Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-19 / 187. (2704.) szám

6 1031 augusztus 10, szerda. Uj asztrológiái a láthatáron A naplóitok változásának hatása az emberiségre — Fel­támadt a középkori csillagjóslás Az ungvári háztulajdonosok újabb tiltakozása a sérelmes vizvezetékügyben Ungvár, aiugiufiatus 18. (Ruszinszkói szerkeszti) sédünktől.) Az ungvári vízvezeték tengeri kígyóvá nőtt ügye még mindig foglalkoztatja a közvéle­ményt. Legújabban a háztulajdonosok kezd­tek akcióba, mivel úgy az általános vizdij szedését, mint a házi kapcsolások számlájá­nak közigazgatási utón való behajtását sé­relmesnek tartják. Az elmúlt napokban volt ebben a tárgy­ban a háztulajdonosok gyűlése az ungvári Kereskedelmi Csarnok nagytermében, mely­nek előadója Reizmnnn Henrik dr. ungvári ügyvéd és háztulajdonos volt. Reiamann dr. ismertette a tényállást. Eszerint a városi elnökség ez év február hó elsejétől kezdődő lég kivetette a vizvezeték használata utáni általános vizái jat, holott a törvény szerint általános vizdij csak akkor szedhető, ha a vízmüveket rendel­tetésüknek már átadták, a vízszolgáltatás tehát megkezdődött. Ungvá- ron erről azonban szó sem lehet, mivel a vízmüvek jelenleg javában készülnek, az a vízszolgáltatás tehát, amely a kutakból ideiglenesen történik s melyet mindössze 200 ház vesz igényibe, általános vízszolgálta­tásnak nem nevezhető. Ugyancsak sérelmes ügy a házi bekapcso­lások kérdése. Eredetileg a város és a víz­vezetéket építő Maticska-cég között az a megállapodás jött létre, hogy a házi veze­téknek a főcsőbe való bekapcsolása egyedül az Ő joga, amennyiben a cég felelős a viz zavartalan szolgáltatásáért. Később már odafejlődött az ügy, hogy a házi bevezetések jogát is magának vindikálta és ezen az ala­pon igen sok bevezetési munkát is végzett, melyeknek számláját most Marid dr. pol- gármesteríkelyettes utján a városi hatóság által kibocsátott fizetési parancsokkal akarja a felektől behajtatni. Marki dr. polgármesternek ez a nyilván­való baklövése nagy konsternációt keltett városszerte s a szónok is feltette a nyílt kérdést: Hogyan hajthatja be Marki dr. polgár mes­ter helyettes egy magáncégnek a felekkel szemben fennálló számlaköveteléseit? Nagy sérelem még az i,s, hogy az igy mono­póliumot élvező Maticska-cég a házi vezeté­kek és egyéb kellékek árát oly magasan ál­lapította meg számláiban, hogy az egyálta­lán nem áll arányban a mai árakkal. A gyűlés tehát kimondotta, hogy ragasz­kodik azokhoz az egységárakhoz, melyeket a háztulajdonosok és a város által delegált bizottság ez év március 24-én megállapított. Ebből folyóan szakértő-bizottságot küld ki, amely a Matioskaoég kiküldötteivel vizsgálja felül a cég által kiállított számlák tételeinek helyességét. Végül elhatározta a gyűlés, hogy meghízza Reizmann Henrik dr. ügyvédet úgy az általános vizdij, mint a cég által kiküldött számlák ügyében érkezett fizetési parancsok közös megfelleibbezésóvel. A háztulajdonosok tehát a fizetési parancso­kat a megbízotthoz fogják benyújtani. A pikáns ügy egyébként a jogászköröket is élénken foglalkoztatja,, mivel Marki dr. polgármesterhelyettes foglalkozására nézve törvényszéki bíró s igy kiváncsi a közvéle­mény, hogy miként magyarázza azt az intéz­kedését, mellyel egy magáncég számláit közigazgatási utón akarja érvényesíteni. Ungvár mellett agyonütött a vihar által leszakított villamos­vezeték árama egy leánykát Ungvár, augusztus 18. Halálos szerencsét­lenség történt tegnap délután az Ungvárral szomszédos Radvánc községben. Kesztenbaum Lilii 14 éves lány a testvéreivel délután a kertben játszott és nem vette észre, hogy