Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-01 / 173. (2690.) szám

2 Utol ftuffuotms 1, iBWMnibJit. ^Jc^VLr*AU lidBmawjummgMM A Magyarországnak nyújtandó segélyakció a Nemzetközi Fizetések Bankja igazgató­tanácsi ülésének napirendjén Megjelent a magyar kormány rendeleté a rendkívüli intézkedések meghosszabbításáról Budapest, julius 31. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Félhivatalosan jelentik: A gazdasági és hitelélet rendjének megóvása végett kibocsátott rendeletek hatálya. 1931 jú­lius 30-án lejárt. Minthogy azok a körülmények, amelyek ezeknek a Vendeleteknek a kibocsátá­sát 'szükségessé tették, még ezidő-szeriut is fönnáilanak. a kormány a kivételes rendelkezések hatá­lyát 1931 augusztus 14-ig meghosszabbította. Az erre vonatkozó rendelet, amelyet a tegnap esti minisztertanács tárgyait le, a Budapesti Közlöny pénteki számában jelent meg. A ren­delet gondoskodik arról, hogy a további átme­neti idő alatt újabb könnyítések történjenek annak elősegítése érdekében, hogy a gazdasági élet normális menete fönnakadá&t ne szenved­Budapest, július 31. (Budapesti szerkesztősé­günk tel efon jelentése.) A képviselőház mai ülé­sén napirend előtt foglalkozott Fábián Béla mentelmi ügyével,'akit Éber Antal beszéde alatt tanúsított magatartása miatt utaltak a men­telmi bizottság elé. A bizottság előadóija a Ház megkövetésére és ötnapi képviselői illetményé­nek megvonására tett javaslatot, mire nagy zaj tört ki a baloldalon. Pakots József a javaslat ellen szólalt föl, a képviselőiház azonban elfo­gadta a javaslatot, amit az ellenzék nagy zaj­jal fogadott. Ezután a Ház áttért a fölhatalmazás! tör­vényjavaslat vitájára, amelynek első szónoka Lázár Miklós pártonkivüii volt, aki a javaslat ellen foglalt állást. Szerinte az eddig tett intéz­kedésekre meg keli adni a kormánynak a fölha­talmazást, de a jövőben ily hatalommal nem lehet ellátni a kormányt, mert ez & parlamenta­rizmus kijátszása volna. Mayer minisiter a magyar buzafSI&sleg kedvező elftegye- zésének lehetőségéről Budapest, julius 31. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt csütörtök esti ülésén Mayer János föld­művelésügyi miniszter rövid beszédet mon­dott, amelyben rámutatott arra, hogy az egész világon lement a búza ára és ezidén a termés is igen rossz volt. A világ buzafölös- lege 250 millió métermázsa, ezzel szemben a behozatalra szoruló államok szükséglete 220 millió métermázsa, ezért valószínű, hogy föl kell majd használni az elmúlt év fölöslegeit Is, ami előreláthatóan az árak javulásához fog vezetni. Magyarországnak minden remé­nye meg van arra, hogy Olaszországba két­millió, Csehszlovákiába egymillió, Ausztriába 2 és félmillió métermázsa búzát exportál­hasson. Budapest, julius 31. (Budapesti szerkesztő­ségünk tél efonj elöntése.) A csütörtöki minisz­tertanácson bejelentették, hogy a malmok és & pékek 'között megállapodás jött létre, amely ■szerint 74 százalékig kiőrölt búzalisztet hoznak’ forgalomba és ebből a pékek kg.-ónként 82 fil­léres kenyeret sütnek. A kenyér az eddigi bar­na kenyérnél valamivel világosabb lesz. Budapest, julius 31. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A győri és a győnme- gyei malmok szövetsége csütörtököm értekezz letet tartott, amelyen elhatározták, hogy pén­tektől kezdve valamennyi malom beszünteti üzemét. A moeonmegyei malmok a napokban hasonló határozatot hoztak. A munkásság pén­teken már nem kezdte meg a munkát. Briancf súlyosan megbetegedett li orvosok eltiltották a dohányzástól — Legalább egy hónapig kell pihennie jen. A rendelet szerint a betétekből augusztus 8-tól kezdve további 5 százalékot, de legföl­jebb további ezer pengőt lehet igénybe venni. Természetesen mindazok a. könnyitések, ame­lyek eddig engedélyeztettek, továbbra is fönn­maradnak. Ezeken fölül a rendelet azt a továb­bi könnyítést teszi, hogy megengedi a betétek igénybevételét biztosítási dijak fizetésére. A rendelet könnyítéseket tartalmaz az augusztusi lakbérfizetések tekintetében is, nevezetesen lehetővé teszi, hogy azok. akiknek nincs lakíbérjárandóságuk, lakás- és uzletbé lü­ket- augusztus 10-ig bezárólag fizethessék meg. A lakbérfizetésekkel kapcsolatban kimondja a rendelet, hogy azok az alkalmazottak és nyug­díjasok, akiknek lakbér jár and óságuk van, lak- bérfizetés céljából • csakis a szükséges mérték­ben, vagyis oly összeg erejéig vehetik igényibe a betéteket, amely összeggel lakbérük'megha­ladja a lakbérjáramdóságukat. A betétkönyvek­kel való üzérkedés meggátlásóra a rendelet sze­rint 1931 julius 1. előtt elhelyezett takarékbe­tétekből olyan célokra, _ amelyekre korlátozás nélkül lőhet- kifizetésekét teljesíteni, nem igé­nyelhetnek kifizetéseket azok. akiík a betéti könyvet csak 1931 julius 16. után szerezték meg. Végül a lejárt váltók rendezésének meg­könnyítése céljából kimondja a rendelet, hogy a váltóprolongálások nem esnek a hitelköunyi- tési korlátozások alá." Bázel, julius 31. A Magyarországnak nyújtandó segélyakció kérdése a Nemzetközi Fizetések Bankja hétfőre összehívott igazga­tótanácsi ülésén Is szóba kerül. Beavatott pénzügyi körök értesülése szerint az igazga­tótanácsi ülés tárgysorozatának legfőbb pontja a magyar és osztrák segélyakció lesz. Pár is, julius 31. Az Agence Economic et Financiere értesülése szerint a hétmillió font sterlinges magyar kölcsön ügyében uj tár­gyalást kezdtek a különböző államok. A lap szerint a kölcsön legfőbb intézője a Banc de Francé és a többi résztvevő állam e bank vezetésével hozza majd össze a Magyaror­szág részéről igényelt anyagi eszközöket. Pár is, julius 31. Briand külügyminiszter súlyosan megbetegedett és orvosi tanácsra legalább egy hónap tartamára minden ko­moly munkától tartózkodnia kell. A beteg államférfit cochereli birtokára szállították, ahol teljes nyugalomban kell töltenie nap­jait. Nagyon valószinii, hogy sok év után Briand ez alkalommal először fog hiányozni a népszövetség tanácskozásairól és ebben az esetben Laval miniszterelnök fogja vezetni a francia delegációt. Éppen Briand betegsége miatt nem lehet arról szó, hogy a francia államférfiak a tervek szerint még augusztus folyamán fölkeressék Berlint. Ámbár egyáltalában nem titok többé, hogy Briand az elnökválasztás alkalmával szenve­deti veresége óta politikailag mindinkább háttérbe lépett és azóta is sziikebb baráti körében gyakran nyilatkozott egészen nyíl­tan visszalépésének szükségességéről, mos­tani betegségét mégsem lehet az úgynevezett kormányozható