Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-25 / 192. (2709.) szám
1931 augusztus 25, kedd. ^RX<£Al7VVAGtoR-Hliq^ 3 Rakovszky István meghalt Rakovszky István a magyar politikai és parlamenti életnek, helyesen az egész magyar közéletnek, különösen az elmúlt évtizedekben nagy szerepet vitt, rendkívül érdekes egyénisége szlovenszkói (Rózsahegy melletti) nagyselmeci birtokán hetvennégy éves korában hirtelen elhunyt. Rakovszky István hetvennégy évet élt é bátran elmondhatni, hogy ennek a hetvennégy esztendőnek javarésze, különösen az a harmincegy esztendő, amelyet ebből a politikának áldozott, szakadatlan feszültséggel, izgalommal, színekkel és harcokkal telt el. Rakovszky István eredetileg katonának indult. A Theresianumban nevelkedett, a közös hadseregben az ulánusoknál szolgált és igy szinte magától értetődő, ha a német nyelvet szinte jobban beszélte, mint anyanyelvét, a magyar nyelvet. Harmincnyolcéves korában megvált a katonaságtól. 1896-ban néppárti programmal képviselőnek lépett fel és ettől az időponttól kezdve megszakítás nélkül 1926- ig tagja volt a magyar parlamentnek. Ezalatt a harmincegy esztendő alatt életének minden pillanatát egészen a politikának szentelte, amely valósággal életeleme lett. Nevelése, előző katonai szolgálata >£s világnézete hozták magukkal, hogy aulikus volt és maradt, meggyőződése aulikus, amely meggyőződésével azonban igen jól megfért politikai pályája során kifejlődött demokratikus gondolkodása. Ez a demokratizmus keresztényi alapon egyik alapelve volt a néppártnak is. Kétségtelen, hogy Rakovszky István egyike volt a régi néppárt ama tagjainak, akiknek a szociális kérdések iránt nagy fogékonysága volt. Rakovszky István parlamenti szereplését azonban nem ez tette főképpen neveztessé és emlékezetessé, hanem az a mondhatni versenyen kivül álló ellenzéki szellem, melynek magva egyéniségébe rejlett. Rakovszky sokat tudott, egyre tanult, képezte magát, fáradhatatlan nagy ambícióval és éles elméje és különösen debatteri készsége és sokszor fékezheted en temperamentuma különösen veszedelmes ellenféllé tették őt a parlament küzdő porondján. Kíméletlen, hajhatatlan, céltudatos és félelmet nem ismerő ellenfél volt, amellett szellemes, finom, de versenyző temperamentuma, mely különös örömet talál a személyek kiterítésében. Azonban mindig parlamentáris keretek között. De épp olyan meggyőződéséé és tántoríthatatlan jó barát volt úgy a politikában, mint a magánéletben. Jóllehet névszerint vezérszerephez nem jutott a néppártban, a parlamenti harcok idején mindig az élen küzdött, ő verekedett pártjáért, másokért és sajátmagáért, meggyőződéséért egyszemélyben tiz ember harcoló készségével, erejével és kitartásával. A koalíció idején, amelyben tudvalévőén a néppárt is résztvett, a képviselőház alelnöike lett és úgy akkor, mint a koalíció bukása után, amikor újra ellenzéki padokba került, tanúságot tett arról nem egyezer, hogy senki nem ismerte a régi magyar parlamentben any- nyira a házszabályokat, mint <5. Megkapta a titkos tanáososságot, de ez nem gátolta őt abban, hogy kérlelhetetlen ellenzéki maradjon, nem gátolta abban, hogy a háború idején éles kritikával illesse az osztrák hadvezetőséget. Az összeomlás után Rakovszky természetszerűen ellenzéke volt az októberi kormánynak, neon kevésbé azután a proletárdiktatúrának, amely fogságba is vetette. 1920-ban az első nemzetgyűlésbe alig egynéhány régi vágású politikust választottak képviselőnek, köztük Rakovszkyt, akit azután a nemzetgyűlés az elnöki székbe emelt. Rakovszky meg tudta őrizni ebben a pozícióban tárgyilagosságát, azonban visszavágyott az ellenzéki padokba és igy történt, hogy csakhamar le is mondott az elnöki méltóságról. Nagy szerephez jutott IV. Károly király visszatérése során, amikor kormányelnöki megbízást kapott. 1922-ben még egyszer megválasztották a szécsényi kerületben, azonban 1926-iban már nem jutott mandátumhoz. Ettől az időtől kezdve visszavonult az aktív politikától, amelyből sohasem volt anyagi és egyéni haszna, amelynek művelésénél sohasem vezették kicsinyes szempontok, hanem mindig jóhiszemű, bár sokszor kíméletet nem ismerő meggyőződés. Érdekes, kemény egyéniség volt, aki meggyőződéséért .sokszor állt ,ki fegyverrel kezében is ellenfelének. Szerette a politikát, a harcot •magáért a politikáért és a harcért. Oly erős lélek és oly robusztus fizikum volt, hogy nyilván a tétlenség siettette halálát. A régi Magy ar országnak egyik érdekes és neon Bethlen hözvetiiésévei megoldódott a magyar kormányválság A Károlyi-kormány letette a hivatali esküt a kormányzó kezébe Külügyminiszter: Walko, füldmüvelésügyi miniszter: ivády Béla, kereskedelmi miniszter: Kenéz BéSa — Öttagú tanács fogja Magyarország pénzügyi politikáját irányítani Budapest, augusztus 24 (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szombat este, amikor a Prágai Magyar Hírlap vasárnapi száma megjelent, az volt a helyzet, hogy Károlyi Gyula gróf Gödöllőről Horthy Miklós kotrmáinyzó- tól azzal tért vissza Budapestre, hogy megbízatását visszaadta a kormányzónak és a maga misszióját befejezettnek tekintette. Ez volt a helyzet lapunk zártakor, azonban rövid egy órán bellii kedvező fordulat történt s Károlyi Gyula gróf mégis megalakította kormányát. A szombat esti, vasárnapi és hétfői eseményekről alább számolunk be részletesen: A szombat esti tárgyalások A Gödöllőről visszaérkező Károlyi Gyula gróf egyenesen a minisztereliiökiségi palotába ment, ahol a minisztertanácsi teremben a lemondott kormány tagijai mind együtt voltak már, Bethlen István gróffal az élükön. Károlyi' és Bethlen azonnal visszavonultak a miniszterelnök dolgozószobájába, ahol rövid és beható tanácskozást folytattak, amelyen Károlyi rámutatott vállalkozásának nehézségeire. Állítólag az egységes párt ki sgazdairakciójának, továbbá a keresztény pártnak a kívánságai voltak azok, mely ek a kormányalakitást megneih eritették. Bethlen erre magához kérette Pesthy Pált, majd Ernszt Sándort és végül Mayer Jánost^ akikkel való igen rövid tárgyalása után közölték az újságírókkal, hogy a Károlyi-fél© kabinetalakitás nehézségei megsfttntok, Ezekutim a következő Jelentést adták Mj Hivatalos jelentés Illetékes helyen Károlyi Gyula grófnak a kormányzónál történt kihallgajtáBáról a következőiket mondották: Károlyi Gyula grófnak a kormányalakításra irányuló tárgyalásai során bizonyos nehézséged merültek fel az egységes párt kis- gazdacsopont|jával és a keresztény gazdasági párttal. Károlyi Gyula gróf indíttatva érezte magát arra, hogy Mkeresse a kormányzót és tájékoztassa őt tárgyalásainak eredményeiről és nehézségeiről. Károlyi Gyula gróf dezignált miniszter- elnök a kormányzói audiencia után, amely szombaton délután 4 órakor volt, Gödöllőről visszatért a miniszterelnökségi palotába, ahol Bethlen István gróffal együtt újból megbeszélés volt az egységes párt kisgazxlalcsoportjával és a keresztény gazdasági párttal Az uj tárgyalások .során a nehézségek tisztázódtak. Károlyi Gyula gróf dezignált miniszterelnök vasárnap délután ismét megjelenik a kormányzó előtt. A helyzet pillanatnyilag az, hogy Károlyt Gyula gróf mégis megalakítja a kabinetet. A Bethlen-kormány utolsó minisztertanácsa Szombat délután 5 órakor tartotta a lemondott kormány Bethlen István gróf elnöklésó- vel