Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-25 / 192. (2709.) szám
1181 áíB|fliig*ttta 88, kedd. 2 *PRS<gflMA<AaRHTKLaa bm——^moihmw——————a—m Teljes gőzzel megkezdték a cseh gártok egymás ellen a választási küzdelmet A cseh agrárpárt tagadja, a tlltii állítja: a hizsági választások- nak nagy politikai jeleotSságik lesz — Szociáldemokraták is Sidákok egfeléftenek az agrárok támadásában Prága, augusztus 24. A cseh koalíciós parit ok lapjai vasárnapi számukban csekély kivétellel megfng'ij&k a választási riadót. így az agrárpár ti Venkov „A községi választások előtt" eiimü vezércikkében egyebek között azzal foglalkozik, hogy a községi választásokat ugyan még nem Írták ki, azonban valamennyi párt megkezdte az agitáoiót. A legerősebb a szocialista pártok hangulatcsinálá- sa, amelyek ez alkalommal Ismét á cseh agrárpárt ellen fordulnak. Ismételten hangoztatjuk — irja a Venkov — hogy a községi választásoknak nincs (?) politikai jellegük. Túlnyomó részben helyi, gazdasági és kulturális érdekekről van szó, amelyeket a szűk helyi határok között kell megoldani. Az idei választások különösen politikamentesek (?) lesznek. A községeknek alig egy harmadában választanak uj képviseleteket. (?) Ez természetesen nagyon kevés arra, hogy az eredményekből a választók általános hangulatára lehetne következtetni. Az agrárpárt azt kívánta, hogy a választásokat ne tartsák egy napon, hanem több csoportra osztva, ma azonban úgy látszik, hogy ez a kívánság megvalósíthatatlan s különösen a szocialista pártok érdeme lesz, ha a választási agitáció nagyon élesre fordul. A Venkov szerint főleg faluhelyeken lesznek választások, míg igen sok fontos város kimarad, A Venkov vezércikkében érthetetlen, hogy miért irja, hogy a községek csak egyharmad- ipftsze választ ezldén ujj képviseletet A tény ■ugyanis az, hogy a községi képviseletek mandátuma h év észén nem jár le a köztársaság valameny- nyi községében, ezek a községek azonban a köztársaság valamennyi községének legfeljebb csak 25 százalékát teszik ki, vagyis a községeknek mindössze egy negyede nem választ. A légionárius Národhi Osvobozeni vezető helyén Oswald Vencel „Teljes gőzzel a választásokba" Cilin alatt Ugyancsak a községi választások kérdésével foglalkozik. Oswald helyesen azt inja, hogy a községek négyötöd részében lesz választás és helyes az a megállapítása is, hogy a választásoknak éles politikai jellegük lesz. Hiábavaló volna arra hivatkozni, hogy a községi választásoknál helyi érdekek döntenek _ irja Oswald — mert ezzel szemben tény az, hogy a választási harcot a nagy politikai pártok irányítják, úgy, mintha parlamenti választásokról volna szó. Különben, irja Oswald, a nagy pártok vezérei és sajtója is egyaránt hangoztatják," hogy különösen fontos politikai választásokról lesz szó. Oswald a továbbiakban a következőket irja: És itt következik a legkellemetlenebb tény. amelyet ezek a községi választások idéznek elő. Sajnos, csaknem teljes határozottsággal azt kell mondanunk, hogy a választási küzdelem, az agitáció és az igéretárverés nagyon kőim olyan fogja veszélyeztetni a koalíció parlamenti munkáját. Azét a koalícióét, amely annyira heterogén elemekből áll és oly súlyos feladatokkal kell megküzdenie. A nyári hónapok sajtópolé- miái után, amelyek még jobban kiélésednek a választási kampány során, nagyon csekély a remény arra, hogy a parlament dolgozni tudjon. Pedig a képviselői asztalokon egy csomó javaslat vár elintézésre. Konkréten szólva, sokkal helyesebb volna, ha a választások napját a lehető legkorábbi terminusra tűznék ki. Legutóbb október végéről beszélnek, nagyon kívánatos volna azonban még egy korábbi határnap. Eít követeli az állampolitika érdeke, hogy a nemzetgyűlés a választási agitáció lázától mentesen kezdhesse meg munkáját. Fontos, hogy minél hamarább túl legyünk a választásokon; A szociáldemokrata Právo Lidu is megállapítja, hogy a választási terminus még mindig bizonytalan. A lap szerint kétségtelen az, hogy a községi választások eredménye számod politikai problémának a kulcsa lesz a jövőbeli. Annak ellenére, — irja a lap, — hogy a gazdasági válság nem enyhült, ellenkezőleg a közgazdaság számos ágazatában még élesebbre fordult, újabb gazdasági baj jelentkezik: a drágaság. Az általános helyzet vigasztalan és így nem csodálható, ha a nyilvánosság elkeseredése azok ellen fordul, akik a mai bajoknak az okozói s ezek a cseh agráriusok. A cseh agrárpárt szabotázspolitikája igen sok rosszat eredményezett és még az agrárokhoz legközelebb álló csoportokban is elégedetüen&ég mutatkozik, mint az Dosta- lek miniszter pardubiei nyilatkozatából is kitűnik. A cseh iparospárt hétfői lapja, a Novy Ve- cernik vezető helyen ugyancsak azt állapítja meg, hogy megkezdődött a választási küzdelem. A cikk egyébként csupán a C9eh iparospárt tagjaihoz és barátaihoz fordul azzal a felhívással, hogy áUjajMŰE résen, mert a ráSaeitátok politikai esem pontból Is igen fontosak. A cseh néppárti Lidové Llaty ugyancsak vezető helyen megállapítja, hogy vége van már a nyári dobé farnlentének. Munkába kell állni, nem elég a munka Ígérgetése, haNAPNYUGATRÓL — NAPKELETRE Honkongiól -Pehingig Hongkongból utunk a Formosa-sziget mellett vezetett, mely 1895 óta Japán fennhatóság alá került. A partvidék kulíurterüle-t, a fővárosba, Kelungba modern vasút vezet, de a sziget járhatatlan belső vidéke bizony hírhedt az emberekre vadászó vad törzseiről. Kelungban kellemes meglepetés ért bennünket: a japán kormányzó vendégül látott és mindnyájunknak egy-egy nagy doboz finom teát adott emlékbe. Shanghainál újra kínai földre léptünk. Nagy hajónk künn maradt a nyílt tengeren, mi a kétórás utat Hwaugpu folyamon felfelé kisebb hajóval tettük meg. A folyami ut olyan érdekes és forgalmas, mint a Themse-folyant Londontól a tengerig. Száz meg száz hajó, ezer meg ezer kínai dzsunka hemzseg a folyó hullámain. Sok európai hadihajót is láttunk. Az angolok, franciák, olaszok, japánok állandóan hadihajókat tartanak Shanghai előtt az európaiak védelmére. Hogy ez mennyire szükséges óvintézkedés, arról meggyőződtünk, mert a rablótámadások mindennaposak az „ázsiai Páris"- ban, ahol az esti szürkület beálltával csöppet sem tanácsos a kínai városrészben egyéniül járkálni. Shanghai az 1842-íki óplimiháboru előtt jelentéktelen kínai város volt néhány tucat európai kereskedővel. Ma másfél millió kínai és 20.000 európai bonyolítja le a hatalmas ki- és beviteli kereskedelmet. Az ucoai forgalom nagy részét a riksák — kínai kulik által vont — kétkerekű jármüvek bonyolitjk le, a nagyszámú autók mellett. A kinai városban olyan a forgalom, tolongás, hogy oda semmi-1 féle jármüvei nern Jöhet bemenni és az ember csak lépésiben haladhat előre. A Hongkongban látott kereskedések mellett feltűntek a legkülönbözőbb madarakat, kanárikat, kutyákat stb. árusító kereskedések. Nehéz volt elszakadni a kedves kinai fajkutyáktól, sajnos, az ut hosszúsága nem javalta a megvásárlásukat. Érdekesek voltak a fogorvosok üzletei. A fogorvosok a nagyközönség szemeláttára mutatták be a „fájdalommentes" foghúzásokat a páciens nagy jajgatása és a közönség hahotája közben. Az ucca közepén a borbélyok borotválták simára a nemrég még kontyos kínai fejeket. Az iskolás gyermekek beoltása is egy forgalmas uocán történt a steril gyógykezelés nagyobb dicsőségére. Megtekintettünk egy évszázados mandarin- kertet, mely