Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-05 / 151. (2668.) szám

12 vsasx 1981 feiüiis 8, nsémiQ. Vázlatok társadalmunk múltjából Irta; Karafiáth M. dr. — A „Magyar Múlt" (Kézikönyv a kis ma­gyarodnak) című könyv ára kötve 10 koro­na. A portó és kézbesítés dija ketreiSztköíés alatt küldve, köteteimként 1.50 korona. Nyom­tatványként ajánlva: 3.50 korona. Tiz pél- dány rendelésénél — postacsomagként küld­ve — 5 korona. Megrendelhető: A Nép szer­kesztőségében, Kassa, Fő-ucca 12. Halálragázolt kisgyerek. Komáromból jelenti tudósítónk: Csallóköziben, Vajasvata és Béívafa kiöaség között halad autóján Kru- sácz József (pozsonyi s-ertóskereskedő a fele­ségével. Az országulon hirtelen keresztülsza­ladt. Tóth József ötéves fiúcska, akit az autó eárhányója elkapott s a kerék alá dobta. A kerék a kisfiú fején ment át. A kifiut. azon­nal felvették az autóra, hogy orvodhoz vi­gyék, de útközben ki szenvedett. xx Az isteni szeretet leányai az 1931—32 iskolai éviben Szetpessz ómba tón Popráíd mel­leit a Tátrák alatt penzinonáttal egybekö­tött háztartási iskolát nyitnak. Ez az intézet klimatikus fekvésénél és célszerű berende­zésénél fogva minden tekintetben megfelel a növendékek egészségi kifejlődésének. Ta­ni tani fognak minden szükséges és hasznos munkát, fehérnemű, ruhavarrást kézimun­kát és ruhaszabást. A főzésben és háztartás vezetésben szintén, kiképzést nyernek a nö­vendékek. Tanítani fognak ezenkívül zongo­rát, hegedűt, szlovák és .német nyelvet. Az inteirnátba felvétetnek azok is, akik a pop- rádlí« német vagy pedig szlovák nyelvű pol­gári Iskolába akarnak járni. Ez az iskola ne­gyed órányira van az interné tus tói. További .inforimációkkál az intézet igazgatósága szol­gál. Az intézet vezetősége. — Súlyos vasúti szerencsétlenség Connieticutban. New Havenből táviratozzak: Springfield mellett tegnap súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Egy expressz-vonat összeütközött egy másik vonattal, amelynek bét utolsó kocsija még fakonstrukcióju volt. Ezek a kocsik kigyulladtak. Huszonöt utas súlyosan megsebesült. — Nemessáiiyi-szanatórium. Kosice, Zri­nyi-u. 4. Szlovenszkó egyedüli legmoderneb­bül berendezett egészségügyi intézete, min­den igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül- megbetegedések szakszerű kezelése. Minden­nemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz­tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx — Ne cserélj lovat cigánnyal. Nagyfődémes- rői jelentik: Rafael András és Rafael Mátyás nagyfödémesi cigányok hosszú alku után elcse­rélték lovukat Horváth Lajos jókai gazda lová­val. Horváth olyan kitűnőnek látta a cserét, hogy lova mellé még egy százast is hajlandó volt- mellékelni, ráadásnak. A százast oda is adta foglalóul és várta a másik lovat. Ló he­lyett másnap ismét csak a. cigányok érkeztek meg és nagy kiabálások között kijelentették, hogy a. kapott ló megdöglött s most. kérik visz- sza a sajátjukat. Horváth sem bízhatott nagyon a lovában, mert készségesen visszaadta a cigá­nyok lovát, a cigányok visszaadták a száz ko­ronát s így a gazda vesztesége egy ló volt. fik­tív nyeresége a visszakapott száz korona. Har­madnap azonban megtudta, hogy a cigányok rutul becsapták, a ló nem döglött meg, hanem a cigányok eladták jó pénzért, Varga Lajos magyarbéli lakos vette meg