Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-05 / 151. (2668.) szám

12

vsasx

1981 feiüiis 8, nsémiQ.

Vázlatok társadalmunk múltjából

Irta; Karafiáth M. dr.

— A „Magyar Múlt" (Kézikönyv a kis magyarodnak) című könyv ára kötve 10 korona. A portó és kézbesítés dija ketreiSztköíés alatt küldve, köteteimként 1.50 korona. Nyomtatványként ajánlva: 3.50 korona. Tiz pél- dány rendelésénél — postacsomagként küldve — 5 korona. Megrendelhető: A Nép szerkesztőségében, Kassa, Fő-ucca 12.

Halálragázolt kisgyerek. Komáromból jelenti tudósítónk: Csallóköziben, Vajasvata és Béívafa kiöaség között halad autóján Kru- sácz József (pozsonyi s-ertóskereskedő a feleségével. Az országulon hirtelen keresztülszaladt. Tóth József ötéves fiúcska, akit az autó eárhányója elkapott s a kerék alá dobta. A kerék a kisfiú fején ment át. A kifiut. azonnal felvették az autóra, hogy orvodhoz vigyék, de útközben ki szenvedett.

xx Az isteni szeretet leányai az 1931—32 iskolai éviben Szetpessz ómba tón Popráíd melleit a Tátrák alatt penzinonáttal egybekötött háztartási iskolát nyitnak. Ez az intézet klimatikus fekvésénél és célszerű berendezésénél fogva minden tekintetben megfelel a növendékek egészségi kifejlődésének. Tani tani fognak minden szükséges és hasznos munkát, fehérnemű, ruhavarrást kézimunkát és ruhaszabást. A főzésben és háztartás vezetésben szintén, kiképzést nyernek a növendékek. Tanítani fognak ezenkívül zongorát, hegedűt, szlovák és .német nyelvet. Az inteirnátba felvétetnek azok is, akik a pop- rádlí« német vagy pedig szlovák nyelvű polgári Iskolába akarnak járni. Ez az iskola negyed órányira van az interné tus tói. További .inforimációkkál az intézet igazgatósága szolgál. Az intézet vezetősége.

— Súlyos vasúti szerencsétlenség Connieticutban.

New Havenből táviratozzak: Springfield mellett

tegnap súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Egy expressz-vonat összeütközött egy másik vonattal, amelynek bét utolsó kocsija még fakonstrukcióju volt. Ezek a kocsik kigyulladtak. Huszonöt utas súlyosan megsebesült.

— Nemessáiiyi-szanatórium. Kosice, Zrinyi-u. 4. Szlovenszkó egyedüli legmodernebbül berendezett egészségügyi intézete, minden igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül- megbetegedések szakszerű kezelése. Mindennemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosztály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx

— Ne cserélj lovat cigánnyal. Nagyfődémes- rői jelentik: Rafael András és Rafael Mátyás nagyfödémesi cigányok hosszú alku után elcserélték lovukat Horváth Lajos jókai gazda lovával. Horváth olyan kitűnőnek látta a cserét, hogy lova mellé még egy százast is hajlandó volt- mellékelni, ráadásnak. A százast oda is adta foglalóul és várta a másik lovat. Ló helyett másnap ismét csak a. cigányok érkeztek meg és nagy kiabálások között kijelentették, hogy a. kapott ló megdöglött s most. kérik visz- sza a sajátjukat. Horváth sem bízhatott nagyon a lovában, mert készségesen visszaadta a cigányok lovát, a cigányok visszaadták a száz koronát s így a gazda vesztesége egy ló volt. fiktív nyeresége a visszakapott száz korona. Harmadnap azonban megtudta, hogy a cigányok rutul becsapták, a ló nem döglött meg, hanem a cigányok eladták jó pénzért, Varga Lajos magyarbéli lakos vette meg jóhiszeműen. Horváth csalás miatt jelentette föl a cigányokat, akik 'beismerték tettüket.

xx Ingyen Prágába, immár negyedik éve fennálló akciónk, minden Prágán kivül lakó hölgynek lehetővé teszi azt, hogy bármikor felutazzon Prágába a mi költségünkre. Legalább 500 koronát kitevő bevásárlásnál megtérítjük a vásárló lakóhelyétől a harmadosztályú személyvonat jegyet; legalább 950 koronát kitevő bevásárlásnál két útra szóló III. osztályú személyvonat jegyet; 1500 koronán felüli bevásárlásnál két útra szóló III. osztályú gyorsvonat jegyet; 2200 koronán felüli bevásárlásnál két útra szóló II. osztályú gyorsvonat jegyet téritünk. Ez a kedvezmény Csehországra, Morvaországra és Sziléziára szól, Szlovenszkóról és Ruszinszkóról jövő vásárlók fntí kedvezményben a szlovenszkói halártól részesülnek. A kedvezmény elnyeréséhez mindössze egy igazolvány szükséges, melyen az állandó lakhely van feltüntetve. BUSCH, női- és leányruha áruház nagyban és kicsinyben. Prága, Prikopv 27 (a Graben közepén). Csak I. emelet, kirakat nincs. Dél alatt is nyitva.

_ Feiső-Nyitra kiállítása Prívigyén augusztus 14—22-ig. A kiállítás keretében országos lövészeti versenyek Szlovenszkó első dijáért. A versenyt az országos vadászegyesület rendezi. A kiállítás megnyitása után nagy néprajzi és népviseleti ünnepségek lesznek, amelyeknek külön érdekessége, hogy Fclső- Nyjlra néprajzi!ag egyik legjobban konzervált vidék, amelynek kincsei e tekintetben még nincsenek kiaknázva.

xx Tenni zrakettek, futballcikkek, cserkész és turista felszerelések legnagyobb választékban, Weidenholfer Mártonfy, Bratisla- va. Slovákia Passage, Hosszú u. 13. Saját rákét! javító műhely. Vidéki rendeléseket aznap intézünk el. Egyesületeknek engedmény.

I.

VII. Egy főispánról

A főispánok, akik régebben mágnássorból, az oligarchák közül kerültek ki, az ország méltóságai közé tartoztak. Ezért nemcsak hatalmas, hanem többnyire gőgös nagy urak voltak.

A rendi világ kimultával sok minden változott meg. Az 1867-ben újraéledő Magyarország köziigazgatása is nagyon átalakult, bár a vármegyei szerkezet megmaradt. A főisipáni tisztség is megváltozott: fizetéses állás lett. Jogkörét s a velejáró kötelességeket törvény szabta meg, mely később, 1885-ben megfosztotta addigi méltóságától, megszüntette a főispánok főrendiházi tagságát. A főispáni ügykör ezentúl azt kívánta, hogy a főispán ne tekintse állását szinekurának, hanem hogy dolgozzon is. Csakhogy az uj korszak idején ritka főispán volt, aki kötelessége teljesítését nem látta kimerítve abban, hogy a kormány érdekeit szemmeltartva a vármegye ellenőrzését pontosan gyakorolja, hanem aki ezenfelül is keresett és talált magáinak hatáskörében üdvös, közhasznú munkálkodásra teret.

Azon kevesek közül, akik bizalmi állásokat s a velejáró befolyásukat arra is felhasználták’ hogy vármegyéjük lakosságának művelődését, gazdasági jólétét és ezzel meg.elégettségét megalapozzák, kiválott id. Székhelyi Mailáth István, Barsvármegye főispánja, a múlt század 70-es és 80-as éveiben.

Sok nemes lelkitulajdonsága között főképp három tette őt mintafőispánná: bölcsességgel párosult éleslátása, az igazságtól el nem térő szilárd akarata és a kis ember iigye-baját is megértő meleg szive. Hozzá tehetjük még;, hogy Mailáth István — illetékes szakértők véleménye szerint — „közigazgatási talentum*1 volt.

Mint szellemileg korán érett ifjú korán kezdett hazája és nemzete sorsa iránt érdeklődni. Ezt az érdeklődést a Világos utáni önkényuralom alatt szenvedő ország dolgai-ba- jai keltették fel, fokozták és tartották ébren a komoly fiatalemberben. A szomorú politikai viszonyok a jogi tanulmányait végzett, tehetséges és nemes becsvágyu fiatal Mailáth Istvánt a magánélet remeteségébe kénysze- ritették. Ámde ő ennek az egyhangú életnek unalmát nem oigányzenés, zajos mulatozással tette elviselhetővé, hanem hasznos munkával.

Átvéve az anyai birtok kezelését a hont- megvei Kiskereskényben, gazdaságának élt, emellett pedig közjogi, közgazdasági és bölcsészeti tanulmányokkal tovaképzésén dolgozott. Változatosság kedvéért fölkereste nem a fiatalok pohárcsengéses cécóit, hanem komoly férfiak körét. Szívesebben is vett részt ezek tanácskozásaiban, melyeket az ország, dolgai körül tartottak. Később, mikor az önkény- uralom enyhültével a közügyek terén való mozgás szabadabbá lett s a kiegyezés hajnala már pirkadni kezdett, élénken vett részt azokban a mozgalmakban, melyek a 67-es kiegyezést Magyarországon előkészítették.

