Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-26 / 168. (2685.) szám
1901 jnliiu8 26, rasÁmap. <PK»sgJVVAiS^^‘HRgiaá 5 A teljesen átalakított Gráf Zeppelin hat napot szándékszik tölteni az északi sarkon, hogy megoldja, a kitűzött két feladatot A legénységnek le kelleti mondania minden kényelemről, hogy minél több benzint lehessen vinni — Az életmiszerkészlel két és Sél hónapra szól Berlin, juliufi 25. A Gráf Zeppelin pénteken reggel kevéssel tiz óra előtt elindult északsarki útjára. Vasárnap reggel, ha a meteorológiai viszonyok kedvezők, Archan- gelózivlben Ismét felszáll s most már nyílegyenesen., Novaija Zemllyán keresztül a sark felé repül. Teljesen átépítették a Gráf Zeppelint A léghajót teljesen át kellett alakítani az északsarki útra, amely minden vallószinüség szerint hat napig fog tartani. Miként a Gráf Zeppelin régebbi nagy utjai, igy a világkörüli ut s a délamerikai repülés alkalmával, nagy átalakítási munkálatok folytak a hangárban. A turistahajót átalakították expediciós hajóvá. Az átépítések és beépítések nagyrésze a vezető- és utasgondolábain történt. A fedélzeti konyhát sulycsökkentési okokból megfosztották az edények nagy-részétől. Az ellátásról csak a eteward. gondoskodik, kukta és boy nélkül s mindössze egy kis asztallal kell megelégednie. Visszamaradt a nehéz por- oellárn is, az ételeket könnyű keménypapírból készült tányérokon fogják elkölteni, amelyeket használat után egyszerűen kidobnak a világűrbe. "> A nagy utasszalónt teljesen átalakították. 'A masszív asztalokat, padokat és székeket efltávolitották. Csak egyetlen nagy ebédlő- asztalt tettek helyükbe, amely körül pehelykönnyű székek vannak. A hátsó hálókabinok külső falán és fenekén hatalmas nyílások támadtak, hogy zavartalan működést biztosítsanak a fotogrammetrikus készülékeknek. A mosdő- és toalettihelyiiségek felét raktárként használták lek Az úgynevezett kis szalonból, amelyben a sarki utón a föld mágnesességének mérését eszközük, el kellett távolítani a legcsekélyebb acél alkatrészt is. Még az ágyakat is „tehermentesitették*' s minden acélaik a [részt gumialkatrésszel váltottak föl. A. legénységnek ugyancsak teher meg takarítási okokból le kellett mondania minden kényelemről. Három-három embernek csak két ágy jutott s csak három helyiséget hagytak meg a napközi tartózkodás számára. Az expedíció résztvevői polgári ruha nélkül, sarki fölszerelésben szálltak be a hajóba. Kiszámították, hogy ezzel a sok takarékossági intézkedéssel körülbelül 1200 kilogrammal apasztották a léghajó terhét. Ez lehetővé tette, hogy több benzint vihessenek magukkal, ami annál is kívánatosabb volt, mert a hosszú ut alatt sehol sem egészíthetik ki benzin- és olajkészletüket. A bordázat alsó részének mintegy a közepe táján ballonnyilást építettek be. Ez egy hat négyzetméternyi nyílás, amelyet csak akkor tesznek szabaddá, amidőn az orosz MolcSonov ki fogja bocsátani léggömbjeit, hogy a poláris terület atmoszféráját speciális készülékeivel megvizsgálja. A mérések automatikusan fognak végbemenni. A léghajót körülvevő levegő tömegek mérésére szolgáló automatikus készülékeket, az úgynevezett meteorográfokafc, a hajótest alján és a kabin közelében helyezték el. — Áldott állapotban lévő nők és ifjú anyák a természetes „Ferenc József" keserűvks használata álltai rendes gyomor- és bétmüködéet érnek el. A modern nőgydgyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserű víz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer-üzletekben kapható. BBBUaBHBHaBHHDUBRanaMnMBnHHBannMBH A hét feladat A léghajó útjára vonatkozó tudományos előkészületeket egy küllőn bizottság végezte C. de