Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-19 / 162. (2679.) szám

1981 julius 19, vasárnap. <pRK<yű-MAGÍ^S!Bra» A nyári munkaszezon dacára háromszázezer ember teng munka nélkül Csehszlovákiában Pozsonyban a l®gssafF©sató a munkanélküliség Prága, julius 18. A belföldi munkapiacon a helyzet még mindig kedvezőtlen és a nyári munkaszezon dacára sem csökkent lényegeseb­ben a munkanélküliek száma. A munkanélkü­liek statisztikája különben is egészen hiányos, mert a hivatalos statisztika csakis azon munka­nélküliekről tesz jelentést, akik a nyilvános munkaközvetítő hivataloknál jelentkeztek. A Právo Lidu vezércikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel s rámutat arra, hogy 1930 december elsején a hivatalos statisztikai kimutatás sze­rint összesen 294.487 munkanélküli volt, ez a szám azonban nem mutatja a munkanélküliség igazi és tényleges képét. Az adott instrukciók szerint a népszámlálásnál csupán a teljesen munkanélkülieket írták össze, az ideiglenes munkanélkülieket, amilyenek a hétnek csak bi­zonyos napján, vagy rövidített munkaidővel dolgozók, már nem regisztrálták. Hogy helyes képet kapjunk a munkanélküliségről, boncol­gatni kell az egész statisztikát. Elsősorban le kell számítani a mezőgazdasági munkásokat éspedig számszerint 64.240 embert. Ezzel a munkanélküliek száma 23G.247-re csökken. 1930 november 30-án a munkaközvetítő hiva­taloknál 155.230 személy jelentkezett, vagyis Királylehota, julius 18. A közeli Vázsec község tegnap borzalmas tüzkataszírófának eseti áldozatul. Az ötszáznyolcvanegy házat számláló falu porig égett, mindössze negyven­egy ház maradt épen. Több mint kétezer em­ber lett hajléktalan s az anyagi kár tlzenkét- zitenöt millió koronára rúg. Emberéletben — amennyire eddig meg lehetett állapítani, — nem esett kár, mindössze nyolc személy szen­vedett égési sebeket. A tűz tegnap reggel nyolc óra tájban ütött ki. Ruccan gazda háza ismeretlen okból kigyul­ladt. de a falubeli tűzoltóság hamarosan a hely­színén termeit s a tüzet látszólag el is oltotta. Azonban a tü ztovább parázslóit a hamu alatt s kevéssel rá a hirtelen támadt heves szél szét­szórta a faluba az újból láng-r alobbant tűzfészek­ből a szikrákat, amelyek egyidejűleg két helyen is felgyújtották a káni­kulai íorrósághan kiszáradt tetőket. Noha a falu közepén a község teljes hosszában folyik át a Vág, a tűzoltók nem tudtak hozzáfér­kőzni a vízhez, mert a mind nagyobb erővel dühöngő tűz elállta útjukat. Leirhatatlan pánik támadt a lakosság között, amikor a lángok valóságos szélvészként kezdtek vágtatni a házak tetőzetén, végig a falun, hol bázsokokat boritva tűzbe, hol pedig egészen tá­voleső helyeken újabb és újabb tűzfészkeket teremtve. A tűzoltóság és a lakosság tehetetlen volt. Csupán percekbe telt és már az egész falu egyetlen lángoló kasként állott a tüzsugarak pusztító zuhatagában. Déli egy órakor már 350 ház és a hozzátartozó számos gazdasági épület omlott tüzes porrá, anélkül, hogy mentésre csak gondolni ig lehetett volna. Áz emberek megtettek mindent, ami tőlük kitelt a pusztító elemmel szemben. Az égő házak­ból életük kockáztatásával cipelték ki az uccá- ra a bútorokat, de a bútorok nagyrésze már lángban állott 6 az emberek ruhái is tüzet fogtak tőlük. A tragédiát még az is siettette, hogy a lakosság egyrésze kint dolgozott a falu határában elte­rülő földeken s csak a perzselő lángok láttára rohant vissza lélekszakadva a faluba, amelynek házaiban csak az öregek és a gyerme­kek tartózkodtak. A lakosság állatállományának nagyrészét megmentették, mert legnagyobbrészt a távoli legelőkre hajtot­ták ki még kora reggel, de ami állat az istállók­ban volt, menthetetlenül odaveszett. A lakosság segélykérésére Poprádról megér­kezett a zott állomásozó negyedik gyalogezred helyőrsége, amely alaposan