jóhiszeműen. Hor­váth csalás miatt jelentette föl a cigányokat, akik 'beismerték tettüket. xx Ingyen Prágába, immár negyedik éve fennálló akciónk, minden Prágán kivül lakó hölgynek lehetővé teszi azt, hogy bármikor felutazzon Prágába a mi költségünkre. Leg­alább 500 koronát kitevő bevásárlásnál meg­térítjük a vásárló lakóhelyétől a harmadosz­tályú személyvonat jegyet; legalább 950 ko­ronát kitevő bevásárlásnál két útra szóló III. osztályú személyvonat jegyet; 1500 koronán felüli bevásárlásnál két útra szóló III. osztá­lyú gyorsvonat jegyet; 2200 koronán felüli bevásárlásnál két útra szóló II. osztályú gyorsvonat jegyet téritünk. Ez a kedvezmény Csehországra, Morvaországra és Sziléziára szól, Szlovenszkóról és Ruszinszkóról jövő vá­sárlók fntí kedvezményben a szlovenszkói ha­lártól részesülnek. A kedvezmény elnyerésé­hez mindössze egy igazolvány szükséges, me­lyen az állandó lakhely van feltüntetve. BUSCH, női- és leányruha áruház nagyban és kicsinyben. Prága, Prikopv 27 (a Graben kö­zepén). Csak I. emelet, kirakat nincs. Dél alatt is nyitva. _ Feiső-Nyitra kiállítása Prívigyén augusz­tus 14—22-ig. A kiállítás keretében orszá­gos lövészeti versenyek Szlovenszkó első di­jáért. A versenyt az országos vadászegyesü­let rendezi. A kiállítás megnyitása után nagy néprajzi és népviseleti ünnepségek lesznek, amelyeknek külön érdekessége, hogy Fclső- Nyjlra néprajzi!ag egyik legjobban konzer­vált vidék, amelynek kincsei e tekintetben még nincsenek kiaknázva. xx Tenni zrakettek, futballcikkek, cser­kész és turista felszerelések legnagyobb vá­lasztékban, Weidenholfer Mártonfy, Bratisla- va. Slovákia Passage, Hosszú u. 13. Saját rá­két! javító műhely. Vidéki rendeléseket az­nap intézünk el. Egyesületeknek enged­mény. I. VII. Egy főispánról A főispánok, akik régebben mágnássorból, az oligarchák közül kerültek ki, az ország méltóságai közé tartoztak. Ezért nemcsak ha­talmas, hanem többnyire gőgös nagy urak voltak. A rendi világ kimultával sok minden válto­zott meg. Az 1867-ben újraéledő Magyaror­szág köziigazgatása is nagyon átalakult, bár a vármegyei szerkezet megmaradt. A főisipáni tisztség is megváltozott: fizetéses állás lett. Jogkörét s a velejáró kötelességeket törvény szabta meg, mely később, 1885-ben megfosz­totta addigi méltóságától, megszüntette a fő­ispánok főrendiházi tagságát. A főispáni ügy­kör ezentúl azt kívánta, hogy a főispán ne tekintse állását szinekurának, hanem hogy dolgozzon is. Csakhogy az uj korszak idején ritka főispán volt, aki kötelessége teljesítését nem látta kimerítve abban, hogy a kormány érdekeit szemmeltartva a vármegye ellenőr­zését pontosan gyakorolja, hanem aki ezen­felül is keresett és talált magáinak hatáskö­rében üdvös, közhasznú munkálkodásra teret. Azon kevesek közül, akik bizalmi állásokat s a velejáró befolyásukat arra is felhasználták’ hogy vármegyéjük lakosságának művelődését, gazdasági jólétét és ezzel meg.elégettségét megalapozzák, kiválott id. Székhelyi Mailáth István, Barsvármegye főispánja, a múlt szá­zad 70-es és 80-as éveiben. Sok nemes lelkitulajdonsága között főképp három tette őt mintafőispánná: bölcsességgel párosult éleslátása, az igazságtól el nem térő szilárd akarata és a kis ember iigye-baját is megértő meleg szive. Hozzá tehetjük még;, hogy Mailáth István — illetékes szakértők vé­leménye szerint — „közigazgatási talentum*1 volt. Mint szellemileg korán érett ifjú korán kezdett hazája és nemzete sorsa iránt érdek­lődni. Ezt az érdeklődést a Világos utáni ön­kényuralom alatt szenvedő ország dolgai-ba- jai keltették fel, fokozták és tartották ébren a komoly fiatalemberben. A szomorú politi­kai viszonyok a jogi tanulmányait végzett, te­hetséges és nemes becsvágyu fiatal Mailáth Istvánt a magánélet remeteségébe kénysze- ritették. Ámde ő ennek az egyhangú életnek unalmát nem oigányzenés, zajos mulatozással tette elviselhetővé, hanem hasznos munkával. Átvéve az anyai birtok kezelését a hont- megvei Kiskereskényben, gazdaságának élt, emellett pedig közjogi, közgazdasági és böl­csészeti tanulmányokkal tovaképzésén dolgo­zott. Változatosság kedvéért fölkereste nem a fiatalok pohárcsengéses cécóit, hanem komoly férfiak körét. Szívesebben is vett részt ezek tanácskozásaiban, melyeket az ország, dolgai körül tartottak. Később, mikor az önkény- uralom enyhültével a közügyek terén való mozgás szabadabbá lett s a kiegyezés hajnala már pirkadni kezdett, élénken vett részt azokban a mozgalmakban, melyek a 67-es kiegyezést Magyarországon előkészítették. Már ekkor árulta el, mi rejlik benne. Meg­nyerte a megye vezető férfiad rokonszen.vét, tiszteletét és bizalmát. Ez a bizalom, mely az­tán megyeszerte elterjedt, 1867-ben Hontvár- megye főjegyzői székébe emelte a harminc- egyéves, arra hivatott fiatal férfit. Mikor Mailáth István állását elfoglalta, is­merte azt a nemes, de nehéz feladatot, mely abban reá vár. Ismerte ugyanis a csak az imént letűnt szomorú korszak közigazgatásá­nak minden hibáját és vétkét, valamint a közviszonyoknak e hibákokozta züllött ságét, mely orvoslást vár. De ismerté nemzete köz­jogi fejlődése történetét és ismerte a nép szokásait, észjárását, jellemét, ismerte annak a társadalmi osztálynak a gyöngéit, vétkeit, de egyúttal erényeit is, amellyel neki a köz­élet terén a legtöbb dolga lesz. Ami pedig minden ismeret között az első, a legfőbb: „a saját maga ismerete** s melyről Mailáth lstiván Smiles müvei és Franklin Benjámin önéletrajzának tanulmányozása ré­vén tudta, hogy az az erkölcsi élet egyik alapföltétele: erre az „önismeretre** ő mór ré­gen tett szert. Őt tehát a reá váró nehéz fel­adat nem riasztotta meg, sőt kedvet csinált neki a vele való megbirkózáshoz, mert tudta, hogy meg fog birkózhatni vele. Választói nem családiak benne. Állását, mely az alispáné után vagy mellett a várme­gye legfontosabb állása, becsülettel betöltöt­te. Hatáskörében annyi gyakorlati érzéket, jártasságot, helyes Ítélkezést tanúsított, mint­ha már évek óta működött volna a közigaz­gatási pályán. Munkabírása, főképpen pedig műn ka kedve szinte szokatlan, bámulatba ejtő volt. Nagy sajnálkozással vette hát tudomásul Hontvármegyo közönsége, kit nyájas, előzé­keny modorával is a maga részére hódi lőtt, hogy 1869-ben állásától megválik, miután a szálkái kerületben országgyűlési képviselő­nek telt megválasztva. Mailáth István tehát egy időre elhagyta ré­gi kedvesét, a vármegyét. Nagy szelleme ugyanis nem érle be azzal a tevékenységgel, melyet a főjegyzői hatáskör követelt. Ez csak­hamar szűk lett neki. Tanulni akart még, többet, magasabbat mint aminőt s amennyit az nelki nyújthat. Olyan megfigyelő helyre vágyódott, amelyről tágabb látóhatár nyílik