Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-24 / 166. (2683.) szám

■■■■■nnMRanan 8 SzroHÁz-KörrtvKobTURA. Látogatás a festménytőzsde koronázatlan királyánál A festmény, mint művészet, mint vagyon, mint üzlet — Mi ma az érték, mi keM ma a gazdagoknak, mit vásárol Amerika és Angisa, mit gyűjtenek a milliomosok? — Csökken a magántulajdonban lévő remekművek száma — Antik és modern — „A győzőknek kötelességük segiteni a legyőzőiteken" Egy óm §ir Joseph reneszánsz-palotájában MILYEN WC VÁRHATÓ A roagaslégnyomásu terület elérte a köztársaságot, úgyhogy as időjárás az egész országban megjavult, u esőzések megszűntek, a hőmérséklet emelkedett. — Időprognózis: Szép, meleg, Szlovens^kón éjjel helyenként még hűvös. — Az YMCA árvaváraljai tábora. Az YMCA árvaváraljai táborának harmadik pe­riódusa július 29-én kezdődik és augusztus 11-ig tart. A pozsonyi csoport, e hó 28-án, reggel 7.48-kor induló személyvonattal indul a táborba. A csoport egy órával az indulás előtt találkozik a. YMCAdhan, ahonnan közö­sen mennek ki az állomásra. A táborozás ez évben is elsőrangúan sikerült. A második idényen 200 fiú vett részt, úgy hogy a részt­vevőket a tábor vezetősége csak a legna­gyobb nehézségekkel tudta elhelyezni. Az idő minden tekintetben kedvezett. A harmadik periódusra elfogadnak még jelentkezéseket, de csak korlátozott számban. Bővebb felvi­lágosítással szolgál és jelentkezéseket elfogad az YMCA tájékoztató irodája (Bratislava, Sánc nt. Tel. 23-44). ílabiearbona a gyomorfalakra ártalmas! jj A gyomorégést ? ennek gyakori követkéz- jj ménveit, a gyomorfekélyt a „CIGELKA- \ STEPHANT7S" forrás vize szünteti meg, | mely emellett a szervezetre iiditőleg is f hat. (15) l — Kéj budapesti fővárosi tisztviselő motor­kerékpárszerencsétlensége. Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: Ma reggel a Mária uceaban Szabó Imre és Poos Jenő fővárosi tisztviselők oldalkocsis motorkerékpárjukon nekimentek egy autóbusznak. Az összeütkö­zés hevében mindketten az úttestre estek és súlyos agyrázkódást szenvedtek. Életveszé­lyes állapotban szállították be őket a kór­házba. Gyárkémények Schulz-féle épitésir.-t. Bratislava, Laurinská 6 — Peru szépségkirálynője apáca, lett. Az amerikai lapok érdekes eseményt közölnek egy torreádornőről. Ez a hölgy Peruban él. Mya Hollarez a nőve, 20 éves és torreádori minőségén kívül Peru szépségkirálynője. Az utóbbi években óriási sikereket aratott a po­rondon. Most azzal lepte meg egész Dél-Ame­rikát, hogy búcsút mondott az arénának és kolostorba vonult. Apáca lett. Ok: reményte­len szerelem. xx Csak Uránia bank, Nové-Zámky, folyó­sítja künnlevőségeit. Kérjen ajánlatot. Newyork, julius. A csöndes, finom vonalú rene^zánsz-pailot a kapu­ját limes inas nyitja ki előttünk. — Sir Joseph kéri az urak elnézését, de rendkí­vüli elfoglaltsága miatt csak egy fél óra mullva ér­kezik haza. Addig talán a sza,1 Iónban ... A könyvtárból jutunk a „ssaalóuba". De ez a hety­ke és kissé kacér polgári kifejezés most valahogy nevetségesnek látszik. Mert csak királyi várakban, a reneszánsz legszebb palotáiban, vagy a középkor fejedelmi kastélyaiban találni ilyen hatalmas mé­retű, ilyen megkapóan szép termeket. És inill'ióka/t érő műkincsek vannak felhalmozva benne. Az óriási terem magasba futó tölgyfaburkolatán mind­össze hat kép. Négy Van Dyoke. egy Tintoretto és egy Tizn'ian. Boross Jenővel, Duveen régi barátjával vagyok. Boross egykor maga is gyűjtött. Most, hogy haja már fehér és a bajuszát is megcsípte a dér, gyűjte­ménye egy részét itteni és hazai múzeumok között osztja szét. — Jöjjön, — invitál — megmutatom, milyen kin­csek vannak ebben a palotában. Felvezet az emeletre. A szobák csodálatos során át csodálatos képek, festanények, szobrok. Az ebéd­lőben négy Gainsborough. A női szalonban lsét