Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-05 / 151. (2668.) szám

10 ^pa<lai-Ma<Aarhirlak 1931 Jniütis 5, rasAniap. Futtában Szlovenszkón Vágparti emlék ■ Nébápy-céfpp eéö hull még az ablakra 6 .az­tán vajából á .'Duna. fölött. megnyílnak a. felhők s/f).t pere múlva kék sávók húzódnak végig az égen ■Rohan a gyorsvonat- Lapóe, zöld -tájakon rö­hög át,.kihajolsz az ablakon s ázeéredbé csap a füst. Végtelenbe futó sínek, előtted s mögötted, síkság, zöld elő vetés, föls-záradt- talajvíz., pana­szos parasztok. Északon halványan hegyek kén túrjai. Összeolvadnak a. felhőkkel. Olykor megállunk, félpercre, percre, -minden - sistereg, gőzöl, zajlik, nyár van, meleg van. Eső után épfdéznek gazdák, s birtokosok a vonatban, eső után remeg a vetés, meg a rét. így hagyjuk el a sik vidéket. Már közelebb futnak a hegyek.. eleinte csak -félve,- lapulva, majd mind merészebben, hatalmasabban, ágas­kodva. Szlbvens-zkói-táj; -Magyar, szlovák, né­met, cseh szó .a kocsikban. Az étkezőkocci ,pic­éére dinárt vált,, Az egyik szakács, bedugja a- férjét s kérdez valamit, furcsa, idegen nyelven. Két szomorú gyáros‘ ül a sarokban s számol. Egy-pápaszemes ur el-méláz-vá nézi a szemben- üiő-hölgyet. Néha kattan a kocsi kereke. Vál­tókon futkározunk. Vágvölgye. Túlfut az. érzés bennem, a- hetük hidegek, hogy leírjam a Vágvöígyeb.S mindig, ha látom, boldog révület száll meg é»s ezer em­lék visszhangzik bennem. Gyönyörű a földed,.Szlovenszkó. »; Házak .és várak, kastélyok és elhagyott er­dők. Csák Máté -és földreform, tutajozás, diáik­kőn utak emléke, kései romantika, Rajnavöl- gye. gyógyfürdő .és sebes örvények, fenyvesek és ■Mikszáth-sorqk.- vasúti fővonal és tájkép, ufc Morva felé és Pozsonynak, Thurzó és Mátyás király,-fénykép és • Zásálónk-tutajtábora; min­den vagy te. gyönyörű Vágparí. Már itt áll vonatunk Pöstyénben, az állomás fölirata; jelzi a világfü-rdőt. virágok a perronon s égy öreg. sánta- angol, -aki leszáll. Bent, mé­lyén- a. fürdő zajong, piros tetők és hatalmas partment-i fák-villannak ide. Két koros hölgy is létjpe-g. mellettük nyúlánk, zöld ruhás fiatal leány, nagyon szép. Kezében kis táska, a tás­kán két cédula: az egyiket. Zürichben ragasz­tották rá, a másikat a. római hotelportás adta. Vií-áglátott táska. Szlovenszkón, Isten hozott! Pöstyén. Kalandos utunkra emlékezem, tréfá­ból egyezer mi -is- iszapba csőma-goItattuk ma­gunkat. itten s nem engedtek ki a vonatra, itt •kellett, maradnunk. Egyszer a volt bolgár ki­rályt. láttam a parkban, szakálla volt ..... Egy­szer volt egy ember, koronás nagy ember ... Ültünk a. medencében. A király is ült. valami magámmedencében, néhány méterrel odáhib, zárt. falak között., királyi iszapban. Persze, ezt nem lehetett- látni. Sajnos. , Beckó. Hatalmas sziklavár. akkor egész dél­után jártuk romjait s egy öreg néni nagy ösz- szegeket kért. .possadt aludttejért a. vár alatt. Stíbor vajda vára. ez. Büszkén ágaskodik az ég­nek. Roppant sziklán könyököl. Mögötte zöl- délö erdők. ■ Kanyarog