tudnávágyánaik, ahonnan mélyebben belete­kinthet a hazája, a nemzete s a társadalom életébe. Amit keresett, ami szelleme igényeit ki­elégíthette, azt megtalálta uj működési köré­ben. Éles esze, helyes Ítélkezése, beszédjé­nek tiszta észrendje, közigazgatási ismeretei, klasszikus műveltsége, külsejének szerény de önérzetes méltósága, csakhamar útját egyengették számottevő országos tekintélyek­hez, de még a haza bölcséhez, Deák Ferenc­hez is, aki őt kedvelíjei körébe fogadta. Mailáth István tehát a maga iökéletesbi- tésére használta fel képviselői éveit és még­sem voilt megelégedve budapesti életével. Tettvágya nagyobb volt, semhogy a törvény- hozás munkája kielégítette volna. Ezért szí­vesen engedett Honitvármegye óhajának és elfogadta a fölajánlott alipánságot, melyre az őt 1872nben megválasztotta. Az alispán abban az időben ugyan nem volt már az a ,ykis király", aki 1848 előtt, de törvény sem nyirbálta volt meg annyira a ha­táskörét, mint később a szabadelvű kormá­nyok mind hathatósabban nyilvánuló köz­pontosító törekvésed. Megmaradt hatásköre azonban még mindig volt akkora, hogy olyan alispánt, akit eszményi elvek irányítanak cselekvésében, teljesen kielégíthetett. Mailáth István pedig eszményi gondolko- zásu volt. Az a tudat hatotta át és lelkesí­tette, hogy származása, családi neve első sor­ban kötelességeket ró reá a közzel szemben és jogot csak annyiban ad, hogy szabadon tö­rekedhetik legderekabbnak lenni a derekak között. Tudta, érezte, hogy a jó alispánnak nemcsak lelkiismeretes végrehajtó közegnek kell lennie, hanem hogy mint kezdeményező­nek, önerejéből való teremtőnek is kell mű­ködési körét a közgazdaság, a közművelődés, a közjóiét terére kiterjesztenie. Ez pedig, ha valaki becsülettel akar hozzáfogni, amilyen szép, olyan nagy és nehéz feladat, mely elé nem lehet összekulcsolt kezekkel állami. Eb­ben á munkában az alispánnak kell a me­gyében első napszámosnak lennie. Ehhez a napszámos munkához az uj honfi alispánnak megvolt nemcsak a szükséges tudása, bölcs erélye, edzett idegzete, hanem, — ami a fő, mert ©nélkül az a munka nem lehet áldásos — megvolt a melegen érző szive is. Törekvéseinek igazságos, megvalósításuk módjának bölcs és törvényes volta, a végre­hajtásban megalkuvást nem ismerő követke­zetessége: nagy tekintélyt szerzett Mailáth István alispánnak nemcsak a vármegyéjében, hanem ennek határain túl is. Ilyen volt az a férfiú, aki 1875-ben Báré­vá r megye fő ispán i székébe került. Migazzy Vilmos grófnak Barsvármegye fő­ispánjának 1875Jben állásából távoznia kel­lett. Ennek oka egy furfangosan kieszelt val- latókebrec volt, mely Barsvármegye mindaz öt főszolgabírói hivatalában „közgyűlési hatá­rozat alapján" alkalmazást nyert. Ennek a célszerű de nem korszerű alkotmánynak a történetét már megírtam egyszer a Prágai Magyar Hírlapban. Itt csak annyit említek meg, hogy a kelrec országos megbotránkoz- tatást okozott, melynek a főispán esett áldo­zatul. Szapáry Gyula gróf belügyminiszter akkor Hontvármegye közismert erélyes alispánját, id. székhelyi Maiiátih Istvánt kínálta még a megüresedett főispáni székkel. Mailáth nem volt hajlandó a kínált állást elfogadni. Függetlenebbnek érezte magát az alispáni hatáskörben, melynél azt a másik újat sem szebbnek, sem fágaibbnak nem ta­lálhatta, de igenis a kormánytól függőnek. Hi­szen