kivette részét a mentési munkálatokból. Ugyancsak résztvett a mentésben a közeli s távoli vidék minden tűzol­tósága, de minden emberfeletti igyekezet hiábar való volt, Vázsec község menthetetlenül elpusztult. Még tegnap este kiszállt a norsmegpróbálta falu­ba Zmatek liptószentmikílósi járási főnök s nyomban hozzálátott a lakosság élelmezésének biztosításához, mert kitűnik, hogy egy hónappal később ez a szám 75.044-gyel emelkedett. A szakszervezetek csu­pán 65.904 munkanélkülinek nyújtottak munka­nélküli segélyt. A legsúlyosabban érinti ez a probléma Csehországot, a legkevésbé Ruszin- szkot. Ebből tehát látható, hogy a nagyipar van a legsúlyosabb helyzetben. A statisztikai hiva­tal kimutatása szerint ezer lakosra 15.6 munka­nélküli esik. Ezt az arányt egyedül Csehország és Morvaország lépi túl, ahol a szám 26.3, illet­ve 21.6, Szlovenszkón 11.8 és Ruszinszkóban 9.1. A városok szerint ezer lakosra esik: Prá­gában 25.7, Brünnben 25.3 és Pozsonyban 25.9 munkanélküli. Hangsúlyozandó, hogy ez a szám esem pontos. A népjóléti minisztérium 1931 jú­nius 30-iki kimutatása szerint a munkát kere­sők száma Csehországban 155.636, Morvaor­szágban és Sziléziában 44.365, Szlovenszkón *9797 és Ruszinszkóban 124, az egész köztársa­ságban tehát összesen 209.922. Az 1930. évi népszámlálásból kitűnik, hogy a munkanélkü­liek hatvan százaléka semmiféle munkaalkal­mat nem találhatott. Ha tekintetbe vesszük, hogy sok ezer ember nem jelentkezett a munka­közvetítő hivataloknál, úgy állíthatjuk, hogy a köztársaságban jelenleg 300.000 munkanélküli több mint kétezer ember maradt hajléktalan, kenyér nélkül, pénz nélkül, egy szál megtépett ruhában. A lakosság helyzete a 1 egkéteégbeejtöbb e azonnali segítséget igényel. Még nem lehetett minden kétséget kizáró módon megállapítani, vájjon nem esett-e áldozatul emberélet is a dü­höngő elemnek. A zoltáed munkálatok során nyolc ember égési sebeket szenvedett, köztük egy asszony súlyosan sérült meg, úgyhogy valamennyiüket be kellett szállítani a liptóezentmiklósi kórházba. Azonban számos gyermek eltűnt e még nem tudni, vájjon az első pánikban a.z erdőkbe menekültek-e idejükben, vagy pedig a bomló házakban pusztultak el. Amikor már alig volt tápja a tűznek, már csak néhány szerencsésebben fekvő ház állott a fa­luiban. Elpusztult az evangélikus iskola, a pap­iak, a postahivatal, a községháza, a jegyzői lak, csak negyvenegy épület maradt épen. A megrendítő látványt nyújtó faluból most csak két templomtorony mered áirván az égnek. A tűz erejére jellemző, hogy az elviselhetetlen forróságban a templom kupolája meghajlott. A falu mára, amikor már csak a kormos romok s a több mint száz, a szó szoros értelmében tövig Prága, julius 18. A miniszterelnök sajtóor­gánumának, a Venkovnak egy uj koalíció létesítésének lehetőségeiről szóló cikke, me­lyet tegnapi számunkban mi is ismertettünk, élénken foglalkoztatja a cseh sajtót. A Lidové Novinv azt írja, hogy a Venkov cikke ködös és bonyolult. Ez az agrárok részéről szándé­kos dolog — úgymond — hogy elleplezzék ve­le a cikk tulajdonképpeni célját. Azért irta Így, hogy hangulatot teremtsenek egy uj több­ség mellett és intelmet adjanak vele nem a né­meteknek, hanem a többi polgári pártok­nak. Jó információnk van arról — írja a Li­dové Noviny — hogy az agrárpártban mozgalom indult meg a polgári koalíció megújítása érdekében, vagy legalább is azzal a céllal, hogy a szociálde­mokratákat kiszorítsák a kormányból, mig a nemzeti szocialistákat továbbra ■ is ben- tartsák. A Vonkov németellenes támadása csakis a német .szociáldemokratáknak szól. Az agráriu­sok remélik, hogy lehetetlenné tudják lenni van. Ez a szám óriási, ha tekintetbe vesszük, hogy most vagyunk a legnagyobb munkaszezon derekán. A szocialista lap kimutatása Szlovenszkót és Ruszinszkóí illetőleg nem