazdasági összeköttetései vannak már Magyarországnak. Most „vannak folyamatban a gazdaságii tárgyalások Csehszlovákiával és Franciaországgal s valószínű, hogy mindkét állammal sikerül megkötni a kereskedelmi szerződést. Többi szomszédunkkal — mondotta Károlyi — gazdasági viszonyunk egyre javul. A politikai kapcsolataink még nem olyanok, mint az kívánatos volna. De hogy a politikai kapcsolatok is olyanok legyenek, amilyeneket Magyarország kíván, különösen a közeledést gátló körülmények kiküszöbölésére a kormány minden eszközzel törekedni fog. Nincs országunkban oly személy, aki ezt a közeledést mádként, mint békés eszközzel, megvalósitani akarná. Ami a nagyhatalmakat illeti, Magyarországnak természetesen nem lehet meg az a súlya, ami a nagy nemzeteknek van meg, a kormány azonban mindent elkövet, hogy ezeket meggyőzze s Magyarország számára megnyerje. A miniszterelnök végül megígérte, hogy a kormány minden erejét Mbaveti az ország gazda sági és pénzügyi erejének a növelése érdekében s arra kéri a képviselőket, hogy a Ház inkább majd a tettei után bírálja a kormány működését s nem most, amikor csak szavakat bírálhatnak. Károlyi miniszterelnök beszédét a kormánypárti és a polgári ellenzéki képviselők megtapsolták, a szocialisták viszont némán ültek a helyükön. A vita A vita első szónoka Rubinek István, az egységes párt alelnöke volt. Rubinek üdvözölte az uj kormányt, amely igen nehéz helyzetben foglalta el helyét. Egyetért a programmal abban a tekintetben, hogy a rendet helyre kell állítani. Ha egyéb néni is volna a kormányprogramban, mondotta Rubinek, csak az, hogy „a miniszterelnök nem kivan többé éhező embert látni", ez magában véve is olyan szép és nagy program, amelyet helyeselni és elfogadni kell. A továbbiakban Rubinek a lelépő kormány érdemeit méltatta és megállapította, hogy Bethlen érdemei nagyobbak, mint a hibái és hogy a nemzet hálás lesz a Bethlen-kormánv tízéves munkálkodásáért. A következő szónok Wolif Károly (kereszr íénypárti), aki azt emelte ki, hogy különösen nagy érdeme az uj kormánynak, hogy főifeladatául az ország gazdasági baljainak orvoslását tűzte ki. Payer Károly, a szocialisták szónoka, sajnálattal állapítja meg, hogy Bethlen lemondásának okait még mindig nem sikerült megtudni, mert azokat titokban tartják, Bethlen azonban mégis megbukott s ezzel megbukott a Bethlen örökkévalóságáról szóló legenda. A szónok a Betblen-kormány tagjainak vád alá helyezését sürgeti. Csodálkozásának ad kifejezést, hogy az uj kormányban is viszontlátja a régi kormány pazarló minisztereit. Sürgeti a munkanélküli-segélyeket s azt állítja, hogy a munkanélküliek mostanáig csak a Duna és a revolver között választanak, de később nekimennek majd a pékboltoknak. Payer Károly beszéde végén a szocialisták orkánszerüen kiabálnak, a zajban azonban nem lehet szavukat érteni. Farkas Tibor, a független kisgazdapárt szónoka polemizál Payerrel és időszerűtlennek mondja a vádakat azért, mert azok oly időben hangzottak et, amikor a kormány mindent el akar követni a munkanélküliek érdekében. A következő szónok Hunyady gróf (ellenzéki) Bethlen lemondásának körülményeit teszi szóvá. Feltétlenül nagy érdeme Bethlennek, mondotta Hunyady gróf, hogy félreállt, amikor úgy érezte, hogy erői nem elegendők a gazdasági problémák megoldására s ezért helyét fiatalabb erőknek adta át. A szónok azután Károlyi kvalitásait méltatja, kinek sze-1 mélye biztosíték arra, hogy a gazdasági rendszerváltozás helyes irányban, Magyarország érdekének megfelelően történjék. A szónok helyesli a takarékosságot és azt, hogy a kormány elsősorban az ínséges helyzetben lévőkön akar segíteni. Szerinte a munkanélküli segély formáját nem szabad megváltoztatni készpénzsegélyekre oly időben, amikor a nyugati országokban is