Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-15 / 185. (2702.) szám
s 1981 augusztus 15, wocaibal Mekka és Medina után — Budapest? Uj Güt Baba-mecsetet akarnak építeni a magyar mohamedánok Vörös márványpalotában mohamedán egyetem szomszédságában lóg feküdni a rózsák atyja — Magyarul énekli a muezzin Szent István napjától a mecset tornyáról az Allah ahbart Budapest, augusztus 12. Négyszáz év óta alussza mély, örök álmát a Rózsadombon Gül Baba, a rózsák atyja. Valamikor egyedül ált a domb Dunára néző lejtőjén az öreg meccset, melyet még a Budát birtokló törökök emeltek neki. de lassan benépesült a környék. Házak, apró kertek közé megbújt villák épültek melléje, szemben a Duna fölé, Szent Margit szigetének csúcsához hidat iveit az a francia mérnök, aki távol hazájának fővárosa fölé a világ hosszú időkre legmagasabb épületét álmodta meg, utak, lépcsők, szerpentinek ölelték körül az öreg mecsetet, a Judon lármás közlekedési eszközök kezdtek futkosni, — de ez mind nem zavarta a jámbor életű török főpap mély álmát. Kicsit méltatlanul! kiesve az érdeklődés középpontjából, az öreg mecset emeletes falaival és vadszőlős török udvaraival elhatárolva a pár lépésnyire csattogó élet zajától, ünnepies virágillatos csendben alszik most is. Néha messziről jött zarándokok, nagy- szemű vidéki iskolásgye rm ekek jönnek el sírjához, kétszer egy évben mohamedán istentiszteletet tartanak fölötte, de az év nagyobb részében semmi sem zavarja a békés, nyugodt, megérdemelt örök álmot. És most a dolgoknak és időnek ez a csendes, szép, egyhangú folyása meg fog változni. Rövidesen eljön az idő, hogy a mecset tornyában minden napnyugtakor és napkeltekor fel fog harsanni a muezzin éneke, mely már századok óta hallgatott; azonkívül sűrűbben lesznek a kis sirká- poilnában az istentiszteletek is és lehetséges, hogy nemsokára munkások csákányai fognak csattogni a csendes mecsetben. Rövidesen nagy változások lesznek Gül Baba hallgató sírja körül. Allah akhar — magyarul A P. M. H. már hir adott róla, hogy megalakult a Gül Babáról elnevezett autonóm magyar, budai iszlám vallászközség, mely már be is mutatkozott a városházán és 'rövidesen az 1916. évi XVII. törvénycikk alapján meg is kezdi működését. Még hátra van néhány formalitás elintézése, mely csak napokat vehet igénybe és azután a rózsadombiak rövidesen hallhatják majd hajnalon- kint és esténkint a muezzin érdekes, különös, vontatott énekét a Gül Baba-mecset tornyából. A magyarországi mohamedánok úgy tervezik, hogy Szent István napján, a magyarok nagy, nemzeti ünnepén fog bemutatkozni először a muezzin, ezzel is aláhúzva azt, hogy ők jó magyar alattvalóknak tartják magukat. Magyarságuknak azonban még egy7 különös módon is tanujelét akarják adni. Azt a meglepetést tartogatják a magyar fővárosnak, hogy o magyar muezzin nem arab, hanem magyar nyelven fogja énekelni az Allah akbart. Már kottázzák is a magyar szövegre a régi dallamot. Ez lesz a világuak egyetlen mohamedán gyülekezete, amelyben nem arab nyelven éneklik a dicsőitő éneket. Az a* Gül Baba-mecset A budai iszlám-vallásközeég megalakulása alatt rengeteg terv és elgondolás forr. A magyar mohamedánság vezetői állítólag összeköttetésben vannak Fuad egyiptomi királlyal, akinek megválasztása Kalifává szinte bizonyosra vehető. Tudvalévőén a Kalifa, az