utolsó minisztertanácsát, amely kizárólag formális jellegű volt. A tanácskozás befejezte után Bethlen István gróf néhány meleg szót intézett minisztertársaihoz és többek között a következőket mondotta: — Most, midőn befejeztük tanácskozásunkat, a magam részéről kedves kötelességemnek tartom minisztertársaimnak, kikkel mindig a legnagyobb összhangban működtem é's mindennapi egyénisége múlt el Rakovszky Istvánnak Rakovszky Istvánt özvegye és négy gyermeke: özvegy Panosné Rakovszky Maery, Rakovszky Egon volt liptómegyei főispán, Tőig Vilmosaié Rakovszky Zsófia és Rakov- szky Miklós gyászolják. As hí kormány Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Károlyi Gyula grófnak szombaton az éjszakai órákban sikerült megalakítania az uj magyar kormányt. A kormány tagjai a következők: Miniszterelnök: Károlyi Gyula gróf. Külügyminiszter: Walko Lajos, Belügyminiszter: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az eddigi pécsi főispán. Igazságügyminiszter: Zsitvay Tibor. Földművelésügyi miniszter: Ivády Béla volt államtitkár. Kereskedelemügyi miniszter: Kenéz Béla, a statisztika egyetemi tanára. Honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula. Kultuszminiszter: Ernszt Sándor. A kormányzó a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével Károlyi miniszterelnököt s a népjóléti minisztérium ideiglenes vezetésével Ernszt kultuszminisztert bízta meg. Az uj kormány eskütétele Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jele ütése.) Az uj kormány tagjai ma délelőtt tiz órakor fekete diszmagyarban megjelentek a Vár nagy szertárt ástermében s a kormányzó kezébe letették a hivatali esküt. Elsőnek Károlyi Gyula gróf miniszterelnök tette le az esküt, melynek szavait Zsitvay igazságügyminiszter olvasta fel. Az aktusnál jelen volt Széchenyi Emil gróf koronaőr is. Ezután a többi miniszter tette le az esküt. Az esküm intát ez alkalommal Bárczy István államtitkár olvasta fel. Az eskü letétele után a kormányzó magán- kihallgatáson fogadta először a miniszterelnököt, majd az egyes minisztereket, akik a kihallgatás után hivatalaikba mentek s nyomban átvették a minisztériumok vezetését. A hivatalos lap mai száma közli a Bethlen- kormány felmentését és az uj kormány kinevezését, öttagú pénzügyi tanács Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Károlyi Gyula gróf kedden délután veszi át a miniszterelnökség vezetését s az uj kormány ezt követően nyomban megtartja az első minisztertanácsot. Károlyi ma este az egységes párt értekezletén bemutatkozik s kormányának programját ismerteti. Bethlen mint lelépő miniszterelnök ugyanakkor búcsúzik a pártban. A 33-as bizottság kedden tart ülést, amelyen Károlyi miniszterelnök jelentést tesz s ugyanakkor megválasztják az ötös tanácsot, melynek elnökéül Teleszkyt akarják megnyerni. Szó van arról is, hogy Rassay is bekerül az öttagú tanácsba. Magyarország pénzügyeit három tényező fogja a jövőben irányítani és pedig Telesz- ky vezetésével egy öttagú pénzügyi tanács, Károlyi Gyullla gróf miniszterelnök, aki a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésére kapott megbízatást és végül Vargha pénzügyi államtitkár. Károlyi miniszterelnök természetesen csak névleg vezeti a pénzügyminisztériumot. Vargha pénzügyi államtitkár a sajtónak adott nyilatkozatában a pénzügyminisztérium elsőrendű feladatai között említette a közalkalmazottak fizetésének a leszállítását és egyes közadók emelését. Ezenkívül azt is megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy a harminchármas bizottság ülései a jövőben nyilvánosak legyenek, mert az ülések titkosságának a fen n t a r t á s a in doko la 11 