teljes, sőt lenöenció- ziran rózsás. Nem veszi tekintetbe a.;t, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó legkiadósabb ipar­ága, a faipar teljesen megbénult s azok az erdei munkások, akik itt találtak foglalkoztatást, most munka és kenyér nélkül vannak anélkül, hogy munkanélküliek gyanánt kezelnék őket. Hasonlóképpen tízezrével élnek Szlovenszkón és Ruszinszkóban mezőgazdasági bérmunkások, akik a katasztrofális rossz termés és rossz idő­járás következtében keresethez nem jutnak. Ezekhez járulnak még a félexisztenciával biró zsellérek és törpebirtokosok is, akik csak nap­számosmunkával szerzik meg a létminimumon aluli száraz kenyeret s most a válság követ­keztében elestek a bérjövedelemtől. Ezek a ré­tegek mind hiányzanak a o^eb lap statisztiká­jából és a hivatalos statisztikából. Tisztán csak ezért állíthatja valaki rózsásaknai; a szloven- szkói és ruszinszkóí munkaviszonyokat, mikor azok a legvigasztalanabbak az egész köztársa­ságban. égett ház kihűlt zsarátnokokkal borított helyei jelentik kétezer ember számára az otthont, a kenyeret, a nyugalmat, az életet. leirhatatlanul megdöbbentő képet nyújt. A legvégső kétségbeesés halotti nyugalma vett erőt a falun, melynek lakossága a katonaság gulyáságyuin étkezik. Az anyagi kár megközelíti a tizenötmillió ko­ronát 8 legnagyobb része nem térül meg bizto­sítás révén. A falu koldusbotra jutott. Az illetékes hatóságok a helyi tényezőkkel egyetemiben már megtették az intézkedéseket, hogy a lakosságot legalább ideiglenes tető alá s élelemhez juttassák. $r- szágb szlovenszkói országos elnök információt kért a liptóezentmiklósi járási hivataltól, amely olyértelmü tájékoztatást nyújtott, hogy a nyo- mornaklegalább pillanatnyi enyhítésére legkevesebb 500.000 koronát kell nyomban kiutalni. A szlovenszkód országos választmány éppen ma ülésezik Pozsonyban s az országos elnök máris benyújtotta javallatát a vázeeci nyomor enyhí­tésére vonatkozólag, egyszersmind interveniált az egyes mmisztérhunokban, hogy állami pénz­forrásokból ie juttassanak a koldusbotra jutott kétezer embernek. B——PIW^—B—WCTSSlWWriM>IIM1»BM?IWnESH ennek a pártnak a kormányban való maradá­sát és igy mint fegyvertárak, a cfeek szociál­demokraták is vele együtt vonulnának ki a kormányból. E határozatlan tervek mellett még abban is bizakodnak a agráriusok, hogy az őszi községi választáson valamennyi szocia­lista párt veszíteni fog, befolyásuk meggyen­gül s ezek a pártok majd maguk is előgyösebb- nek .fogják tartani az ellenzéki -politikát, a ko:.nunyban maradásnál. Jellemző, hogy mi- lyen sokáig és milyen meddő eredménnyel tárgyaltak a községi választások terminusá­nak megállapításáról. A községi választásoknak rendkívül nagy politikai jelentőséget, tulajdonitanak. A polgári pártok azt remélik, hogy lényege­sen megerősödnek és már most készülődnek újabb konstellációkra. Amikor Udrzsal mi­niszterelnök azt mondotta, hogy a választáso­kat „kellő időben" fogják kiírni bizonyára az agráriusokra nézve alkalmas időpontra gon­dolt. Figyelembe kell azt is venni — érvel a nemzeti -.szocialista lap — hogy a cseh nép­1 Pannónia Szálló Budapest Vili., Rákóczi-ut 5. Elsőrangú szállő. Az előkelő családok régi. jó- himevii találkozóhelye a főváros központjában, A legmodernebb felszerelés és minden kénye lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. Mérsékelt árak. párt vezető politikusai sokkal közelebb áll­nak az agráriusokhoz, mint a szocialistákhoz, még ha itt-ott kacérkodnak is az agráriusok nélküli kormány gondolatával. A szociáldemokratáknak eszükbe sem jut, hogy ellenzékbe menjenek és nem engedik magukat kiszorítani a kormányból. A szocialisták általában meg vannak győződ­ve arról, hogy a polgári po^uausok a közsé­gi választásokat illetőleg csaladni fognak — fejezi be a Lidové Noviny. A Národni Politika a szlovák sajtó vissz- hangjából arra következtet, hogy Szlovenszkón biztosra veszik a kormány rekonstrukcióját s nem tartják kizártnak azt sem, hogy egy kompaktabb többség alakul, A Národni Politi­ka hangulatot csinál amellett, hogy a szlovák néppártot is bevegyék a kormányba. „Létezik egy csehszlovák állam, ahol a legnagyobb szlovák párt nincs a kormányban képviselve, ezt a szlovákok kissé furcsának találják" —- írja a lap. — Ezért nincs kizárva, hogy ősszel a szlovák néppár­tot is felveszik a kormányba. Ez a sajtópolémia arra mutat, hogy a kor­mánypártok berkeiben a közeledő községi vá­lasztásokra való tekintettel egyre nő az egy­más iránti kölcsönös bizalmatlanság. A kor­mánypártok féltékenyek egymásra és mind­egyik tart attól, hogy impruduktiv poltikájuk következtében a községi választásoknál lénye­gesebb erőeltolódások fognak bekövetkezni. Ezért ócsárolják a koalíciót és ezért penget­nek ellenzéki h-urokat, elszeretnék feledtetni a választókkal a koalíciós rezsim két éves semmitevését és költekezéseit. Péter Mihály püspök nyilatkozata Rimaszombat, julius 18. Csak most esett ér­tésemre, hogy a Lidové Noviny f. évi juniusn 14-iki száma és utána más csehszlovák ujsá^ is tárgyalta az én püspöki körutamat, melyet az abaujtornai egyházmegyében végeztem & támadó hagulat-ukban azt a merész állítási kockáztatják meg, hogy én ez egyházmegyé­ben nemcsak magyar, de szlovák református egyházközségekben is járva, az eklézsiák szlo­vák nemzetiségét abszolúte figyelembe nem vettem. Vegyék azért tudomásul a Lidové No­viny és társai, hogy én az abaujtornai egy­házmegyében tett püspöki körutamon, bár az egyházmegyét bejártam, egytlenegy szlovák egyházban sem voltam. Hivatalos ref. egyhá­zunknak semmi tudomása nincs arról, h"-7 az abaujtornai református .egyházmegyében ; ik egyetlen szlovák ref. gyülekezet is volna. Az 1928. Pozsonyban tartott zsinat megállapította, hogy melyek a szlovák ref egyházak és 12 anyuegyházat talált, ezeket besorozta a szlo­vák egyházmegyébe, de ezek közül egyetlen­egy sincs Abaujtornában, hanem mind a ti­zenkettő részint Zemplénben, részint Ungban található. Ezekből logikusan következik, hogy Abaujtornáhan nem járhattam szlovák gyü­lekezetekben. Mondják ugyan, hogy a most nemrég tartott népszámlálás az abaujtornai egyházmegyében sok magyar kálvinistát irt be szlováknak, de ón ezt -nem tartozom tudni és figyelembe venni azért sem, mert abaujtor­nai híveim mindenütt hangoztatták magyar nemzetiségüket, mindenütt magyar nyelven üdvölzöltek és istentiszteletüket is magyar nyelven végzik. Én ugyan tudom, hogy bizo­nyos körökben, melyeknek az egyház ügyei­be semmi beleszólási joguk nincsen, igen élénk -egy olyan törekvés, mely némely, ugyan magyar, de a népszámláláskor szlováknak nyilvánított gyülekezetünket a szlovák egyház­megyébe kívánná bekebelezni, azonban ez már igazán népünkön fordul meg, mert az ugyanazon zsinati törvény azt is kimondja, hogy a hovatartozás ügyében megejtendő nép­szavazást teljesen pártatlanul kell majd meg­ejteni és a visszaélés ellen büntető szankciók is vannak. A Lidové Noviny és társai azért engemet ne oktassanak, mert én úgy magyar, mint azon szlovák híveimmel szemben, aki­ket Isten segítségével jövőben kívánok Zemplénben s Ungban meglátogatni, tudom a kötelességemet. A Lidové Noviny és társai ne avatkozzanak fogadatlan prókátorként református egyházunk belső ügyeibe. Rimaszombat, julius 16. Péter Mihály református püspök. Porig égett Vázsec 541 háza Kétezer ember jutott koldusbotra — 8 sebesült, számos gyermek eltűnt a iáimból — 581 házból csak 41 maradt épen — A kár 15 millió korona Polgári koalícióra törekszik az agrárpárt? A Lidové Noviny értesülése szerint az agrárok a szocialis­tákat ki akarják szorítani a kormányból

Next

/
Thumbnails
Contents