Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-14 / 184. (2701.) szám

1931 augusztus 14, péntek. t>i^<mAWAarhirlai» ...a mm mellet írSa: nepper Miksa öt évvel ezelőtt történelmi jelentőségűnek emlegetett esemény történt a köztársaság belpolitikai életében. Uj kormány és koalició alakult két szudétanémet párt bevonásával. Svehla miniszterelnök, a kormány programját beterjesztve a nemzetgyűlésnek kijelentette, hogy „történelmi pillanatokat élünk s a cse­hek a németekkel, mint teljesen egyenran- guakkal akarnak ebben az államban élni s az állam vezetésében a felelősséget is viselni." Az első cseh-néinet kormánykoalíciót tisztán polgári pártok alakították s velük szemben álltak éles ellenzéki programmal a cseh szo­cialisták. A polgári koalició oszmicskájában egymás mellett ült a nemzeti demokrata Kra- már, a cseh iparospárti Micsoda, a német ag­rárius Zierhut s a német keresztényszoei ilis- ta Luschka. A nemzeti gondolat látszólag hát­térbe szorult s a cseh-német polgári koalició gazdasági program alapján dolgozott. A cseh iparospárt vezére, Najman akkori vasutügyi miniszter egyál alában nem restelkedett a német keresztény szódab'ka Mayr-HartinggH a kormán/ asztala mellé ülni. Az 1929. évi nemzetgyűlési választások némi eltolódást hoztak a kormánypártok kö­zött és az ellenzőkben levő „államim" r-eh szocialisták között hosszas tanácskozások után nehezen ugyan, de sikerült egy szélesebb ala­pon nyugvó nagykoalíciót életrekeltem, amelyben már a két cseh szocialista párt is helyet foglalt s a német kevmztényszoeia!is­tákat fölváltották a német szociáldemokraták, vagyis újból két német párt kapott miniszteri tárcát. A látszat az, mintha a németek nélkül ma már kormányt el sem lehetne képzelni. S mégis fölmerült most cseh részről az a kér­dés, hogy nem volna-e jobb a németeket a kormányból kiszorítani? Az impulzust ehhez a tervhez Najman exminiszter adta, az a cseh iparospárti vezér, aki minisztere volt annak a „történelmi jelentőségű" kormánynak, mely­ben a köztársaság fennállása óta először vol­tak a németek is képviselve. Najman exmi- niszternek nem elég lojálisak a németek s azt veti az aktivista német pártok szemére, hogy ők tulajdonképpen csak munkaelosztást csináltak maguk és a szélső ellenzékben levő többi német párt között. Az exminiszter ne­vezetes beszédében természetesen elhallgatta azt, hogy lent Szlovenszkón és Ruszinszkéban magyar és német választási röplapokkal csa­logatta saját pártjába a magyar és német nemzetiségű kereskedőket és iparosokat A kampány a németek ellen tehát megin­dult s Najmannak fényesen statisztálnak a cseh soviniszta sajtóorgánumok, mint a Ná­rodni Politika, Národni Listy, Stribmy sajtó- koncemje, sőt az agrársajtó is. A sajtőpole- miából igen érdekes tényeket lehet leszö­gezni. A német aktivisták öt évvel ezelőtt min­den föltétel nélkül léptek be a kormányba. Készpénznek vették Svehla szavait s azt hit­ték, hogy mint egyenrangú felek a koalició és a kormány keretén belül kivívhatják — ha csak részben is — a szudétanémetek nem­zeti és kulturális követeléseit. ígérgetések­ben nem is voltak fukarok cseh koalíciós fegyvertársaik. Emlékezetes, hogy Hodzsa, az akkori iskola- és népnevelésügyi minisz­ter iskolaautonómiát is Ígért a németeknek. S a német aktivisták százszázalékos