Martonne párisi tanár elnöklete mellett. Ez a bizottság, amelyben többek között Backlund upsalai, Breitfuss berlini, Joerg washingtoni egyetemi tanárok foglaltak helyet, részletes programot dolgozott ki. • A bizottság hét kutatóterületre osztotta fel a léghajó által érintendő sarki területet. Az első terület Kovája Zemlya, ahol a léghajó át fogja repülni a gleccserek déli határát és a keleti részen elterülő ismeretlen partot. Meg fogják állapítani a kettős-sziget északi részében elterülő szárazföldi jég helyzetét is. Ezen a területen főképpen a fényképező gép fog működni. Ugyancsak fényképfelvételeket fognak készíteni a Wie se-sziget* öl és a Magány- szigef; közelében fekvő ismeretlen szigetekről. A Nordenskijöld-archipelagoszt is, amely eddig nincs kartograifálva, szintén fel fogják keresni. A harmadik kutató terület a II. Miklós földet foglalja magában. Itt fotogram-metrikus felvételeket fognak készíteni s megállapít jak a gleccserek határait. A legközelebbi feladat a legendáris Byr- Tanga-lánc felkutatása lesz, amely állítólag a Taimyr-tótól a Dickson- szigetig húzódik el. Amennyiben lehetséges lesz, megállapítják a II. Miklós földtől nyugatra és keletre elterülő részek fekvését is. Utolsó célja lesz az expedíciónak,, hogy minél inkább keletre hatoljon, ahol az ujszibériai szigetek és a Wrangel- sziget között állítólag ismeretlen földterületek vannak. A meteorológiai és Tádiószolgálat A léghajót az időjárási viszonyok megállapításában a hamburgi Deutsche Seewarte, a tromsöi aerológiai és meteorológiai intézet és a leningrádi meteorológiai állomás fogják támogatni. Hogy a léghajó mennyi ideig marad a friedricihshafeni rádióállomással összeköttetésben, nem tudni, mert a sarki rövidhullámok ismeretlenek. A Telefunken-társaság ideiglenes rádióállomást rendezett be a léghajón, amelynek segítségével érintkezésbe lehet lépni veszély esetén a tengeren lévő hajókkal. azonkívül pedig kibővítették a léghajó saját rádióállomását is, amely rövid és bosszú hullámhosszal fog dolgozni. Eckener dr, az expedíció feladatairól A nagy ut előtt Eckener dr., a Gráf Zeppelin kapitánya, beszélgetést folytatott Koestler Artúrral, a Vossisohe Zeitung munkatársával, aki egyetlen újságíróként résztvesz a léghajó északsarki utján. A Luftsdhiffbau Zeppelin igazgatósági irodájában lévő dolgozószobájában — Írja Koestler — bizalmatlan tekintettel tanulmányozza Eckensr az északi sark óriási térképét, amelyre zöld, barna, lila és fekete tintával rajzolták be az eddigi nagy sarki repülések útvonalát Andréo expedíciójától Nobile vállalkozásáig. A Gráf Zeppelin útját vastag vörös tussal festették föl a térképre. Eckener bizalmatlan ' tekintetének az az oka, hogy a térképet az Aeroarktis tudományos tagjai rajzolták meg s noha Eckener dr. Nansen halála óta elnöke az Aeroarktis- nak, nem tűr előírásokat ollyan testülettől sem, amelynek ő maga az elnöke. Eckener a Zeppelint teljesen autokrata módon kormányozza és csak egy urat ismer e! maga fölött, de ezt azután a legnagyobb raspektussal: az időjárást. Számos legenda- kering Eckener híres ölömé gér zéséről", de amit tisztjei erről a képességéről beszélnek, még a legvadabb' Kolompzugás Irta: Komáromi János Ott álltam anyai nagyapámmal a hardicsi molyván, a tölgyes szélén s jobbkarommal átöleltem a térdét. Mert akkor alig értem még a térdén felül. Este volt már, a csillagok lobogtak a magasban 6 az Ondava kiöntései felől szakadatlanul ungtak a békák. Ám az estében ugyanakkor zúgni kezdtek a kolompok, mintha száz gulya koiompolt volna föl, taktusra. Mintha .Viakóc felé meneteltek volna az alig derengd estében, talán a nézpesti nagyrétről, melynek