Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-02 / 174. (2691.) szám

1931 augusztus 2, vasárnap. <PRW2a-MAÖ^HIBL® 11 az embereket és gyönyörűséget talál abban, .hogy megalázza őket. Csak Drágával kedveskedik. Még az idegen diplomaták fogadása során is simogatja és csókolgatja, a fehér asztalnál való­ságos gyerekszerepet vállal és megváltoztatja az ország közigazgatási beosztását, csak azért, hogy Draga szülővárosának, Gornji Milánovác- nak előkelőbb rangot biztosítson, iskolákat, fal­vakat, csapattesteket nevez el a. feleségéről és születésnapján katonai parádét rendez tét, sőt ezt a nevezetes napot állami ünneppé lépteti elő. Ám Draga első pillanattól fogva zsákuccában ül. A királyt mint, embert és mint uralkodót egyetlen vágy hevíti, hogy gyermeke legyen tő­le, trónörökös, amivel pedig Draga nem tudja a királyt megajándékozni- Már a házasságkötés előtt három Ízben vezette félre Sándort. Most, mint királynőé újból elhiteti vele, hogy anyának érzi magát, nyilván azzal a szándékkal, hogy kellő pillanatban valamely idegen csecsemőt csempésszen a királyi palotába. Ebből a kísér­letből azonban európai botrány lesz. Még jobban rontja a helyzetet, hogy Draga egész családját, összes .testvéreit nagyszerűen elhelyezi. Két öcs- cse, jelentéktelen hadnagyok ugv viselkednek, mint királyi hercegek, sőt az egyikről. Nicodem- ről az a hir járja, hogy ő lesz a trónörökös. Egy országban, amelyben az abszolutizmus mindent, tönkretett és elzüllesztett. éppen csak ilyesmi hiányzott ahhoz, hogy teljesen a királlyal szem­befordítsa a közhangulatot. Még csak az hiány­zott, hogy szakításra kerüljön a sor Oroszor­szággal. Ez is elkövetkezik amiatt, hogy a cári udvarnál tervezett látogatását. Pétervár egyre elodázta. Egy szép napon egyszerre azon veszi magát észre Sasa és Draga, hogy a Lnlievicákon és egy pár maguk kreálta nagyságon kívül re­ménytelen magányosságban állnak a pusztában. Könnyű dolguk van tehát az összeesküvő tisz­teknek, akik 1903. junius 11-ének éjjelén benyo­mulnak a királyi palotába. Két óra hosszat kere­sik halálra a királyt és királynét. Míg végre egy kárpitajtó mögött, rájuk akadnak. Amikor a tisztek revolvert szegeznek az asszonyra és a királyra, az asszony széles gesztussal borul Sasa vállára. Vájjon azért-e, hogy őt. vagy pedig hogy magát mentse? Ez a. kérdés eldöntetlen. Mindössze annyi bizonyos, hogy másnap hajnal­ban a királyi palota ablakán hajigálták ki a két mezítelenre vetkőztetett holttestet, amelyet 30 revolvergolyó lyuggatott szitává és 80 kardvá­gás tépett ronggyá. Ez volt a valóságban a tör­ténelmi regénynek vége. amelyből íme most két nagy mii született: egy tudományos munka és egy hangos film. A szenvedés internacionáléja tanácskozik „Soha többé háborút“ — A rokkantkérdés Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában — Erdélyi magyarok panasza a rokkantparlamenf etőtt Letartóztatták a feisfioksvári malom tulajdonosát, aki bérbe- adta malmát a titkos szeszfőzdének Kassa, augusztus 1. (Kassai szerkesztő sé­miink telefonjelentése.) A Felső öles váron le­leplezett tikos szeszfőzde ügyében a jövedéki hatóság teljes eréllyel folytatja a nyomozást. Megállapítási nyert., hogy a titkos szeszfőzde főmozgatója Salzer Lá­zár munkácsi