Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-24 / 166. (2683.) szám
4 t>iw:gaiAYvc>yarhi rla* 1981 Julius 24, péntek, Négerkérdés Európában és az európai kérdés Irta: Neubauer Pál Magyarfaló sem állíthatja, hogy olyasmi történt volna, ami megbolygatná Európa békéjét. Nehézségeik merültek fel Rámán Costel'lo •nyilvános fürdőzése körül, mert ennek a gentlemannek a bőre fekete. Néger az istenadta és ezért a budapesti fehérbőrűék egy pillanatra úgy vélték, hogy minden további nélkül akadálytalanul nem fürödhet meg a Gellért hullámfürdőben. Pedig Raulon Cos- íello igen rendes, intelligens ember. Nem tehet róla, hogy bőre fekete és fekete bőrével egyetemben éppen úgy egy darab természetes természet, mint a fa, vagy az elemek. Má- rai Sándor, mintha sejtette volna: „Mint a hal, vagy a néger" — ezt a címet adta verskötetének. ő azt hiszi, hogy a „vagy" egyszerű dolog Európában, mert Mórái européer és komolyan veszti eat a fogalmat, amely hivatás. Az européer azonban amerikai akar lenni, newyoPki'bb a született newyorkinál. Az amerikai Ku-KlLux-Klan, tipikus európai Hitler m enta 1 itás mutatja a másik foikuszban felszaporodott európai erőket és áramlatokat: isméd meg a Ku-Kíux-Tvlant és megtudod, mi az az európai faji gondolkozás. Az amerikai cívis hosszú időn át eljött Európába, hogy itt megtanulja azt, amiről azt vélte, hogy nélküle Amerika nem boldogulhat. Európa pedig tágraméredt szemmel nézte Amerikát. Nosztalgiád nyavalya törte az Újvilág dollárérejé- nelk láttán. így született meg Európában az amerikai mentalitás csodálata. Nem Franklin Benjámint nézték, a villámhárító feltalálóját, nem 'Lincoln Ábrahámot, aki a négergvülö- let villámhárítóját találta fel, miközben be- ’lécsapotrt a gyűlölet halálos villáma —, azt az Amerikát nézték, amely a négerek fekete bőréből kérdést csinált. Egy pillanatig tartott ez a Lollsehan könyvében meg nem irt fejezet hallása Budapesten. Valami atavisztilkum van benne, hogy még ma is, a nemzetközi pénz- és Mtelkataik- lizma idején négerkérdés támadhatott egy különben liberális városban akkoir, amikor « néger nem alkart mást, csaík fürödni, Vagy hogy úgy mondjam, mosakodni. Mosakodni akart, a fehérbörUek előtt, akikét, gyűlöletét ‘és határtalan keservét szívébe fojtva, csodál, 'akiket el szeretne érni. Fontos volt neki ez a fürdés, szimbolikus jelentőségű. Kifogástalan úriember, aki biztos, minden nap fürdik és súlyt fektet arra, hogy hálószobája mellett ott legyen a fürdőszoba. Eget kéir az európai nap alatt, amelyet megtagadnak tőle, mert az afrikai nap feketére pácolta a bőrét. Egyébként megtörtént a kibékülés. Akik Amerikát a majmolésig csodálják, éezretér- tek és meglepően elegáns vivóállásban a mégis mindenkor lovaglás európai szellemnek — nem kutatjuk, hogy meggyőződésből, vagy hipokxizisből lovagias-e ez a szellem — azizal ripoztozfak az agyoncsodált Amerikának, hogy ünnepélyesen megkérték a budapesti négert, tűnődjön meg a Gellért hullámfürdő fehérbőrüjei közt. Nem nagy dolgot cselekedtek ezzel. Annyi történt, mint amikor a rézbőriiek nagy főnöke bölcsen azt mondja a csapatába jutott európai, vagy amerikai