Ron- ney és két Hoppner. akinek jelentőségét esek most kezdik felismerni. És ezek a műkincsek alkotóik legfontosabb korszakából valók. Duveen mint mű­kereskedő is csak a mesterek legkiválóbb alkotá­saival foglalkozik. Ez az ember, aki még a legnagyobb mesterek között is válogat, ma 61 éves és karrierjét apja angliai üzletében kezdte meg. Mint fiatalember a kontinensen utazgatott képek és műkincsek után kutatva. Talán nincs a világnak olyan fontosabb gyűjteménye, amelyet ne látott volna. És rövidesen rájött arra a meglepő, de annál igazabb tényre, hogy a legtöbb gyűjtő nem tud diszkrinümlmi. Lá­tott hatalmas magángyűjteményeket, amelyekben két-háromszáz közepes, vagy rossz kép között leg­feljebb kéi-három valóban értékes akadt. Miért nem harminc elsőrangú képet háromszáz közepes helyett? — volt a kérdés, amit feltett magának és amire egyelőre nem tudott választ kapni. De eb­ben az irányban kezdett dolgozni. Azonkívül fel­ismerte, hogy a magánkézben levő remekművek száma rohamosan fogyni fog; végrendelkezések, ajándékozások utján sorra a múzeumokba kerül- i nek. Ebből logikusan arra következtetett, hogy a nagy mos tereli alkotásai soha nem álmodott ára­kat fognak elérni és megvolt a hátorsága. hogy ezt a véleményét tettekkel is alátámassza. Egyre me­részebben és az árakkal nem törődve, meetermüve- ket, de csakis mestermüveket kezdett vásárolni. Piacot már előbb talált számúikra, habár tudta, hogy ezt a piacot még „meg kell dolgozni". Anglia a napóleoni háborúk után, megerősödött világuralmi pozíciójának bőségében kezdte össze­szedni és a British Múzeumban, e National Gallery- ben és a gyűjtők százainál felhalmozná a világ mű­kincseit. A huszadik század elején már bizonyossá vált, hogy az arany súlya és ereje, egy újabb exo­dus után, áthelyeződött Amerikába. Sir Joseph Amerikára gondolt, mert megérezte, hogy ott van az egyetlen lehetőség olyan gyűjtemények megala­pítására, amelyekről ő álmodott. Képvagyonok Amerikában ekkor még egyetlen komoly magán­gyűjtemény sem vélt, sőt a Metropolitan Museum kivételével a múzeumok képcsarnokai is elég siral­masak voltak. A gyűjtők fő’eg a párisi Sálon hatása alatt először a barbizoni iskolát vásárolták, úgy­hogy Amerika ma is tele van Corot, Millet, Russeau. Daubigny, Diaz etb. képeivel. Később Renoir, Ma­net, Monet, Deg,as, Cézanne stb. következtek, akik­ből szintén ládaszámra szállítottak át az óceánon. Ezek a gyűjtők nem vásároltak rosszul. Sőt. De Á prágai sakkolimpiász finise Németország a verseiay valószínű győztese Prága, julius 23. A prágai sakkolimpiász XV. fordulóját szerdán délután bonyolították le. Szerda este 8 órától a játszmákat tovább folytatták, úgyhogy a XV. forduló eredményei a következőiképpen alakultak: Csehszlovákia—Lettország 2 lA :1 K. Franciaország—Dánia 3:1. Ausztria—Lengyelország 2:2. Svédország—Románia 3A:A- Jugoszlávia—Span y olország 4:0. Amerika—Németország 2:2. Norvégia—Hollandia 2:2. Svájc—Litvánia 3:1. Anglia—Olaszország 3:1. Magyarország szabad. A csütörtök délelőtti XVI. forduló fekete na­pot jelentett a krokodilusok számára, ahogy Aljedhin a nemzetközi hírnevű sakkmestereket nevezi. A legsötétebb napja a fő-krokodilusnak, 'Aljechinnek volt. A Franciaország—Lettország elleni mérkőzésben Aljechin, mint világos, a hármas huszár-játékot választotta, ellenfele, Matti són azonban olyan nagyszerűen kezelte a 'játékot, hogy gyalogelőnyt szerzett és azt a játszma végéig megtartotta. Az állás ugyan re­mis volt, a világbajnok azonban nyomasztó időzavarba került, döntő hibát követeit el és csakhamar kapitulálná volt kénytelen. Amerika champáonja, Marshall, a svájci Zlmmermann- Bial szemben veszített, míg Tartakower remist ért el Stolz-cal. A Csehszlovákia—Magyarország közötti mér­kőzés ezid ősz érint Ai: % (3) áll, a függő játsz­mák