iszlám vallás feje egészen a háború végéig a mindenkori török szultán volt, azonban a török trónfosztással egyidőhen ez a helyzet, megváltozott. Jelenleg az iszlám közös fej nélkül van. Őszei akarják a K a! i í a - vál ászt ő-gyütést megtartani, melyre hat mohamedán uralkodó pályázik. Lég1 ' ] ~ „Salukra és Tekko** tapéták, színtartók és moshatók. Minták és költségvetés díjmentesen. Géperőre berendezett PYROXYLIN (Nitrocellu- loselakkozás) kórházak, betegszobák, orvosi rendelők, stb. részére. Mindennemű savakkal szemben ellenálló. Kaphatót Freimann Adolf, Kosice, Pesti ut 31. j nagyobb ezek közül az esélye Fuad királynak, aki maga is rokonságban van a Prófétával, azonkívül, mint haladó és európai szellemiben nevelt uralkodó, az egész müveit viliág támogatására számíthat. Egyébként Feyeshal iraki király londoni látogatása is összefügg a Kalifa-választással, aki nemrégiben Budapesten is járt. Fuad király állítólag Ígéretet tett, hogy megválasztása esetén a magyar mohamedánságot nagyabb támogatásban fogja részesíteni. Budapest mintegy összekötő kapocs lenne a keleti iszlám és a Nyugat között. Mohamedán egyetemet, kollégiumot akarnak a magyar mohamedánok Fuad király .támogatásával •építeni és anyira bizonyosnak veszik mór az iszlám anyagi segítségét, hogy tervpályázatot Írtak ki a GüJl Baba mecset átépítésére. Vörös márvánnyal akarják borítani Gül Baba régi mecsetjét és a modernül átalakított épületben akarják elhelyezni a mohamedán egyetemet is. A pályázat első diját a magyar-mohamedán kul- turkomitó Suppinger Ferenc műépítésznek ítélte oda. Ebben a hónapban már az építési pályázatot is kiírják a különféle munkálatokra. És a munka nem kicsiny: a kulturkomité hat és félmillió pengőre tervezi a mecset átalakításának költségeit, * Kelet és a magyar idegenforgalom Tervek, melyeknek megvalósulása még a jövő problémája. Az újságírónak be kell róluk számolni, mert bizonyos reális vonatkozásuk van é6 elgondolásukban érdekesek. Hozzá kell tenni, hogy a magyar-mohamedán kulturkoiniíéban magyar keresztények is helyet foglalnak, akiknek szeme előtt semmi más oél nem lebeg mint Budapest és Magyarország idegenforgalmának uj, talán egészségesebb irányba való terelése. Most Is zarándokhelye a rózsadombi sir az isz- lóm-vallá6uaknak, de ha a tervezett nagyszabású változások megtörténnek, úgy egyszeriben Mekka és Medina színvonalára emelkedne Giil Baba-sirjának látogatása. Mohamedánok ezrei zarándokolnának el az uj Gül Bajba-mecsetbe és az egyszerre fellendítené az idegenforgalmat. Nemcsak á Kelet felől ddeirányu- lót, hanem a nyugatit ie. Budapest érdekes kuriózum-váróé lenne, ahol az angol divat szerint öltözött urak, a párisi toalettes hölgyek között feaes, turbánoe arabok, egyiptomiak, törökök, bosnyákok, afgánok sétálnának, Szint, érdekességet, pénzt, uj vérkeringést, uj •életet hozna Budapestre a terv megvalósulása — mondják az iszlám magyar barátai. Ugyanezek a magyar idegenforgalom végtelen perspektíváiba látnak. Ahol a rózsák atyja nyugszik Tervek, melyek a jelenben még nincsenek meg. Az ujeágiró nem tehet egyebet, minthogy beszámol a lehetőről, a jövő eseményeiről és elsétál a meglevőhöz, hogy a jövőt összehasonlítsa a jelennel. Bizony, most 6emmi sem mutatja a végtelen perspektíváé jövőt. Mecset-ucca 14. Egyszerű, négyszögletes házszámjelző vastábla a ház fakerítésén, mely mögött Gül Baha alszik. — A kerítésen kézzel irt tábla: Följárat a Gü'l Baha sírjához Hosszú, meredek, romantikus, gondozatlan falépcső visz fel a mecsethez. A többbemeletes mecset most magántulajdon: három mérnöké, akik rendes polgári lakásokat rendeztek be benne. Hátul, a mecset legbelsejében van az apró kápolna, melyben a jámbor tőrök főpap csontjai nyugszanak. Kikopott falépcsők, zegzugos, de levegős, fedetlen, napos folyosók, apró, zöld udvarok visznek a sirhoz. Az ut odáig már egészen keleti izü. Keleten fotográfáit filmekből ismerős a folyosó- oszlopok öreg, kopott, de szeszélyes mintájú díszítése is. Az utolsó udvar fala dúsan van vadszőlővel futtatva. Rózsának nyoma 6incs. Innen nyilik az apró, kápolnaszerü helyiség, melynek szépen mosott deszkapadlóján minden pátosz nélkül, ferde síkban fekszik Giil Baba koporsója. Pár török felírás, a koporsó tetején selyemdarab, a próféta zászlaja. Napfény, derű. nyugalom, növények erős illatába fűlt végtelen csend ül a kis udvaron. Itt nyugszik az az ember, aki az első rózsát hozta Magyar- országra. I Braii&tavai Danavásár I megnyitása Í93I. VIII. 23-án | 33% utazási kedvezmény a csehszlovák vasutakon Bor, búza, békesség Irta : Tichy Kálmán Miskolc, Szent György-hegyi szőlő. Hősies elszántság, vagy nagy vonzerő kell hozzá, hogy az ember ebben a kemence-évszakban nekivágjon egy hegynek. Ha azonban ez a hegy történetesen szőlőhegy Miskolc mellett, mindjárt érthető lesz a hegymászó hősiesség. Még az akácfáknak is melegük van: fony- nyadtan lógatják leveleiket a borhegyre vezető dülőíut árkában. Ez mégsem védi meg őket attól, hogy barnafoltos, tejszagu tehenek le ne legeljék zsengébb hajtásaikat. A tehenek farkán is észlelhető a kánkula: igen löttyedten, lomhán teljesítik légyhajtó kötelességüket. Zsávolyruhás baka kaptat felfelé, veritékes homlokkal, rákpiros arccal, valamit cipel valamelyik villába. Eltéved az elágazásnál, játékos csibészek kérdezik meg: Kit keres? És a mezítlábas, maszatos csibész oly utánozhatatlan tisztán ejti ezt a két szót, azzal a páratlan borsodi magyarsággal, amiről behunyt szemmel is rá lehetne ismerni, hol járunk? Helyben vagyunk. A szőlő alján a kis vincellér ház. Első, második és harmadik számú Morzsi kutya fut elénk, összenyal, agyomugrál és elhalmoz rokonszenve minden jeleivel. A vincellér ugyanazzal a tiszta kiejtéssel köszönt, ami gömöri fülnek oly if el ed he tétlenül hangzik, az öreg, nyolcvan felé járó nenő az eresz alá, fal mellé tett ágyról, nagy dunyhák alul köszönt, de nem a tüdőgyulladás mián fekszik már, amit nemrég állott ki baj nélkül, nyolcvan egynéhány évei dacára, hanem a fogfájását kúrálja. Egyébként mindég a szabadiban hál. A magyar virágoskert minden gárdistáitól szegett utón megyünk fel a villába. Az ut mellett kétfelé! barackfák, már pelyhesedik rajtuk a termés, az ősz ize. A verandáról földrengető hau-h.au üdvözöl: ez Miki, a bácsi öreg kutyája. Szinte megfojtja magát az oszlophoz kötött nyaköv-vel, annyira szeretne elénk jönni. A verandát sűrűn befutotta a vad- vzőlő. Fajtiszta, nemes testvérei között itt csak hamupipőke, de kedvesen, hűvösen beárnyékolja a villát. Egyelőre egy kis terefere ebben a jó hűvösben. Kimesélem, mit láttam ma, többek között reconnaisance-vizitben voltam