Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-26 / 168. (2685.) szám

1901 jnliiu8 26, rasÁmap. <PK»sgJVVAiS^^‘HRgiaá 5 A teljesen átalakított Gráf Zeppelin hat napot szándékszik tölteni az északi sarkon, hogy megoldja, a kitűzött két feladatot A legénységnek le kelleti mondania minden kényelemről, hogy minél több benzint lehessen vinni — Az életmiszerkészlel két és Sél hónapra szól Berlin, juliufi 25. A Gráf Zeppelin pénte­ken reggel kevéssel tiz óra előtt elindult északsarki útjára. Vasárnap reggel, ha a meteorológiai viszonyok kedvezők, Archan- gelózivlben Ismét felszáll s most már nyíl­egyenesen., Novaija Zemllyán keresztül a sark felé repül. Teljesen átépítették a Gráf Zeppelint A léghajót teljesen át kellett alakítani az északsarki útra, amely minden vallószinüség szerint hat napig fog tartani. Miként a Gráf Zeppelin régebbi nagy utjai, igy a világkörüli ut s a délamerikai repülés alkalmával, nagy átalakítási munkálatok folytak a hangárban. A turistahajót átalakították expediciós hajóvá. Az átépítések és beépítések nagyrésze a ve­zető- és utasgondolábain történt. A fedélzeti konyhát sulycsökkentési okokból megfosztot­ták az edények nagy-részétől. Az ellátásról csak a eteward. gondoskodik, kukta és boy nélkül s mindössze egy kis asztallal kell megelégednie. Visszamaradt a nehéz por- oellárn is, az ételeket könnyű keménypapírból ké­szült tányérokon fogják elkölteni, amelyeket használat után egyszerűen kidob­nak a világűrbe. "> A nagy utasszalónt teljesen átalakították. 'A masszív asztalokat, padokat és székeket efltávolitották. Csak egyetlen nagy ebédlő- asztalt tettek helyükbe, amely körül pehely­könnyű székek vannak. A hátsó hálókabinok külső falán és fene­kén hatalmas nyílások támadtak, hogy zavartalan működést biztosítsanak a fotogrammetrikus készülékeknek. A mosdő- és toalettihelyiiségek felét raktárként hasz­nálták lek Az úgynevezett kis szalonból, amelyben a sarki utón a föld mágnesességé­nek mérését eszközük, el kellett távolítani a legcsekélyebb acél alkatrészt is. Még az ágyakat is „tehermentesitették*' s minden acélaik a [részt gumialkatrésszel váltottak föl. A. legénységnek ugyancsak teher meg takarí­tási okokból le kellett mondania minden kényelemről. Három-három embernek csak két ágy ju­tott s csak három helyiséget hagytak meg a nap­közi tartózkodás számára. Az expedíció résztvevői polgári ruha nélkül, sarki fölsze­relésben szálltak be a hajóba. Kiszámítot­ták, hogy ezzel a sok takarékossági intézke­déssel körülbelül 1200 kilogrammal apasztották a léghajó terhét. Ez lehetővé tette, hogy több benzint vihes­senek magukkal, ami annál is kívánatosabb volt, mert a hosszú ut alatt sehol sem egé­szíthetik ki benzin- és olajkészletüket. A bordázat alsó részének mintegy a köze­pe táján ballonnyilást építettek be. Ez egy hat négyzetméternyi nyílás, amelyet csak akkor tesznek szabaddá, amidőn az orosz MolcSonov ki fogja bocsátani lég­gömbjeit, hogy a poláris terület atmoszfé­ráját speciális készülékeivel megvizsgálja. A mérések automatikusan fognak végbe­menni. A léghajót körülvevő levegő tömegek mérésére szolgáló automatikus készüléke­ket, az úgynevezett meteorográfokafc, a ha­jótest alján és a kabin közelében helyez­ték el. — Áldott állapotban lévő nők és ifjú anyák a ter­mészetes „Ferenc József" keserűvks használata álltai rendes gyomor- és bétmüködéet érnek el. A modern nőgydgyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserű víz gyógyszertárakban, dro­gériákban és fűszer-üzletekben kapható. BBBUaBHBHaBHHDUBRanaMnMBnHHBannMBH A hét feladat A léghajó útjára vonatkozó tudományos előkészületeket egy küllőn bizottság végezte C. de Martonne párisi tanár