arról nevezetes, hogy számtalan uttévesztőjével az ördögöt akarja a ház urától távol tartani. Shanghaiban sajnos csak egy napot tölthettünk. Utunk mindig északabbra vitt. Két nap alatt értünk a tízezer szigetből álló Korea alá, mely az elmúlt század végéig teljesen ismeretlen, zárt terület volt. A koreai császár minden külső fenyegetés dacára elzárta országát az idegenek elől. Jól tudta, miért! Ma már busz esztendeje japán provincia. A japánok végtelenül sokat tettek az ország felvirágoztatása érdekéiben. Kitűnő vasúti hálózatot építettek, mellyel Korea bekapcsolódik a nagy mandzsuriai—szibériai vasútvonalba. Kereskedelmi és ipariskolákat létesítettek, a földművelést és állattenyésztést magasabb nívóra emelték, a valutát megjavították. És mi az eredmény? A koreai gyűlölettel tekint a japánra, jóllehet külsőre nézve alig különbözik a japántól. Csak a ruháról és a férfiak szakálláréi lehet a két fajt megkülönböztetni. a koreaiak mindnyájan fehér i ruhában járnak’, csak a főnemosség hord színes ruhát. Korea fővárosa Se óul 500.000 lakossal, festői fekvésű, bár a hegyek között hatalmas kőfalak és tornyok veszik körül. Itt még hamisítatlan ázsiai építkezést találunk. Az üzletekben évszázados bronzokra akad a ritkáin idetévedt idegen. Jómagámnak is sikerült egy többszázados zománc füstölőt elég olcsó áron beszereznem. Csemulpo koreai kikötőből a Sárga tengeren át Ghingwang Tao alá értünk, mely a legközelbeb esik a volt fővároshoz, Peking- hez. Az erős hullámzás miatt csak hatórai késéssel tudtunk a Resolute hajóról egy kisebb gőzösre átszállni, mely a kikötőben reánk váró külön vonathoz szállított bennünket. Pekingig az ut 8 óra hosszat tartott. A szántóföldeken már nagyjában folyt, a tavaszi munka, az igaz, hogy igen primitív gazdasági eszközökkel. Mindjárt feltűntek a szántóföldeken szanaszét látható földhányások, melyeket rendszerint fák vettek körül. Érdeklődésünkre csodálkozva hallottuk, hogy azok mind sírok. A kínai vallás szerint ugyanis mindenkinek azon helyen kell elte- metkezmie, melyen ősei pihennek. Az egész ország olyan, mint egy óriási temető. A vasútvonal mentén megszakítás nélkül tiz és tízezernyi sirhalmat láttunk. Ezen sírhelyek amellett, hogy akadályozzák a rendes utak építését, a megművelhető szántóföldiek egyötödét foglalják le. Nemzetgazdasági szempontból tehát óriási kárral jár ez a temetkezési rendszer. De a kínai felfogás szerint a legfontosabb dolog, melyet az embernek okvetlen életében kell elintéznie, a temetkezési hely biztosítása, a családi földön. Az idegenben élő kinai ezért gyűjti véres verejtékkel össze pénzét, hogy halála után az ősei mellé temethessék. Az állomásokon, melyeken megállottunk, mindenütt nagy csapat kínai csodált meg bennünket. Határozottan mulattak rajtunk. Furcsa nagy orrunk, különös vágású szemünk, fehér arcbőrünk hogyne lett volna mulatságos látvány. Hát még a ruházatunk! Hiszen ők mindnyájan egyszínű, egyforma ruhát viselnek, az ő asszonyaikon tisztességes bugyogó van, nem olyan lenge selyem rongy, mint ezeken az idegeneken. Sokan egészen oda tolakodtak vusuti kocsinkhoz és orrukat laposra nyomták az ablaküvegen a nagy kíváncsiságtól. nem meg le kell kezdeni azt. Majd az agrárpárt címére ezeket irja a Lidové Liaty: Aki munkaképtelen, ftí vallja be nyíltan. E* vonatkozik a személyekre é« csoportokra is. A nép munkát akar látni, a nép látja azt, hogy a munkának elérkezett a legfőbb ideje. A küszöbön álló választásoknál a nép azok számára vág utat, akik dolgozni akarnak. A cseh nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a Ceeké Slovo egyelőre csak annak megállapítására szorítkozik, hogy a választások napja még nincs megállapítva, s így a párt nem tartja szükségesnek a választási harc megkezdését. A kommunista párt már külön választási lapot is megjelentetett, melynek címe „Dér Rote Váhler.“ A szociáldemokrata Právo Lidu egy más helyen megállapítja, hogy a cseh szociáldemokrata párt a határvidéken nem fog a német szociáldemokratákkal közös listákkal választani, azonban a listákat kapcsolni fogják. A kassai püspök megtiltotta a Szent István-nap egyházi megünneplését Kassa, augusztus 24. (Kassai szerkesztőségünktől.) A P. M. H. megemlékezett arról, hogy Jantausch Pál nagyszombati apostoli adminisztrátor rendeletileg tiltotta meg a joghatósága alá tartozó területen az idei Szent István nap megünneplését. Hasonló rendelkezésről hullott le a lepel Szent István napja után a kassai egyházmegyében is, ahol viszont Csárszky József püspök előzte meg jóval nagyszombati püspök társát, mivel még júniusban bocsátott ki egy körlevelet az egyházmegye papságához, mellyel a kassai egyházmegye Szlovenszkóra eső területén szigorúan eltiltotta Szent István napjának megünneplését. A püspöki körlevél büntető következmények terhe alatt tiltotta el azt is, hogy Szent István napján még csak ünnepi nagymisét is mondjanak bárhol s abban az esetben, ha valamelyik plébánián erre a napra esnék a templomi bűctsu, azt a rákövetkező vasárnap vagy pedig szeptember 2-án kell megünnepelni. A püspöki tilalmat természetesen mindenütt megtartották, mived a hatóságok is szigorúan ügyeltek arra, hogy sehol se kerülhessen sor a római katolikus egyház egyik nagy Mentije Ünnepének megünneplésére. Szomorú és Jellemző, hogy a szlovén szkói katolikus püspököket egy egyházi ünnep egyházi megünneplése kérdésénél ennyire befolyásolják a politikai szempontok. Már késő éjjel volt, midőn vonatunk befutott Peking város 15 méter magas és 10 méter vastag falai közé. A vasúti állomás közvetlen az idegen le~ gációk, külön kőfallal, erős vaskapukkal és állandó őrséggel elzárt városa mellett lévén, csak néhány száz lépést kellett gyalog tennünk a Waggon Lits szállodánkig. Bizonytalan sötétség, rejtelmes csend fogadott bennünket. A hatalmas városfalak, óriási őrtornyok félelmes magasságunknak tűntek fel előttem. Különös érzésem támadt. Feltámadtak a gyermekkor emlékei. Mi mindent jelentett előttem akkoriban e szó: Peking! Mérhetetlen nagyságú várost, a „Mesiny Fiának", a császárnak százmilliók által való istenité- sét, a mesés palotákat, függőhidakat, mérhetetlen gazdagságot, rettenetes sárkányokat, kifürkészhetetlen titkokat... És mi van még ma mindebből? Hová lett a húsz év előtti dicsőség? ! A szállóban nem akart álom jönni a szememre. Más képek vonultak fel a gyermekkor emlékeiből. A 31 év előtti szörnyű bo- xerlázadás ... annyi ártatlan kiontott keresztény vér... a keresztény városrész, Petang ostroma ... Ide, a katolikus püspök köré gyűltek össze a megrémült keresztények, mint veszély idején a bárányok a pásztor köré. A falak gyöngék, az őrség kevés, csak a fiatal Paul Henry francia tiszthelyettes parancsnok bizik. Ott van mindenütt, ahol küzdeni, buzdítani, vigasztalni, sebeket kötözni kell. Kicsiny őrségével csodákat müvei, a százszoros túlerő támadásait kivédi, sőt ellen- támadásba is megy. Hetek múlnak szörnyű rettegés közben és a felmentő európai sereg csak késik ... Végre ágyudörgés hallatszik, a boxerláza- dók rémülten hagyják el az ostromolt Petan- got... a hőslelkü parancsnok, Paul Henry azonban már halott. Látnoki ihlettel megmondotta előre, hogy halála után megérkezik a segítség. Sokáig nem tudtam még elaludni. Elővettem az ismerős.k által az ela hasra javait módszereket.,, nem tudonn melyik, de egyik mégis csak használt nagysokára. Qirbis Viotor.