a vonat, ide-oda. száll füstje. Trén­erén vára. messzi látszik a sikon. Végét, nem értük egyszer a várnak, reggeltől-estig szikláin mászkáltunk. Tüzes csóvát dobtunk mély kút­jába s kilátótornyában öt fölvételt rontottunk el, egy sem sikerült, Csák Máté. sic iraméit gló­ria mun di ... • Trencsénteplic. Gyönyörű zöld erdők közé ágyazott nyaralóid csöndjét, egyszer fölvertük nagybajjal s a. csónakázó tóiba, ijedten gurult bele égy. szegény öreg bácsi, tolókocsija, amint a- békákat kergettük kövekkel... Hricsó, Vágváralja, manini hasadok. Rt fu­tottunk a. vonat után tizenöt kilométert, mert tévedésből kiszálló ttunk egyezer s most ki kell hajolnom, emlékezésül, a. vonat ablakából újból s.el kel! olvasnom a bosszantó kis állomás ne­vét: Miloehov ... Igen, itt történt a fatális, vé­letlen akkor s még. emlékezem a sipekre, hidak­ra, apró falvakra, a biöcséi állomásra, amin át­szaladtunk,, lihegve s reménytelenül. Manini hasadék. Évezredes sziklák, közöttük kin patak s be-lédremeg -a Titokzatos Kéz isteni éréje, ahogy ez- összeérő sziklákra tekintesz, Szulyói völgy homoksziklai, egy. vizbefulásí ka­land a szulyói malomnál, egy éhező nap emléke, féltucat vizbeesett fényképezőlemez, aludttej-és egy öreg paraszt, aki Kínáról beszélt, mert odá­vittek, a kínai -határra, fogolynak s megszö­kött, . - . . . : . ... i - t . * . Lednicróna. Várromján tán még most is ott. letépett cipősarkam nyoma. Illává komor épü­leteit hamar szaladjuk át... , .... Szűkül és tágul a völgy, rohan a. vonat, s oly jó visszaemlékezni kalandos utakra itten. Szom­szédom a, fülkében harmadszor kérdi -már, hány óra vari s mikor érünk Zsolnára, de nem .hal­lom. elfogtak a z emlékek s régi-magámat látom a vágnient-i romokon, hegytetőkön, egy tutajon, amiről majdnem vízbe csúsztunk,, egy kompon., ahol tehenekkel kerültünk össze, egy autón, ami szó nélkül fölmondta a. szolgálatot Puchó tájékán s elszomorodva mutatta, szakadt pnen- matikjaifc... Látok diákgyerekekét a. púdból üveggyárban, akikkel összeakadtunk s akik, ha. nem ügyelnek rájuk, a fél üveggyárat, a háti- zsákukba dugják. Ugv csörögtek a diákok, in­dulván gyárlátásról vissza a. vasútra, mint a pojácák, farsangkor. Némelyiknek teljes üveg- készletei voltak a zsákban, pohárral, kan csó­vái .,. Régen volt.... Zsolna, Szépen fejlődik ez a város. De most hirtelen egy visszafeji esztett. városra, is . kell gondolnom. Hol is vegyük? Nos, például Ipoly­ság ... Micsoda ellentét ma ez a. kettő! ■ Nagy a forgalom Zsolnán. Ruttkáról ide he­lyezték át. a. bővebb forgalmat. Ruttkán alig várunk mostanában, Zsolnán ellenben formális kaszinót rögtönzünk a. perronon. Vonatok jön­nek. mennek. Jó nézni őket. Európába, vágyó szemmel. Az egyik vagon címkéje: íetambuT, a másiké Bucuresti, Beograd, Wien, Berlin-Án- halt.,. Warszava és csak a vasutas tudja, meny­nyi még. Itt, állok, a. zsolnai kis pályaudvaron, szem­ben velünk a budatini vár, egy vonali Oderberg- nek. egy a Várvölgyinek, néhány öreg szlovák nyomakodik valami vicinális kocsiba, kései nap villan a magas hegyek felől, a. városból tor­nyok látszanak, pár gyárépület s fölira.t: Hotel Rémi... Itt állok. Szlovenszkó szélén, az ütőér egyik pontján, méla szlovenszkói magyar, árva vagyok és idegen a s-istergő gőzösök és a sztambuli kocsik között, egy fáradt, német ke­reskedő álmosan néz felém s elfordítja a fejét, nem törődünk egymással, ő továbbsiklik a. csön­des kocsiban, mi itt. maradunk a zsolnai állomá­son s azon vitázunk, lesz-e eső... így szállnak a végtelenbe egyszer a horizontok s marad min­denkinek egy állomás, kinek központibb, kinek vicináíisabb; A szfambuli lehetőségek s az esz­tendei. mozdulások mindenképpen elsuhannak egyszer előttünk, de ki tudja azt hirtelen el­kapni? Egyszer mindenki előtt megáll a nagyvilág- kocsi. 8 csak legyintünk, a világ-kocsi tova- fut. .. Tálán föl kellett volna szállni rá? 8 máris megyünk tovább. Fut a gyors, ka­nyarog a. szíik partok között, Sztrecsnó vára jobbról, Óvár balról s egy hid, meg egy emlékezetes alagút ó, ez em­lékezetes nagyon, egyszer- engedetem nélkül bocsátkoztunk gyalogszerrel mólyibe s ránk­szakadt egy tehervonat. Azt a szédületes, re­megő, kétségbeesett vergődést a sinek kö­zött soha nem lehet elfelejteni. Sikongtunk s vártuk a halált. A gőzös egyre közelebb csoszogott s elfogta a világosságot. • Utolsó percben találtuk meg a falbavájt mentőm é- lyedést és szorultunk beléje kétségbeesetten. Botorkálva, sápadtan, elfúlva kerültünk ki a rettentő füstben az alagútból. S utána lefény­képeztük. Ez a felvétel véletlenül sikerült., de valahányszor átutazunk mi hárman ezen az alaguton, soha nem tudjuk elfelejteni azt a szörnyű júliusi napot. Rohan a Vág. Beszna Szkala: a tutajosok félve került sziklája körül tombol a viz. Tu­tajok úsznak békésen, rajta hasal a kormá­nyos és bámul az égre. ő a vidék sztaffázsa, a fényképezek szerelme, a couleur locál. Ázott nadrágja s feketére sült kalapja van ennek a helyi színnek. Ruttka. Átfutunk. Egyre jobban kanyarog a vonat, alagút következik, kedves szárny- vasút, a legszebb vár, Árva vára felé és fel, a hatalmas árvái hegyek között, a lengyel ha­lárra, ahol Ián még most is mocsaras a Si­nek oldala s elvesztett félcipőm azóta, kivi­rágzott a lengyeleknek... Kis falvak vannak odafenn és hatalmas hegyek. Kralován. Turisták szállanak a vonatba, nagy zajjal s kevés udvariassággal. Egyikük rögtön gitárt vesz elő s pöngetni kezdi. Hogy a csodába tudta felvinni a kralováni nagy hegyre? Fenyőháza nyaralói finoman bújnak meg a fenyők között. Nagytérjedelmü család búcsúz- kodik a családapától, aki week-endezni volt Fenyőházán, a családját látogatta s most raj­ta csüng az egész család. A mama, aki, úgy látom, máris fogott egy gavallért s alig vár­ja, hogy a papa láthatáron túl legyen s a két kisgyerek, akik rövid fenyőházai pályafutá­suk alatt, ugylátszik, minden magas fenyőt megtaláltak, mert Palika nadrágja frissen szakadt s Marika tenyere fenyőmézgás lesz az esti mosdatásig. Papa