elnöklete mel­lett. Ez a bizottság, amelyben többek között Backlund upsalai, Breitfuss berlini, Joerg washingtoni egyetemi tanárok foglaltak he­lyet, részletes programot dolgozott ki. • A bizottság hét kutatóterületre osztotta fel a léghajó által érintendő sarki terüle­tet. Az első terület Kovája Zemlya, ahol a léghajó át fogja repülni a gleccserek déli határát és a keleti részen elterülő isme­retlen partot. Meg fogják állapítani a kettős-sziget északi részében elterülő szárazföldi jég helyzetét is. Ezen a területen főképpen a fényképező gép fog működni. Ugyancsak fényképfelvételeket fognak készíteni a Wie se-sziget* öl és a Magány- szigef; közelében fekvő ismeretlen szige­tekről. A Nordenskijöld-archipelagoszt is, amely ed­dig nincs kartograifálva, szintén fel fogják keresni. A harmadik kutató terület a II. Miklós föl­det foglalja magában. Itt fotogram-metrikus felvételeket fognak készíteni s megállapít jak a gleccserek hatá­rait. A legközelebbi feladat a legendáris Byr- Tanga-lánc felkutatása lesz, amely állítólag a Taimyr-tótól a Dickson- szigetig húzódik el. Amennyiben lehetséges lesz, megállapítják a II. Miklós földtől nyu­gatra és keletre elterülő részek fekvését is. Utolsó célja lesz az expedíciónak,, hogy minél inkább keletre hatoljon, ahol az ujszibériai szigetek és a Wrangel- sziget között állítólag ismeretlen földterüle­tek vannak. A meteorológiai és Tádiószolgálat A léghajót az időjárási viszonyok megál­lapításában a hamburgi Deutsche Seewarte, a tromsöi aerológiai és meteorológiai inté­zet és a leningrádi meteorológiai állomás fogják támogatni. Hogy a léghajó mennyi ideig marad a friedricihshafeni rádióállo­mással összeköttetésben, nem tudni, mert a sarki rövidhullámok ismeretlenek. A Telefunken-társaság ideiglenes rádióál­lomást rendezett be a léghajón, amelynek segítségével érintkezésbe lehet lépni veszély esetén a tengeren lévő hajók­kal. azonkívül pedig kibővítették a léghajó saját rádióállomá­sát is, amely rövid és bosszú hullámhosszal fog dolgozni. Eckener dr, az expedíció feladatairól A nagy ut előtt Eckener dr., a Gráf Zep­pelin kapitánya, beszélgetést folytatott Koestler Artúrral, a Vossisohe Zeitung munkatársával, aki egyetlen újságíróként résztvesz a léghajó északsarki utján. A Luftsdhiffbau Zeppelin igazgatósági iro­dájában lévő dolgozószobájában — Írja Koestler — bizalmatlan tekintettel tanulmányozza Eckensr az északi sark óriási térképét, amelyre zöld, barna, lila és fekete tintá­val rajzolták be az eddigi nagy sarki re­pülések útvonalát Andréo expedíciójától Nobile vállalkozásáig. A Gráf Zeppelin útját vastag vörös tussal festették föl a térképre. Eckener bizalmatlan ' tekintetének az az oka, hogy a térképet az Aeroarktis tudomá­nyos tagjai rajzolták meg s noha Eckener dr. Nansen halála óta elnöke az Aeroarktis- nak, nem tűr előírásokat ollyan testülettől sem, amelynek ő maga az elnöke. Eckener a Zeppelint teljesen autokrata módon kormányozza és csak egy urat ismer e! maga fölött, de ezt azután a legnagyobb raspektussal: az időjárást. Számos legenda- kering Eckener híres ölö­mé gér zéséről", de amit tisztjei erről a ké­pességéről beszélnek, még a legvadabb' Kolompzugás Irta: Komáromi János Ott álltam anyai nagyapámmal a hardicsi molyván, a tölgyes szélén s jobbkarommal át­öleltem a térdét. Mert akkor alig értem még a térdén felül. Este volt már, a csillagok lobogtak a magas­ban 6 az Ondava kiöntései felől szakadatla­nul ungtak a békák. Ám az estében ugyanak­kor zúgni kezdtek a kolompok, mintha száz gulya koiompolt volna föl, taktusra. Mintha .Viakóc felé meneteltek volna az alig derengd estében, talán a nézpesti nagyrétről, mely­nek túlsó felén