a délelőtti vihar a kert fölött haladó magasfe­szültségű áramvezetéket leszakította. A lány rálépett a földön heverő drótra s nyomban összeesett. Testvérei segítségül hívták az any­jukat és a szomszédban lakó Jaczkó Ervint, aki a lányt el akarta huzni a vezetékről, Az áram azonban Jaczkót is megcsapta annyira, hogy nem tudta a lányt elengedni. Végül egy árra haladó katona felmászott a vezeték póz­nájára és baltájával verte szét a drótot. Mire a mentők megérkeztek, a leány már halott volt, mig Jaczkó Ervin a balkarján súlyos sé- r ü léseket sze n ve det t. Pár nap alatt 125 millió dollárral esett az ame­rikai gyapotkészlet értéke. Az amerikai gyapot- tőzsdéken e hét elején történt áresések következ­tében körülbelül 125 millió dollárral hanyatlott az amerikai gyapotkészlet értéke. Londonban is nagy áresések voltak, miáltal m angol gyapotkészlet értéke 1.6 millió fonttal tett kevesebb. Budapest, augusztus 14. Az égi és földi tünemények közötti össze­függések vizsgálatából sohasem hiányzott né­mi misztikum. Még ma, a ricionális termé­szettudományok korszakában is, nem egy oly elmélet lát napvilágot, amelynek komolysá­gát kétségbevonják ugyan a tudósok, azok mégis széles rétegekben vernek gyökeret és szereznek maguknak hívőket. Napjainkban igy éled újra az asztrológia, mindén földi tudományok egykori őstudomá­nya. Uj alapokra fektetve virágzik ez a „tu- domány“, sőt Németországban egyes egyete­meken már tanszéket is kapott. Korunk lá­zas ritmusában, a csendben dolgozó csillagá­szok mellett az uj asztrológusok egész serege figyeli az égboltozat tüneményeit s a fölöt­tünk ragyogó csillagok konstellációiból mesz- szemenő következtetéseket, jóslásokat szűr le a vajúdó emberiség jövőjét illetően. A múlt hónapban egy Nancyban tartott tu­dományos kongreszuson érdekes bejelentést tett Maurice Faure dr. nizzai kórházigazgató, aki Maccart lyoni obszervatóriumi igazgató segítségével végzett kutatásai alapján kimutatta, hogy a nap felüíüetén keletkező, valószínűleg elektromos eredetű sötét foltok szaporodása a bűntények, öngyilkosságok, krónikus betegségek hirtelen jelentkezései között figyelemreméltó összefüggést lehet megállapítani. A kongresszus tudós tagjainak nagy gonddal és körültekintéssel készült statisztikát muta­tott be, amelyet az asztrológus egy állam- ügyész segítségével készített, a legkülönbö­zőbb törvényszékek adatainak figyelembevé­telével. Faure dr. azt is megállapította, hogy 1928 óta, amidőn a napfoltok száma és mérete kivételesen nagy arányokban megnövekedett, a földön kisebb-nagyobb méretű geológiai ka­tasztrófákat is észleltek. A tudományos kongresszuson nagy feltű­nést keltett a bejelentés, de rögtön azután kiderült, hogy a kutatók nagy része nem ide­genkedik túlságosan a fantasztikusnak tetsző elmélettől. Napjainkban nagyon sok csilla­gász-szakember foglalkozik az asztrológiával is, amelyet igyekeznek megfosztani közép­kori babonás jellegétől. Az uj asztrológiát kü­lönösképpen Németországban művelik. Nagy­számú „tudományos" társaság igyekszik uj alapokra fektetni a régi tudományt, folyó­irataik jelennek meg, sőt csillagvizsgáló in­tézeteket is létesítettek. Ilyen például leg­utóbb a Jungfrau csúcsán épített megfigye­lőállomás, ahol a kozmikus sugarak vizsgála­tával foglalkoznak, azoknak a sugaraknak a megfigyelésével, amelyek miatt Piccard pro­fesszor a minap a sztratoszférába szállt lég­gömbjével. Az asztrológiának Budapesten él egyik ki­tűnő szakértője, névszerint Horn Pál, kinek munkái csillagászati körökben is feltűnést keltettek. A modern csiliagjósnak nincs ha­gyományos hegyes süvege, sem kabalisztikus