Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-22 / 190. (2707.) szám
Előfizetést ár. évente 300, félévre 130, negyed* A Szerkesztőség* Prága A. Panské ullce IZ, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450* ** SZLOV671SZKOI 6S TUSZITISZKOI GLLQTXZGKX pQJTOK B. emelet. — Telefon* 30311. — Kiadóhivatali félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki Főssertentf- politikai napilapja F//ő ^ Pr4fl* “* Pa"*kfé °‘‘C“ 11 W emeIct fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több rOS^etKesXtO. ' r r reielOS SZetVZSZlC. Telefon: 34184 Egyes szán. ára 1.20 Ki vasárnap 2. - Ki DZURANY1 LÁSZLÓ ÉORGACH GÉZA SÜROÖRYCIM. HÍRLAP. PRflHfl Mai uSmank n oldal BETHLEN A BUDAPESTI KORMÁNYVÁLSÁG (fg.) Prága, augusztus 21. Nemcsak a magyar politikai életinek, de az európai politikának is nagy eseménye: a Betlilen-korimány lemondása. A n.yugateurépái nagy világlapok épp úgy vezetőhelyen taglalják a magyar kormányválság jelentőségét: és méltatják Bethlen István tízesztendős miniszterelnökségét, mint a közéipeuró- pai sajtó. Mi az oka ennek a nagy európai érdeklődésnek? S miért tulajdonit a nemzetközi politika oly nagy fontosságot a magyar kormány vált ozásnak ? Hiisz Európának nem újság egy-egy kormányválság, egy-egy miinisztorelnökcsere. A legtöbb országban sűrűn váltogatják egymást a kormányok s a kormányzati rendszerek. Franciaországban, a legrendezettelbb viszonyok között élő, győztes birodalomban, is szinte évenkint máé miniszterelnököt látunk s mindegyik kormányfő már kinevezésekor számol a leszavazás közeli eshetőségével. S az általános európai föltfigyelésnek talán épp az az egyik magyarázata, hogy Bethlen István tiz és fiél éven keresztül szakadatlanul a magyar kormány élén állott' s ma is, amikor önként, saját elhatározásából •— minden valószínűség ezerint csak ideiglenesen — visszavonul, olyan hatalmas és egységes parlamenti többség vallja vezérének, amilyen többséggel egyetlenegy más kormányelnök sem dicsekedhet Európában. Voltaképp tehát nem az a meglepő, hogy Bethlen lemondott, hanem inkább abban látja a világ a rendkivüllséget ma is, hogy van Európában egy nagyszabású politikus, aki a világháború utáni zűrzavarban, hallatlan bonyodalmak tengerében több mint tiz esztendőn át kezében tudta tartani egy tragikus sorsú, de a katasztrófák kataklizmája közepette is elpusztithatatlan életerejiünek bizonyult nép kormányzását. Európa szemlében az a csodálatos, hogy Bethlen István csak most mondott le s csak most, tiz és fél év után jelentette ki először: elfáradtam. Kis állam miniszterelnöke volt Bethlen István, de politikai életműve nemzetközi szempontból is csakis a legnagyobb szabású államiférfiak mértékével mérhető. Mi volt Magyarország tiz és fél évvel ezelőtt, amikor Bethlen miniszterelnök lett és mi ma, amikor Bethlen vissza vonul? A fejlődés hatalmas skálája értékmérője Bethlen politikai müvének is. Tiz évvel ezelőtt: a háború és a forradalmak vérveszteségétől elalélva, a békeszerződés által lehetetlenül szűk határok közé szorítva, nemzeti ideáljaiban megalázva, társadalmi és gazdasági téren egyensúlyát vesztve romokban hevert az ország. Bethlen István volt az, aki ebben a káoszban erős kézzel s taktikus ésszel jogrendet teremtett, aki végleg eltüntette a forradalmak és ellenforradalmak kilengéseit az uccákról is és a közéletből is. ő állította helyre a végzetesen megbomlott rendet és a kétségbeesett lelkek nyugalmát, ö likvidálta a különböző, nem kívánatos alakulatokat és csoportokat, hogy Magyarország közrendje újra elérje régi európai nívóját. Ugyancsak Bethlen nevéhez fűződik az államháztartás szanálása és a magyar valuta stabilizálása. Megteremtette a gazdasági élet konszolidációját, az alkotó és termelő munka sarkalatos feltételeit. És Bethlen volt az, aki a Trianonban megalázott, jelentőségétől megfosztott Magyarország számára szót kért és évről-évre súlyosabb szavat szerzett a világ nemzeteinek tárNa délelőtt