a n. , Az államtitkárok leépítési tervére vonatkozólag annyi kétségtelen már most is, hogy .Vargha Imre pénzügyi. Darányi Kálmán miniszterelnökségi és Petry Pál kultuszmimsz- téri államtitkár helyén marad. Az uj népjóléti államtitkár Széli József lesz, aki eddig főispán volt. Az utóbbi napokban oly hírek láttak napvilágot, hogy a kormány Prónay földművelésügyi államtitkárt a brüszeli magyar követség vezetésével bízza meg, ezt a hirt azonban most hivatalosan cáfolják. Bethlen búcsúja a miniszterelnökségtől Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bethlen István gróf volt miniszterelnök ma délelőtt búcsúzott el a miniszterelnökség tisztikarától. — Bethlen érdemeit egyébként külön kormányzói kézirat örökíti meg. A volt miniszterelnöknél ma délelőtt megjelent a miniszterelnökség tisztikara Darányi államtitkár vezetésével. Bethlen meghatódva mondott köszönetét munkatársainak ragaszkodásáért s szavalt ezzel végezte: — ígérem, hogy sohasem leszek hűtlen azokhoz az elvekhez, amelyekért együtt dolgoztunk. •* *•** Ugyancsak ünnepélyes keretek között ma. délelőtt vett búcsút Scitovszky Béla volt belügyminiszter és Klebelsberg gróf volt kultusz- miniszter is a minisztériumi hivatalnoki kartól. A miniszterelnökségi palotában serénye® csomagolnak: Bethlen gróf kiüríti a minis*- terelnak rendelkezésére álló hét szobás lakást, amelybe a legközelebbi napokban Károlyi gróf, az uj miniszterelnök költözik. Kenéz és Ernszt első miniszteri nyilatkozatai Az uj miniszterek közül eddig Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter és Ernszt Sándor kultuszminiszter nyilatkozott a sajtónak, Kenéz többek között a következőket mondotta: — őszintén szólva nehéz helyzetben vagyok, amikor programot kívánnak tőlem, hiszen magam sem vagyok tisztában azzal az anyaggal, amely elénk tárul. Úgy terveim, hogy a hét egy napján az ipar, egy másik napján a kereskedelem rendelkezésére állok. Véleményem az, hogy az állami beruházási munkálatokat feltétlenül folytatni kell, Ernszt egyebek során a következőket jelentette ki: — Régebben az volt a tervem, hogy az ország valamennyi középiskoláján be kell vezetni a numerus clausust. Most azonban megfontolás tárgyává teszem ezt a kérdést. Ha annak megvalósítására sor is kerül, úgy annak éle nem irányul egyetlen felekezet ellen sem, egyszerűen oly intézkedésekről lehet szó, amelyek megakadályozzák az intelligencia túltermelését, amellyel nem tudunk mit csinálni. Ellenzéki nyilatkozatok A reggeli sajtó szerint az ellenzék az uj kormánnyal szemben egyelőre passzív álláspontra helyezkedik. A lapok közlése szerint abban az esetiben, ha az uj kormány még ezen a héten nem mutatkoznék be a parlamentnek, úgy az ellenzék megtalálja a módját a parlament összehívásának. Az ellenzék vezérei közül töíbben is nyilatkoztak az uj kormányról. így Rassay egyebek között azt mondotta, hogy az uj kormány Bethlen kormányának az árnyképe. Rassay — nyilatkozata szerint — egyébként nagy tisztelettel viseltetik Károlyi gróf személyéivel szemben, de nem gondolja, hogy a gazdasági válsággal képes volna eredményesen felvenni a harcot. Friedridh nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a kormánypártok és az ellenzék között vége van a Treuga Dei-nek és hogy a* akik az ország érdekében becsülettel mindent elkövettek, hogy a nemzet sorsát előibb- re vigyük, a mai utolsó minisztertanácson hálás köszönetét mondjak a kabinetben való közreműködésükért és azért az odaadásért és bizalomért, amellyel engem állandóan kitüntettek. Azzal a felemelő tudattal zárom be a minisztertanácsot, hogy a magyar jövendőért dolgoztunk és a haza üdvéért cselekedtünk.