jelekkel telerótt köpönyege. Feltűnően logi­kus, világos elme, aki minden misztikum nél­kül, szabatosan fogalmazza meg mondaniva­lóit. Régi és uj asztrológia Régi és uj asztrológia — Mindenekelőtt hangsúlyozni kell azt — mondja, — hogy a modern asztrológiának, ugy, ahogy azt az angol és német szakirodalom ma értelmezi, tartalmilag mind kevesebb köze lesz ahhoz a közkeletű fogalomhoz, amit hajdan a kö­zépkor végén és az uj kor eűején asztrológia alatt értettek. A racionálisan gondolkozó ember által jog­gal elvetett, elfajult, asztrológiának csúfolt jövendőmondás ellen kell állást foglalni azok­nak, akik az uj tudomány megalapozásában közreműködnek. Az asztrológia tanításának lényege annak a kölcsönös hatásnak vizsgá­lata, amelyet az égitestek láthatatlan sugarak által gyakorolnak egymásra. Ezeknek a koz­mikus befolyásoltuk a földön különleges meg­jelenési formája van és a gyakorlati asztro­lógia éppen ezeknek törvényszerűségeit te­szi tanulmány és kritika tárgyává. Nem jö­vendölés ez a szó babonás értelmében, de az a modern tudományos értelemben. Mert sok tudomány foglalkozik ma ilyesmivel: példá­ul a meteorológia is jövendőt mond. — A csillagjelenségek befolyással vannak fizikailag a földre is, A napfoltok váltakozása kimutathatóan és a klasszikus csillagvizsgálat által is elismerten befolyásolja a föklmágnes- ségi tüneményeket, a sarkifény tüneménye­ket, közvetett módon tehát az időjárást is, az időjárás hatása pedig az emberi idegrend­szerre ismeretes lévén, nyugodtan kimond­hatjuk, hogy a napból változás befolyásolja a földi ember életét is. Faure dr. és Maccart igazgató kutatásai iga­zolják ezt a tényt. Németországban Heimsole dr. és komor dr. egyetemi magántanár, ideg­orvosok is megvizsgálták ezt az összefüggést klinikai praxisuk keretében. A kimutatások meglepő eredményeket hoztak. Budapesten is foglalkozik néhány orvos ennek a kérdésnek tanulmányozásával. Az uj asztrológia kozmi­kus rajznak nevezi a régi horoszkópot. Egy ilyen rajz elemzése megmutatja az adottsá­gokat és belőle következtetni lehet a kiala­kuló körülményekre. Ezt minden tudomány művelője megengedheti magának és csak ak­kor lépi át a tudománya korlátainak hatá­rát, ha azt állítja, hogy az élet erőit is ma­tematikai egyenletekbe tudja szorítani. Politikai horoszkópok — A napfoltok váltakozása és a földi jelen­ségek közötti összefüggéseket Almás Görig dr. prágai egyetemi tanár tanulmányozta részletesen. A vizsgálatai szerint összeállított tabellákban a következő érdekes összetalál­kozásokat láthatjuk: — 1487—1520 napfoltminimum és ugyan­akkor nagy felfedezések kora, Luther Márton fellépésével uj szellemi mozgalom indul. — 1520—1544-ig napfolt maximum, amelyet a földön háborús periódus kisér. V. Károly és I. Ferenc háborúja, a vallási villongások és a parasztháború. — Az utóbbi két évszázad történetéből a következő példák érdekesek. 1821—1848-ig napfoltminimum: kultur periódus, a filozófia fellendül, a német, francia és angol tudomány és irodalom — a magyar is, — virágzásnak indul. 1848—1876 napfoltmaximum alatt is- I mét háborús korszak következik a földön, az orosz, olasz és francia háborúk kora. — 1876-tól 1904-ig napfoltminimum: a technikai tudományok hallatlan fejlődése, a kereskedelem, a művészetek fellendülése. 