sápadtarcunak: „Testvér, ülj közénk, nem bántunk és nézd, miként táncoljuk a tűz körül harcitáncunkat." Mert íme harcitáncot lejt a tőke tüze körül Európa akkor, amikor ez a budapesti néger megcselekedte a „szimbolikus" fürdést. Jegyet váltott, kabinjáig kisérték, egyszer véigiguszotf a medencén, oda-vissza-----------am ikor vissza volt, azt mondta magában: Ná, ebből elég. Kihasználatlan erő ő, az afrikai földrész jó idegzetével, ösztönös ember, aki, tisztán látja Európa piszkos dolgait és mosolyog. Fog ő még füföduil Ha vérszomjas lenne, mint az európai imperialista, azt gondolná: Négerkérdés Európában? Ellenkezőleg- európai kérdés Afrikában, Ázsiában! Fogok én még vérben is fürödni. De ő nem így gondolkozik. Egyelőre boldog, hogy „rehabilitálták". R észtvesz egy hox versen yen és minden jövedelmét az újságírók jóléti intézményének adja oda, mórt az újságírók jók voltak hozzá. így mondja: „Jók voltam ho&- zá.m“. A fürdőben néhány amerikai hölgy jött eléje és kezet fogtak vele. Újra boldog. Különben azért boxol, hogy pénzt szerezzem la úrin anyaihoz. boldog. Olyan, mint a hal vagy a néger. Sőt, mint a hal vagy a néger a vízben, a Gellért hullámfürdőben. Nagy gyerek, teli naivitással: őisierő. Jóidegaetü, pedig óriás, aki nyugodtan tűri, hogy Európa, ez a két mit- ugrálsz Afrika és Ázsia viszonyában zabolát rákon a száába. Meddig? A természet fel fogja ébreszteni és akkor rá fog jönni arra, hogy egy rúgással elintézheti a néger kérdést Európában s az európai kérdést. Jó, hogy alszik. Az aljvó ember inem bánt senkit. Európa megengedheti magának azt a fényűzést, hogy négerkérdéssel foglalkozzon. A franciák négernek nézik a bodhieokat, a németek a lengyeleket, az olaszokat, a franciákat végtelen variációs láncolatban. Ezeknél is a bőrről van sző. Uőrére megy minden népnek ez a hullámfürdéses játék, de a hullámok vörösek, részben a kiöntött vértől, részben a böl- sev izmus visszfényétől. Mindegy, a játék foTátraszéplak, július hó. (Szepességi munkatársunktól.) Die Hohe Tátra íst dér Zauiberbérg dér Tsvheehoslowakei. — mondta a napokban egy német, újságíró, aki elragadtatva szemlélte azt. a sok csodás szépséget, amelyet a nyári Tátra szín pompás világa nyújt. Hozzátehetjük, hogy néni Thómas Mami Zauberberg-je, amelyben, mint Tannháusert a Hőrseibe,rg-en, erőszakkal tartják vissza az embert, mert ide mindenki szívesen és önként jön. Ujverbásztól Kopenhágáig Most is, amikor pedig Európa financiális válságokon támolyog át és amikor ezek a vál sár gok nemcsak az országok gazdasági életét, de az egyesek kereseti és bevételi lehetőségeit is súlyos mértékben érintik. A Magas TátrA fürdőinek vendéglét&záma a szűkösebbé vált és általános takarékosságra intő gazdasági helyzet ellenére se kisebb, mint az előző években volt, a nyári Tátra élete eleven és élénk, az idegenforgalom kiterjedt és nagyszabású és ha átnézzük a tátrai fürdők kurlistáját, akkor a csehszlovákiai és magyarországi városneveik mellett ott találjuk — csak úgy sorolom föl a városokat, amint fölületes átnézésnél a szemembe öt- lenek — Béce, Bielefeld, Varsó, Ratibör, Bres- lau, Newyork, Krakkó, Königsberg, Biélitz, Berlin, Kolozsvár, Arad, Leipzig, London, Moii- tefiore, Kopemháigen, Augsburg, Müihlibaeh a. d. Ruhr, Kattowitz, Bukarest, Poseti, Oppeln, Kottbus, Beuthen, Ujverbász városokat is. Igazolásául annak, hogy a Magas Tátra hírneve már régen átlépte nemcsak Középenrópa, de egész Európa határait is és a tengerentúlon is tudják már — különösen, amióta Guhr Mihály dx., Tátraszéplak neves főorvosa, két és félhónapon át ismertette Amerikában a Magas Tátra klimatikus és gyógybatásait és páratlan természeti szépségeit —, hogy hol van a Magas Tátra és ini a jelentősége ennek a nagyszerű és sajátosságaival az egész világon szinte egyedülálló hegy világnak. Amelyben fáradt, kimerült, ideggyönge, nyugalomra vágyó emberek in érik vissza életerejüket és életkedvüket, amely gyógyít és uj erőt ád, de amely ugyanúgy eldorádója a turistáknak, hegymászóknak és a nyár utazó vándorainak is, mint a betegnek és üdülésre szorulóknak, akik itt, Tátra- száplakon, valamint a kies fekvésű Matlárházán szinte közvetlenül az égbenyuló, impozáns és az életetadó meleg tátrai nap sugarainak ragyogásában majdnem leírhatatlan ni megszépülő hegycsúcsok lábainál erdők mélyén higeznek. Ligézők idilli birodalma Ligézmi — ez tátrai mükifejezés, Tátraszép- la.k és Matlárháza vendégeinek kilencven százaléka. egész nap fekszik a szabadban, hogy a. Tátra magaslati klímájának nagyszerű és egyedülálló gyógyihatását élvezze. Minden ágyhoz hozzátartozik ézen a két fürdőhelyen a fekvő- szék, az ember ligézik é-s nem álmodozik semmiről, nem gondol semmire, hanem odaadja magát ebben a bámulatosan szép és lenyűgözően pompás környezetben a dolce far n.iente ilyenkor nyáron különösen kívánatos és jó érzésének, belenéz a Tátra fölött elterülő ég káprázatos kékségébe, amelyben fehér felhők úszkálnak, fecskék röpködnek és amelyen egyszeregyszer fenyegetően jelenik meg egy sötét viharfelhő, hogy azután elvonulva, ismét helyet adjon annak a. ragyogó világosságnak és a napsugárzás ama rrnyesztŐ. de uj erőgyűjtést, elősegítő intenzitásának, amely csak üt, ezer méterre a tenger színe fölött lehetséges. Az erdő fáin mókusok tornáznak, n, pázsit, smaragd zöldjét élénkrzinU virágok tarkítják, Ment nyuga- j lyik. Elzárják a kabinokat egymás elől és mennyi erőfeszítésbe került, aimig nemrég megnyílt az első kabin: Párás. A berflimi négert rehabilitálás céljából megkmtálfcák a párisi hullámfürdőbe. Jegyet váltott, elkísérték a kabinig, egyszer végiguszott a medencén — jéghideg vízben — oda-vissza. Aztán adta a boldogéit és mosolygott. A fündőbejá- ratoál volt néhány ember, aki azt kiáltotta: Éljen a béke! Ez olyan volt, mint amikor a budapesti négerrel néhány amerikai satrafa kezet fogott. A budapesti néger nézte a Gellértfüirdőt. A teraszon ült és interjút adott. Arról beszélt, hogy öltven éves korára nagy. vegyészorvos szeretne lenni. Nézte a medencét, ahol lassan elcsendesültek a hullámok. Este lett és estére megszűnt Budapesten a mégerkér- dés. Még a ezinvakok is meglátták, hogy ragyogóan tiszta ez a fekete bőr éis hogy alatta, ,a fekete bőr alatt nemes, gyermeki szív dohog. Ezzel a négerkérdés befejeződött Európában