zsidó tanító volt. ő hozta át a szeszfőzdét Ruszinokéból Szlovenszkóra és ő kötötte a megállapodást a felsőolesvári régi malom tulajdonosával, Felder Mihály- lyal. Feldert letartóztatták, Salzer Lázár azonban megszökött és most folyik a nyomozás utána. Tizen van­nak jelenleg letartóztatásban, akik azonban mindent tagadnak. A titkos ezeszifőzdébem elő­állított szeszt, amit denaturált szeszből és cuk­ros vizfoől készítettek, főleg Keletszlovenszkón •és Ruszinsz kőbán hozták forgalomba- Először vasúton szállították a szeszt s amikor a. dolog gyanússá kezdett válni, szekereken szállítóit iák a vevőkhöz. Minden valószínűség szerint azt- a titkos szeszfőzdét telepítették át Felsöolcsivár­ba-, amelyet a munkácsi hatóságok röviddel ez­előtt Munkács mellett, Klacsanó községben lep­lezitek le. — Nagyszabású sportverseny Luhasovice für­dőn. Luhaceovicról jelentik: Az elmúlt héten a fiir- dövendégek száma újra emelkedett. A gazdasági válság ellenére éppen Németországból és Magyaror­szágból érkezett igen sok vendég Luhaceovicéra, aminek magyarázata, hogy ebben a fürdőben több­féle betegség egy időben gyógyítható. Júliusban 27 ezer fürdővondéget mutatott ki a. fürdőigazgató­ság statisztikája a tavalyi 25 ezerrel szemben. A vendégsereg rendkívül érdekes összetételű, mert a legkülönbözőbb országokból és három földrészről érkeznek vendégek. Magyar arisztokraták, amerikai pénzmágnások és a nemzetközi politikai élet számos kiváló tagja tölti itt a nyarat, nem szólván a cseh­szlovákiai politikai, művészi és pénzvilág nevés képviselőiről. A fürdőigazgatóság hetenként nagy­szabású versenyekkel kedveskedik a vendégeknek, így augusztus eiső hetében tartják meg a nagy amaitőr-táncvereeny.t, augusztus 12-én a csehszlo­vákiai tenniszversenyt, amelyre számos külföldi versenyző is benevezett- A nagyszabású autó-motor napok augusztus 22. és 23-án fognak lezajlani. Ezeknek a napoknak legkiemelkedőbb müsorpontja az autószép^ég-verseny lesz. Erre a versenyre szá mo6 dijat és plakettet tűztek ki. Prága, augusztus 1. A hadirokkantaik világ- szövetsége, a négymillió tagot számláló CIAMAC prágai kongresszusára kiküldött kétsziázharaninc delegátus ma folytatta ta­nácskozását a szenátus épületében. Reggel kilenc órakor a bizottságok kezdték meg tárgyalásukat, délben a külügyminiszter he­lyettese, Veinar miniszter fogadta a kortgresz- szus tagjait és délután három órakor ismét összeült a kongresszus plénuma. A csöndes szenátusi palota a kongresszus mozgalmas napjaiban különös képet múltait. Béna, félMbu, félkezü, világtalan, eltorzí­tott arcú rokkantak a világháború sajnálat- naméltó áldozatai gyűltek itt Európa min­den részéből egybe. A kétszázon felüli számú delegátus Anglia és Belgium kivételével úgyszólván valameny- nyi volt hadviselő államot 'képvisel. — A CIAMAC a szó szoros értelmében meg való­sította a „Viliág rokkamtjai egyesüljetek” jel­szót, mégpedig a szó nemes érteiméiben, mert soraikban igaz bajtársi összetartás, fe­lebaráti szeretet és őszinte barátság uralko­dik. Megható nézni azt a gyöngédséget, mely- lyel egymás kezét megszorítják azok, akik a háborúban szembeálló frontokon küzdöttek egymás ellen és a maguk igazságáért. Baj- itárs, testvér, Kamarád, Camerade és Bratire; így