a Kos- suth-szobornál, mely a rozsnyóinak ikertestvére, ugyanarról a negatívról öntötték a kettőt. Mindössze az a különbség, hogy a miénk törött karral fekszik a tüzoltószer tárban. Találkoztam egy volt diákunkkal, aki most itt káplánkodik a Lutherániánál. Meg hogy kihoztam egy meghívót, bácsim postáját, zászlószentelés lesz most vasárnap, a postaaltisztek országos egyesületének helyi csoportjánál. A meghívás is ismerős, rozsnyói vonatkozású neveket találok: egyik zászlóanya: dr. Bónis Aladárné, alispán né, egyik fővédnök az ura. Bónis Aladár dr. alispán, rozsnyói öregdiák. De sokszor rnegbubolt süvölvény- koromban, mikor örökké ott csetlet tem-bot- lottain néhai jó bátyám diákkamarájában. Másik fővédnök: Kronberger József apát- kanonok, szintén rozsnyói öregdiák, sőt Rozsnyó szülötte. Emlékszem a régi házukra, de más is azóta, hogy mind elköltöztek belőle! No, valami kevés mozgás meg nem árt vacsoráig. Nézzünk csak körül. Vadszőlő kulisszák mögött egy öreg fürdőkád, épp most hordja meg a lány friss kutvizzel. Ez a szőlő strandja! Délig úgy átmelegszik, hogy a bádogot nem tanácsos megfogni, sőt! A pincelejáró előtt konyhaasztalon tarhonya szárad. Ropogós, .mint a kavics! A „tarhonyaszári 15 csillag*' itt nem takarékoskodik a meleggel. Egy kosárban frissen szedett fekete fajcseresznye, azzal a páratlan kesernyés mandula- ízzel, amit nálunk nem adnak a cseresznye- fák. A pár napja megkapált tőkék között fel a tetőre. Ezer meg ezer élő, zöld obeliszk, hosszú sorokban. A fürtök bogyója már jókora, maholnap érni kezd! Könnyű neki ezen az áldott földön, meleg ég alatt! Fent rőt egészen szétterül a kilátás, forrón liheg alattunk a város, a messzi sik, érettsárga búzatáblák leteritett takarói fedig a végtelent. Egész uj, nemrég épült, nagyki terjedésű városrészek látszanak a diósgyőri sínek mentén, rajtuk túl csak búza, búza, áldott búzamezők, érett sárgából sejtelemszinbe, kékbe, violába enyhülnek s valahol észrevétlen összeolvadnak az éggel. Ott ködük, de a forró levegőben alig látszik a legendás Tokaji hegy vulkánkupija. Néném hivó szava szóüt le a vacsorához. Künn még világos nyári este van, de a vadszőlővel árnyalt verendán is belül, az ebédlőben már lámpa ég s a lámpa tejüveg- gömbje körül millió bogár, lepe, pille, muslica, ezeket innen nem lehet kizárni, féuymá- morosau, bódultán csapódnak be a szobába, verandára, mindenhová, ahol lámpa ég. Pörkölt, zúzott tagokkal potyognak az asztalra is, kerge táncokat járnak a fehér térítőn, amelyik bír, újra felröppen s újra csak a fénybálványt táncolja körül, míg erővel bírja. Miki illedelmes távolban, hosszú pórázra eresztve várja a jó falatokat gazdája kezéből. A három Morzsi közül is előkerül vagy egy- kettő, de ők mint kültagok, nincsenek jogaik teljében s ennek megfelelő szerény tartózkodással viselkednek. Az asztalon csupa jő magyar étel,, aztán a liires hófehér miskolci kenyér, micsoda áldott búza, amelyikből ilyet lehet dagasztani! És a harmatos, pohos borosüveg, jelentősége tudatában enyhe-zöld mosollyal ragyog az asztalon, — az imént szállt közénk a pince hűvöséből. Nem vagyok borszakértő, sem alkoholbarát, nem is ittam még miskolci bort, hanem ismerek pár borszakértői trükköt: fénnyel szembe, fényen át nézni, illatot szagolni, első kis kortyot ízlelgetni, — ezek a próbák