a főispán akkor már a kormány ellen­őrző közegévé volt lefokozva. A miniszter újra, kezdte a tárgyalást, Mailáth azonban hajthatatlan maradt, hiszem a honfiak — akik ezekről a tárgyalásokról tudomást sze­reztek — kérve-kérték, maradjon közöttük. Végül a, miniszter még tizennégy napi ímeg- gondolási időt adott neki, s addig a főispán! kérdés elintézését elhalasztotta. Ekkor történt valami, ami Mai Iáikra döntően hatott. Az aranyosmarótbvldéki barsmegyei urak neszét véve Mailáth esetleges kinevezésé­nek. ezzel szemben állást foglaltak és küldött­ségben fölkeresték a minisztert, kérve őt. hogy nekik ne adjon idegen megyéből főispánt. Á miniszternél nem érve célt, hármas küldöttséget menesztettek Ipolyságra Mailáth alispánhoz és — miután a személye iránt, való tiszteletükről biztosították — kérték, hogy ne vállalja a fő- ispánságot. Jelezték, hogy minit idegen megye­beli nem lesz képes magáinak Ba.rsvármegyében pártot teremteni, miért is a főispánt székben való megmaradása kétséges lesz, még ha erő­szakhoz nyúlna is. Ezek hallatára Mailáth Istvánban fölforrt az önérzetes büszkeség. Ez a férfi, aki önismeret alapján fejlesztette önbizalmát, úgy érezte, hogy gyávaság volna, ha meghátrát az elől a gy. ülölsóg elől, mellyel a harsnak azoknak a jó uraknak a vészt-jósló figyelmeztetése szerint öl J mint főispánt fogadni fogják. Amit a minif-zter I szép biztató szava r nem bírtak elérni, azt a bar,-.- j megyei urak elérték fenyegetésükkel. Mailáth István rögtön határozott. Nyíltan elmondta a küldöttségnek a budapesti tárgyalások eredmé­nyét és hogy a most hallottak után, G&afca&értdfl vállalja a főiapámságot. Érez magában annyi erélyt és férfias bátorságot, hogy a helyzet mostani nehézségeivel megküzdjön és lábát BaTSvármegyében megvesse. Id. Mailáth István 1875. évi márcáns 3-án el­foglalta Barsvármegye föiepáni székét. *' Barsvál-megye történetében most uj korazafk kezdődött. Az uj főispánra nehéz munka várt, mert párttámogatás nélkül vette föl a harcot ellenfelei véli. És most nyilvánult meg Mailáth István szel­lemi és erkölcsi nagysága a maga teljében-. Há­rom nagy föladat állott előtte, amélyet, ha sike­rül megoldania, állását évtizedekre biztosíthat­ja magának. Először a kormány pártját kellett a megyé­ben megszerveznie és hatalomra juttatnia; az­után magának megyei pártot teremtenie és végre: a vármegyének uj közigazgatást adnia. Az uj főispán jó diplomatának bizonyult. Szemmel tartva a közmondást: svaviter in mo- do fortiter in re, szellemi fölényével, meggyőző szónoíki tehetségével, a jogra s igazságra tá­maszkodó eréHyel, de bölcs mérséklettel, gőgtől ment, megértő, előzékeny modorával mind a három föladatot megoldotta. Sikere még ellen­feleit is bámulatba ejtette s lassanként a párt­jának megnyerte. Sok közülük -később igaz híve lett. Nem csoda hát, hogy Barsvármegye id. Mai­láth István főispán! beiktatása tizedik évfordu­ló-j át osztatlan lelkesedéssel ülte meg Aranyos- Maró thon 1885. évi március 5-én. A lelkek összhangját bizony most semmi .sem zavarta. Az ellenségből barát lett. A vármegye kevély urai tisztelettel hajtották meg zászlóju­kat az egykor gyanús szemmel, irigy féltékeny­séggel, kedvetlenül fogadott férfiú tiszta jelle­me előtt. A kisemberek szeretettel teljes biza­lommal néztek föl reá. ö maga pedig büszke