Már ekkor árulta el, mi rejlik benne. Megnyerte a megye vezető férfiad rokonszen.vét, tiszteletét és bizalmát. Ez a bizalom, mely aztán megyeszerte elterjedt, 1867-ben Hontvár- megye főjegyzői székébe emelte a harminc- egyéves, arra hivatott fiatal férfit.

Mikor Mailáth István állását elfoglalta, ismerte azt a nemes, de nehéz feladatot, mely abban reá vár. Ismerte ugyanis a csak az imént letűnt szomorú korszak közigazgatásának minden hibáját és vétkét, valamint a közviszonyoknak e hibákokozta züllött ságét, mely orvoslást vár. De ismerté nemzete közjogi fejlődése történetét és ismerte a nép szokásait, észjárását, jellemét, ismerte annak a társadalmi osztálynak a gyöngéit, vétkeit, de egyúttal erényeit is, amellyel neki a közélet terén a legtöbb dolga lesz.

Ami pedig minden ismeret között az első, a legfőbb: „a saját maga ismerete** s melyről Mailáth lstiván Smiles müvei és Franklin Benjámin önéletrajzának tanulmányozása révén tudta, hogy az az erkölcsi élet egyik alapföltétele: erre az „önismeretre** ő mór régen tett szert. Őt tehát a reá váró nehéz feladat nem riasztotta meg, sőt kedvet csinált neki a vele való megbirkózáshoz, mert tudta, hogy meg fog birkózhatni vele.

Választói nem családiak benne. Állását, mely az alispáné után vagy mellett a vármegye legfontosabb állása, becsülettel betöltötte. Hatáskörében annyi gyakorlati érzéket, jártasságot, helyes Ítélkezést tanúsított, mintha már évek óta működött volna a közigazgatási pályán. Munkabírása, főképpen pedig műn ka kedve szinte szokatlan, bámulatba ejtő volt. Nagy sajnálkozással vette hát tudomásul Hontvármegyo közönsége, kit nyájas, előzékeny modorával is a maga részére hódi lőtt, hogy 1869-ben állásától megválik, miután a szálkái kerületben országgyűlési képviselőnek telt megválasztva.

Mailáth István tehát egy időre elhagyta régi kedvesét, a vármegyét. Nagy szelleme ugyanis nem érle be azzal a tevékenységgel, melyet a főjegyzői hatáskör követelt. Ez csakhamar szűk lett neki. Tanulni akart még,

többet, magasabbat mint aminőt s amennyit az nelki nyújthat. Olyan megfigyelő helyre vágyódott, amelyről tágabb látóhatár nyílik tudnávágyánaik, ahonnan mélyebben beletekinthet a hazája, a nemzete s a társadalom életébe.

Amit keresett, ami szelleme igényeit kielégíthette, azt megtalálta uj működési körében. Éles esze, helyes Ítélkezése, beszédjének tiszta észrendje, közigazgatási ismeretei, klasszikus műveltsége, külsejének szerény de önérzetes méltósága, csakhamar útját egyengették számottevő országos tekintélyekhez, de még a haza bölcséhez, Deák Ferenchez is, aki őt kedvelíjei körébe fogadta.

Mailáth István tehát a maga iökéletesbi- tésére használta fel képviselői éveit és mégsem voilt megelégedve budapesti életével. Tettvágya nagyobb volt, semhogy a törvény- hozás munkája kielégítette volna. Ezért szívesen engedett Honitvármegye óhajának és elfogadta a fölajánlott alipánságot, melyre az őt 1872nben megválasztotta.

Az alispán abban az időben ugyan nem volt már az a ,ykis király", aki 1848 előtt, de törvény sem nyirbálta volt meg annyira a hatáskörét, mint később a szabadelvű kormányok mind hathatósabban nyilvánuló központosító törekvésed. Megmaradt hatásköre azonban még mindig volt akkora, hogy olyan alispánt, akit eszményi elvek irányítanak cselekvésében, teljesen kielégíthetett.

Mailáth István pedig eszményi gondolko- zásu volt. Az a tudat hatotta át és lelkesítette, hogy származása, családi neve első sorban kötelességeket ró reá a közzel szemben és jogot csak annyiban ad, hogy szabadon törekedhetik legderekabbnak lenni a derekak között. Tudta, érezte, hogy a jó alispánnak nemcsak lelkiismeretes végrehajtó közegnek kell lennie, hanem hogy mint kezdeményezőnek, önerejéből való teremtőnek is kell működési körét a közgazdaság, a közművelődés, a közjóiét terére kiterjesztenie. Ez pedig, ha valaki becsülettel akar hozzáfogni, amilyen szép, olyan nagy és nehéz feladat, mely elé nem lehet összekulcsolt kezekkel állami. Ebben á munkában az alispánnak kell a megyében első napszámosnak lennie. Ehhez a napszámos munkához az uj honfi alispánnak megvolt nemcsak a szükséges tudása, bölcs erélye, edzett idegzete, hanem, — ami a fő, mert ©nélkül az a munka nem lehet áldásos

— megvolt a melegen érző szive is.

Törekvéseinek igazságos, megvalósításuk

módjának bölcs és törvényes volta, a végrehajtásban megalkuvást nem ismerő következetessége: nagy tekintélyt szerzett Mailáth István alispánnak nemcsak a vármegyéjében, hanem ennek határain túl is.

Ilyen volt az a férfiú, aki 1875-ben Bárévá r megye fő ispán i székébe került.

Migazzy Vilmos grófnak Barsvármegye főispánjának 1875Jben állásából távoznia kellett. Ennek oka egy furfangosan kieszelt val- latókebrec volt, mely Barsvármegye mindaz öt főszolgabírói hivatalában „közgyűlési határozat alapján" alkalmazást nyert. Ennek a célszerű de nem korszerű alkotmánynak a történetét már megírtam egyszer a Prágai Magyar Hírlapban. Itt csak annyit említek meg, hogy a kelrec országos megbotránkoz- tatást okozott, melynek a főispán esett áldozatul.

Szapáry Gyula gróf belügyminiszter akkor Hontvármegye közismert erélyes alispánját,

id. székhelyi Maiiátih Istvánt kínálta még a megüresedett főispáni székkel.

Mailáth nem volt hajlandó a kínált állást elfogadni. Függetlenebbnek érezte magát az alispáni hatáskörben, melynél azt a másik újat sem szebbnek, sem fágaibbnak nem találhatta, de igenis a kormánytól függőnek. Hiszen a főispán akkor már a kormány ellenőrző közegévé volt lefokozva.

A miniszter újra, kezdte a tárgyalást, Mailáth azonban hajthatatlan maradt, hiszem a honfiak

— akik ezekről a tárgyalásokról tudomást szereztek — kérve-kérték, maradjon közöttük.

Végül a, miniszter még tizennégy napi ímeg- gondolási időt adott neki, s addig a főispán! kérdés elintézését elhalasztotta.

Ekkor történt valami, ami Mai Iáikra döntően hatott. Az aranyosmarótbvldéki barsmegyei urak neszét véve Mailáth esetleges kinevezésének. ezzel szemben állást foglaltak és küldöttségben fölkeresték a minisztert, kérve őt. hogy nekik ne adjon idegen megyéből főispánt. Á miniszternél nem érve célt, hármas küldöttséget menesztettek Ipolyságra Mailáth alispánhoz és

— miután a személye iránt, való tiszteletükről biztosították — kérték, hogy ne vállalja a fő- ispánságot. Jelezték, hogy minit idegen megyebeli nem lesz képes magáinak Ba.rsvármegyében pártot teremteni, miért is a főispánt székben való megmaradása kétséges lesz, még ha erőszakhoz nyúlna is.

Ezek hallatára Mailáth Istvánban fölforrt az önérzetes büszkeség. Ez a férfi, aki önismeret alapján fejlesztette önbizalmát, úgy érezte, hogy gyávaság volna, ha meghátrát az elől a

gy. ülölsóg elől, mellyel a harsnak azoknak a jó uraknak a vészt-jósló figyelmeztetése szerint öl J mint főispánt fogadni fogják. Amit a minif-zter I szép biztató szava r nem bírtak elérni, azt a bar,-.- j megyei urak elérték fenyegetésükkel. Mailáth

István rögtön határozott. Nyíltan elmondta a küldöttségnek a budapesti tárgyalások eredményét és hogy a most hallottak után, G&afca&értdfl vállalja a főiapámságot. Érez magában annyi erélyt és férfias bátorságot, hogy a helyzet mostani nehézségeivel megküzdjön és lábát BaTSvármegyében megvesse.

Id. Mailáth István 1875. évi márcáns 3-án elfoglalta Barsvármegye föiepáni székét.

*'

Barsvál-megye történetében most uj korazafk kezdődött. Az uj főispánra nehéz munka várt, mert párttámogatás nélkül vette föl a harcot

ellenfelei véli.

És most nyilvánult meg Mailáth István szellemi és erkölcsi nagysága a maga teljében-. Három nagy föladat állott előtte, amélyet, ha sikerül megoldania, állását évtizedekre biztosíthatja magának.

Először a kormány pártját kellett a megyében megszerveznie és hatalomra juttatnia; azután magának megyei pártot teremtenie és végre: a vármegyének uj közigazgatást adnia.

Az uj főispán jó diplomatának bizonyult. Szemmel tartva a közmondást: svaviter in mo- do fortiter in re, szellemi fölényével, meggyőző szónoíki tehetségével, a jogra s igazságra támaszkodó eréHyel, de bölcs mérséklettel, gőgtől ment, megértő, előzékeny modorával mind a három föladatot megoldotta. Sikere még ellenfeleit is bámulatba ejtette s lassanként a pártjának megnyerte. Sok közülük -később igaz híve lett.

Nem csoda hát, hogy Barsvármegye id. Mailáth István főispán! beiktatása tizedik évforduló-j át osztatlan lelkesedéssel ülte meg Aranyos- Maró thon 1885. évi március 5-én.

A lelkek összhangját bizony most semmi .sem zavarta. Az ellenségből barát lett. A vármegye kevély urai tisztelettel hajtották meg zászlójukat az egykor gyanús szemmel, irigy féltékenységgel, kedvetlenül fogadott férfiú tiszta jelleme előtt. A kisemberek szeretettel teljes bizalommal néztek föl reá. ö maga pedig büszke megelégedéssel vallhatta, hogy az az egyetértés, mely őt most körülvette, egyéni tulajdonságai erkölcsi győzelmét jelenti.

Sokan szerették már akkor Mailáth Istvánt.

xx Szenzáció a beretválkozás higiéniája terén.

Az eredeti svájci „R0PUS‘‘-pasztával 1 perc alatt kiválóan megkéretválkozik víz, ecset és szappan nélkül. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban.

— Halálos fejesugrás. Bényrő'l jelentik: A! Garam Myónak béhyi kompján tőblbedma* gával kompom ment át Slosfca Lajos húszéves szolgalegény. Mindenképpen fürödni akart, sietve levetkőzött a kompon 6 hogy virtusát megmutassa, fejest ugrott a mozgó kompról a folyóba. Nem ás került elő többé. Azonnal mentésére siettek, de holttestét aznap nem találták meg, csaík másnap vetette fel a Garam.

_ Egy 14 éves lányt apja tizenkét évig tartotta elzárva, hogy a lányra váró örökséget megkaparinthassa. Bukarestből jelentik: A Jassy melletti Buzdugan község lakói tegnap egy 14 év körüli leányt fogtak el az uccun, aki artikulálatlan hangon sikoltozva, kuszáit hajjal szaladt. Megállapították, hogy Vasik Konstantin földműves leánya, akit atyja 12 évi tartott egy kamrában elzárva, hogy a rá váró örökséget magának kaparinthassa meg. A bestiális apa tegnap véletlenül nyitva felejtette a kamra ajtaját és a leány elmenekült. A szerencsétlen leány beszélni sem tanult meg. A csendőrség letartóztatta az embertelen földművest.

xx Mit igyunk gyomorsav tultengés ellen? A jó gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos miinek a munkája is csak akkor összevágó, ha mindem része biztonsággal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk s dupla baj, ha túlterheljük a kazánt, miért is igen sok ember gyomorbántalomban szenved. Kezdődik a savtultengéssei s a vele járó égéssel, majd jön gonosz következménye, a gyamorfekély, mely már annyi embernek okozta vesztét. A mesterséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid időre mutatkozik is eredmény, de azután ujult erővel tör ki a baj. Bebizonyított tény, hogy egyetlen orvosság a jó étvágy, mely az egészséges éhségből születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor- bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanus** forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú vizét isz- szuk. Számtalanszor nyert beigazolást, hogy a legszigorúbb dietiku9 étkezésre utalt egyén már néhány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztalta. hogy a tegnap még kínzó gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan szódabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfalat megronfja, továbbá más szervekben okozhat súlyos bajt, — igy többek között vesekövet is. A .Cigelka-Slepbanus” term :szet©8, gyógyforrás vi*a azonnal megszünteti a gyomorégést, a gyomorfekélynél nedig a bántalom mérve szerint rövidebb* hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez. A ..Cigelka-Stephanus** gyógyvíz, melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és Jókedvüket, j kopható gyógyszertárak, drogórlák és jobb füsssr- i i(ort.;K-e1i\íekhen Megrendelhető a: „Cigelka** Jd- j b's gyógyforrások vállalatánál Bardejsv-(Bártfi)’, Szlovenszkó (CSR). flÚ!