diplomata-betegségek sorába sorozni. Briand valóban kimerült és sürgősen szüksége van a teljes nyugalomra. Mig ma reggel még az hirlett, hogy könnyű hiilést hozott Londonból és néhány napon belül tel­jesen helyrejön, az orvosi vizsgálat súlyo­sabb diagnózist állapított meg. Vaquels professzor, a kiváló szivspéciali9- ta a nyilvánossággal szemben igen tartózko­dóan fejezte ki magát Briand betegségéről és nem közölt tiszta diagnózist. Azokból a rendelkezésekből azonban, amelyeket az or­vosok tettek, jogosan lehet arra következ­tetni, hogy Briancinak nemcsak üdülési sza­badságra van szüksége. Nem kel! pihenésé­nek idejét ágyban töltenie, de minden testi erőmegfeszitéstől tartózkodnia kell és szelle­mi munkát sem szabad végeznie. A beteg számára különösen az fesz nehéz és fájdalmas, hogy orvosai szigorú dohányzási tilalmait rendeltek el, ami rendkívül érzékenyen sújtja Briandt, aki tudvaJévöleg olyan szenve­délyes dohányos volt, hogy napjában ötven ci­garettát is elsziitt. Ezzel szemben az orvosok megengedték, hogy kedvelt sportját, a halásza­tot űzhesse. Briand kedvezőtlen egészségi állapota Pá- rishan és Londonban már általában föltűnt. Bár nagy buzgósággal teljesítette reprezentá­ciós kötelezettségeit, arca azonban szokatla­nul sápadt volt, termete méginkább meghaj­lott. A londoni tárgyalások alkalmával már alig tudta tartani magát, attól tartottak, hogy teljesen összeomlik. Briand asztmafájdalmai, amelyek már rég­óta kínozzák, most erősen kiújultak s ez okozza az akut betegséget. Annál is inkább kíméletre van szüksége, mert már igen ma­gas korban van, a jövő év márciusában lesz hetvenéves. Az államférfiul látogatások programla Róma, julius 31. A ma reggeli római lapok berlini bMorráeból a német miniszterek küszö­bönálló látogatásáról hozmaik jeléptéét-. Musso­lini születésnapja, julius 28-a óta Portiban, tar­tózkodik családjánál és visszatérése "napjáról még nem döntött. Grandi is a hegyek között üdül családjával és a külügyi hivatal vezetői is szabadságon vannak, a német miniszterek láto­gatása miatt azonban mind visszatérnek Ró­mába. Mivel a római német követségnek nin­csenek megfelelő helyiséged, a német államfér­fiakat egy nagy szállodában helyezik el. Fölmerült az a terv Is, hogy Chequers min­tájára a németek római látogatását weekend- ként rendezik meg egy olasz tengeri fürdő­ben. Úgy hiszik, hogy a német államférfiak augusztus 5-én, vagy 6-án érkeznek Rómába. Egy Havas-jelentés szerint a német kor­mány Brüning és Onrtáus visszatérése uitán dip­lomáciai utón nyomban meg fogja hívni Lava.lt és Briandt Berlinibe. Betiltották b kommunista fél vonulásokat Prága, julius 81. A kommunista párt, mini minden évben, ezidén is augusztus elsejére országos tüntető felvonulásokra készül nenv csak Csehszlovákiában, hanem egész Európá bán. Ezek a tüntetések eddig mindig fiaskch val végződtek, mert a hatóságok idejében megtették a szükséges óvintézkedéseket. A£ augusztus elsejére bejelentett összes kommu­nista tüntető felvonulásokat betiltották. PrégS városában és a többi ipari központokban té' nagyobbszámu esendőrséget összpomtositofc tak. Ugyanez történik a szomszédos álls*- mokbatn. Jugoszláviában, Romániában, Ma­gyarországon, Lengyelországban, Bulgáriái