megelégedéssel vallhatta, hogy az az egyetér­tés, mely őt most körülvette, egyéni tulajdon­ságai erkölcsi győzelmét jelenti. Sokan szerették már akkor Mailáth Istvánt. xx Szenzáció a beretválkozás higiéniája terén. Az eredeti svájci „R0PUS‘‘-pasztával 1 perc alatt kiválóan megkéretválkozik víz, ecset és szappan nélkül. Kapható gyógyszertárakban és drogériák­ban. — Halálos fejesugrás. Bényrő'l jelentik: A! Garam Myónak béhyi kompján tőblbedma* gával kompom ment át Slosfca Lajos húsz­éves szolgalegény. Mindenképpen fürödni akart, sietve levetkőzött a kompon 6 hogy virtusát megmutassa, fejest ugrott a mozgó kompról a folyóba. Nem ás került elő többé. Azonnal mentésére siettek, de holttestét az­nap nem találták meg, csaík másnap vetette fel a Garam. _ Egy 14 éves lányt apja tizenkét évig tartotta elzárva, hogy a lányra váró öröksé­get megkaparinthassa. Bukarestből jelentik: A Jassy melletti Buzdugan község lakói teg­nap egy 14 év körüli leányt fogtak el az uc­cun, aki artikulálatlan hangon sikoltozva, kuszáit hajjal szaladt. Megállapították, hogy Vasik Konstantin földműves leánya, akit aty­ja 12 évi tartott egy kamrában elzárva, hogy a rá váró örökséget magának kaparinthassa meg. A bestiális apa tegnap véletlenül nyit­va felejtette a kamra ajtaját és a leány elme­nekült. A szerencsétlen leány beszélni sem tanult meg. A csendőrség letartóztatta az em­bertelen földművest. xx Mit igyunk gyomorsav tultengés ellen? A jó gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtö­kéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos miinek a munkája is csak akkor összevágó, ha mindem része biztonság­gal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik leg­fontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk s dupla baj, ha túlterheljük a kazánt, miért is igen sok ember gyomorbántalomban szenved. Kezdődik a savtultengéssei s a vele járó égéssel, majd jön gonosz következménye, a gyamorfekély, mely már annyi embernek okozta vesztét. A mes­terséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid időre mutatkozik is eredmény, de azután ujult erővel tör ki a baj. Bebizonyított tény, hogy egyetlen orvosság a jó étvágy, mely az egészséges éhség­ből születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor- bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanus** forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú vizét isz- szuk. Számtalanszor nyert beigazolást, hogy a leg­szigorúbb dietiku9 étkezésre utalt egyén már né­hány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztal­ta. hogy a tegnap még kínzó gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan szódabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfa­lat megronfja, továbbá más szervekben okozhat súlyos bajt, — igy többek között vesekövet is. A .Cigelka-Slepbanus” term :szet©8, gyógyforrás vi*a azonnal megszünteti a gyomorégést, a gyomorfe­kélynél nedig a bántalom mérve szerint rövidebb* hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez. A ..Cigelka-Stephanus** gyógyvíz, melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és Jókedvüket, j kopható gyógyszertárak, drogórlák és jobb füsssr- i i(ort.;K-e1i\íekhen Megrendelhető a: „Cigelka** Jd- j b's gyógyforrások vállalatánál Bardejsv-(Bártfi)’, Szlovenszkó (CSR). flÚ!

Next

/
Thumbnails
Contents