túlsó felén talán akkor is ott táborozott apai nagyapám, a számadó csikós. S félkönyökre tehénkedve heverészhetett a gubán, mintha Isten tudná, merre kóborolhattak sanyarú gondolatai . . . Ott álltunk kelten a hardicsi molyván s mikor a messzi kolomoszó felzugott az estében, egyszerre maga alá temetett békaungást, távoli szekérzörgést s szétverte a sűrűsödő éjszaka csöndjét. Anyai nagyapám ugyanakkor keresztet veteti magára, összekulcsolta a két kezét ér suttogva imát kezdett mondani maga elé. * A kánikula elmúlt már s elvétve hüs áram húzott át a hardicsi molyván. Különösen es- r-etájt s minden esetben az Ondava felől, mely szőkén ballagdál ezen a tájon. Ballagdál meg-megáll, mintha nehezére esnék búcsút mondani a vidéknek. Észak felől pedig kéken méláznak el odáig a hegyek. Apámat vártuk haza egész nap, aki vagy egy héttel előbb távoli székérézésbe indult eL, valahová Ruténjába. De késett, egyre késett ami már-már nyugtalanítani kezdte anyai nagyapámat, e békés embert. Mert zaklatta az aggodalom, hogy apám össze talált akasztani valakivel a harmadik vármegye földjén s emiatt nem tudott megjönni idejében. őt vártuk ezen az estén is. Ezért álltunk ki a tölgyes szélébe, hallgatózni. Az előbb, amikor még nem zúgtak föl a távoli gulyák kolompjai, úgy tetszett föl egy pillanatra, mintha szekérzörgést hallottunk volna, amelyen patkócsattanások vertek át. De messzi volt, igen messzi. Talán Kácsándon is túl. Azóta is hiába vártuk és igy egyetlen föltevés maradt csak hátra- hogy az apám -mégis öisszekülönbözhetett valahol a rusnyákokkal, ha nem éppen Fityerával, esetleg Pistikkel. Fityera, igaz, amolyan nyárib-etyárnak számított csupán, aki megráncigálta a magános zsidók szakállát, miután előbb alaposan meg- koppasztotta őket s azonfelül az asszonyokat is meghajkurászta a mezőn a szemtelen. Tekintélye azonban alig volt, mert csak nyáron dolgozott e szakmában, télen pedig biztos vacokba húzódott vissza, ahol elpipázgatott békében. A szlovákok legalább is igy tudták. Pistiknél már menőben más volt az eset. Pistik ugyanis nem sokat kukoricázott, hanem ha megszorították, nyomban célzott és tüzelt a flintájával. Szopkó Mihály beszélte akkortájt, hogy egyszer három zsandár csimpaszkodott bele Pistikbe: egyik a jobbkarját fogta, másik a balkarját fogta, miközben a harmadik csendőr a nyakát ölelte át, úgy húzta lefelé. Itt már Pistik sem vette tréfára a dolgot, minélfogva egyet rántott magán és a három zsandár úgy kalimpált róla lefelé, mint vadkanról a kópék. És Pistiknek nem- csupán nyárnak évadján volt szokása az erdők szélébe kiállni, hanem téli zimankók napjaiban is kiugrott a vásáros-népek lovai elé s olyankor mindent elszedett a kereskedőktől. Mi volt ehhez képest Fityera, aki legfeljebb azzal tudott kelteni átmeneti feltűnést, hogy egyik-másik földesur kéményéből leemelt egy féloldal szalonnát . . . Valóban semmi! Szopkó Mihály minden alkalommal lelkesedve beszélt Pistikről s állította, hogy látta is volna egyszer a kukoricásban, Ezt azonban nem hitte el senki. Először még bizakodni kezdtek a szlovákok, hogy Pistik, ha Isten segíti, hírnévben előbb-utóbb vetekedni fog talán Jánosikkal is, aki kétszáz esztendőnek előtte vitt végbe egy-s-más emlitésreméltó \cselekedetet. Ahogy azonban telt-mult az idő s Pistiknek senki színét nem látta, kezdtek beletörődni a népek, hogy Pistik nincs is a valóságban s csak embéti fantázia járatja puskával a vállán. Mert az az állitás, hogy Szopkó Mihály egy szürkületkor találkozott volna vele a szalóki határban s Pistik akkor egy pipa dohánnyal is megkínálta volna Szopkó Mihályt, senkinél nem talált hitelre. Azon