elhangzottak az első kombinációk az uj magyar kormány összetételéről A nagyjelentőségű kedd délután története — A külföldi álhiteket iiwiiitei! megcáfolják — Bethlen lemondása sí európai sajtó kommentárainak előterében Budapest, augusztus 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A külföldön, különösen Németországban oly hírek terjedtek el, hogy a Bethlen-kormány lemondása szoros kapcsolatban van a Hab&burg-restau- ráció ügyével. Ezekről a híresztelésekről illetékes helyen kijelentették, hogy azok vagy rosszindulatuak, tendenciózusaik, vagy nem egészen épelméjű embereik agyában születtek. Budapest, augusztus 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf, volt miniszterelnök még ezen a héten inkei birtokára utazik s csak szeptemberben tér vissza Budapestre « akkor fogja elhatározni, hogy a iőváros mely részében bérel lakást Az egységes pártnak Budapesten tartózkodó ötven tagja tegnap este nyolc órakor értekezletet tartott, amelyen Mayer, Kálűay Tibor és Ángyán Béla is megjelent Mayer beszámolt a délelőtti küldöttségjárásról, melynek az vofllt a célja, hogy Bethlent maradásra késztesse. Az eljáró képviselők közölték Bethlen válaszát és azt az üzenetét is, hogy az egységes párt minden erejével támogassa Károlyi Gyula gróf munkáját. Ezek alapján az értekezlet egyhangúan elhatározta, hogy telXjes mértékben támogatja Károlyi kormányát, mert minden áron meg kell őrizni a párt egységét. Az első kormánylista A MAI NAP a kora reggeli órákban jól informált értesülésekre hivatkozva a jövő kormány összetételiéről listát közölt, amely a következő; miniszterelnök és külügyminiszter Károlyi Gyula gróf, belügyminiszter Darányi Kálmán, vagy Keresztes Fiecher Ferenc (jelenleg baranyai főispán), honvédelmi miniszter Gömbös, kultuszminiszter Emszt, pénzügyminiszter Jakab Oszkár, vagy Walkó Lajos, kereskedeEtemügyi miniszter Szterényi, igazságügyi miniszter Zsitvay vagy Váry Albert, földművelésügyi miniszter Wekerle, vagy Mutschenbacher Emil (az OMGE elnöke), tárca nélküli kisgazdaminiszter Mayer. A lap értesülése szerint egyébként Károlyi még senkinek sem ajánlott fel tárcát s a politikusokkal való tárgyalásai során csak tájékozódott a helyzetről, ellenben szombaton kész listát akar átnyújtani a kormányzónak. Más értesülések szerint Ernszt és Walko semmi szin alDat-t sem hajlandó tárcát vállalni s igy az olyan terv, mely ezzel a két névvel ia dolgozik, teljesen tárgytalannak tekinthető. Olyan hírek is elhangzottak, hogy Károlyi csupán átmeneti kormányt szervezne, mely rövidebb ideig maradna hivatalÜban. Hivatalos helyeken ezeket a híreket cáfolják, de Károlyi gróf maga is oly értelemben nyilatkozott, hogy feltétlenül stabil kormányt akar aflakitani, mert az ország sokkal válságosabb helyzetben van, sem hogy az ismételt kormányváltozásokkal az állam életének a nyugalmát zavarni szabad volna. Egyébként a francia-magyar gazdasági tárgyalások oly mederben haliadnak, hogy Magyarországnak kilátása van egy .hosszabb lejáratú francia kölcsönre, amellyel az ország pénzügyei teljesen rendbehozhatók; ez a munkafeladat is tartós kormányt kíván. Károlyi egyébként tegnap egész nap és ma is állandóan tárgyalj a politikusokkal. A kormányzónál ma jelenik meg Serédi hercegprímás, valamint mindkét háznak az elnöke is. Károlyi gróf tegnap Wekerlével, Gömbössel, Zsitvayval tanácskozott és Lakatos Gyuütával ebédelt. Délután Darányival, Pesthyvel és Ángyánnal tárgyalt 8 ma este Bethlennel fog tanácskozni. Gaal Gaszton az Uj Nemzedék munkatársának kijelentette, hogy a koncentrációt lehetetlennek tartja, de a bizalmat előlegezi Károlyinak. A lemondás drámai pillanatai Budapest, augusztus 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kedd délután lezajlott történelmi jelentőségű minisztertanács lefolyásáról az Uj Nemzedék a következőket közli: Bethlen miniszterelnök nyomban a minisztertanács ülésének megnyitása után kivette szájából a hagyományos cigarettát, felállott