talán akkor is ott táborozott apai nagyapám, a számadó csikós. S félkö­nyökre tehénkedve heverészhetett a gubán, mintha Isten tudná, merre kóborolhattak sa­nyarú gondolatai . . . Ott álltunk kelten a hardicsi molyván s mi­kor a messzi kolomoszó felzugott az estében, egyszerre maga alá temetett békaungást, tá­voli szekérzörgést s szétverte a sűrűsödő éj­szaka csöndjét. Anyai nagyapám ugyanakkor keresztet veteti magára, összekulcsolta a két kezét ér suttogva imát kezdett mondani ma­ga elé. * A kánikula elmúlt már s elvétve hüs áram húzott át a hardicsi molyván. Különösen es- r-etájt s minden esetben az Ondava felől, mely szőkén ballagdál ezen a tájon. Ballagdál meg-megáll, mintha nehezére esnék búcsút mondani a vidéknek. Észak felől pedig ké­ken méláznak el odáig a hegyek. Apámat vártuk haza egész nap, aki vagy egy héttel előbb távoli székérézésbe indult eL, valahová Ruténjába. De késett, egyre késett ami már-már nyugtalanítani kezdte anyai nagyapámat, e békés embert. Mert zaklatta az aggodalom, hogy apám össze talált akasz­tani valakivel a harmadik vármegye földjén s emiatt nem tudott megjönni idejében. őt vártuk ezen az estén is. Ezért álltunk ki a tölgyes szélébe, hallgatózni. Az előbb, amikor még nem zúgtak föl a tá­voli gulyák kolompjai, úgy tetszett föl egy pillanatra, mintha szekérzörgést hallottunk volna, amelyen patkócsattanások vertek át. De messzi volt, igen messzi. Talán Kácsándon is túl. Azóta is hiába vártuk és igy egyetlen föl­tevés maradt csak hátra- hogy az apám -mégis öisszekülönbözhetett valahol a rusnyákokkal, ha nem éppen Fityerával, esetleg Pistikkel. Fityera, igaz, amolyan nyárib-etyárnak szá­mított csupán, aki megráncigálta a magános zsidók szakállát, miután előbb alaposan meg- koppasztotta őket s azonfelül az asszonyo­kat is meghajkurászta a mezőn a szemtelen. Tekintélye azonban alig volt, mert csak nyá­ron dolgozott e szakmában, télen pedig biz­tos vacokba húzódott vissza, ahol elpipázgatott békében. A szlovákok legalább is igy tudták. Pistiknél már menőben más volt az eset. Pistik ugyanis nem sokat kukoricázott, ha­nem ha megszorították, nyomban célzott és tüzelt a flintájával. Szopkó Mihály beszélte akkortájt, hogy egyszer három zsandár csim­paszkodott bele Pistikbe: egyik a jobbkarját fogta, másik a balkarját fogta, miközben a harmadik csendőr a nyakát ölelte át, úgy húz­ta lefelé. Itt már Pistik sem vette tréfára a dolgot, minélfogva egyet rántott magán és a három zsandár úgy kalimpált róla lefelé, mint vadkanról a kópék. És Pistiknek nem- csupán nyárnak évadján volt szokása az er­dők szélébe kiállni, hanem téli zimankók nap­jaiban is kiugrott a vásáros-népek lovai elé s olyankor mindent elszedett a kereskedőktől. Mi volt ehhez képest Fityera, aki legfeljebb azzal tudott kelteni átmeneti feltűnést, hogy egyik-másik földesur kéményéből leemelt egy féloldal szalonnát . . . Valóban semmi! Szopkó Mihály minden alkalommal lelke­sedve beszélt Pistikről s állította, hogy látta is volna egyszer a kukoricásban, Ezt azonban nem hitte el senki. Először még bizakodni kezdtek a szlovákok, hogy Pistik, ha Isten segí­ti, hírnévben előbb-utóbb vetekedni fog talán Jánosikkal is, aki kétszáz esztendőnek előtte vitt végbe egy-s-más emlitésreméltó \cseleke­detet. Ahogy azonban telt-mult az idő s Pistik­nek senki színét nem látta, kezdtek beletö­rődni a népek, hogy Pistik nincs is a valóság­ban s csak embéti fantázia járatja puskával a vállán. Mert az az állitás, hogy Szopkó Mi­hály egy szürkületkor találkozott volna vele a szalóki határban s Pistik akkor egy pipa dohánnyal is megkínálta volna Szopkó Mi­hályt, senkinél nem talált hitelre. Azon az estén ott álltunk