reszíriágálják a segélyeket. Segélyt kell nyújtani az arra szorulóknak minden feltétel nélkül s az Ínségeseknek kenyeret kell adni. A magyar gazdatársadalom legelső kívánsága az, liogy a kormány piacokat szerezzen számára s ha ez sikerül, ugv óriási érdeme lesz ez a kormánynak. Ezután Fnedrieh István (keresztény ellenzék) szólalt fel, aki Károlyi személye iránt értett tiszteletét hangoztatta azzal, hogy ez a tisztelet nem akadályozza meg, hogy ellenzékben maradjon. Külpolitikai tekintetben azt ajánlja a kormánynak, hogy Magyarország kössön politikai modus vivendit a szomszédaival. Kétségbe vonja Károlyi miniszterelnöknek azt az állítását, hogy a franciák nem gyakoroltak befolyást Magyarországra, mert hiszen a csehszlovák-magyar tárgyalásokat is befolyásolják, különben a francia követ nem mutatkoznék mindennap Lillafüreden. Az utolsó felszólaló Gaál Jenő demokratapárti képviselő volt, aki helyeselte, hogy a kormány a takarékosságot tűzte ki fő feladatául, azonban figyelmezteti e kéri a kormányt, hogy újabb adóterheket ne rakjon a nép vállárrá, mert az adófizetők a többletmegterhelést nem bírják. Bizalommal viseltetik a kormány iránt, bár a kormány azt hangoztatja, hogy keresztény és nemzeti irányt kíván követni, pedig a szónok nézete szerint csak egyfajta erkölcs van. Aggódik Ernszt Sándor kultuszminiszternek a középiskolai numerus clausus ügyében tett nyilatkozata miatt, azonban beható kritikába nem kíván bocsátkozni, előbb megvárja a kormány cselekedeteit A házelnök az ülést ezután berekesztette azzal, hogy a vitát holnap folytatják. A Ház holnapi ülésén ezenkívül kiegészítik a kormányváltozás folytán megcsonkult harmincas bizottságot Károlyi a kereszténypártban Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A keresztény gazdasági párt szerdai értekezletén mutatkozott be Károlyi Gyula gróf kormánya. A miniszterelnököt s a kormány többi tagját Wolf Károly üdvözölte s kérte a kormányt, hogy maradjon meg a keresztény és a nemzeti alapon. Károlyi miniszterelnök a következőkben válaszolt: — Elnök Ur hangsúlyozta a keresztény és nemzeti irányt. Ebben a tekintetben különbség nincs közöttünk, mert ami a nemzeti irányt illeti, én azt régebben követem, mint elnök ur, mert én öregebb vagyok. Majd ezekkel a szavakkal zárta a miniszterelnök a beszédét: — A keresztény és nemzeti elvtől nem fogok eltérni, amíg ezt‘ a sártekét taposom, erről meg lehetnek győződve. Szó sem lehet arról, mintha a múlt kormány hibáit kellene jóvá tenni, mert ha a múlt kormány hibáiról beszélnénk, úgy elsősorban én is bűnös volnék. A régi és a mai kormány között különösen az a legnagyobb különbség, hogy az uj kormány nagyobb súlyt helyez a gazdasági kérdésekre s azokat talán némileg eltérő utakon igyekszik megoldani, mint az előző kormány, a politikai kérdésekben azonban rendületlenül a régi kormány álláspontjára helyezkedünk. A háború előtti életbiztosítások valorizálása Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelerrtése.) A hivatalos lap mai száma közli a bizto&itótársaságok fölügyeleti hatóságának hirdetményét, amely a háború előtt, kötött életbiztosítások kérdését végleg rendezi. A hirdetmény szerint a már lejárj; szerződések szerint esedékes biztosított összegek úgy fizetendők, hogy a társaság minden biztosított régi koronáért egy ötöd pengőt fizet. A még le nem járt szerződéseket egyén enkint fogják fölülbírálni a befizetési időszakok s a befizetett összeg szerint s főleg a befizetések időpontjai. alapján. Budapest, augusztus 27. (Budapesti .szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pénzügyminiszter tegnap kiadott egy rendeletét, amely egy korábbi szükségrendelet alapján kimondja, hogy az augusztus 15-e előtt- keletkezett köztartozásokat aranypénzeiben kell elszámolni. Ugya-i>~