az estén ott álltunk ketten anyai nagyapámmal a hardicsi molyva alján s hallga- tództunk a titokzattól-terhes sötétségbe. Pillanatra megszűnt a kolompszó & akkor tisztán kivettük újból, hogy Berettő irányából szekérzörgés száll erre, amelyen váltakozó pat- kócsattogás vert át. De akkor felzugtak ismét a kolompok . . . Mintha százezer marha menetelt volna a messzeségben, valami ismeretlen faiu felé. De nem tudta, nem tudta elérni azt a falut. Az egész Lapály rengett a kolomp-zu- gásban. Abban az időben nagy élet folyt még a hardicsi molyva táján . . . Alig volt szombat este, hogy urak, feleségeik és a kisasszonyleányok össze ne verődtek volna a vinkóci íür- dőcskébe. Jöttek szekereken és hintókon, a városi hivatalokból hamarosan ott termettek a fiatal gavallérok meg egyéb birtokos-ur:Fi- ak fe a fiirdőcske n naszán ugyanakkor már rá is zenditett a Mányi Lajos bljes bandája: Nem járok en lovat lopni S^nki udvarába . . . Minek is van a bitónak Kükényszemii lánya? A gavallérok abban a pd’anatban hej-t ki- áltoí.ok, a leányok meg neH pirulva csal ti n- tották össze az apró tppánkák sarkát s negyedóra múlva 'utr ne .. .emlőiket libegtették. Az öregek koréir.i••??>' : avagy oldalt telepedtek le s elgyf. y» , kőévé- fiaikbau, kénytelenek volt;.1 megállapítani újból, hogy elszállt az ifjúságuk - nem feg visszatérni soha már... A nép a terraszon kivin leskelodött kinyújtott nyakkal hogy Iái hasson valamit a színes forgatagból, mialatt Szopkó Mihály derékon ölelvén egy menyecskét, a táncnóta ütemeire dobogni kezdett bocskoraiban s legalább lerázta magáian a lucskost, melyet a felesége főzött vacsorára. Izzadásig táncolt a félsötét- ben Szopkó Mihály s természetszerűen potyára. Mert a kínálkozó alkalmakat sohasem hagyta kiaknázatlanul. Ott lehetett volna látni a kis Vidróczkit is, aki csillogó szemmel figyelt befelé, az un táncospárokra. Vidrócz- ki azonban csupán iskolakerülő legényke volt még ekkortájt, akiben csökevényéí sem lehetet* volna fölfedezni a későbbi arcátlan ló- ditónak. Mi lett ebből aztán! Még hajnalban is táncoltak, akkorára azonban valamennyi gavallér kiválasztotta már a maga párját s attólfogva azzal az egyetlen kislánnyal táncolt csak. A fák koronáin átcsii- lant már a nap, amire szedelőzködni kezdtek, öt irányba íy zörögtek aztán széledezve a hiútok s nagy kurjongalás verte föl az ébredező vidéket. S szinte minden hintón akadt egy fiatalember, aki a kisülésen foglalt helyet, szemközt a család szemefényével és mialatt a kislány álmatagon, kissé fáradtan dőlt hátra a kocsi párnáin, szerelmes lovagja titokban a keze után nyúlt. S nem is engedte el attólfogva. És akkor még élt anyai nagyapám, aki első gazda volt az uradalomban, ő páráncsnoko'lt a környező táj fölött, ameddig csak el lehe- iettt látni a hardicsi molyváról. Nagyapám egyre imádkozott még . . Túl az Ondaván, Hardicsa felé rozsdaszin mutatta az utat melyen a messzi hegyek mögé csúszott le a nap, észak felé pedig olyan zcldbe- játszó színe volt a mennyboltnak, mintha megnyílt volna az ég . . . S összeborzadtam. Mert akkori gyönge szememmel is tudtam, hogy a nagy hegyek után van Lengyelország Kfiszvény, csuzban I szenvedőknek, nincs gazdaság! válság mert STUBKSa^SKl TEPLÜCE I I Siubnyaflirdön 1 4-heti gyógyítás vagy üdülés CSak K2 1.300. I Ebben az árban benne foglaltatik modem ■ szállókban való :akás, elsőrendű étkezés (4 szer naponta), borravalók, kiszolgálásér járó dijak, világítás, kurtaxa. gyógy vág! strandfürdő használata. Visszautazásnál 50°/o kedvezmény. Bővebb felvilágosítást és yrospektust kii.t l L Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice Szlovenszkó. g