mind megvesztegető eredményekkel jártak. Töretlen, ragyogó hig- arany ennek a szine, akárhogy ókumlálja az ember, kisértésbe ejtő az illata és fűszeres, erős a zamata. Nagyon jól van az úgy, hogy a Szent György-hegyi szőlő messze esik Rozsnyótól, mert ha közel volna, s úgy nap-imimt- nap ki lehetne látogatni reá, bizony nem tudom én, mi lenne eddigi savanyu józanságommal? Ettől ugyan nem kap -főfájást, aki iszogatja, (amint gyakran hallom panaszolni az otthoni borisszáktól: itt vagy ott nem jó a bor, barátom; ize, szine megvan, de három pohár után már a fejed fáj tőle!) — csak olyan finom rózsaszínes ködöcskét kapsz tőle, magyarom, olyan kis mitibánomén hangulatot, meg olyan majdcsakleszvalabogy bizalmat. Már hogy a három állat közül — melyek is az adoma szerént a bor lelkében találtatnak, — melyik hat előbb és milyen mértékben, a galamb, a disznó vagy az oroszlány, — azt nem tudom, mert annyira nem néztem a harmatos üveg fenekére. (Hogy a bor illata parancséiban meggyőző, annak bizonyságát kaptam később a határon, a vámolásnál, mikor is a pénzügyek szigorú • őre végigtapogatva útitáskám motyóit, bámulatos biztonsággal tapintott rá egy hálóinggöngyölegre, melynek belsejében egy parádi vizes üvegben eme Szent György árnyékából eredő bor találtaték. Kérdezte, hogy: cojeto?, mire én csak magam nyelvén feleiéin: bor. Erre ő: to je vino? Átnézett az üvegen, húzogatni kezdte a dugóját, de az igen erősen feküdt benn, hát odanyomta az orrát az üveg szájához s a miskolci bor bebizonyította szoros dugón át is, hogy ő valóban vino és nem valami i spiritusz. (Ennyit hála a zord törvénynek, legálisan át lehet hozni). Hogy azonban egy ilyen üveg gömöri viszonylatban rövid életű, azt nem kell mondanom). Néném és húgom, — különösen utóbb, a zsivány — rokoni kináligatás örve alatt becsi- pettek volna, de a vége az lett, hogy nekik lett igen melegük, s jól esett a vadszőlös verandán egy kis levegőzés. Miki megrohamozta a vincellérek ide óvakodott macskáját, a macska felinenekiilt egy barackfa törzsére s onnan kémlelté szemtelenül kihívó pofával nagy ellenfelét. Hallani lehet a csendben, amint a macska játékos körmei kaparják a fa kérgét. Miki a nemsikerült roham után elmerült, gondterhes képpel bámult a leszálló éjszakára. Fülei vitorlaként járnak, különös, titkos, nekünk érthetetln neszeket fognak fel a szőlőhegy hajtásaiból, végigráng öregedő testén a régi vadászszenvedély, nagyot húz a pórázán, aztán bánatos szusszanással csak lehevered ik gazdája lába elé. Tücsökzene halük, mintha valaki ezüstmorzsákat szitálna. Denevér röppen el a fejünk fölött, elkavarja a kéken szálló cigarettafüstöt. A lámpa körül tovább járják kerge táncukat a pillék, Miki alszik, a cica lekuszik a barackjáról, az ut fövényén egy bogarait fog el és puha, kapdosó, játékos mozdulatokkal nyulkál hozzá. Meg is szagolja: brr, szúrós, elkapja tőle az orrát, mérgesen fuj s a mancsával üt a menekülő bogár felé. A vadszőlő levelei vétgigborzonganak; talán rosszat álmodnak, mert egy parányi szeK lő sem jár. Borsod szive csendesen pflheg előttünk messze a mélyben, — fényei csak apró szentjáuos bogárkák, — semimf nesze nem jut idáig. Hallani vélem, a minit a csend három húrt simogat s a hurok álmositőn sut- lógják a fülembe:- - Bor, búza, békesség. Bor, buta, béke* *ég. - , . v