kövér és joviális, feláll a lépcsőre s vígan lengeti a zsebkendő­jét. szervusztok, gyermekek, csak két hét múlva jövök, utazom vasárnap Ungvárra ... A családi klérus utánazokog még s papa bol­dog mosollyal huppan be egy süteményes dobozba, amit a gitáros turisták a.z ülésre tettek. Falvak és várromok, erdők és emlékek, Rózsahegy, a központi dombbal, ahol a vá­rosháza van. Azóta sem festették újból, úgy látom, pedig már akkor is ráfért volna. Egy kis vonatka pöfög, ami Koritmyicára mén, egyszer azt is úgy befékeztük, hogy nem tud­ta megindítani a vonatos. (Talán még otthon a nyugta, ami a büntetés kifizetéséről szól.) Liptói havasok, Alacsony Tátra, de szépek, hatalmasak, zöldek, fenségesek vagytok ... Vékony hócsiikok húzódnak a hegyek oldalá­ban, mint a szépasszony estélyi ruháján a csipkedisz... Zavaros a Vág, a hegyekben eső volt. S hogy megkisebbedett! Zúgva fut, kanyarog a hegyek, országutak s a sinek mentén. Mezei munkások néznek a vonat után. Te­nyerüket a szemük elé illesztik. Az alkony végigcsókol a tájon. Liptószentmiklós. Kihalt bőrgyárak, autó­busz, régi megyei élet nyomai, címer a köz­épületen, tarka boltok s a szokványos cégfel­iratok. Liptószentiván. Kedves, barátságos, úri hangulatú fürdő a hegyek között. Patinás kú­riák s egy fehér templom a dombon, Rohan a gyors... Egyre kisebb a Vág, i szinte folyócska csupán, liheg és küzködik. nyeli magába a hegyek zavaros vizét. Gyönyörű vagy, Vág völgy*. A Kisalföldtől Becsből táviratozza a P, M, H. tudósitója. A Prágai Magyar Hírlap első párisi társasutazá­sának résztvevői ma délután 3 órakor gyüle­keztek a Westbahnhof kerti éttermében s a jegyek átvétele után elfoglalták helyeiket a fél öt órakor elindult külön vonatban. A ha­talmas magyar társaság, amely a legnagyobb önálló csoport a Becsből induló társas csopor­tok között, külön vagonokban nyert elhelye­zést. Az utasokat a vonat, indulása előtt le- fénzképeztette Szvatkó Pál dr. szerkesztő, aki az utazást a Prágai Magyar Hirlap részéről vezeti. A társasutazás résztvevői a következők: Mittuch József esperes Felsöeleíánt. Turcek József kanonok Nyitra. Turcek Rezső d.r é.s neje járásorvos Ögyalla, Turcek Stefánia Ne- donovee. Túráz Antal plébános Bohuniee. Flechlo Béla plébános Dubove. Kottvan Pál plébános Bebíice. Jakabovics János plébános Tapolcsány. Gróf Edelsheim Gyula Lipót Felsöeleíánt. Kiirth Richárd dr. ügyvéd Nyit­ra, Gojdicg István professzor Eperjes, Ba- kajsza Araold káplán Eperjes. Keviezky Nándor és Sándor egyetemi hallgatók Fuka- nec. Reitzner Ágoston igazgató Szeged. Fas- kusz László kereskedő Ipolyság. Petrovszky Dániel egyetemi hallgató Szentpéter. Kraj- cFocvics Ferenc egyetemi hallgató Tapol­A HARMADIKNAK I Mért néztek engem mindaketten? Ugye beszéltél rólam, hogy egyszer egészen nekem éltél... s ketten voltunk a világ. Most fáj benne a múlt. Asszony! ösztönös megérzéssel, keresi bennem a szived- Nyújtsd felém kezed, melegen simogatnám, mert szeretlek téged, s a többi utánam következőket, kik