Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-28 / 195. (2712.) szám

4

na

'PRÁGÁI -AVaCíVAR' H1 RXiAP

1931 augusztus 28, péntek.

A bártfai orvosgyülós

fcnios határozata

A heiefszlovenszkéi orvosok elégedetlenek a Lieiebny Fond-dal s ha 30 nap a’att nem kapják meg fizetésüket, beszüntetik a rendelést

csak aranypengőiben számolandók ©1 az augusztus 15-e előtt teljesített adó- s mindennemű 'közfizetések is.

Bethlen Srácban

Grác, augusztus 27. A Tage.vbote jelentése szerint Bethlen István gróf magyar miniszter- elnök kedd este Grácba érkezett s a Grand Hotelben szállott meg. Az újságírók ostroma elől teljesen elzárkózott s mindössze annyit mondott, hogy fáradtnak érzi magát s ezért pihenésre van szüksége.

KASSAI NŐI ESI

Hosszú hallgatás után ismét megszólal a kassai notesz s igazán nem Írhatna aktuálisabb dologról, mint a magyar sz in'szezonról, amely — mint jelentettük — augusztus 29-én veszi ■ kezdetét Kassán. A keletszlovenszkói magyar ! Thália, hosszú nyári szünet után, ismét meg- ' nyitja temploma kapuit, hogy egyre szegénye- dőbb, virágtalanabb oltárán magasra szitsa a I magyar szó szeretetének tüzet. Azt a tüzet, | melynek szitására minden esztendőben keve- 1 isebb nap és kevesebb lélegzet jut a szomorú j hsziovenszkói ég alatt s amely mintha minden | esztendőben gyöngébben és vissz'hangtalanab- j bul csengene.

Őszintén megvalljuk: sosem állottunk még

nagyobb aggódással egy kapunyitásnál sem, mint a szlovenszkói magyar színházak idei kapunyitásánál. Az egyre súlyosbodó gazdasági krízis s a nyomában járó apatikus fásultság nem sok jóval kecsegtet egy irányban sem, de különösen nem a színházak frontján. Ha valamikor. akkor most halálos-komotyan szükséges a legszélesebb magyar rétegekben való tudatosítása annak, hogy a szlovenszkói magyar szó é'et-e a szlovenszkói magyar lélek életét is jelenti s hogy a szlovenszkói magyar szó egyik szentélye a magyar színház. Ha ez a szentély összeomlana, nem mondjuk, a világ marad továbbra is világ, csakhogy a mi számunkra még a mainál is keservesebb, fojtogatóbb lenne.

Ezért kell ma. mint még soha máskor. Összeszokott. fogakkal, egymásnak feszített vállal őrködni a szlovenszkói magyar Thália élete fölött s ha kell: utolsó filléreink árán is lehetőséget nyújtani annak, hogy szülészeink ajkán ne haljon el a magyar szó, hogy ezt az esztendőt, amely valószínűleg nagyon súlyos lesz, nagyobb megrázkódtatások nélkül ússza meg a szlovenszkói magyar színészet.

Ezért kell ma mindenkinek, aki csak teheti, színházba járni, még azoknak is, akik az elmúlt esztendőkben világért sem tették volna be a lábukat a magyar színházba.

Mert — sajnos — ilyenek Í6 akadnak bőven. *

Szezonnyitó előadásul a „Pesti cseléd" című operettet tűzte műsorra a kassai magyar színház igazgatósága. A fiatalon elhunyt Szenes Bé.a egyik legjobb darabjának, a Gazdag lánynak operettváltozata ez a darab, melyhez Radó József irt stilszerü. kedves muzsikát, Az ope- rettkedvelö közönségnek ezidén is alkalma lesz gyönyörködni Kovács Kató bájos szőkeségében. Jeney János leánysziveket dobogtató játékában, az uj tagokként startoló Timár Kató és Ra.jz János .pompás táncaiban, akikről úgy tudjuk, hogy nagyon ügyes, tehetséges sziné- szok. és a többiekben: Szigethy Irénben. Mihályi Ernőben, Vécsey Ilonában, Farkas Paliban. Némethy Zoltánban, akiknek a képességei bizonyára sikerre viszik nemcsak a szombati szezonnyitó előadást, de a. többi operettelőadásokat is. Ezt. nem mi követeljük, hanem a szlovenszkói magyar színjátszás érdeke: az ö érdeklik, a mi érdekünk, — mindnyájunké.

És ezt kell megérteni valamennyiünknek.

*

—• Meddig fogsz szeretni?