s a következőket mondotta: — Uraim, mielőtt a napirend tárgyalására térnék, politikai bejelentést kell tennem. Tekintettel arra, hogy a szanálási munka első és legnehezebb részén túl vagyunk, elhatároztam a lemondást s kérem önöket, hogy velem együtt adják be lemondásukat. E bejelentés nyomán a minisztertanácsban halálos csend keletkezett. Percekig tartó néma csend után Bethlen miniszterelnök dosz- sziéjából egy iratot vett ki, s az asztalra helyezte ezekkel a szavakkal: — Kérem, Uraim szíveskedjenek ezt aláírni. A miniszterek egymás után írták alá a lemondásukat tartalmazó iratot. Bethlen ezután valamennyi miniszter becsületszavát vette, hogy a lemondásról mindnyájan hallgatni fognak addig, amíg Bethlen a lemondást másnap a kormányzónak átnyújtja. -így történhetett, hogy a lemondás tervéről a legcsekélyebb hir sem látott napvilágot, csak akkor, amikor azt a kormányzó tudomásul vette. Érdekes, hogy a lemondás tervéről Bethlen közvetlen környezete, sőt családtagjai sem tudtak semmit. A Bethlen-válság a francia érdeklődés előterében Pária, augusztus 21. A francia sajtó magatartása a magyar kérdésben egyelőre áttekinthetetlen. Az Oeuvre ma ismét megcáfolja azt a hirt, hogy Franciaország a Magyarországnak folyósítandó hitel fejében politikai feltételeket szabott és ezzel előidézte Bethlen kormányának lemondását. Az Echo de Paris szerint Franciaország a sadalmáhan. Nagy külpolitikai tekintélyt szerzett Magyarországnak és százszázalékosan megfelelt annak a nagy szerepnek, amit a történelem szeszélyes fordulata juttatott neki: Mohács óta — 1848-tól eltekintve — ő volt az első, aki önálló magyar nemzeti külpolitikát csinált. Találóan jegyzi meg a magyar publicisztika egyik kiválósága: Ez — még abnor- mis mértékkel is mérve — egyetlen ember életművénél sokkal több. Távol állva a magyarországi politikai élettől s meglátva Bethlennek hibáit is, az igazság ellen vétenének, ha most, lemondásakor, nem ismernék el a nagy, korszakalkotó érdemeket, amelyek Bethleu István tizéves miniszterelnökségéhez fűződnek. Amint Appo- nyi Alberlre, épp úgy Bethlen Istvánra is — mint a magyar faj kiemelkedő, európai értékű kiválóságaira — méltán büszke lehet a magyarság. Bethlen lemondása olyan időben történt, amikor Magyarország a világgazdaság nagy válsága következtében súlyos gazdasági nehézségekkel küzd s amikor szükségessé vált, hogy az államvezetés és a gazdaságpolitika hatalmas, rendkívül nehéz feladatai megoldásának munkájába friss erők és uj tehetségek is belekapcsolódjanak. Bethlen István ennek szükségét felismerve önzetlenül elvonult a hatalom polcáról, azonban ezt megelőzőleg erélyes intézkedésekkel megállította a gazdasági romlás útját, megmentette a ,a pengő stabilitását s megvetette intézményes alapjait a gazdasági megerősödés folyamatának. Lemondásával — ismételten hangsúlyozott kijelentése szerint — csak a hatalomról mondott le, de nem mondott le a nemzetépitö munkában való további aktív részvétel 1*01. Továbbra is vezére marad a nagy kormánypártnak, az egységes pártnak s teljes erejével és minden tekintélyével támogatja az uj I kormányt. Bethlen azonosítja magát az uj kormány politikájával, — ez a tény minden fantasztikus kombinációk dacára annak döntő bizonyítéka, hogy nincs irányváltozás a magyar külpolitikában sem. A prágai sajtó egyré- szének tehát csak jámbor óhajtását tükrözi vissza az a beállítás, mintha a magyar külpolitika „uj" orientációja Franciaországon keresztül a kisantant „barátságos" karjai felé irányítaná Magyarországot. Károlyi Gyula épp úgy tisztán látja a magyar nemzeti érdekek külpolitikai céljait és a magyar külpolitika reális lehetőségeit, mint Bethlen István. Ez a külpolitika elsősorban és mindenekfe- lett magyar orientációjú lehet s csakis akkor kerülhet párhuzamba a szomszédos államok külpolitikájával, ha ez százszázalékosan tiszteletben fogja tartani — az egyenjogúság és az igazságosság alapján — a magyar nemzet létérdekeit