bán is. Egyes államokban a kommunista ve­zéreket letartóztatták. Amikor erre & komr munisták a „vörös napnak" augusztus 9-r£ való elhalasztását jelentették be, azt a felár letet kapták, hogy vezéreiket csak a/ugus* his 9-e után fogják szabadlábra helyezni. Románia fél a vörös augusztus l-tőv Bukarest, julius 81. A holnapra tervezeti vörös nap megelőzésére a román hatóságok messzemenő intézkedéseket tettek. Az összer vasúti raktárakat erős katonai őrséggel látták el és az őrségeknek parancsot adtak, hogy « legkisebb támadásra is lőfegyverüket hasz­nálják. A vasútvonalak mentén minden 50W lépésre fegyveres katona áll, aki kézi grá­náttal is el van látva. HATTYÚDAL Irta: SEBESI ERNŐ VI. Aznap este is az Operában volt. Egy olasz tenorista énekelte a Rigoletto hercegét. Fel­ment a karzatra és várta az olasz konkurrens hangját. Megelégedéssel konstatálta, hogy ak­kor este, mikor ö lépett fel először (nem merte hozzágondolni, hogy utoljára is) sok­kal több volt a néző, pedig az olasznak a; fel­lépését nagy reklám előzte meg. Haragudott erre az importra. — Minek külföldi hang? gondolta, mikor itt van ő! A belépő ária felharsant és a közönség há­lásan tapsolt a vendégművésznek. Mindenki meg volt elégedve. Az olasz hang bársonya megsimogatta a publikumot. Telekánnak nem tetszett persze, de ő nem volt publikum. Ő művész volt. Az első felvonás szünetében egy váratlan dologra határozta el magát. Hogy ez nem jutott már előbb az eszembe — dühöngött önmagára. Ettől a váratlan do­logtól remélte mindazt a beteljesülést, mely- ivei eddig adósa marad az Opera, a közön­ség, a sorsa és az egész élete. A második felvonás elején odaállt egy szemüveges, magashomloku, szőke fiatalem­berhez, aki partitúrával a kezében élvezte az előadást. Telekán belenézett a partitúrába és mikor a nagy áriának meg kelleJt kezdődnie, teleszivta a tüdejét levegővel és olyan moz­dulatot tett, mintha innen a karzatról, végig a nézők védtelen fején kérésziül, le akarna énekei ni a nézőtérre. A szomszédja borzasztóan megijedt, de volt %n n y i lélek je 1 e n e te, hogy belekarolt Telekán­ba és kivitte a nézőtérről a dohányzóba, hogy a botrányt elkerülje. A szomszéd tisztában volt a helyzettel, hogy valami őrülttel van dolga. — Igaza van — mondta Telekán — elha­lasztóm holnapra. — Miről van szó? — kérdezte óvatosan a fiatalember, mert biztosra vette, hogy türe­lemmel inkább kerülhető el a botrány. — Értsen meg, uram — hadonászott előtte Telekán Kamilló — meg akarom nekik mu­tatni, hogy mennyivel jobb vagyok, mint a tálján. Ez mind csak reklám, trükk és blöff... — Igen — mondta a fiatalember —, mert nem mert vele ellenkezni s közben dühön­gött magában, hogy a nagy kettőst nem tudja élvezni emiatt a bolond miatt. — Hát ez is hang? Nézze, elárulok-önnek valamit — és közben furcsán nézte a fiatal­ember homlokát. — Mondja, mért növeszt olyan magas hom­lokot? — Mit akar elárulni? — menekült a fiatal­ember Telekánnak egy esetleges újabb és ehhez hasonló furcsa kérdése elől. — Hát tessék figyelni. Holnap, a Tosoában, le fogok innen énekelni. Ez valami egészen uj, ugyebár? — Á legújabb — .biztosította őt a fiatalem­ber.-- Le fogok énekelni, és ez lesz az én haty- tyudalom. Aztán eltűnők. — És ha leszerződ lelik? — kérdezte a fia­talember minden meggyőződés nélkül. — Visszautasítom. Fütyülök rájuk! Ezzel lerántotta a fiatalembert a pamlagra. A dohányzó személyzete most már gyanúsan nézeti a két férfire, a fia telni bőrnek roppant kényes volt a helyzete, de nem tudott szaba­dulni Telekán,tói, aki még csak most jött bele a svungba, — — Jöjjön el holnap, kedves barátom, mind­járt a képáriánál megérzi, hogy mit tudok, hogy ki vagyok én, ezért nem is mutatkozom be. Maga se tegye, nem fontos. Ha akarja, olaszul énekelek, hogy ez a tálján még job­ban meg legyen lepve, tudja, most is meg­csinálhattam volna, mert a Rigoletto hercege is fekszik nekem, de a Tosea az igazi, tudja, nincs ma megfelelő atmoszféra, az igazgató sincs itt, holnap, mint hallom, telt ház lesz, lássa a publikum mindig rábízza magát a vak ösztönre, már azt is megérezte, csak nem tudja, hol éri a meglepetés. Egész Pest lesz itt és szétviszi a híremet, olyan érzéki lesz a hangom, hogy aznap este legalább száz há­zasság töréssel több lösz Pesten, mint máskor. Aztán ... aztán ... Elhallgatott. . A fiatalember néma csodálkozásával biz­tatta tovább. — Aztán ... mit gondol, mi következik? — Szenzáció lesz. — Eltűnők! És nézte a hatást a fiatalember szemében. — Hogy miért? —- pattant fel helyéről, pe­dig a fiatalember nem is volt kiváncsi sem­mire, csak szabadulni szeretett volna tőle. — Mint a hattyú, utoljára énekelek egyet már nem is h világra való hangon, engem más szerződés vár, ahol nincs intrika meg blöff, meg reklám, ahol csak egy kritikus van, tudja-e, ki az? — Az Isten — kockáztatta meg a fiatal­ember. — Ez az! -- és ráütött a fiatalember vál­lára. Még egy pillanatig titokzatosan nézte felül­ről, fölényesen, megolégedetlon és köszönés nélkül távozott VII. Egy órával később egy külvárosi söntésbe lépett be. Egy pörköltet rendelt. Utóbbi idő­ben megtagadta vegetáriánus elveit, de mb kor már ott párolgott előtte a bronzos lötíy- ben úszó pár húscafat, lerendelte. Az italos­tól pilseni sört kért. — Burián is ezt itta — gondolta. — Ez jé lesz! Az egyiik sarokban egy vörös abrosszal le- terített asztalon egy régi kopott gramofon produkálta magát. Most egy Caruso-lémért1 indítottak el. Erre idegeskedni kezdett Telekán, de amikor a lemez a vége felé nem bírta a magas cét ki­hozni, olyan tisztán, ahogy ez egy Camso-lo- meztől telik, akkor megenyhült Odament a társasághoz. —- Hallgassanak meg engem holnap — és* döngette a mellét. — Hol? — tréfálkozott vele egy fiatal leány. — Hát az Operában. Elfojtott nevetés hallatszott köröskörül, de Telekánt ez nem bántotta, sokkal magasabban állt már az emberi dolgok fölött. Végignézett rajtuk egy mosollyal, melyről le lehetett olvas­ni azt, hogy neki van egy titka-, de ezt nem árulja ej már senkinek. — Ez is valami? — fitymálta le a- lemezt. A' lemezen repedés volt és ettől az árfa vé­gén disszonánsán jött a hang. —. Hallották? — Mit? —- Hogy megbicsaklott a. hangja. A Mroe Carusómnk! Az nálam nem fordul elő. At ki van zárva. A leány hirtelen megállította a gépet, le­emelte a lemezt. — Ezért van ni! —- és fölényesen odatartotta a repedést. — Erről Cu.ritóü nam Lehel, —mondta a ta-< lajdoaoa. * ; *

Next

/
Thumbnails
Contents