Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-29 / 170. (2687.) szám

1931 julius 29, szerda. 'PRÁGÁI ■/ V VASVAR- H1RLAB ó Lojalitás és konszolidáció Prága, julius 28. A félhivatalos Prager Presse „Előh'aladás Keleten1* elmen a kaletszloven- ezJiói viszonyokról ir s nagy megelégedéssel azt az állítást kockáztatja, hogy Keletozloven- iszkón, a köztársaság eme viharzugában, ahol a magyar irredenta még nemrégiben a legjob­ban érezte magát, nincs semmi nagyolbbszabásu •politikai akció, hanem a legteljesebb politikai nyugalom van. Ezen — úgymond — még a. ’Zay-íéle pártalapitási kísérlet sem változtat semmit. A félhivatalos lap úgy véli, hogy az országos keresztényszocialista pártnál egyre 'határozottabban jelentkezik bizonyos átorien- tálódás, amiről szerinte egyrészt Rovó eperjesi polgármester lojális kicsengésű megnyilatkozá­sai, másrészt Tost prelátusnak az orollkongresz- sziis alkalmával a konszolidációról mondott szavai tennének bizonyságot. Ezek oly tények ■—- irja a félhivatalos —, melyek amellett szól­nak, hogy a kifelé mutatott ellenzékiség való­jában csöndes lojalitás, de ebből az is látható, Ihogy a magyar pártorgánumoktól űzött vad •oppozició csak a hatásra számit és mesterséges •valami. A magyar vidék lakossága már rég a republilka felé orientálódott, mert — úgymond — ilátja az itteni konszolidált viszonyok és a magyarországi viszonyok közti szakadékot. A kis határforgalom lehetővé teszi a magyaror­szági paraszt és a szlovenszkói paraszt találko­zását és nem nehéz megmondani, hogy a pa­raszt hol érzi jobban magát. Itt teljes szabad­ság, általános, titkos választójog, földreform —■ odaát elnyomott parasztság, mely nyomor­ban él. Ehhez hasonlókat állít a Prager Presse, hogy a végén levonhassa a szentenciát: Kelet- •szlovenszkó a tökéletes nyugalom és rend és az egész köztársaság fejlődő konszolidációjá­nak kópét mutatja. Egyben igazat kell adni a félhivatalos szó­csőnek abban, hogy a Zay-féle pártalapitás semmit sem változtat az eddigi helyzeten. Valóban semmit sem változtat. A németnyel­vű félhivatalos elolvashatná a csehnyel vü fél- hivatalos lap mai számát: az éppen párén tál­ja a Zay-pártot. örömmel üdvözöljük a félhivatalos szócső ama megállapítását is, mellyel beismeri, hogy nemcsak a magyar lakosság viselkedik lojálisán, hanem az országos keresztényszo­cialista párt ellenzékiségében melyet ed­dig minden megmozdulásakor elhalmoztak az irredentizmus jelzőivel — szintén csendes lo­jalitást lát. A magyarság minden szerve min­denkor a törvény alapján állott és áll, vagyis lojálisán vállalta az állampolgársággal járó terheket s e lojalitása ellenében követelte és követeli az állampolgársággal járó jogainak kiszolgáltatását is. A félhivatalos lap tehát nem fedezi föl vele a puskaport, ha ezt a ma­gyarság építő jellemében gyökerező termé­szetes lojalitást elismeri. A hiba ott van, hogy csak ilyenkor ad fórum internum ismeri el s a külföld előtt mindenkor állojalitással vá­dolja a magyar kisebbséget és annak szószó­lóit. Módunkban lesz erre a kétszínűségére a legközelebbi kisebbségi konferencia alkalmá­val rámutatni. A félhivatalos lap tulajdonképpeni foga­lomzavara ott kezdődik, amikor az ellenzéki­séget és a lojalitást, mint egymást kizáró fo­galmat képzeli el s azért csodálkozik olyan nagyon azon, ha egy ellenzéki ember a kon­szolidáció szükségét hirdeti. A félhivatalos lap logikája csődöt mond ez előtt a jelenség előtt azon egyszerű oknál fogva, mert azt hi­szi, hogy a lojalitás egyértelmű a kormánytá­mogatással, az ellenzékiség pedig az irreden­tizmussal. Olyan ellenzékiséget, amely kon­szolidációt akar, el sem tud képzelni. Amíg a hivatalos körök nem tudnak disztingválni a fogalmak között, addig képtelenek lesznek a kisebbségi kérdés megoldására és a kon­szolidáció megvalósítására. Mert a konszoli­dáció fogalmával sincs tisztában a Prager Presse. Mert a konszolidáció rendkívül sokágú fo­galom. Ha Keletszlovenszkói gazdasági kon­szolidációjával akarna dicsekedni, azzal iga­zán hallgathat, mert a teljes visszaiparositást, az erdőgazdaság kiviteli csődjét, a szloven­szkói külön vasúti tarifa terhét igazán nem lehet nevezni konszolidáló folyamatnak. — Vagy a közigazgatás konszolidációjára gon­dol? Vájjon