1904-től 1932-ig napfoltmaximum következik s vele a világháború és a forradalmak társa­dalmat megrázkódtató sora. Görig profesz- szor tabellája szerint 1932—1960-ig a napfolt­minimum elkövetkezendő korában újabb bé­kés és zavarmentes fejlődés elé néz az em­beriség. Igen érdekesek S. M. Grimmnek, a müncheni meteorológiai intézet igazgatójának adatai is. Grimm tanár a politikai asztrológia megalapítója 1927-ben könyvet adott ki, mely­ben felállította a XX. század horoszkópját. Könyvében az 1931-es esztendőre vonatkozó­lag a következő jóslat olvasható: „Ez az esztendő rendkívül kritikus, a pénz­ügyi válság tetőpontját éri el, kormány és parlament-válságok követik egymást. A vi­lágbéke gondolata veszélybe jut. Államfők vesztik el trónjukat, az egyik európai or­szágban forradalom tör ki és az esztendő háborús veszedelmeket rejt magába." Az 1932-es esztendőre javulást jósol, a ke­reskedelmi kapcsolatok rendkívül megélén­külnek, s a financiális ügyek is rendbe jönnek. A könyv ma rendkívül nagy példányszámban forog közkézen Németországban. A kérdésre vonatkozóan a svábhegyi csil­lagvizsgáló intézet igazgatója a következőket mondotta: — Tény az, hogy a napfoltok befolyással vannak egyes földi jelenségekre. A föld mág­nes ség, a sarkifény változásokat szenvednek a napfoltok periódusainál. Azt, hogy a nap­foltok hatással volnának az emberi életre, a tudomány pontosan nem tudja kimutatni, mert a megbízható statisztikai adatok hiány­zanak ennek megállapításához. Az asztrológia újabban ismét életrekelt és messzemenő kö­vetkeztetéseket von le a csillagászati jelen­ségekből. Természetesen a legnagyobb kritikávail kell fogadni az asztrológusok által szolgáltatott adatokat, amelyek megtévesztenek azzal, hogy a világ- történelem folyamán nem egy esetben for­dulnak elő periodikusan megismétlődő jelen­ségek. A sorsinak különös játéka ez. Azt, hogy a napfoltok szaporodásával egyidőben gyara­podnak a járványok, öngyilkosságok, bűnö­zések, háborúk és szociális nyugtalanságok, még nem mutatták ki és ezt nem is lehet pontosan megállapítani. Sajnos, az uj csillagjósok nem egy alkalommal po­litizálásra használják fel a titokzatos tudo­mányukat és a misztikumokat kedvelő tömeg nem egy esetben hisz nekik. Statisztikák felállítása kü­lönben is relatív dolog, különösen a történe­lemben. Nem ismerjük a döntést, amit a nameyi kon­gresszus hozott a Faure dr. által gyűjtött ada­tokra vonatkozóan, de mindenesetre meglepő az, hogy két, egyébként ilyen kitűnő termé­szettudós, mint Faure dr. és Maccart igazgató, ilyen fantasztikummal álljanak a tudományos nyilvánosság elé. P. L. — Letartóztatták egy prágai kommunista folyóirat szerkesztőjét. A Rudé Právo jelenté­se szerint Fucik Gyulát, a Tvorba cimii kom­munista folyóirat szerkesztőjét a Bódén ba eh- prágai vonatban letartóztatták s beszállították a prágai kerületi büntetőbíróság fogházába. Fucik ellen állítólag az a vád, hogy az orosz- országi állapotokról tartott beszédeiben a köztársaság védelméről szóló törvény ellen vétett. Halál-konjunktura a francia országutakon Paris, augusztus 18. Hivatalos jelentések .szerint Franciaországban az elmúlt kettős ünnepen aut oimobilszerencsétlenségek kö­vetkeztében 41 ember halt meg, 104 pedig megsebesült. Az utóbbi évek statisztikái szerint Franciaországban különleges „vesze- delimi zónák" fejlődtek ki, amelyekben a szerencsétlenségek nagyrésze történik. A Legtöbb szerencsétlenség Páris és a legköze­lebbi tengerparti fürdőhelyek között történt. Második helyen Verdun, Metz és Strassbourg következik, azután Auvergne, a Rhone. völ­gye és Perpignan környéke. Majdnem lecsuktak egy 13 hónapos gyermeket, aki apját kereste a bíróság élőt Prága, augusztus 18. A Vecerni Ceské Slo- vo jelentése szerint az oberleutensdorfi já­rásbíróságon nem mindennapi eset adódott elő. Egy cselédleány 13 hónapos, házasságon kívül született gyermeke beperelt egy orvost a? apaság elismerésére és tartásdij fizetésé­re. Hosszas tárgyalás és számos tanú kihall­gatása után a keresetet eluatsitották és a gyermeket ezenfelül 100 korona pénzbírságra, behajthatatlanság esetén 24 órai elzárásra ítélték. Mivel a cselédleány gyermeke va­gyontalan, majdnem az a veszély fenyegette, hogy a 24 órát le kell ülnie. A gyermek jo­gi képvislője az Ítélet ellen felebbezett s beadványában a bíróság eljárását helytelen­nek minősiitette, amiért 100 korona pénz­bírságra Ítélték. Végül is a brüxi kerületi bí­róság foglalkozott az üggyel és törölte a gyermekre kiszabott büntetést, mint lehetet­lent és végrehajthatatlant. Romániai rablógyilkos a pesti törvényszék előtt Budapest, aug :sztus 18. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti törvényszék a múlt napokban hozott ítéleté­vel betöréses lopás miatt kétévi börtönre Ítélte Barát János román állampolgárt. A tárgyaláson nevezett azt adta elő, hogy nagy­szalontai származású és hogy a román ható­ságok lopás miatt üldözték. Állítólag két egyén nyomon követte, amikor Magyaror­szágra akart szökni, sőt lőttek is utána, mire ő a lövéseket revolveréből viszonozta, ami­kor is az ismeretlen személyek az üldözést abbahagyták. Másnap reggel a határ felé való utján egy autó érte utói, amelyben csendőrök ültek. A csendőrök tüzelni kezdtek Barátra, ő azonban ismét viszonozta a tüze­lést, mire az üldözést a csendőrök is abba­hagyták. A magyar hatóságok a főtárgyaláson tett vallomás alapján megkeresték a román bün­tető hatóságokat Barát állításai valódiságá­nak megállapítása érdekében. A román ható­ságok válasza ma érkezett Budapestre. Esze­rint Barátot Romániában rablógyilkosságok miatt üldözték, aki a törvény embereivel való egyik összetűzésénél két román csend­őrt is agyonlőtt. Barát János kiadása ügyé­ben megindult a diplomáciai eljárás. — Hetven esztendeig várt Lisznyay Kálmán szobra a leleplezésre. Budapestről jelentik: A nógrádmegyei Nagyiván-muzeum érdekes kor­történelmi ereklyével gyarapodott és pedig Lisz­nyay Kálmán szobrával, amelyet Izsó Miklós készített. A szobrot Balassagyarmaton a 70-es évek elején kellett volna leleplezni, de azt közbe- jöt akadályok miatt elfelejtették. Lisznyay Kál­mán 1863-ban halt meg, aki tudvalevőleg a sza­badságharc idején a márciusi ifjak vezérszónoka, később pedig Nográdmegye kiskövete, majd pedig táblabirája s végül 49-ben a nógrád-gö- möri halálfejes szabad csapat őrnagya lett. Lisznyay Kálmán a palócdalok népszerű köl­tője volt és a Bach-korszak alatt pedig a nem­zeti ellenállásnak a vezére. Halála után magyar irók akkori vezetői, Győri Vilmos püspök és Vadnay Károly iró felhívására országos gyűj­tést rendeztek Lisznyay Kálmán szobrának költ­ségeire. A szobrot Izsó Miklós kiváló szobrász­művész mintázta. Lisznyay Kálmán szobra csak­hamar el is készült Balassagyarmat, akkor még nagyközség részére, de Gyürky Ábrahám dr. nógrádi főispán, Lisznyay Kálmán szobrát nem engedte a vármegyében leleplezni. A szobor Lisznyay Kálmánt az ötvenes években divatos magyar viseletben örökítette meg és az 1863-ban készült el s 1875-ig Izsó Miklós műtermében he­vert. Izsó halála után a gazdátlanul maradt szo­bor a, Lisznyay-család fejéhez, Lisznyay Damó Tihamér min. tanácsoshoz került, aki ezelőtt három évvel hunyt el. Az árván maradt szobrot egy gömörmegyei, de Budapesten élő újságíró fedezte fel, akinek közbenjárására Lisznyay Da­nié Tihamér özvegye a szobrot a Balassagyar­mati múzeumnak ajándékozta, két értékes arc­képével. Az elfelejtett szobor megalkotójának, Izsó Miklósnak egyébként az idén ünnepük szü­lőfalujában századik születésnapjának évfordu­lóját.

Next

/
Thumbnails
Contents