Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-29 / 170. (2687.) szám

2

1931 július 23, szerda.

t>rx<£m-Mag^arhirlap;

megállaipodásokkal sikerül csökkenteni a nehézségeket. A ma kevésbé versenyképes iparágak a verseny súlyát neon fogják oly súlyosain érezni, mint „ma, mert azon kedvezőbb előfeltételeknek is birtokába jutnak, amelyek ma versenyképességüket éppen a vámhatárok következtében hátrányosan befolyásolják.

Vizsgálódásaink eredményeiből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a gazdasági válság által előidézett rendkívüli viszonyok rendkivüli intézkedéseket is igényelnek.

Megállapíthatjuk a következőket:

1. A termelés és fogyasztás egyensúlyában beállott eltolódás úgyszólván világszerte gazdasági válsághoz vezetett.

2. A háború alatt és az azt követő években, a háború előtti állapotokhoz viszonyítva, nagy eltolódás állott be az egyes államok nemzeti vagyonában és jövedelmében. Egyes államok módfelett meggazdagodtak, mások, különösen a békeszerződések következményei folytán, elszegényedtek. A világ

. gazdasági súlypontja Európából Amerikába tolódott át. Az Észak ameri kai Egyesült Államok adós államból Európa hitelezői lettek.

3. A világgazdasági válság következményeivel szemben az egyes államok különböző ellen tállók épességet tanúsítanak, mégis a válság fejlődése azt mutatja, hogy a modern termelési módszerek és szállítási lehetőségek mellett a kapcsolat az egyes államok gazdasági élete között oly szoros, hogy annak hatásai alól a leggazdagabbak sem vonhatják ki magukat.

4. A gazdasági egymásrautaltság fényéből következik, hogy a gazdasági újjáépítéshez az államok közötti érintkezésben az eddiginél fokozottabb szolidaritásra van szükség,

amely a nemzetközi politikából az eddigi rövidlátó szempontokat kiküszöböli.

5. A világgazdasági válság okai és következményei az egyes államokban annyira különbözők, hogy nem lehet mindenütt az újjáépítés érdekében ugyanazokat a módszereket alkalmazni és azonos szempontok szerint eljárni.

6. Ezért a Briand-féle Páneurópa lehet kívánatos célkitűzés és az európai gazdasági konszolidáció végállomása, melyet azonban ama államok gazdasági tömörülésének kell megelőznie, melyeknek gazdasági egymásrautaltsága paranosolóbban követeli az ösz- szefogáet. Ilyenek elsősorban a kelet- és középeurópai államok. A termelésnek és fogyasztásnak földrajzi és természeti adottságok által kialakult rendjét a békeszerződések a nagy termelő és fogyasztó területek feldarabolásával elsősorban ezekben az országokban forgatták fel.

7. Különösen az agrárállamok érzik súlyosan a világválság következményeit. A gabonatermelésben mutatkozó túlkínálat az önköltségek alá szorította le a termények árát és veszteségessé tette a gazdálkodást. A közép- és keleteurópai államokban a gazdasági élet súlypontja a mezőgazdaságra esik. Az ipari termelés fenntartásának nélkülözhetetlen előfeltétele ezekben az országokban a mezőgazdaság prosperitása.

8. Fokozták ezen államok elszegényedését a békeszerződések súlyos pénzügyi rendelkezései és az általuk támasztott bizonytalanság.

9. De súlyosbította Közép- és Kelefeurópa gazdasági helyzetét a békeszerződések által teremtett ellenszenv, mely növelte az államoknak gazdasági autarkiára való törekvését. Ez sok helyütt életképtelen termelési ágak kiépítésével járt, viszont a

gazdasági elzárkózás következtében előbb értékes termelési ágak pusztulása következett be. Közép- és Keleteurópa mezőgazdaságának újjáépítésénél egyrészt a mai birtokelosztással és a mai társadalmi tagozódással, másrészt a tengerentúli és orosz versennyel kell számolni, melyeknek racionálisabb termelési módszerei ezekben az államokban meg nem valósíthatók.

10. Figyelembe veendő az a körülmény is, hogy Közép- és Keleteurópa a nyugati államokhoz képest annyira elszegényedett, hogy a gazdasági újjáépítéshez és a tőkeképződés biztosítására nem elegendők azok a módszerek, amelyek a tőkeerősebb és gazdaságilag fejlettebb nyugateurópai államokban célravezetőknek látszanak.

11. Csupán a mezőgazdaság nagyobb mérvű, a normálisát jóval meghaladó jövedelmezősége indíthatja meg oly mértékben a tőkeképződést és emelheti a fogyasztást, amely a munkanélküliség megszüntetését és az ipar foglalkoztatását eredményezheti.

12. Tekintettel a mezőgazdasági és ipari cikkek ára közötti diszparitásra, a mezőgazdasági cikkek árának az ipari cikkek árnivó- jára való felemelése biztosíthatná a mező- gazdaságnak a mainál nagyobb jövedelmezőségét. Miután a szükségleti cikkek ára indokolatlanul magas Középeurópaszerte, a mezőgazdasági cikkek árának emelése nem kell hogy szükségképen a megélhetés drágulását idézze elő.

13. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi politikában a legtöbb kedvezmény elvének az ervényesitése akadálya annak, hogy egymásrautalt államok egymásnak előnyöket nyújthassanak, s hogy ezen elv megváltoztatása eddig állandó nehézségekbe ütközött, de különösen azért, mert a termelés és fogyasztás stabilitásának biztosítása csak nagy területeken vihető keresztül, meg

kell teremtem azokat a nagy egységeket, amelyek az önellátásra alkalmasabbak, mint a mai kis- vagy közép államok vámokkal kö- rülbás t yá zott területei.

A gazdasági válság tanulságai minden kétségen felül bizonyítják, hogy különösen Közép- és Keleteurópa a világversennyel mai tagozódása mellett megbirkózni nem tud. A kis termelő és fogyasztó egységek keretein belül az agrár-és ipari érdekek állandóan összeütköznek egymással és az államok közötti kereskedelmi megállapodásokkal lehetetlen ezeket a kérdéseket összhangba hozni'.

14. Miután pedig Közép- és Keleteurópa

gazdasági leromlása egyenesen a nagy áldozatokkal kiépített civilizáció fenntartását veszélyezteti, el kell hárítani az útból minden akadályt, mely a népek közötti közeledést hátráltatja. Az idővesztéssel együtt jár a további elszegényedés, ez pedig megnehezül az újjáépítés munkáját.

15. A népek közötti közeledésnek legfőbb akadálya a békeszerződések által teremtett helyzet, amely a mai napig is fenntartotta a győzők és legyőzöttek közötti különbségeket. A gazdasági érdekek megalkuvás nélkül megkövetelik, hogy a világ és elsősorban a gazdaságilag egymásra utalt Középes Keleteurópa népei szemébe nézzenek a valóságnak és a győzők, akik a békeszerződésekből látszólagos előnyöket biztosítottak, a további fejlődés érdekéiben levonják a szükséges k on zekvenciáka t. Egyenesen az úgynevezett győző államoknak kellene saját jól felfogott érdekükben propagandát indít aniok a békeszerződések revíziója érdekében. Ha ezt elmulasztják, a történelem előtt csak pünkösdi királyság lesz a gazdaságilag meg nem alapozott és igy biztos sorvadásra épített uralmuk.

A sziovenszkói katolikusok akciót kezdtek a pápát sértegető sajtóhadjárat ellen

A Központi Katolikus Irodq állt a tömegakció élére — Kordáé érsek nem nyilatkozik többé a szenzációt hajhászó lapoknak?

Prá&a, július 28. A Kordács érsek lemondását követő Vatikánellenes cseh sajtókampány elhallgatott. Nem bizonyultak valódiaknak azok a föliujt hírek, hogy Kordács az izgalmak következtében ágynak dőlt. Ezekkel a hírekkel csak hangulatotakartak kelteni egyes cseh lapok — a Vatikán ellen. Jellemző a lapok motívumaira a Poledni List egyik elszólása. A lap ugyanis hevesen kritizálta a kormányt azért, hogy aktive nem avatkozott be Kordács és Ciriaci konfliktusába. A lap szerint a kormánynak nem lett volna nehéz a választás, mert hiszen az egyik oldalon egy cseh érsek állt, a másikon a Vatikán olasz diplomatája. A kormány szerinte örökre elszalasztottá a jóalkalmat arra, hogy a Vatikánnal szemben a maga oldalára nyer je meg a klérus többségét, élén egy érsekkel... Ez az elszólás jól illusztrálja a cseh lapok Kordács melletti kampánynak igazi rugóját: a dezorganizálás szándékát s szinte meglepő, hogy egyes cseh papi körök s maga Kordács ezt nem látták át, hanem eszközül adták magukat a cseh lapok szenzációéhségének. Jellemző különben Hlinka magatartása is ebben a kérdésben. Hlinka, az örök kuruc, aki magát mindig miint a Rómához le'g- ,hivebb katolikus orthodoxia főreprezentánsát tünteti föl, most sem szalasztotta el az .alkalmat, hogy kuruckodjék, de éppen — Róma ellen. Mozgósította pártjának liptói papjait k bizalmi nyilatkozatot küldött — az elejtett Kordácsnak.

A Vatikánellenes sajtóhadjárat nagy visszatetszést keltett a katolikus körökben s a katolikus akció emiatt ellenakcióra határozta el magát. A Központi Katolikus Iroda nyilatkozatban fordul a hívekhez, melyben egyrészt visszautasítja a pápa személyét sem kímélő ujságtámadásokat, másrészt a pápa iránti bizalom és hódolat tömeges kifejezésére szólítja fői őket. A nyilatkozat a következőképpen hangzik:

A katolikus iroda levele

Az utóbbi időkben tanúi voltunk a XI. Pius pápa ellen irányuló számos, meg nem érdemelt támadásnak: Moszkva, Spanyolország, Olaszország, legújabban — Kordács dr. érsek leköszönésével kapcsolatban — Csehszlovákia részéről. — mondja a nyilatkozat. — A Národni Politika a hírlapi polémiába a Szent Atya nevét is belevonta.

Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ezen támadások vezérkara Moszkvában székel. Lelkiismeretes megfontolás után mindenkinek be kell ismernie, hogy XI. Pius pápa ezen támadásokat sem az államoktól, sem az államok sejtjeitől, a családoktól, sem pedig az egyesektől meg nem érdemelte.

XI. Pius pápa enciklikái különösön megérdemelték az államok háláját. A keresztény nevelés enciklikája válogatott szavakkal említi az államot és annak jelentőségét. Többek között ezt Írja: „Az állam joga nem szenvedhet csorbát az állam polgári növelését illetőleg ... Az államnak ezen jogot maga a Teremtő adta, nem ugyan az atyaság elmén, úgy mint az Egyháznak vagy a családnak, de a törvényhatóság elmén, amihez az államnak joga van az általános jólét elősegítésére, amely egyik főcélja. Az állam működése kétféle: védeni és támogatni..." A keresztény házasság enciklikájában XI. Pius pápa nyíltan megírja, hogy az állam jogait és integritását tiszteli. Kívánja az államok együttműködését, de óva int az államok jogainak és szuveréntfásának csorbításától.

Nem kevésbé szépen és elismerően ir a Szt. Atya a családokról. Ezekről mondja, hogy Istentől származnak, hogy Isten adott nekik életcélt és jogot, mely előnyben részesíti őket a társadalom, vagy az állaim bárminő jogával szemben és ezért a családot érintetlenül hagyja minden földi hatalom. Biztosítja a családokat és szülőiket; hogy az Egyház aggódva őrködik a szülők természetes jogának érintetlensége fölött. Az egyesek szintén hálával tartoznak XI. Pius pájpának, aki róluk úgy nyilatkozik, mint Isten által a saját képmására alkotott lényekről. Az ember legszebb alakításáért száll síkra, mert az az óhaja, hogy az ember kitűzött fenlkölt célját elérje. Az egyest, az embert, már a fejletlen, tehetetlen gyermek alakjában ■is a házasság első jótéteményének tekinti, Isten nagy ajándékának, mert Istentől jön és Istennek van szánva. Az államok, a családok és az egyesek ezen ideális védője a legnagyobb tiszteletet és szereteted érdemli. S éppen az ellenkezőjét, látjuk!

A Szt. Atyát sértegetik, támadják, nevét és { képét becsmérelik és a népek jólétéért való munkája elé akadályokat gördítenek.

Nem szaban ezt 'tétlenül néznünk, mert ezen támadások ellenünk is irányulnak.

A napokban levelet kaptunk egy ideálisan gondolkodó érsekujvári lakostól. Rámutat a Szt. Atya szorongatott helyzetére és fölhívja őszentsége hiveit, hogy ne várjanak az ö fölhívására, hanem fogjanak munkához és nyilatkoztassák ki tiszteletüket, szeretetü- ket, bizalmukat iránta. Kitűnő ötlet! Valósítsuk meg! Rendezzünk ünnepélyeket, akadémiákat, előadásokat a pápaság tiszteletére,

Madrid, július 28. Az alkotmányozó cor- tes ma gyűlt össze negyedik ülésére, amelynek az volt a feladata, hogy megválassza a cortes efinökét. 326 szavazattal, tehát csaknem egyhangúan, a volt spanyol képvise- löház eddigi elnökét, a szocialista parlamenti frakció vezetőjét, Besteiro képviselőt választották meg elnökké, A választás után az összes miniszterek és képviselők elvonultak a kamara ellnöke előtt, kezet fogtak vele és fogadalmat tettek, hogy hivatásukat hűségesen töltik be. Besteiro ezután beszédet mondott, amelyben a nemzetgyűlés jogait, kötelességeit és jelentőségét fejtegette.

Ezután Villanova agrárius képviselő, a reakcionárius színezetű agrár kisebbség parfSamenti frakciójának vezetője, nyilvánvalóan abból a célból, hogy kormányválságot idézzen elő, azt az indítványt tette, hogy a cortes azonnal válassza meg a köztársaság elnökét.

Zamora Alcala miniszterelnök állást foglalt az indítvánnyal szemben és azt követelte, hogy az agráriusok által beterjesztett javaslat felett egyáltalán no indítsák meg a vitát. Különösen azokra a hátrányokra mutatott rá, amelyek az elnök azonnali megválasztásából következnének, mert arra való tekintettel, hogy a spanyol ablkot- mányi nem hozták meg, az elnök az* sem

őszentsége XI. Pius pápa dicsőségére. Mutassuk ki tettekben is, hogy a csehszlovák köztársaságban a kát. Egyház fölényben van, hogy 11 és félmilliónyian vagyunk mi katolikusok. Mutassuk meg, hogy elitéljük a Szt. Atya ellen irányuló ízléstelen támadásukat és képesek vagyunk az általa hirdetett nagyjelentőségű ideákért kellő hangulatot teremteni.

Kordát nem nyilatkozik többé újságíróknak T

Prága, julius 28. Az agrárius VeSer Sírja: Kordáé ér&eík gyakori beszélgetései a sajtó képviselőivel a Vatikánban nagy izgalmat keltettek. Ennek következtében a Vatikán Prágával egyetértésben intézkedett. hogy a prágai érseket megakadályozzák a további nyilatkozattételben, amelyek nemcsak a csehszlovák közvéleményben, hanem a külföldön is nagy feltűnésit keltettek. Ezen intézkedés- következtében Kordáé érsek nem foga-d többé újságírókat.

tudná, hogy mit kell cselekednie. A miniszterelnök sikerült fejtegetései élénk tetszést keltettek, úgyhogy a conrtesnek kilenctizedé iinnepeŰte Zamorát, akit a köztársaság jövendő elnökének tekintenek s az ünneplés láza átterjedt a miniszterekre, tribünökre és a sajtó-ülésekre is.

Zamora sikere után most már egészen bizonyos, hogy holnap, amikor a provizórikus kormány bejelenti visszalépését, a cortes teljes bizalmat szavaz neki, úgyhogy a kormány továbbra is hivatalában marad, most már az alkotmányozó nemzetgyűlés bizalmából. Zamora a parlament elhagyása alkalmából kijelentette, hogy a cortes holnapi ülése sorsdöntő lesz a spanyol köztársaság történetében.

A radikális szocialisták, akik 56 mandátumukkal az alkotmánygyülésen a harmadik legerősebb pártot alkotják, tegnap Madridban üllést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a nemzetgyűlésen erélyesen követelni fogják a politikai és adminisztra- tiv felelősség megvalósítását és indítványt tesznek, hogy a nemzetgyűlés önmagát nyilvánítsa - tribün állá, indítványozni fogják továbbá azt is, hogy ennek a tribünéinek a királyt és bűntársait kiszolgáltassák. A büntetés mértéke igen nagy legyen, do a halálbüntetést a radikális szocialisták sem követelik.

A spanyol cortes megválasztotta elnökét

A radikális szocialisták a parlament tribunálja elé kívánják állítani „Alfonzét és bűntársait*1 - Zamora lesz a köztársaság elnöke