konszolidáltnak mondhatók már a dézsma-ügy, a sokasok adóföllebbezés, hogy mást ne említsünk? A félhivatalos lap bizonyára csak a nemzetiségi konszotidá­liára céloz. Noshát: ez két oldalú dolog. Kon­szolidáció akkor van, ha a két együttélő nem­zetiség kétoldalúkig intézte el a közte fönn­álló függő kérdéseket, ha lojálisán elismerik és támogatják egymást szükségleteik kielé­gítésében. Eddig a magyar kisebbségi kér­dés — amint azt Masaryik elnöktől Hodzsáig számos csehszlovák államférfi beismerte — még nincs elintézve, még nincsen megoldva, még megoldásra vár. A magyar kisebbség a maga lojalitásával — hivatkozunk éppen a Prager Pressére — létrehozta nemcsak a jJc®L> hanem a lelki előfeltételeit is annak, MacDonald krédója a leszerelés és a nemzetközi gazdasági politika létkérdéseiben Az angol miniszterelnök a német nemzet előnyeiről — Az angol kor­mány az európai együttműködés platformján Berlin, julius 28. MacDonald és Hender- son ma délelőtt tizenegy órakor a birodal­mi kancellári palotában látogatást tett Brü- ningnél és Curtinspál. Röviddel fél tizen­két óra után az angol miniszterek elhagy­ták a palotát és azután Hindenburgot ke­resték fel. A köztársasági elnöknél való audienciájuk csaknem félóráig tartott. Amikor MacDonald és Henderson a berlini angol nagykövet kíséretében elhagyták a pa­lotát, a fotográfusok és filmoperatőrök tüzébe kerültek. Az angol államférfiak néhány perc­ig türelmesen várakoztak, amíg a fényképé­szek elvégzik munkájukat. Amikor az angol miniszteri autó a köztársasági elnök palotá­ját elhagyta, az egybegyült embertömeg lel­kes éljenzésben tört ki. A látogatások után MacDonald és Hender­son a Hotel Kaiserhofban a német és nem­zetközi sajtó képviselőit fogadta. MacDonald a sajtónak adott nyilatkozatá­ban először a berlini látogatás célját fejte­gette röviden. — Azért jöttünk Berlinbe, — mondotta — hogy a londoni konferencia után Német­ország helyzetéröli általános áttekintést nyerjünk. Berlinben megerősödött az a meggyőződésünk, hogy Németországot a német nép kvalitásai, gazdasági és ipari ereje a jelenlegi nehézségeken át fogják segíteni. Bizonyos, hogy még a londoni kon­ferencia után is számos nehézség áll fenn, de abban a szilárd meggyőződésben va­gyunk, hogy a német nép keresztül fog gázolni ezeken a nehézségeken, mert egyet­len német sem hagyja nemzetét cserben a válság óráiban. A németek büszke polgárai államuknak és jogosan büszkék. Az állam­ra való büszkeségük egyik eszköze a mos­tam nehézségek leküzdésének. — Természetesen nemzetközi téren is együtt fogunk működni a krízis leküzdé­sén, Genfben és a leszerelési konferencián, hogy elérjük a népek együttműködését és a világ általános megnyugtatását. Ez volt már a célja a londoni német látogatásnak és ugyanezt a célt szolgálja a mi berlini látogatásunk is. Angliában áltailíános örö­met keltett az a tény, hogy az angol flottát oly barátságosan fogadták Kiéiben. Ebben a Németország és Anglia közti együttmű­ködésre való kölcsönös akarat megnyilvá­nulását látták. Arra a kérdésre, vájjon az angol kor­mány a továbbiakíban is követni kivánja-e a balanoe oí power alapelvét, MacDonald a következőket válaszolta: — A mostani angol kormány politikája éppen az ellentéte annak, amit balance of power-nek nevezünk. A balance of power azt jelentené, hogy minden nép biztonságát, csupán fegyverkezéssel tudja megvédeni. Az angol kormány ezzel szemben nemzetközi együttműködést kí­ván létrehozni és az ország védelmének legjobb eszközéi nem a fegyverkezésben, hanem a leszerelésben látja. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el MaoDo- nald gazdasági téren a nemzetközi együtt­működést, az angol miniszterelnök a. követe kező választ adta: — Ha minden nemzet saját produkcióját a lehető legnagyobb magasságig fokozná és minden nép termelésének megvédése érdekében vám tarifa-falakkal venné ma­gát körül, általános csőd következnék be. Ennek következtében a nemzetközi együttműködés szempontjából szükséges, hogy nemzetközi ipari politikát folytas­sunk. A kezdet megtörtént a nemzetközi gazdasági bizottságok révén, amelyek működését Genfben léptettük életbe. Ez egészen bizonyosan nagy kezdet és ko­moly lépés és a régebbi időkkel 'szemben komoly előrehaladást