közül Steiner Lajosnak nyerési kilátásai vannak Flobrral szemben, mig Opocenfiky é& Skalicka a csehszlovák színieknek hozzák meg a győzőimet. A többi mérkőzés eredménye: Jugoszlávia—Románia 2:1 (1), Lengyelország— Svédoreeág VA\VA (1), Ausztria—Dánia VA:A (2), Litvánia—Spanyotország VA'-'A (1), Németország—Norvégia 1:0 (3), L^ttooyzág---Franciaország 2:1 (1), Amerika—Svájc 1:1 (2), Anglia— Iío|<iIndia 2:1 (1). — Olaszország szabad. Allén * XVI. forduló idén: Le ugye'ország 39 'A (1), Csefuakrvákáa 30(8), Ausetria 3HA (2), Ame­rika 38A (2), Jugoszlávia 38 (2), Lettország 37A (1), Svédország S6A (2), Németország 35A (5), Anglia 33 (2), Magyarország 32 (3), Hollandia 30A (1), Franciaország 27 (1), Svájc 26A (2), Litvánia 25 A (1), Románia 22 (1), Olaszország 20, Dánia 17 (2), Spanyolország 11 (2), Norvégia 9A (4). Még három forduló van hátra. Szabadnaposok Cseh­szlovákia. Hollandia és Franciaország lesznek. Csütörtök délután és este nem játszanak, pénte­ken délelőtt a függő játszmáikat fejezik be, pénte­ken délután kerül a sor a XVII. fordulóra. Alant közöljük a sakkolimpiász táblázatát a XV. forduló utáni állással, amelynek figyelmes áttekin­téséből láthatjuk, hogy a verseny képe már nagy­jában kialakult és sejteni lehet a három első he­lyezettet is. A legtöbb kilátása Németországnak van, amelynek ellenfelei Anglia, Olaszország és Hollan­dia nem képviselnek tuilnagy játékerőt, viszont függő játszmái közül még nagyon sok pontot szerez össze. Ausztria ellenfelei között még Lettország, Magyarország s Csehszlovákia szerepelnek, tehát há­rom igen erős mérkőzést ke’O játszania, úgyhogy Lengyelországnak inkább van kilátása a második helyre, amennyiben Lengyelország még a gyengébb litván csapattal is mérkőzik. A favoritok sorába tar­tozik még Amerika is, amely befuthat a harmadik helyre, miután Spanyolországgal és Romániával könnyű pontokat fog szerezni, csupán az utolsó for­dulón kerül szembe Lengyelországgal. Lengyelor­szágnak erős ellenfelei Jugoszlávia és Amerika. Ebből az áttekintésből is látjuk, hogy a finis rend- kivülli izgalmakat ígér. A prágai sakfroflmpiász a 15-ik forda’6 után: 1901 Julius 24 péntek. na-agar mwi ■tijt— világos volt, hogy eeafc a divatot követük. A mestereket még nem fedezte féli As utolsó harminc évben ea teljesen megválto­zott. Ma a régi mestereknek olyan gyűjteményei vannak Amerikában, amelyek, az egyetlen Waüaoa- kolüekoión kívül (London), messze felülmúlják as összes európai magángyűjteményeket. Itt van Henry E. Huntíngbon, ez elhunyt vasutkirálly koTPjekjdója, amelyben főleg a XVIII. század angol mestered van­nak képviselve és pedig olyan reprezentáns képek­kel, hogy ebből a szempontból talán csők a londoni National GaíHery fontos’’bb. Itt vannak a Futók, a Gardner, a Johnson, a McFadden, a Badhe, a Wide- nar, a Morgan, e Rockefeller, az Altman, a Rica stb. gyűjtemények, amelyek mindegyike vagyono­kat ér. A Ériek-gyűjteményt 1019-ben 50 millió dol­lárra becsülték. A Huntington-kollekció értéke élik •tőlag közel jár a 100 milliió dollárhoz! Szinte hi­hetetlen, de mindenesetre csodálatos ez a változás, ami mindössze harminc év alatt ment végbe és a műkincsek történetében szinte páratlanul áll. És Amerika ezt elsősorban Du ve ennek köszönheti, mert hiszen a legtöbb gyűjteményt az ő irányítása mellett és az ő vásárlásaiból állították össze. Először a Hainaner-koilekció megvásárlásával lepte meg a világot. Ezért 2,500.000 dollárt fizetett. De ez még csak 1906 és a kezdet volt. Egy év múl­va 5,000.000 dollárért vette meg a Rodolph-Kann gyűjteményt. A középkori olasz mestereik együk híres európai gyűjteményéért, a Benson-kollekoió- ért 3,000.000 dollárt fizetett. E gyüjteni'ények leg­jobb darabjai sorra átvándoroltak az óceánon, hogy amerikai kollektorokhoz kerüljenek. De talán soha nagyobb szenzációt nem keltett egy festmény eladá­sa. mint amikor Duveen Westminster hercegétől 800.000 dollárért megvásárolta Gainsborough világ­hírű „The Blue Roy“-át. Ezt a képet, amelyet so­kan az angol festészet legkiválóbb remekének tar­tanak, a londoni National Galleryben állították ki amerikai útja előtt. A muzeum-ot valósággal meg­rohanták az emberek és nap-nap után hatalmas tö­mések vonultak fel a festmény előtt. Ez a kép ma a lTuntdngt.on-kollekciónak egyik dísze. 875.000 dollár egy festményért Fantasztikus, mesébe illő összegeket fizetett és íizettetettképekért Duveen. Rembrandt „A ma- lom“-ját félmildó dollárért adta el Pefcer B. Widenernak. Reynolds „Mrs. Siddons“-át Hun- ting tonnák és Gainsborough „Maíll“-ját Fricknek ugyancsak fél-fél millió dollárokért engedte át- Lawrence „Pinkie“-je csak 400.000 dollár volt, Rembrandt „Titus arcképe" csak 275.000 dollár, Holbein „Dirk Berck“-je még kevesebb, csak 200.000 dollár. Viszont Rafael „Cowper Madon- na“-ját 700.000 dollárért vetet meg a Widener- gyüjtemény számára és minden addigi „rekor­dot" megdöntve, 875.000 dollárt fizetett Lady Deeborough-nak Rafael „Madonna és a gyer­mekiért! Ez a legnagyobb összeg, amit eddig egy festményért fizettek. " Természetesen hatalmas vagyont gyűjtött össze, de ennek egy részét állandóan az angol művészet és művészek támogatására fordította. Karrierje még Amerikában is ritkaságszámba megy. Kíváncsian várom, hogy az embert meg­ismerjem. Sietve jön, bocsánatot kér a késésért és már visz bennünket a kandallóhoz, hogy ő kezdjen érdeklődni Magyarországról. Középmagas, rö­vidre vágott „angol" bajuszt visel, a szeme tisz­ta és világos, kemény álla van. De az úgyneve­zett „angol" nekünk annyira különös hidegsé­géből é snyzugalmából, a korrektség kínos meg- csontosodotteágából szinte semmi sincs benne. Az energia nyugtalansága, a tennivágyás akara­ta látszik rajba. És a mosolya kellemes, szives, őszinte. Kié a jövő? — Mi a véleménye a művészet, elsősorban a piktura modern irányairól? — Mint tudja, én kizárólag régi mesterekkel foglalkozom, de a modern és különösen a mo­dern angol festészet is érdekel és nem vagyok hajlandó azok közé állani, akik a modern pik­torát dekadensnek tartják. Minden kornak meg­voltak és meglesznek a maga nagy mesterei. Sajnos, ma nagyon sok ember akad, aki csak akkor tart jónak egy képet, ha az egy régi mester munkája. Ez helytelen. Éppen úgy nem áll fenn az sem, hogy csak milliomosok szerez­hetik meg a mai kor nagy festőinek képeit. Ma még tol közel állunk a kor pák túrájához, sem­hogy biztosan megállapíthassuk, kinek a mun­káit fogja az utókor nagyra!.artani. A szerényebb igényű vásárlók ízlése és intelligenciája sok­szor jobb és értékesebb képeket szerezhet meg, mint a milliomos pénze. — Ma az oka, hogy a régi mesterek értéke dollárokban kifejezve, olyan hihetetlen magasra szökött fel az elmúlt busz évben? —< A kereslet és kínálat törvénye. A magán­kézben levő remekművök száma évről-évre fogy, éppen ezért nagyon természetes, hogy áruk egyre emelkedik. Azonkívül ezen a téren is vannak divatok. Például Amerika egy idő­ben teljesen a tizennyolcadik század angol mű­vészei felé fordult. Aztán „fölfedezte" a hol­land és fla.mand festőket, később jöttek a re- nesszánisz olaszai és a spanyolok. Az utolsó két éviben pedig a primitívek felé fordult, az ér­deklődés. Mindez perezo befolyásolta az árakat Európában hitetlenkedve beszélnek az amerikai gyűjtők által fizetett, árakról. De éppen ezért Amerika végre elérkezett oda, hogy a fiatal festőnemzedék már itthon is tanulmányozhatja a régi mestereket,. És mindez harminc év alatt.! Érdekel, hogy Duveen, aki szinte egymaga felelős ezért a vál­tozásért, mit kapott csőréibe a munkájáért. ■ •• f i. GM U i

Next

/
Thumbnails
Contents