mára. Maradt, amin a sz/egény együgyüen boldog néger sem tud segíteni; az európai kérdés. lom honol az egész környéken, a beteg gyógyul, az elérnyedt idegek uj életre kapnak és amikor megjelenik a 1 igézők között- Tátraszéplak on Guhr dr. főorvos. Kunsch Pál dr., a főorvos helyettese, Matlárházán Holczmann Gyula dr. főorvos, akkor a még rövid idő előtt vesztett- életkedvvel idejöttek boldogan és a megkönnyebbülés sóhajával mondják, hogy milyen jói érzik magukat. A Tátra „egéftzséggyárai“ Egészséggyárnak nevezi a népnyelv Tátra- széplakot és Mallá.rházát, de á méreteiben, mint gyógyítási eredményedben impozáns uj- tátrafüredi Palace-szanatóriumot is, ahol Szon- tagh Miklós dr. főorvos és az ótátrafüredi Tátra-szanatóriumot is, ahol Siász Emil dr. főorvos gondoskodnak arról, hogy mindenki, aki ide uj egészséget jön keresni, azt meg is találja. A tátrai szanatóriumok ma már figyelemreméltó konkurrensei Da-vosnak, a tiroli népeseknek és a Semmeringnek, annál is inkább, mert áraik lényegesen olcsóbbak, mint a külföld hasonló rangú intézményeiben. Három tarkó kurüsta Természetes ilyen körülmények között, hogy a Magas Tátra barátainak száma mindjobban szaporodik és hogy idegenforgalma ínég a mai viszonyok között sem csökkent. A művészetek, az irodalom, a pénzvilág és a születési előkelőség legjobbjainak neveivel találkozunk a kurlistákban, az ujtátrafiüedi Palace-szanatóriumban többek között itt van- üak Radziwill herceg és neje, Székely Mihály dr., a budapesti Opera hírneves tagja, Lázár Ödön, a budapesti Király-színház igazgatója, Henscher Alfonz dr. leipzigi egyetemi tanár, a magyar belügyminiszter két fia: Szcitovszky János és Tibor, Egressy János görögkatolikus archidiakon és családja, Szeszlér Hugó budapesti rendőrkapitány, Baseli Imre dr. budapesti főorvos és itt van Huiiyady Sándor is, a kiváló drámairó, aki a múlt uyáron itt, a Palace-szanatóriumban, mint annakidején a P. M. H. irta meg elsőnek, talált újabb szin- darabtémára és most ugyancsak itt, a Palace- szanatóriumban irja meg uj drámáját, amelynek tartalmát már még is ismertette a Vígszínházzal, ahol bemutatója lesz. Hunyady Sándor egy tátrai szanatórium élete köré szövi drámájának eseményét és jobb miliőt nem is találhatott volna az ujfüredi Palace-szana- tóriumnál. Az ótátrafüredi Grand Hotel és Tátra-sza- natórium vendégei között vannak Zsigmondy Kálmán miniszteri tanácsos, Freiherr von Gersdorff követségi tanácsos, Boér Ágoston követségi attaché, Udreggen • dr. stockholmi orvos, Necsas pozsonyi vezérigazgató, Walha Béla dr. budapesti kormányfőtanácsos, báró Obrenstein Henrikné, Gyöngyössi József dr. kormányfőtanácsos, Komjáth Ernő dr. budapesti gyáros, Szirmay Árpád budapesti pre- látus, Berskey Ferenc, a Vígszínház gazdasági főnöke, Ehrenpreis dr. krakói egyetemi tanár és még Jerichóből is van ötátrafüred- nek vendége: Krikbacb Ferenc tanár. Tátraszéplakon Szalay Karolát, a budapesti Opera prímaballerináját rajongja körül a fiatalság. Kivüle Széplakon vannak többek k(y zött a „szokolgenerális" Soheiner József, Bér Oszkár dr. miniszteri tanácsos, Egováry Jenő dr. egyetemi magántanár, Detre László dr., Wendt Ferenc dr. és Marton dr. egyetemi tanársegédek, Prof. Reinhardt Frankfurtból, Pfeifer dr. és Reisek prágai miniszteri tanácsosok, Ráth Gusztáv pozsonyi egyetemi tanár, Bodiczkv teológiai dékán, Haypál László ref. lelkész, Vass miniszteri tanácsos, Laurin, a Prager Presse főszerkesztője, Gazsi Mariska, a Vígszínház művésznője. Tátralomnicon vannak Horna dr. pozsonyi egyetemi tanár, Penizek, a Národny Listy szerkesztője, a cseh újságírás nesztora, Párkányi dr., a köztársasági elnök kabinetirodájából, a nemrégen megnyílt Szepesi Otthonnak pedig, amely már a megnyitás utáni első napokban teljesen megtelt, Berlinből, Sziléziából, Morvaországból, Budapestről vaunak vendégei, de itt lakik Newyorkból Charles Kavalin gyárigazgató is. Sportok, színházi esték És eseményekkel teljes a Magas Tátra nyári szezonja. Tátraszéplakon most nyílt meg az újonnan épitelt hatalmas teuniszpá- lya, Ótálrafüreden a párk-midged-golf-páiya, a strand- és légfiirdö, valamint a bridgesza- lon, amelyet a vendégek igen nagyszámban keresnek fel, mert a bridgetanár, a szeretetreméltó Franze v. őrnagy mindig gondoskodik arról, hogy a hridgeszalon érdekességeket nyújtson. Szombaton, 25-én este kabaré lesz Tátraszéplakon, ugyanezen a napon tartják meg Tátralomnicon, ahol Országh György mérnök, igazgató fáradhatatlanul gondoskodik vendégei szórakoztatásáról, a hagyományos Anna-bált és ugyancsak julius 25-én gyönyörködhetnek a Tátra vendégei lóversenyben, amelyet a katonaság rendez az egykor hírneves, de most már évek óta elhagyott kakaslomnici lóversenytéren. A Karpathen- rerein ótátrafüredi információs irodája naponta rendez autókirándulásokat Dobsinára, a jégbarlanghoz, a deménovai és bélai cseppkőbarlangokhoz, Liptó-Szent-Iváni—Hévizíür- dore, Rtizsbachra. a dunajeci Vörös Kolostorhoz és Smerdzonkára, valamint Késmárkra és Lőcsére, e két érdekes Zipser város történelmi és művészeti nevezetességeihez. Julius 26-án, vasárnap a bélai cseppkőbarlang felfedezésének ötvenéves jubileuma alkalmából a Tátra vendégeinek alkalmuk lesz Barlangligeten a szepesi németek, szlovákok és lengyelek népviseleti felvonulását és népszokásainak bemutatását megnézni, augusztus 9-én pedig a néniét tűzoltóság nagy történelmi menetét Késmárkon. Julius végén Ótátrafüreden velencei éj lesz és sétahangverseny, ugyancsak Ötátrafüre- den, de a tervek szerint Ujtátrafüreden, Matlárházán, Szépiákon és Tátralomnicon is szerepelni fog néhány estén át Mosor briinni színigazgató társulata. Mindezeken kivül az ötórai teák, a táncesték, a tombolaesték, amelyek különösen a Grand Hotelben és a Pala- ce-szanatóriumban rendkívül látogatottak, a turisták részére pedig azok a hegyi kirándulások, amelyeket az ófüredi információs iroda szervez, gondoskodnak a vendégek állandó szórakoztatásáról. (n. v. dr.) AZ ÉUROPAKRÉíK \immm n——— iii i. miii iwi mmmv iiiiiwi i A beteg gyógyulást, a drámaíró szindarabtémát, a természetbarát páratlan természeti szépségeket talál a Tátra lestői bércei között Nagyszerű lendületet vett a Tátra idegenforgalma — A közélet és a művészvilág számos nevezetes személyisége üdül a tátrai fenyvesek között