Ez a elme Halász Imre nagysikerű darab- újdonságának. melyet szerencsés kézzel választottak a nagyrészt uj tagokból álló prózai együttes bemutatkozó előadásául. Ez a bemutatkozó előadás kedden lesz s azon az estén nemeink a darab egyik főszereplője kérdezi meg imádottjátó], hanem az egész együttes ajkán ott lesz a kérdés:

— Meddig fogsz szeretni?

Kérdés a közönséghez, amely holtbizonyosan eldönti a további prózai előadások sorsát.

Nos, mi előre megadhatjuk a választ: ha ez az előadás rossz lesz, akkor egy pillanatig sem, ha pedig jó: —■ akkor sokáig, a szezon végéig, de legalább a legközelebbi rossz előadásig.

Szeretnek, ha az utóbbi válasz esne a kedd esti kérdésre.

*

Végül volna még néhány szavunk a társulat kél rendezőjéhez: íványi Dezsőhöz és Mészáros Bélához, akiket nem ismerünk, de föltételezzük róluk, hogy járatos, izmos legények a színpad birodalmában.

Kényelmetlen, zavaros örökséget vesznek át, kll’önösen a prózai rendező, Mészáros Béla, mert az elmúlt esztendőben itt sok minden nem ment úgy. ahogy mennie kellett volna. Ennek Ismeretében fülfokozott erővel, ellentmondást nem tűrő akarattal s főként: szerencsés hozzáértéssel kell törekedniük arra. hogy az előadások presztízsét és nívóját a tradicionális mértékre emeljék vissza. Á társulat jövője, a szezon jó, vagy balsikere nagyrészt tőlük függ, a kettőjük munkájától, amelyet őszintén támogatunk,'ha az olyan lesz, amilyent az itteni spe- cíáüs érdekek megkövetelnek.

Ennyit útra valóul.

Reméljük, hogy nem csalatkozunk bennük s sniit-k reményével a szlovenszkói magyar szó mindermkfölött álló szer etet ével várjuk a szombati kapunyitást. Kelembéri Sándor.

! Bártíaiürdö, augusztus 27. A BS-ik orvosi , zsúp a — mint a P. M. H. szerdai száma rö- I vid hírben közölte — most fejezte be kétna- ! pos gyűlését Bárífaifürdőn Szabó Gusztáv dr. kassai nőgyógyász elnökletével. Az impozáns orvosgyülés lefolyásáról részleteden alábbi tudósításunk számol be:

A Szabó Gusztáv dr. elnöltólete alatt rendíki- ! vül nagy számban megjelent orvosokat a fürdő igazgatásán részéről Liehtig Arthur dr., Bártfafürdö igazgatója, Atlasz Miklós dr. für- ) dőorvois és Fuchs Lépőt dr. ügyvéd, igaagató- | sági tag fogadták és üdvözölték. Az orvoskon- j gresszus tagjai megérkezésük után megtekin- i tették a fürdőházakat, a meleg szénsavas,

! mór- és fenyőfürdőket, a hidgeviz-gyógyinté- j zetet és az inhalatórhraiot. Bártfafürdö beren- i dezése különösen azok körében keltett kellemes meglepetés’, akik messzebb vidékről látogattak el ide. A Koweesni Ervin kassai zenetanár által szervezett és dirigált 14 tagú művészi zenekar sétában gyorsén yenek hangjai mellett járták be a kongresszus tagjai a fürdőhelyet, melyről a legnagyobb elismerés h a rvgján nyilatkozlak.

Az esti órákban az A s térin kursza Ion iában nyitotta meg Szabó Gusztáv dr. a közgyűlést, üdvözölve a megjelenteket. A közelmúltban elhalt Máthé Gábor dr. kassai orvosról mondott megemlékező szavait a kartársi gyász jeléül a kongresszus felállva hallgatta végig. Az elnöki emelvényen Holénia Gyula dr. és Galotsik Sándor dr. eperjesi orvosok mini ál- elnök ök és Kozma dr. kassai orvos, főtitkár foglaltak helyet.

A főtitkári jelentés után hosszas vita volt a Lieeebni Fondda! szemben emelt panaszok körül. Az orvosok a Lieöebni Foódtól gyakran csak nagy késéssel kapják meg a nekik járó összegeket. Hol ma un dr., Lieska dr. és Meldiner dr. felszólalása után egyhangú határozatként elfogadták, hogy

értesítik a Liecebni Fondot, hogy amennyiben az orvosok hátralékos fizetéseiket 30 napon belül meg nem kapják, az alap részére beszünteti a rendeléseket.

Ehhez a mozgalomhoz csatlakozásra hívják fel a többi orvosszövetségeket is. Ezután Szabó Gusztáv dr., a híres nőgyógyász tartott értékes előadást.

A gyűlés másodnapján Manóéi dr. beregszászi belgyógyász, Melchner dr. kassai gyermekorvos és Blum dr. röntgenológus tartottak értékes előadásokat. Az előadásokhoz Nemcsányi dr., Kozma dr. és Síink ó dr. szóltak hozzá. Atlasz dr. kollégái figyelmébe ajánlotta Bárt fáit, mint nagyszerű gyógyhelyet, amely Luhacsovice és Franzensbad gyógytényezőit nagyszerűen egyesíti.

A kongresszus délután autókkal ábrándul! a lengyelek világfürdőjébe, Krvnicára.

A kongresszus alkalmával adott 150 terítékű banketten a kongresszus tagjain kívül részivelt és pohárköszöntőt mondott Volosi- nevich járási főnök és Wyest főjegyző. Felszólalt Szabó Gusztáv dr., aki a vendéglátó Bártfafürdö igazgatóságát üdvözölte s a Bárt- fán látottak fölött igaz elismerését fejezte ki. Felszólaltak még Áusterlitz dr. bártfai, Atlasz dr. bártfai és Strauss dr. eperjesi orvosok.

A banketten a kitűnő Stelnliart-konylia remekelt. Az orvoskongresszus elhatározta, hogy a közeljövőben Bártfafürdőn fogjál megtartani az orvos-nagygyűlést.

„SZERVUSZ GÁLYIK!"

Irta: BODROGKÖZY ZOLTÁN

Gál lik. vagy amint a falunkbelL nép hívta: Gályik, igazi kötözi Ív alá® nemzetet; ur volt. A jobbágyoág fölszabadítása után ali<r maradt egyebe, égy jókora belsőségnél, 10 hold földjénél 6 ezt most már magának kellett megművelnie. „Szervusz Gályik -nak is hívták, de erről később.

A rozzant házikó napról-napra roskadozott, alig volt miből tataroztatnia. s mikor mint apró gimnazista megismertein az öreget, csak annyiban vált ki a parasztok közül, hogy posztóru- hában járt, de bizony azon is több volt a folt, mint az eredeti posztó. Vasárnaponként azonban fölvette a bosszú, lobákszinü, luteránus kabátot, s abban ment templomba a közeli városba.

Két lovat, két tehenet, egy magkocát éé baromfiakat tartott, maga szántogatott s a háza- táját •— özvegyember lévén — a régi szolgálója tartotta rendben.

Nagytestű, bozontos, öszhaju ember volt, az arcát borotválta, rövidrenyirt bajuszt s körül az álla alatt, ugynvezett Kossuth-szak ált viselt.

A pipa folytan az agyarában füstölgött és

förtelmes dohányokat szívott. Az édesanyám — ha jönni látta — elébe ment, kiverette vele a pipáját, megtömette az apám dohányával,, mivel az övének bűzét nem állhatta, miután az öreg más hiányában elszívta a napraforgó- és a krumplilevelefc is.

Abban az időben engedte meg a kormány a saját használatra való dohányültetést; 20 négyszögölért 20 Irtot kellett fizetni. Atyám maga is nagy dohányos lévén, termelt is és Gál lik Sándor bátyó kért tőle a föl maradt palántából. Ezzel akart szerencsét próbálni.

Közvetlen a kertjének a háta mögött volt egy darab földje, abba kukoricát ültetett & a széleit körülültette napraforgóval, beljebb következett köröskörül két süni sor cirok, azután a kukorica, s a terület közepébe ültette a tilos palántákat.

Hogy rá ne jöjjenek a turpisságára, a kukoricásba senkit sem engedett belépni, maga ka- pálgatta az egészet s alig várta, hogy bokrosodéi kezdjen a dohány levele.

Körülbelül augusztus közepe táján egy korai reggelen, mi édes-atyáimmal kinn időztünk a ház |előtt elterülő virágoskert szőlőlugasában, mi- * kor szokatlan komor arccal tart felénk Sándor bátyó s e szavakkal toppant elénk:

— No. spectábilis, engem ugyan csúffá tettek. Ez éjjel tőből kivágták a kukoricásban termelt dohányomat, elvitték karóstól! Tönkretett va'ainl átkozott gazember...

| Megsajnáltuk az öreget, mivel tudtuk, hogy lő maga ültette, öntözte, kapálta, kácsolta a féi- tett palántákat, s íme, egy élelmes tolvaj egy é js za k a rn egfo &z tó t.ta f á radsága gyű rn ölesé fői. Még vsak nem is nyomozhatta a tolvajt, mivel nem volt ültetési engedélye, s így Lulajdonkép- | pon a tolvaj csapta, be a. tilos dolgot művelő termelőt.

Szánalom volt, ránézni, annyira leverte oz a. csapás 6 folyton azt hangoztatta:

—* Csak tudnám, ki tette, ki volt az a gazember?

— Nem gyanakszik senkire, bátyó? —- kórdé édesapám.

— Gyanakodni gyanakszom, de mit ér, ha biztosat nem tudok. Meg mernék rá esküdni, hogy a harmadik szomszédom, az a gazember

Törköly tette, de hát nem kereshetem rajta, mert ami igaz, az igaz, magam is tilos dolgot cselekedtem.

—■ Tudja mit, Sándor bácsi — szóltam én —, dá".tájban elmegyek a tengeri földre, ekkor nem jár arra senki, szétnézek a tájékon, hátha nyomra akadok, aztán kieszelünk valamit.

— Megteheted, öcsém, de nem lesz annak foganatja, ravasz ára az a vén gazember, mint a róka.

Délben az öreg kertjén keresztül ki is mentem. nem volt a dohányból még a kóró sem. a föld szinén volt az levágva. Bizonyosan azért járt Így el a. tolvaj, mert Így gyorsabban ment- a munkája, mintha a leveleket egyenként kellett volna Letördelnie.

Sötét hajnalban történhetett a lopás, itt-ott látszott a nehéz lépésnyomokon, hogy Ölben hordta azt el; imitt-amott látszott, hol volt csomóra rakva, ott maradt egy-két dohánylevélrongy.

A nyomok a kertek alatt végigfutó útra vezettek. A Törköly kertje végében az ajtónál találtam újból levéltörmelékeket, ahol a terhet a tolvaj letette. Az ajtó zárja és sarkvasai frissen voltak kenve, bizonyára azért, hogy nyitás- csukásnál ne nyikorogjon.

Benéztem a korit és hézagain s a kertben is láttam itt-ott elhullatott dohánymaradványokat, itt kell tehát lenni a dohánynak is. Bizonyosan a kert közepén lévő csűrbe vihette, de annak a kapuszárnyai zárva voltak.

Kinéztem a Sándor bácsi kertjében egy magas diófát, ennek a lombjai közül beláthattam észrevétlenül a Törköly kertjébe és estefelé arra másztam föl, magammal vive a színházi messzelátót.

Nem láttam semmi megfigyelésre érdemeset. Kora reggel már újból fönn ültem a fán. Délelőtt 11 óra táján ismét ott ültem s láttam, amint a csűr felé tartott az öreg, rövidlátó, ra- vaszkópü, töpörödött Törköly gazda létrával a vállán, e ott bevitte a csűrbe.

Tovább figyeltem. Később kijött a kertbe, akasztónak való kampókat vagdalt a fákról, s ez már jelentéit valamit, mert azt is láttam, hogy spárgákat kötöz azokra.

Délben visszaballagott a házba, mire én leosontam a fáról, kimentem a hátsó kertkapun, átvetettem magamat a Törköly kerítésén, benéztem a, oviirajtó husádékain « megláttam a le- koppasztott dohány kórókat, s így már biztos voltam, hogy a dohánynak is ott kell lennie.

Másnap réggel azt is láttam a lakhelyemről, amint az öreg Törköly elásta a, dohánykórókat egy bokor tövébe, s most már megvolt a teljes bizonyosság.

Elmondtam Sándor bátyónak kutatásaim eredményét, nagyot villant rá a szeme.

Harmadnapra dohánykutatás volt Törkölynél. Megtalálták a dohányt is, a kóróját is ée nem lehetett kételkednem, hogy Sándor bátyó

jelentette föl.

A dohánytolvajt kegyetlenül megbüntették, szinte vért izzadt a vén zsugori, mikor kifizette a tetemes birságot.

Sándor bátyónak e hírre csakúgy sugárzott az arca, e volt benne annyi furfang, hogy a kivágott dohány helyét a mostanában kiszedett burgundi répapalántákkal ültette tele, ha talán reávallana Törköly.

Sándor bácsi úgy tett, mintha miről sem tudna, hozzám azonban föltűnően barátságos volt s ebből gondoltam, hogy csakis ő jelenthette föl Törkölyt, amint azt később atyámnak be is vallotta. ^

A következő évben — bármily keservesen is — ő is váltott dohányültetési engedélyt. Az udvarkertjében kerit-ett körül 20 négyszögöl területet a dobány részére, itt .pepecselt vele. Amint növekedett a dohány, éjjel-nappal őrizte. Éjjelenként kint hált a félszer alatt a bundán, ahonnét a dohányra láthatott, mellette volt a rozsdás puska, apró söréttel megtöltve, de már estefelé tüntetőén puskával a vállán járt-kelt az udvarban, hogy mindenki lássa, hogy őrizi a dohányt.