szólítják egymást. Átkozzák a háborút, mely annyi szenvedést szakasztott a világra, átkozzák azt a percet, mely fegyverrel a kéz­ben állította őket azokkal az embertársaik­kal, akik most ugyancsak bénán, csonkán és vakon kerültek Prágába, hogy manifesztálja­nak a hálborn ellen. Két százharminc ajakról •véres őszinteséggel hangzik a kívánság: Soha többé háborút! Ez a kétszálhamniinc ember, aki négymillió szervezett bajtársáit képviseli s akiknek ta­nácskozás közben is szemük előtt lebeg a nagy háború ti zen négymillió hősi halottjainak szelleme, átélte a pokol minden kínját s meg­maradt erejének minden megfeszítésével til­takozik a háború és az azt előidéző igazság­talanság ellen. A prágai kongresszusnak Neumei.ster Fe­renc nemzetgyűlési képviselő, a csehszlová­kiai rokkant szövet ség vezető je az elnöke. Ti­zedes volt a brumm nyolcadik gyalogezred­ben, amikor a Doberdón géppnskatüzbe ke­rült. Három súlyos tüdőlövés és két karlövés tette rokkanttá. Neumeister elnök a kongresszus és a CIAMAC céljáról, valamint a csehszlovákiai rokkantak helyzetéről a következőket mon­dotta: — A CIAMAC jelenlegi prágai kongresz- isausa a világszervezet hetedik kongresszusa. Géni, Becs, Paris, Berlin és Varsó után a prágai tanácskozásnak szomorú aktualitást ad az a körülmény, hogy időben egybeesik a vi­lágháború kitörése tizen hetedik évfordulójával A CIAMAC a rokkantak olyan világszövetsé­ge. melynek tagjai sorában nem csak a volt szövetséges hadseregek, hanem a volt ellen­séges haderők tagjai, illetve rokkamtjai is he­lyet foglalnak. Ez annál is inkább örvende­tes, mert az egész világom általános lett az a. nézet, hogy a háború befejeztével véget ért az ellenségeskedés és minden nemzet rokkant* járnak kötelessége együtt dolgozni a háború ellen és a rokkantkérdés gyökeres rendezé­se érdekében. A rokkantkérdés nemzetközi probléma és ezért nemzetközileg kell azt megoldani. Tízmillió rokkantja van a világháborúnak, ezek közül négymillió szervezett tagja a CIAMAC-nak, a szenvedés internaclonáléjá- nak. Már a nyolcvanszázalékos rokkant is hatszáz koronát kap — A Csehszlovák köztársaság területén élő rokkantak helyzete ugyan nem nevez­hető rózsásnak, de még mindig jobb, mint sok más szomszédos államban. Legutóbb eltértük azt, hogy már a 85 százalékos rok­kant is havi hatszáz koronás segélyt kap s további negyven koronában részesül min­den egyes családtag után is. Azok a rokkan­tak, akik teljesen munkaképtelenek, még külön százötven koronát kapnak, ezenkívül pedig további százötven korona pótdij jár annak a rokkantnak, akinek ápolóra, vagy vakvezetőre van szüksége. Miiláb, mükóz, vagy müszem természetesen minden rok­kantnak jár. Magyarország és a rohkanikérdés A magyar delegáció három tagból áll. Ve­zetője: Vitéz Árváiüfalivi Nagy István dr., a hadirokkantak, árvák és hadiözvegyek orszá­gos nemzeti szövetségének elnöke, tagjai: Nyárády József kereskedelmi akadémiai ta- már, a szövetség aleilnöke és Csák Boldizsár, a szövetség ügyvezető igazgatója. A „Honsz”, a magyar rokkant szervezet még nem tagja a CIAMAC-nak s a magyar delegáció csupán mint vendég jelent meg a prágai kongresz- szuson. Ennek előzményeiről Vitéz Arváltfalvi Nagy István a következőket mondotta: — Vezetésem alatt működő „Honsz” het­venezer tagot számlál. Eddig csupán Magyar- ország területén fejtett ki tevékenységet és nem kooperált semmiféle külföldi testület­tel. Mintegy két év előtt Budapesten járt a CIAMAC vezetőségének egyik tagja, aki föl­szólított minket, hogy lépjünk be a rokkan­lak világszövetségébe. A fölvételt kérő ív több kérdést tartalmazott. A többi között azt a kérdést is, hogy mi a nézetünk a világbé­l kéről? A Honsz politikamentes gazdasági szervezet, mely nem foglalkozik politikával s így nehezünkre esett ezt a politikai kér­dést megválaszolni. Mivel azonban felelni kellett, azt válaszoltuk, hogy hívei vagyunk a világbékének, de nézetünk szerint tartós békére csak akkor lehet szá­mítani, ha jóvá teszik a világháborút köve­tő békeszerződések igazságtalanságait. Közöltük a CIAMAC vezetőségével, hogy hí­vei vagyunk a revíziónak, de a revíziót bé­kés eszközökkel s nem újabb háborúval kí­vánjuk elérni. Ez a válaszunk valószínűen nem nyerte meg a CIAMAC tetszését, mert nem vettek fel minket. A későbbi levélvál­tás során tisztázódott néhány felmerült félre­értés s most rövidesen el fog intéződni a fel­vételünk kérdése. Legalább is erre vall, hogy a CIAMAC már a tavalyi párisi kongresz- szusra is meghívott minket s az edén különö­sen szívéiyeshangu levélben hiviak meg ben­nünket Prágába. Tavaly egy hadiözveggyel képviseltettük magunkat s az idén hárman jöttünk a Hansz nevében. — Magyarországon a rokkantkérdés még nem nyert kielégítő elintézést. A rokkantsági járulék nem nagy s nem biztosítja eléggé a rokkantak exisztenciáját. Ennek legfőbb oka az ország szegénységében rejtiik, a kormány­nak nincsen pénze, hogy rendezze ezt a fon­tos kérdést. Inkább indirekt utón támogatja a rokkantakat. Italmérési és trafikengedély adományozá­sánál a rokkantak elsőbbségi jogot élvez­nek, az egyes városi képviselőtestületek pedig főleg rokkantak részére tartják fenn az uccai árusítási engedélyeket, sőt benzin­kutak létesítésére is csupán rokkantak fog­nak engedélyt kapni. Az erdélyi magyarok helyzete A hivatalos román delegáción kívül Er­délyből két magyar rokkant tiszt vesz részt a prágai kongresszusom, Cser ven ka János nyugalmazott hon véd százados és Részegh Viktor hírlapíró, a Csíki Lapok felelős szer­kesztője. Ez a két erdélyi rokkant a CIAMAC- hoz súlyos panasszal fordult. Panaszuk tár­gya az a rendszer, mely Romániában különb­séget tesz az Órománia és az újonnan szer­zett területek rokkantjai között. Ez a különbség olyan nagy, hogy például amíg egy nyolcvan százalékos rokkant fő­hadnagy Órománia területén havi 13.450 őej nyugdijat kap, addig az ugyancsak nyoicvanszázalékos rokkant főhadnagy Er­délyben és a Bánátban mindössze 1.593 fejes nyugdijat „élvez”. Cservenka éis Részegh panaszukat írásban nyújtották be a kongresszus elnökségéhez, mely azt az ellátási bizottságnak adta ki. Az ellátási bizottság Weidinger osztrák nemzet- gyűlési képviselő elnöklete mellett azonnal hozzálátott a panasz megvizsgálásához és azt a határozatot hozta, hogy a CIAMAC in­terveniálni fog a román kormánynál aziránt, hogy ezt gyakorlatot változtassa meg és ne tegyen különbséget az erdélyi és a regátbeli rokkantak között. Érdekes és örvendetes, 'hogy a román delegáció tagjai is .magukévá tet­ték