is jelent. Amikor az angol miniszterelnöknek fölve­tették a kérdést, hogy ennek a nemzetközi politikának megvalósifásával addig akar­nak-e várni, ónig az összes népek egymás között szerződéseket kötnek, amelyek tu­lajdonképpen a vámfalak leépítésének elő­feltételei, Henderson külügyminiszter avat­kozott bele a megbeszélésbe: — Nem várjuk be ezt a fejlődést — mon­dotta — hanem már javában a munka derekán vagyunk. Genfben az Európa- bizottság pénzügyi és gazdasági bizottsá­got szervezett. Ezeknek a bizottságoknak kell az európai gazdasági problémákat megtárgyalni, öurtius külügyminiszterrel ma délelőtt ezeknek a bizottságoknak legközelebbi ülésezésével foglalkoztunk. Amint, a bizottságok lezárták munkálatai­kat, az Európa-bizottságnak és a népszö­vetségnek jelentést: lesznek és azután Genfben a különböző tanácskozások alap­ján tovább folytatjuk munkálatainkat, Egy további kérdés arra vonatkozott, hogy az arany kivándorlása Angliából a nemzet­közi együttműködés hiányára vezethető visz- sza. Vájjon az arany kiáramlásának nem lesz­nek-e nyugtalanító kihatásai? MacDonald erre azt válaszolta, hogy az arany kiáramlása Angliából annak a követ­kezménye, hogy az Angol Bank nagy ará­nyokban nyúlt be az osztrák és magyar ne­hézségekbe. Az arany kiáramlása nemso­kára megszűnik, úgy hogy nemsokára vi­lágszerte érvényes lesz a mondás: olyan egészséges, mint az Angol Bank. A reparaciós problémára és az európai reviziós problémára vonatkozólag MacDo­nald kijelentette, hogy az ilyen természetű kérdések felvetése a mostani pillanatok­ban nem alkalmas, ezekre csupán a későbbi idők folyamán fog válaszolni, talán akkor, amikor újból megjelenik Berlinben, vagy pedig akkor, ba Párisban, Rómában és Genfben a tárgyalások további menetét megállapította. Egyebekben arra emlékez­tetett, hogy néhány nappal ezelőtt az euró­pai együttműködés bizottságának ülésén kifejtette álláspontját a nagy európai prob­lémákkal szemben és az akkor kifejtett né­zeteit az angol kormány mint teljesen helytállókat részben megvalósította, rész­ben meg fogja valósítani. A Zeppelin találkozóit a Malyginnat Sikerüíí s sarki randevú - A Zeppelin elérte a Ferenc József földet Friedrichshafen, julius 28. A Gráf Zeppelin tegnap éjjel 23 óra 45 perckor el­érte a Ferenc József földet. Friedrichshafen, julius 28. Ma dél­előtt a Zeppelinről szikratávirójelentés érke­zett Friedrichshafenbe, amely szerint a Hoo- ker sziget közelében találkozott a Malygin orosz jégtörővel. A léghajó 19 óra 30 perc­kor leereszkedett a viz felszínére, átadta pos­táját a Malyginnak, arról pedig fölvette a neki szóló postát és tizenöt perc múlva újra a magasba emelkedett. A hosszabb ideig tar­tó kikötés a kedvezőtlen légjárási viszonyok miatt nem volt lehetséges. A léghajó azután tovább folytatta útját a Ferenc József föld felé. hogy a magyar kisebbségi kérdés kétoldalu- lag megoldassák. Mert eddig csak egyolda- lulag van elintézve: rólunk, de nélkülünk. A lojalitás eddig csak egyoldalú: lojalitá­sunkkal szemben nem kaptuk meg a hatal­mon levők lojalitását. Az eddigi megoldás ha­talmi állapot, de nem a kiegyezeltség lelki konszolidációja. A konszolidáció nem azonos a picifikáltsággal, a mai világi hatalmasok eddig a kisebbségi kérdésben megeléged­tek a béke helyett a csönddel. A konszo­lidáció csak akkor fog elkövetkezni, amikor a mai állapot kiegyensúlyozott renddé fog kiszélesedni, amikor a kisebbségi kérdést a mi hozzájárulásunkkal, együttműködésünk­kel és beleegyezésünkkel fogják megoldani. Addig, igenis, mi leszünk a konszolidáció első követelői. Végül még egyet. A félhivatalos a magyar paraszt szempontjából összehasonlítást tesz a határon tuti és a határon inneni viszonyok közt. Mi nem követhetjük az összehasonlí­tás teréu. De rá kell mutatnunk arra a nagy nyomorra, mellyel a rossz termés, a válság és az adókrizis miatt éppen a délszloven- szkói mezőgazdalakosság küzd. Hic Rhodus hic salta! — most és itt adjanak az ínséget szenvedő lakosságnak nagyszabású elhatáro­zó, komoly, gyors segítséget. MACDONALD MEGÉRKEZIK BERLINBE Balról jobbra: MacDonald miniszterelnök, H enderson külügyminiszter, Brünhig birodalmi kancellár, és Cnrti, us külügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents