Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-21 / 163. (2680.) szám
A londoni konferencia dönt Németország pénzügyi talpraállitésénak kérdésében fi párisi tárgyalások nem oldották meg a német-francia kérdést — Franciaország csak fenntartással hajlandó a közös munkára - Németország nem vállal politikai kötelezettségeket - Hétfő este nyitották meg a hét hatalom londoni konferenciáját Páris, július 20. Vasárnap egymást követték a hivatalos konferenciák, tanácskozások találkozások. Első eredményként a délutáni órákban az került ki a nyilvánosságra, hogy a francia kormány elfogadta a londoni konferenciára szóld meghívást. Henderson teljesítette a franciák kívánságait és nyilatkozatot tett, hogy a üondoni konferencia kizárólag Németország pénzügyi nehézségeinek megtárgyalására szorítkozik. A londoni konferencia tagjainak egyrésze már vasárnap Londonba utazott. A késő délutáni órákban egy vonaton kelt útra Henderson angol külügyminiszter, Stimson és Mellon amerikai miniszterekkel. Hétfőn déleülőtt tiz órakor utazott Brüning birodalmi kancellár, Curtius külügyminiszter és ugyanezen a vonaton ment Grandi olasz külügyminiszter, a belga miniszterek és a francia delegáció, amelyet csupán vasárnap állítottak össze véglegesen. Franciaországot Londonban Laval miniszterelnök, Briand külügyminiszter, Flandin pénzügyminiszter, Pietri költségvetési miniszter, Poncet gazdasági államtitkár és Berthelot, a külügyi hivatal főtitkára képviselik. Hendersonnak azért kellett olyan korán elutaznia Parisból, mivel hétfőn délelőtt még részt kell vennie a londoni minisztertanácson, amely megtárgyalja a konferencia szempontjából szükséges utolsó diszpozíciókat. A konferenciát délután négy órakor nyitja meg MacDonald. Azok a miniszterek és delegátusok, akik hétfőn utaztak Londonba, röviddel a konferencia megnyitása előtt érkeznek az angol fővárosba, úgyhogy még átöltözködésre sem jut idejük. A Németországnak nyújtandó kölcsön anyagi tárgyalásainak súlypontja ezzel Londonra helyeződik és itt történik meg a tulaj- donképeni döntés fi nagy konferencia Vasárnap délelőtt a birodalmi kancellár, aki résztvett a Notre Dame de Victoire templomban celebrált nagymisén, istentisztelet után a francia belügyminisztériumot kereste fel, a konferencia megnyitása előtt még egy rövid megbeszélést folytatott Laval miniszterelnökkel, mig Curtius dr. külügyminiszter Hendersont kereste fel, aki aztán még Grandi olasz külügyminisztert fogadta. Ezek miatt a látogatások miatt kissé megkésett az eredetileg tiz órára kitűzött nagy konferencia megnyitása. A 'konferencián a következő államférfiak vettek részt Franciaország részéről: Briand, Flandin, Pietri, Francois Poncet és Berthelot, Németország részéről Brüning dr., Curtius dr. von Bülow államtitkár és von Kro- sigh miniszteri igazgató, az Egyesült Államok részéről Stimson és Mellon miniszterek, azután Grandi olasz külügyminiszter, Henderson angol külügyminiszter, a japán Josisba- ra ős a belga Hymans. A konferencián megjelentek még az érdekelt államok követei is. Bröning előterjesztése Laval nyitotta meg a konferenciát s üdvözlő szavai a formalitáson felülemelkedve politikai jelentőséget is nyertek azáltal a megjegyzés által, hogy a párisi megbeszélések azokat a feltételeket fogják leszögezni, amelyek mellett a londoni konferenciát megrendezik. Ezután felkérték a birodalmi kancellárt, hogy kimerítően ismertesse Németország pénzügyi helyzetét. Brüning beszéde lényegében összefoglalása volt annak az expozénak, amelyet Brüning már a közvetlen németfrancia megbeszélésen, a szombati nap folyamán előterjesztett. A bírodaKn kancellár elmondotta, hogy a Birodalmi Banknál felmondották a rövid- lejáratú külföldi hiteleket s ezzel a Birodalmi Banknak annyi devizát kellett kiadnia, hogy a törvényesen megállapított aranyfedezetet nem lehet tovább fenntartani. Ezért kívánatos, hogy ne csak a külföldi hitelek további kivonása maradjon el, hanem azok az összegek is, amelyeket Németországiból kivontak, hosszúlejáratú kölcsönre változtassanak át. Brüning azzal a kéréssel fejezte be fejtegetéseit, hogy a többi hatalmak képviselői terjesszék elő felfogásukat. Brüning szavai mély hatást keltettek. A Times párisi levelezője a német kancellár expozéjával . kapcsolatiban megjegyzi, hogy Brüning dr, valamennyi konferencián, amelyen részt vett, maradandó hatást gyakorolt hallgatóira. Kiengesztelő magatartása és nyilvánvaló őszintesége már közismert és minden alkalommal, amikor Németország helyzetét ismerteti, szavaival a legnagyobb figyelmet ébreszti. Különösen fontos, hogy a kancellár és Laval miniszterelnök között már az első pillanattól fogva a kölcsönös bizalom viszonya alakult ki, ami jelentékeny mértékben hozzájárult a tárgyalások kedvező menetéhez. Különösein kiemelik Brünimgnek azokat a szavait, amelyek rendkívül mély benyomást keltették. — Valóságos tragédia Franciaország és Németország viszonyában — mondotta a kancellár —, hogy mi sohasem tudtuk kimondani ugyanazokat a szavakat ugyanabban a pillanatban. Ha a mostani megbeszéléseink nem is hoznának a német birodalomnak momentán segítséget, a német miniszterek megértik a két kormány nehézségeit 8 ezért szemrehányás nélkül hagyják el Párist, csupán azt fogják sajnálni, hogy francia kollégáik is érzik, hogy többet nem tudtak teljesíteni. Azonban azzal a szent meggyőződéssel távoznak a francia fővárosból, hogy a két állam viszonyának tényleges megjavulása valósággá lett. támasztott a német államférfiakkal szemben. A két német minisztert lépten-nyomon megállították a fényképészek és ők a diplomatáknál szokásos barátságos mosolygással tűrték a számtalan fényképezést. A fényképészeket a hangcsfilimesek pionür- csapata váltotta fel és a gépek elől egyetlen kon- ferenclatag sem tudott menekülni, akii a belügyminisztérium épületéiből kitépett. Mindenki kénytelen volt a hangosfilm számára néhány felvidámii- tó szót mondani. Minden nagyszerűen elő volt készítve. Brüning dx.-mak kéziratot adlak át. amelyről francia és angol nyelven rövid nyilatkozatot olvasott fel a mikrofonba, amelyet már este az ösz- szes párisi hangos mozikban hallani lehetett. A kanoellár ezeket mondotta: Közös munkát akarunk végezni Franciaországgal és jól tudjuk, hogy enél- kül a közös munka nélkül Európa java és a világ boldogsága nem valósulhat meg. A konferencia végével a miniszter még egyszer beszélt a belügyminisztérium kerti lépcsőjéről a mikrofonba: Franoiaorszáseal teljesen bizalmas együttműködést akarunk teljesíteni, — mondotta, Ezután Henderson, aki mint angol különösen érdeklődik az .időjárás iránt, beszélt he a mikrofonba: „örülök, hogy ez a konferencia ilyen szép időben, ragyogó napfényben ér véget. Ez szimbolikus jel.“ Végül Laval szaval ezek voltak: ..Ez a konferencia nagy reménységeket ébreszt. Reméljük, hogy nem fogunk csalatkozni.“ fiz uj start A belügyminisztériumban rendezett diner előtt Curtius dr. külügyminiszter a német és a francia sajté képviselőinek információkat adott a tárgyalások állásáról és a következőket mondotta: — A németországi krízis megoldása céljából szükséges, hogy a német-francia viszonyt uj alapra helyezzük és ez volt a tegnapi és a mai tárgyalások tárgya. Mi először tegnap a francia miniszterekkel beszéltünk nyiltan és szabadon. Hogy a két és fél órás tárgyalásokban nem juthattunk eredményre, az magától értetődik. A pénzügyi kérdések, amelyek már tegnap is széles keretekben mozogtak, voltak a tárgyai a mai tárgyalásoknak is. Minden oldalról az a határozott álláspont jutott kifejeződésre a mai konferencián, hogy a német krízisnek és ezen tűimé nőleg az európai krízisnek megszüntetése érdekében mindent el kell követni, ami egyáltalán megtehető. Az a mély meggyőződés hatotta át az ösz- sz-es résztvevőket, hogy csupán valameny- nyi népnek erőmegtfesziíése szüntetheti meg a krízist. Addig azonban nem tudtunk eljutni, hogy az egyes rendszabályokat í« lefektessük, ezt a feladatot a londoni konferenciára kellett átvinni. A felmerült kérdéseket csak provi tónusán beszéltük meg. Mindazt, aminek gyakorlatilag kell megtörténnie, Londonba kell átvinni. Fontosnak tűnik fel előttem, hogy ma minden oldalról kifejeződésre jutott: az együttműködés és megértés nemcsak Németország és Franciaország, hanem egész Európa és az egész világ szempontjából döntő fontosságú. Ez megindult szavakban jutott kifejezésre az összes konferenciatagok részéről. A hivatalos kommüniké Az esti étkezés után szerkesztették meg azt a nyilatkozatot, amelyet a német és a francia államférfiak a konferencia tárgyalásairól kiadtak. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: „Egy nemrégiben elmondott rádióbeszéd bén Brüning dr. azt a kívánságát fejezte ki, hogy a francia kormánnyal közvetlen érintkezésbe kíván lépni, hogy a két állam közötti viszony megjavítására megkeressék a közös munkálkodás eszközeit. A francia kormány feje spontán módon azt felelte, hogy elégtétellel gondol egy ilyen együttműködésre, amelynek megvalósítását azok az események, amelyek Németország Segítő készség minden oldalon Brüning kancellár mély hatást keltő szavai után Henderson és Mellon tettek nyilatkozatot, amelyeknek lényege abban állott, hogy Angüia és az Egyesült Álam ok is részt vesznek a közös akcióban, amely Franciaország inidativá- jának jegyében áll. A vita folyamán először Grandi olasz külügyminiszter beszélt, aki kifejtette, hogy a kölcsön keresztülvitelét megkönnyítené a német—francia közeledés. A két ország közötti viszony barátságos alakulása fontos a bizalom alapjának megteremtéséhez. Csaknem ugyanezen szavakkal fejtette ki a német—francia jóviszony szükségességét Henderson is. Stimson amerikai külügyminiszter kissé színtelenül szólott a témához, úgyhogy a birodalmi kancellár szükségesnek látta az újbóli fölszólal ást és rámutatott arra, hogy abban az esetiben, ha nem szüntetik meg Németország pénzügyi nehézségeit, ezek igen súlyos következményekkel fognak Európa többi államára is járni. Az összes érdekelt hatalmak elismerték a Németország érdekében bevezetendő pénzügyi segélyakció szükségességét, mert ez egyetemes európai érdek. Franciaország kijelentette, hogy hajlandó a kölcsön ügyének vezetését átvenni, viszont Anglia és Amerika készek arra, hogy a kölcsönakcióban részt- vegyenek. Az összes hatalmak megegyeztek abban, hogy a Németországnak nyújtandó kölcsön ügyében a londoni konferenciának kell tárgyalnia és hogy az akció sikerének fontos előfeltétele a Németország és Francia- ország közötti politikai közeledés. A párisi nemzetközi összejövetel tehát inkább előzetes megbeszélést jelentett és az érdekelt hatalmak részéről előzékenységi gesztus volt Franciaországgal szemben, jnert a francia kormány presztizsokokból nem akarta, hogy a német kölcsön ügyében Párist kikerüljék. A nemzetközi tárgyalás vasárnap délben fél egy óraikor befejeződött. Amíg a többi résztvevők a konferencia után elhagyták e belügyminisztérium palotáját, Brüning és Curtius, mint Laval miniszterelnök vendégei ebédre maradtak. Rövid szünet után a francia-német tárgyalásokat délután négy órakor újból .folytatták és eéfce nyolc órakor szakították meg, amikor Briand e németek tiszteletére a Quaá d'Orsay-n diner-t adott, Páris a német állam látogatásainak jegyében Páris, július 20. A párisink számára különleges esemény a német miniszterek látogatása, amely a legnagyobb érdeklődést ébreszti. Amikor köztudomásúvá vált, hogy Brüning dr. Parisban is imával kezdi a napját, a Notre Dame de Vdctodres ősrégi templomát már a kora reggeli órákban zsúfolásig megtöltötte a közönség. Reggel nyolc órakor ment a birodalmi kancellár a misére és meghallgatta a prédikációt is, amelyet Dassonville jezsuita atya tartott. A prédikáció tárgya a béke eszméje volt. — Hinnünk kell a békében, — mondotta a kitűnő egyházi szónok. Ez keresztényi kötelességünk, mert Isten akarata és ezt az akaratot csupán csali az összes emberek jóakarata hitével lehet megvalósítani. A béke az az isteni parancs, amelyet a seregek ura ránk hagyott. Az összes embereknek alávetése az isteni akaratnak ténylegesen a béke világának megteremtését jelenti. A szeretet törvénye a mindenki békéjét jelenti, amely nincs tekintettel senkinek a nemzetiségére. A mi urunk Jézus Krisztus, a katolikus egyház istene, mindnyájunk teljes egységét hirdette, akik szent hitünkhöz tartozunk. Ha Jézus Krisztus nevét említjük, nem azt. jelenti-e ez. hogy e béke eszméjének szolgálata a kötelességünk? De az ucca Í6 gyakori és terhes követelményeket /■jpLl Mai számunk 12 oldal X. évf. 163. (2680) szám KttCM 1931 julius 21 Előfizetési ín évente 300, félévre 150, negyed- a __>____ 7 » . 7 77 ... r, » Szerkesztőség! Prágán, Panské ullce 12. évre 7 6, havonta 26 Kő; külföldre •• évente 450, ** SZlOVCTlSZ/COl 6S TUSZlTiSZk.01 CÍiCTlZCkl pCLftok B. emelet, — Telefon* 30311. — Kiadóhivatali félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kt nrklifilsfii nfimlnrnn Prága IL Penská ullce 11 HL emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több /WtoJttó pOUtlKCU napilapja telelő, xeckextő: Telefon, 34184 Egyes itA*" áré 1.20 Ki, vasárnap 2/ — K£ DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6AG1 GÉZA sűroónvcim. hírlap, pröhö