őt szeretik s tőlem visszakéritek. Mint közszemlére kiállított néma tárgyat bizalmatlanul félve nézed; arcom, szám .. mozdulatom, fehér karomat, mint szorosan simuló nyakörvet idézed. ÍL Hagyom,.. Teljék be szemed! fejemet magasra tartom, s elviselem a gondolatod. Szerencsésebb.,, Talán, De boldogabb Hálámnál nem leszel Tudsz Te annyit adni, hogy szenvedésben érj meg? A mély szántás nyomában dusabb kalász ért meg, bele vetőmagnak, bőkezűen szórtam, bizalmam és hitem. Áldás és átok Is kisérte, de erő volt, kipusztithatatlan gyökere él, mindkettőnkben s örökké kihajt. Hát próbálják kiölni szóval, elkülönítéssel Orbán Janka.. kezdve néztelek. Fürdőm vizedben Komárom­ban s nyári napokon selymes hullámaid si­mogatnak a hid alatt. Ott már öreg vagy és fáradt. Ott összeölelkezel a Dunával s eltűnsz a végtelen vízben. De itt még fürge vagy. kisgyerek, rakon­cátlan és nagyon kedves. Hegyeid s várrom­jaid, országutjaid és falvaid, városaid és .szik­láid, erdeid és termőföldjeid áldja meg az Isten... Poprád, — mondja a kalauz. Este van. Más vidékre értünk. Terjedelmes családok nagy zajjal pakolóznak lefelé. Fent, a messziségben lomhán és terjedelmesen ül a Tátra. Nekünk: a világ legszebb hegysége. Gyönyörű a földed, Szlovenszkó, Szombathy Viktor, csány. Varjú Mihály plébános Várkony. Bor­nemissza István földbirtokos Pecovka. Szabó Eleméé? lelkész Nagyszőllős. Nyomárkay Sán- dorné Nyárád. Forray Ernő és neje kereske­dő Pozsony. Izay KárotLA és neje Beregszász., Durcsek Károly, Schmidt Leó és Nemec Fe­renc teológiai tanárok Nyitra. Forgács Lajos dr. ügyvéd Eirályhelmec, Weinberger Mór Kassa, Sztechlo Ge-rő ev. lelkész Beszterce­bánya. Zborovszky Antal hentes Eperjes, Kreho Ferenc és neje Harkács. Kohn János Pozsony. Somogyi Mátyás dr. és neje tos Pozsony. Reiszmiann Ágoston dr, és neje ügyvéd Ungvár, Kiss Aranka városi hivatal­noknő Munkács. Hoffmann Hugóné dohány­gyári igazgató özvegye Munkács. Vajda György, Kertész Béla és Grapka ákos Ara- nyosmarót. Krausz Mór dr. és Gottlieb Mi­hály dr. ügyvédek Eperjes. Neumann Ernő Gálszécs. Galambos Zoltán ref lelkész Ko­márom. Beszkid Kornél városi főjegyző Mun­kács. Petrán Jenő Zólyombrézó. Kail Béláné Késmárk. Szvatkó Pál dr- szerkesztő Prága, Az utasok legnagyobbrészt Parisból Lon­donba megy. de többen utaznak a Riviérára is s egy kisebb csoport Lourdesbe ránd-ul ki Parisból. Az utazás részleteiről cikkekben fogunk beszámolni. Sisulifni elindult a PII ü @li§ népszerű társasuUa a párisi gyarmati kiállításra ! Fürdőre és utazásra ^ r PHteopy 07 | 'B W közepén) íj női- és leányruliát . csaki.emelet j ! faléi a fegoksöbbfól a legfinomabb minőségig P r á a a Kirakat nincs, minden alakra - állandóan raktáron a u Használja fel, Nagyságos I mm,a* mm,A M AIW Asszony, bevált akciónkat ii §■§ jf 6 f| ^ f 3 Ö Cl Közelebbi a lap 12. oldalán ......................................... mmwmMmmwmn mmmmrmwmmmmmmmm i ............... ....... ..........................

Next

/
Thumbnails
Contents