elégü- letlenségük dacára fegyelmezetten kitartottak és kitartanak ma is a koalícióban. Pártjaik­ból kizártak alapitótagokat, mert azok felté­telek nélkül nem akarták a kormány szeke­rét tolni. S a cseh polgári pártoknak csakis a német polgári aktivisták segítségével sike­rült a népszerűtlen törvényjavaslatokat tető alá hozni. Nemzetközi viszonylatokban is óriási fon­tosságot tulajdonítottak annak, hogy két né­met minisztere van a csehszlovák köztársa­ság kormányának. Abban az időiben kezdő­dőit ugyanis Németország nagy aktivitása a népszövetségnél is s amikor Síresemann az asztalra csapva a kisebbségek jogainak vé­delmére kelt, azzal szerelték le a franciák, hogy Európa legnagyobb német kisebbsége nem panaszkodhatik, hiszen két minisztere ül a cseh szlo vák kormányban. Azóta megváltozott a nemzetköz helyzet. Németország saját gazdasági és pénzügyi gondjaival van elfoglalva s kénytelen Fran­ciaország segítségét igénybe venni, tehát a közeljövőben nem igen fordíthat nagyobb gondot a birodalmon kivül élő fajtestvérei sorsára. Ez a nemzetközi helyzet adott bátor­ságot a cseh nacionalista köröknek arra, hogy oífenzivát indítsanak a német kormánypár­tok ellen. A nemzeti demokrata sajtó nyíltan meg is mondja, hogy a tények nem erősitik meg a német és „germanofií" cseh sajtó azon' állításait, hogy „nemzetközi szempontból mi­lyen óriási szerencse a köztársaságra nézve, hogy németek is ülnek a kormányban." Az európai államoknak annyi gondjuk van, — Írja például a Národ —, hogy alig jut idejük a mi kisebbségi kérdéseink labirintusában kiismerniük magukat. Tudjuk, hogy a kül­föld — különösen Franciaország — nem len­ne elragadtatva attól, ha teljesen germanofií vizekre eveznénk. Franciaország a párisi és | Magyar Jelentés sserlnt a Hidasnémetiben letartóztatott Stefán beismerte a nemzetgy átázást A küéianodoft Stefán italos áSIapotáwaS védekezik — Rendőrbirőság elé kerül az ügy — A felháborodott cseh sajtó „teljes elégtételt” követel Kassa, augusztus 13. (Katssai szerkesztő bé­günk telefonjelentése.) A hidasnémeti incidens ügyében a kassai állam rend őrség ma kapta meg a magyar csendőnhatóság hivatalos jelen­tését, amely az esetről a következőiképpen szá­mol be: Három csehszlovák vámtisztviselő, nevezete­sen Stefán, Smokk és Peoha kedden délután az egyik hidasnémeti kocsmában szórakozott. Kettő közülük, nevezetesen Stefán és Smolik már az ivóban zajongani kezdett, a magyar nemzetet, a kormányzót és a kormány tagjait gyalázó nyilatkozatok­kal illetve. Peoha figyelmeztette a társait, hogy maradja­nak nyugodtan, hogy -idegen állam területén vannak, ők azonban nem hallgattak rá és to­vább .zaj ongtak, majd számlájukat kifizetve, a kocsmából távoztak. Éppen akkor arra haladt egy csendőrjárőr © az italos vámtisztviselők ebbe is belekötöttek. A csendőrjárőr azonban Petóha intervenciójára tovább ment. A vám- tisztviselők hazafelé indulva, tovább is botrá­nyosan viselkedtek s belekötöttek a mezőről hazaigyekvő polgárokba. Peoha, aki mindvégig józan volt, kérte a falusiakat, hogy térjenek ki a két részeg embernek, a járókelők, között azonban két magyar katona is volt s midőn ezek meghallották a magyargyalázó szidalma­kat, Smolikot és Stefánt megtámadták. Pecha ismételten kérte a polgárokat és a két katonát is, hogy ne bántsák a részegeket, erre társai azonban őt magát is gúnyolni kezdték. Az egyik katona ekkor kikapta egy arra ha­ladó legény kezéből a vasvillát és azzal Ste- fánra akart sújtani, azonban Pechát találta homlokon. Pecha sebeit a magyar polgárok nyomban kimosták és bekötötték. Ekkor érkezett oda a gönci csendőrjárőr, mely a verekedő legényeket, az egyik magyar kato­nát és a két csehszlovák vámőrt: Stefánt és Smolikot letartóztatta. Stefán rövidesen kijóza­nodott a akkor kihallgatása során beismerte, hogy a magyar nemzetet és az államot szidalmazta, azonban ittasságával védekezett Azt a katonát, aki Pechát megsebesítette, a debreceni hadosztálybiróság fogházába kísér­ték. Az egész ügy a rendőrbiróság elé került. (Vagyis az egész ügyet egyszerű kihágásként kezelik. Szerük.) A kassai rendőrség ma újabb jelentést adott a hidasnémeti esetről, amelyben megismétli a tegnapi jelentésiben közölt adatokat azzal a ki­egészítéssel, hogy Stefán vámtiszt éppen vizs­gálatot akart tartani, amikor 18 csendőr vette közre. E jelentés szerint Smolikot szintén ak­kor tartóztatták le, amikor a vámvizsgálat megejtése céljából a hivatalos helyiség felé tar­tott. A kassai államrendőrségi bizottság, amely tegnap Hidasnémetibe szállott ki, semmit sem végzett, mert a magyar hatóságok nem adtak fö!világositáet az ügyben azzal az indokolással, hogy a letartóztatottak ellen eljárás folyik. Stefán vámtiszt nős, négy gyermek atyja, Smo­lik nőtlen'. A kassal pénzügyigazgatóság uj vámtisztet delegált a hidasnémeti állomásra és így a for­galom zavartalanul fog lebonyolódni. A cseh sajté haragszik Prága, augusztus 13. A prágai sajtó élénken foglalkozik a legújabb hidasnémeti esettel. Egyes lapok csupán a hivatalos jelentésekre szorítkoznak, a legtöbb azonban éles állást foglal el a magyar hatóságok eljárásával szemben. A cseh Národni Listy többek között ezeket írja: „1929. junius elején Hidasnéme­tinél letartóztatták és Miskolcra hurcolták Peoha vasúti tisztviselőt, akit kémkedéssel gyanúsítottak. Az akkori eset tiltakozásra késztette a kormányt és a csehszlovák vasutak kassai igazgatósága Hidasnémetinél szünetel­tette a forgalmat. Megállapították, hogy a ma­gyaroknak Pechával szembeni eljárása ellen­kezett az 1926. évi nemzetközi szerződés ren­delkezéseivel, amelyek a határmenti állomá­sokon exponált vasúti alkalmazottaknak vé­delmet biztosítanak. Pechát öt évre elítélték. londoni konferenciákon nemzeti öntudatra ta­nított bennünket. Franciaország, — állapítja meg Kramár sajtója — habár óriási nyomást gyakoroltak rá, nem volt hajlandó Németor­szágnak hitelt nyújtani s azt a föltételt kötöt­te ki, hogy a politikai rendet biztosítsa a német kormány, vagyis: „Do ut des!“ őszinte szavak ezek, amelyeket az itt. élő nemzeti kisebbségek megjegyezhetnek ma­guknak. A cseh kormánypártoknak tehát ma már nemzetközi szempontból nincsen szükségük a német aktivistákra, hiszen Németország ma Most hasonló esetet jelentenek. A magyar ha­tármenti hatóságok eljárására jellemző, hogy milyen radikálisan lépnek fel a mi embere­inkkel szemben és egyáltalában nem respek­tálják ezen személyek hivatalos állását s ide­jében nem tájékoztatják a mi hatóságainkat. Ismeretes, hogy a Pecha-esetben Magyaror­szág az egyezmény alapján minden indokolás nélkül a nemkívánatos tisztviselő visszahívá­sát kérhette volna és ezt teljesítették is vol­na. A csehszlovák kormány nem nézheti tét­lenül, hogy a hivatalnokok épségét igy ve­szélyeztessék és az egész közvélemény elvár­ja, hogy a kormány teljes határozottsággal vé­delmükre kel. Szükséges kivizsgálni Hidas­németiben az összes körülményeket és a nyugtalanító esetek okait s lia bebizonyoso­dik, hogy a magyar hatóságok ismét megszeg­ték az érvényes szerződést, a csehszlovák kor­mánynak Magyarországtól teljes elégtelt kell kérnie. Egyelőre a megindított vizsgálat ered­ményét kell bevárni." A külügyminiszter pártjának sajtója ugyan­csak élénken foglalkozik az esettel. A Ceské SIovo azt írja, hogy a csehszlovák kormány azonnal közbelép Magyarországon és a legnagyobb határozottsággal gondosko­dik arról, hogy az egész esetet igazságosan kivizsgálják és hogy mindkét tisztviselőnek, valamint a csehszlovák államnak elégtételt adjanak. Ha kitűnik, hogy a magyarok — s ez máris mutatkozik (?) — valóban súlyosan megszegték a nemzetközi jogot és a szerző­déseket, a csehszlovák kormány feltétlenül olyan biztosítékokat fog kérni a jövőre, hogy hasonló eset többé soha elő ne fordulhasson. A cseh tisztviselőket már néhány nappal ezelőtt figyelmeztették, hogy a magyarok va­lamit terveznek ellenük. Mind a három vám- tisztviselő cseh nemzetiségű. Peoha és Smo­lik nőtlened, az elhurcolt Stefán nős és gyer­mekei vannak. Családja Csányiban él. Az A—ZH azt Írja, hogy a magyar provo­kációnak nincs határa. Az atmoszféra a cseh­szlovák—magyar határon Pozsonytól egészen Ruszinszkóig tarthatatlan. Nem múlik el hét, hogy durván ne provokálják a csehszlovák polgárokat, különösen a tisztviselőket. Nem lehet csodálkozni, ha a határon az atmoszféra elviselhetetlenné vált és szinte a csodával ha- táros, hogy a csehszlovák községek ezt az ál­lapotot egyáltalában kibirják. A Vecerni Ceské SIovo szerint Rödő szá­zados, a magyar kémszolgálat parancsnoka még ma is Hidasnémetin tartózkodik, jólle­het a Pecha-eset után a hirszerzőszolgálat személyzetét felváltották. Az ő rezsimje a hidasnémeti állomáson azzal tűnik ki, hogy az állomási vendéglő uj bérlője ugyancsak köteles a magyar hirszerzőszolgálatnak dol­gozni (?) és figyelemmel kiséri a vendéglő^ ben elejtett minden szót. A csehszlovák hi­vatalnokok ezen az állomáson lehetetlen vi­szonyok között élnek. Az utasok a vonatból ki sem léphetnek (?), hogy vasúti jegyet vá- sárolhassanak. A csehszlovák pénztáros kény­telen a vonatban eladni a jegyeket. A szociáldemokrata Veoernik Práva Lidu többek között ezeket Írja: A helyzet a hatá­ron már régóta feszélyezett és talán téve­dés nélkül jelenthetjük ki, hogy ez egyedül a soviniszta és pökhendi (??) magyarok vi­selkedésével magyarázható, mert a mi hi­vatalnokaink mindig korrektül viselkednek. A Stribrny-sajtó ebben az esetben is a leghangosabb. A Poledni List első oldalon óriási betűkkel hozza, hogy: „A fehér terror borzalmai Hidasnémetiben". A legújabb magyar terroreset — úgymond — felhábo­rítja az egész csehszlovák közvéleményt. A kommunista Rudy Veoernik többek kö­zött ezeket irlja: Az esetről nehéz ma ítéle­tet mondánk Mindenesetre ezt a legújabb konfliktust mint a Csehszlovákia és Magyar- ország közötti viszony kiélesedését jelent­jük. Csehszlovákia munkásosztályának nem érdeke a magyar fasisztákat védeni, de a leghatározottabban tiltakozik a csehszlo­vák részről történt nacionalista provoká­ció ellen, őrt kell állania, hogy ebből az esetből egy sokkal élesebb konfliktus ne támadjo \ amelyet a csehszlovák és magyar proletárok saját életükkel fizetnének meg. Abd el Krím megszökött? idegesség Marokkóban - A cáfolat késik Páris, augusztus 13. Abd el Krím, a rifka- bilok hős vezére, aki, mint ismeretes, a né­hány év előtt befejezett marokkói felkelés után fogságba került, megszökött deportálás! helyéről. A szenzációs hirt a royalista Action Franciásé közölte és egyúttal! kéri a francia kormányt, hogy erősítse meg annak tartal­mát, vagy ellenkező esetben közöljön hivata­los cáfolatot. A francia kormány egyelőre hall­gat. Abd el Erim szökésének hire áöliiólag nagy benyomást keltett Marokkó bennszülöt­tei között 8 a nyugalom érdekében feltétlenül szükséges, hogy a kormány lépéseket tegyen a hir valódiságának megállapítására. Írországban föüelés tört ki Orangista mozgalom — Csapatösszevonások London, augusztus 13. Írországban ko­moly politikai nyugtalanság vau keletke­zőben. A Daily Express newblissi külön tudósítója szerint Ulster határán a sza- ba dáliám csapatai és az inszurgensek tegnap óta nyílt e 11 enségeskedésben álla­nak egymással szemben. Coothehill város környékén a felkelők lázas sietséggel lö­vészárkokat ásnak, A vasúti vágányokat felrobbantották, A telefon- és távirati összeköttetés napok óta megszakadt. A környékről küldöttséget menesztettek a fővárosba és sürgősen segítséget kémek. London, augusztus 13. Több írországi város a kormánytól csapaterősitéseket kér, mert a felkelők mozgalma egyre vesze­delmesebbé válik. Az ir felkelés váratla­nul érte a politikai hatóságokat. Az úgy­nevezett orangisták újból akcióba léptek és mozgalmuk villámgyorsan terjed a nép között. Mint ismeretes, az orangisták a 18. században több évtizedig harcoltak az ir katolikus pártok ellen. 1836-ban az orangisták szervezeteit feloszlatták^ de legújabban úgy látszik újabb ilyesféle szervezetek keletkeztek, amelyek harcba szálltak az írországi katolikusakkal. óriási belpolitikai és pénzügyi nehézségek­kel küzd, tőle tehát egyelőre nem kell félni. A külföld sem szentelhet nagyobb figyelmet az itteni viszonyoknak. A helyzetet tehát igen alkalmasnak Ítélik arra, hogy a cseh pártok ismét csakis maguk között osszák fel az ál­lamhatalmat. Ugylátszik, hogy egyes cseh pártoknak kényelmetlen és kellemetlen már a két mindennel megelégedett német minisz­ter, mert azok puszta jelenlétükkel is bizo­nyos mértékben mégis csak akadályai annak, hogy a cseh pártok korlátozatlanul kihasznál­hassák a hatalmi lehetőségeket pártpolitikai célokra. Most látni csak igazán, hogy micsoda elhibázott lépés volt a német aktivisták ré­széről, hogy feltételek nélkül léptek be a kormányba. Helyzetük ma igazán nem irigy­lésre méltó. A szudétanémetség számára sem nemzeti, sem kulturális téren nem tudtak semmit sem elérni s most, miután a külföld, elsősorban a nagyhatalmak más és saját problémáikkal vannak elfoglalva, amikor a németek a népszerűtlen törvényjavaslatokat már megszvazták — hálából ki akarják őket a kormányból szorítani, mondván: A mór megtette kötelességét, — a mór mehet!...

Next

/
Thumbnails
Contents