ketten anyai nagy­apámmal a hardicsi molyva alján s hallga- tództunk a titokzattól-terhes sötétségbe. Pil­lanatra megszűnt a kolompszó & akkor tisztán kivettük újból, hogy Berettő irányából sze­kérzörgés száll erre, amelyen váltakozó pat- kócsattogás vert át. De akkor felzugtak ismét a kolompok . . . Mintha százezer marha me­netelt volna a messzeségben, valami ismeret­len faiu felé. De nem tudta, nem tudta elérni azt a falut. Az egész Lapály rengett a kolomp-zu- gásban. Abban az időben nagy élet folyt még a har­dicsi molyva táján . . . Alig volt szombat es­te, hogy urak, feleségeik és a kisasszony­leányok össze ne verődtek volna a vinkóci íür- dőcskébe. Jöttek szekereken és hintókon, a városi hivatalokból hamarosan ott termettek a fiatal gavallérok meg egyéb birtokos-ur:Fi- ak fe a fiirdőcske n naszán ugyanakkor már rá is zenditett a Mányi Lajos bljes bandája: Nem járok en lovat lopni S^nki udvarába . . . Minek is van a bitónak Kükényszemii lánya? A gavallérok abban a pd’anatban hej-t ki- áltoí.ok, a leányok meg neH pirulva csal ti n- tották össze az apró tppánkák sarkát s ne­gyedóra múlva 'utr ne .. .emlőiket libegtették. Az öregek koréir.i••??>' : avagy oldalt teleped­tek le s elgyf. y» , kőévé- fiaikbau, kénytele­nek volt;.1 megállapítani újból, hogy elszállt az ifjúságuk - nem feg visszatérni soha már... A nép a terraszon kivin leskelodött kinyújtott nyakkal hogy Iái hasson valamit a színes for­gatagból, mialatt Szopkó Mihály derékon ölel­vén egy menyecskét, a táncnóta ütemeire do­bogni kezdett bocskoraiban s legalább le­rázta magáian a lucskost, melyet a felesége főzött vacsorára. Izzadásig táncolt a félsötét- ben Szopkó Mihály s természetszerűen potyá­ra. Mert a kínálkozó alkalmakat sohasem hagyta kiaknázatlanul. Ott lehetett volna lát­ni a kis Vidróczkit is, aki csillogó szemmel figyelt befelé, az un táncospárokra. Vidrócz- ki azonban csupán iskolakerülő legényke volt még ekkortájt, akiben csökevényéí sem le­hetet* volna fölfedezni a későbbi arcátlan ló- ditónak. Mi lett ebből aztán! Még hajnalban is táncoltak, akkorára azon­ban valamennyi gavallér kiválasztotta már a maga párját s attólfogva azzal az egyetlen kis­lánnyal táncolt csak. A fák koronáin átcsii- lant már a nap, amire szedelőzködni kezdtek, öt irányba íy zörögtek aztán széledezve a hiú­tok s nagy kurjongalás verte föl az ébredező vidéket. S szinte minden hintón akadt egy fiatalember, aki a kisülésen foglalt helyet, szemközt a család szemefényével és mialatt a kislány álmatagon, kissé fáradtan dőlt hát­ra a kocsi párnáin, szerelmes lovagja titokban a keze után nyúlt. S nem is engedte el attól­fogva. És akkor még élt anyai nagyapám, aki el­ső gazda volt az uradalomban, ő páráncsnoko'lt a környező táj fölött, ameddig csak el lehe- iettt látni a hardicsi molyváról. Nagyapám egyre imádkozott még . . Túl az Ondaván, Hardicsa felé rozsdaszin mutatta az utat melyen a messzi hegyek mögé csú­szott le a nap, észak felé pedig olyan zcldbe- játszó színe volt a mennyboltnak, mintha meg­nyílt volna az ég . . . S összeborzadtam. Mert akkori gyönge szememmel is tudtam, hogy a nagy hegyek után van Lengyelország Kfiszvény, csuzban I szenvedőknek, nincs gazdaság! válság mert STUBKSa^SKl TEPLÜCE I I Siubnyaflirdön 1 4-heti gyógyítás vagy üdülés CSak K2 1.300. I Ebben az árban benne foglaltatik modem ■ szállókban való :akás, elsőrendű étkezés (4 szer naponta), borravalók, kiszolgálásér járó dijak, világítás, kurtaxa. gyógy vág­! strandfürdő használata. Visszautazásnál 50°/o kedvezmény. Bővebb felvilágosítást és yrospektust kii.t l L Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice Szlovenszkó. g

Next

/
Thumbnails
Contents