erdélyi bajtársaik ügyét és ugyancsak ígéretet tettek arra nézve, .hogy Bukarestben el fognak járni a kérdés kedve­ző elintézése érdekében, Pichot tanár, a CIAMAC elnöke pedig kijelentette, hogy Gemfben fog interveniálni az erdélyiek és a bánátiak ügyében. Ternyei László. Holdimádók kultuszát űzte Brünnben egy tanár-házaspár? Eltűnt egy gyermekük s a szomszédok bűntényt sejtenek A házaspárt átszállították az elmegyógyintézetbe Prága, augusztus 1. A Poledni List egészen valószín ütlenül hangzó históriáról számol be mai számában. A lap szerint a brünni Wil- so n - negye d ti sz tv i selőnegyedében egy szép kert közepén Pló magányos ház­ban, teljes visszavonultságban élt feleségé­vel és három gyermekével egy ismert brün­ni professzor. A szomszédok mindig különösnek találták azombap a család magányos életét, amely a szomszédok egyikével sem érintkezett. Az egész család fölött valami különös titok lebegett. A tanár szenvedélyes barátja volt a virágok­nak, amelyekkel kertje tele volt. De a kert, úgy látszik, titokzatos célokat is szolgált. A szomszédok észrevették, hogy a család holdtöltekor furcsa holdimádó vallási szertartásokat végez s télen-nyáron hideg vízben fürdőit a szabad ég alatt ezeken a szertartásokon. ügy látszik, hogy a tanár felesége egy ideig vonakodott férje „hitére lépni”, de később befolyása alá került. Úgy mondják, hogy ré­gebben, amikor még távol tudta tartani ma­gától férjét, legidősebb fiát, hogy megmentse az apa befolyásától, elküldte rokonaihoz. Nemrégiben, néhány nappal ezelőtt eltűnt a legfiatalabb gyermek, egy kétéves fin s azok a hirélt, amelyek széles környéken elterjed­tek erről az eltűnésről, azt adták szájról- szájra, hogy a gyermek az örijlt hold-kultusz áldozata lett. Ezek a híresztelések arra késztették a brünni 'rendőrséget, hogy foglalkozzék az esettel, azonban az is valószínű, hogy a hírek csak a dús fantázia termékei. A rendőrség titokban folytatja a nyomozást. Csak annyit sikerült eddig megállapítani a rendőrség munkájára vonatkozólag, hogy a házaspárt átszállították a brünni elme­gy ógyintézetbe. A házaspár elmeállapotának megfigyelésétől és kihallgatásától függ, vájjon a rendőrség tovább fog-e nyomozni a holdimádók kultusza után. — Halálra Ítéltek egy kecskeméti bolgár ker­tészt, aki irigységből meggyilkolta kertésztársát. Kecskemétről jelentik: Marinov Antal bolgár kertész a Kecskemét határában lévő Gátérpusz- tán kertészkedett 13 holdon. Szomszédja, Gyor­gyev Illés bolgár kertész irigyelte Marinov bol­dogulását és felbérelt négy legényt, hogy Mari- novot tegyék el láb alól. Többszöri eredmény­telen kisériet után végül is egy barátságos va­csora keretében Marinovot verekedésre provo­kálták, leteperték és kapával holtra verték. A holttestet ezután kivitték a vasúti töltésre, ahol a vonattal összeroncsoltatták. A hatóságok, sőt az orvos is először öngyilkosságot állapítottak meg, egy névtelen levél alapján azonban a csendőri nyomozás kiderítette a valódi tényál­lást. Gyorgyev Illést és társait letartóztatták. A kecskeméti törvényszék pénteken ítélkezett fe­lettük és Gyorgyev Illést kötél általi halálra, égjük társát életfogytiglani fegyházra, két fia­talkorút bedig' tiz-tiz évi fegyházra Ítéltek.

Next

/
Thumbnails
Contents