Mikor leszedte, megszárogatt-a, a ház padlására vitte, saját kezével vágta föl, mindig zár alatt tartotta és nagyon büszke volt rá, hogy a saját termésű dohányát szívhatta.

így tanult Sándor bátyó a saját kárán, de mint furfangos ember — amint később kisült —, ebből is dupla hasznot tudott .'kicsiholni: a Szivnivalója nem került pénzébe's még nyert is rajta. A dohánynak ugyanis a javarészét föl- vágottan eladogatta jó pénzért a városi ismerőseinek, saját részére csak a torját tartotta meg s a közé vágott dohány virágot.

Kinálgatott néha engem is belőle:

—- Ebből gyújts rá, öcsém, a saját termésem.

De bizony az most is olyan orrtekerő, nyelv- fölcsipő füstölőszer volt, 'hogy csak az ő sok vihart kiállott nyelvéről nem szedte le a bőrt. Dohát füstölgőit, az volt a fő és amellett nem került pénzbe.

Hanem Törkölynek sohasem bocsátotta meg a tolvajlást, bár az erősen megbünhődött azért. Csak úgy emlegette: ..az a vén gazember, az a vén tolvaj**, s ha messziről észrevette, hátat fordított neki.

így bűnhődött mind a kettő: Sándor bátyó félévi keserves munkáját pazarolta hiába, Törköly pedig furfangját drágán fizette meg.

Sándor bátyó azonban, mint tapasztaltabb róka, még ebből is hasznot tudott huzni, mert azontúl ingyen dohányt szivott, a 20 frt enge- délyös&zeg bőven kikerült a titokban eladott dohány árából, s még az az öröme is megvolt, hogy be tudta csapni a „fináncot**, ami abban az időben dicsőségszámba ment-.

És most elmondom a „Szervusz Gályik** történetét: Mikor 1848-ban kihirdették az egyenlőséget, éppen befelé tartott a pár percre lévő megyei székvárosba, honnan szembe jött vele a falu'vályogvető cigánya, aki jelen volt a kihirdetésnél és büszkén rászólt Gállikra:

—- Szerbusz, Gályik, most már nem vagy’tekintetes ur! most már egyenlők vagyunk!

Gállik, noha tudta, hogy a cigány valót mond, hirtelen fölháborodva, ősi gőgjében egy hatalmas pofont teremtett a cigány arcára e szavakkal:

— De ma még az vagyok, a cigány teremtésedet! itt a testimonium róla!

Ezóta maradt rajta a „Szervusz Gályik** elnevezés.---------...jujBuaumt --------A Csehszlovákiai Magyar Mensa Academwa Egyesivel alakuló közgyűlése

A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének ezidei kongresszusával kapcsolatban szeptember 4.-én d. e. 11 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a csehszlovákiai főiskolákat látogató szlovenszkói és ruszinszikói illetőségű magyar nemzetiségű hallgatók Mensa Academica Egyesülete, Kassán, a Kér. Társadalmi Kör. Fö-u. 12. sz. alatti helyiségében.

A Mensa Academica Egyesület megalakítása, — a hasonló célú szudétanémet egyesületek mintájára, — azért vált szükségessé, mert a hatóságok nem ismerték el a Cs. M. Sz. keretén belül működő u, n. társadalmi nagy- bizottság jogi személy jellegét s igy a Prágában, Brünnben, -Pozsonyban és más akadémiai városokban tanulmányaikat végző magyar ifjúság segélyezése rendszeressé nem volt kiépíthető.

A megalakítandó egyesület rendkívüli fontosságát. azt hisszük, nem kell különösen hangsúlyoznunk. A csehszlovákiai magyar ifjúságról, ennek jövőjéről van szó, amely eddig is a komoly és elszánt életre-készülés ezernyi jelét szolgáltatta s megérdemli a legmelegebb pártfogást a kisebbségi magyar társadalom részéről.

Az alakuló közgyűlésre minden érdeklődőt mély tisztelettel hív meg

az előkészítő bizottság nevében: Grossehmid Géza dr. szenátor.

W Keresztrejtvényeink megfejtői három napig kapnak ingyen szállást é* ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájában. Olvassa el vasárnapi számunkban a föltételeket]