Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-18 / 161. (2678.) szám
2 <PI^6M-MAG^AR-FflKI>AP 1931 julius 18, aztyiabal látásra jutva összefognak érdekeik védelmé r'©. Hogy milyen nehézségeket kell a mezőgazdasági termelés útijából elhárítani, azt a búza termelési költségeinek a különböző államokban való összehasonlítása mutatja meg. Természetes, hogy országos viszonylatban megállaipitott termelési kiolts egeket akarunk összehasonlítani, mert az egy év vagy egy vidék termelési költsége soha sem lehet mérvadó. Az Egyesült Államokban a különböző államok búzatermelésének önköltségi átlaga a „Yearbook oí Agrioulture“ szerint az utóbbi években a kővetkezőképpen alakult: Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a legjobb talajoktól eltekintve, bizonyos kategóriákban a termelési költségek óriási mértékben emelkedtek, de egyszersmind megmagyarázzák a német mezőgazdaság súlyos bajait. Sdhweizban a termelési költségek index száma 1914—19-ig 125, míg 1920-ban 190. Németalföldön 1920—21-ben a termelési költségek 235-ön álltak, amely százszázalékos arányszám 1910-hez viszonyítva 1924—25-ben 171-re csői:kent. Éppenséggel meglepőek Postoos Steu'an zágrábi egyetemi tanárnak a búzatermelésre vonatkozó költségei, melyeket Eszék környékén állapított meg. Ezek szerint egy hektár1 búza termelési költsége 5434 dinár, amelyből melléktermékek nélkül 18 q termésre 5094 dinár jut. így egy q búza termelési költsége 283 dinár, mig eladási ára 1929-ben 230 dinár volt, vagyis a gazdák állítólag még erre az árra is ráfizettek. Romániában az 1930. évben egy hold búza termelési költségét 620 csebkoronára számították ki, a hozamértéket 550 koronára teszik. Árpánál a termelési költség 580. az eladási ár 320, tengerinél a termelési költség 525, az eladási ár 360 korona. Az évi kamat 20%. Magyarországon az QMGE szerint 1902-ben a búza termelési költsége hektáronként 105 o. é. korona, 1913-ban 110 korona, 1928-ban 156 korona, vagyis 1902-höz viszonyítva 53%, 1913-hoz viszonyítva 30%. Ezzel szemben a búza ára 1902-ben 16.74 osztrák értékű korona, 1913-ban 22.19 osztrák értékű korona és 1928-ban 23.94 pengő, vagyis 141 csehkorona volt. Az árak összehasonlításánál nem szabad megfeledkeznünk az arany circa 40 százalékos értékcsökkenéséről. A termelési költségek egymagákban még nem adnak helyes képet a mezőgazdaság jövedelmezőségéről. Az értékesítési lehetőségek a világpiac alakulásától függnek, ezeknek az adatoknak a vizsgálata pedig azt bizonyltja, hogy a mi szempontunkból is legfontosabb mezőgazdasági terménynek, — melyet sok helyütt még a gazdálkodás értékmérőjének kell tekinteni, t. i. a búza termelésének jövedelmezőségét hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy a búza ára .többnyire alacsonyabb, mint a többi mező- gazdasági terméké és aránylag lényegesen olcsóbb mint az iparcikkek ára. Magyarországon IS | Ilii á 8 II I *|Í|-S 1926 112 107.4 137.5 31.1 1927 113 122.4 139.7 17.3 1.928 107 127.8 138.3 10.5 1930 XII. - 84.1 114.7 30.6 Alapul az index szám kiszámításánál az 1909—13 évi árak — 100 Vétettek. Az árakban mutatkozó diszparitás következménye, hogy a gazda helyzete állandóan romlott. Az Egyesült Államokban 1913-hoz viszonyítva a gazdasági termékek index száma 1919-ben 230.8. az élelmiszereké 1920-ban 219.7, a létfenntartás 203, ami 1926-ban 142.2, 152.9 és 166-ig esik vissza. A búza index száma, különösen 1920—27 óta az egyéb gazdasági termékek és élelmiszerek mögött marad, viszont az iparcikkek ára emelkedik. S ha ezt az ipari bérek emelésével, valamint az üzemanyagok és adó emelésével meg is magyarázhatjuk, a gazda szempontjából a mérleg változatlanul kedvezőtlen. Németországban 1 I fi it I j| ce S fű — w. & j! 1913 100 100.0 100.0 - 100.0 1929 119 130.2 157.4 27.2 153.8 Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a létfenntartás költségei sokkal jobban emelkedtek, mint a mezőgazdasági termékek árai. 1929-ben 1913-hoz viszonyítva 53.8 százalékkal. Vagyis a megélhetést nemcsak a mezőgazdasági. termékek drágították. Kanadában a kép a következő : 1914-ben 182.1 141.2 103- 1 1928-ban 119.4 119.6 158 A búza termelési költségeinek és eladási árának összehasonlítása a legalkalmasabb a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének vizsgálatára, mert annak ára függ legjobban a világpiac alakulásától. A fentebb közölt számok azt mutatják, hogy a termelési költségek a kanadai bus- helenkénti 50 oentiől, vagyis q-ként ciTca 60 koronától, Csehszlovákiában 120 koronára, Magyarországon 141 koronára és Ausztriában 41.5 schillingre becsült önköltség közötti különbözeiét kellene áthidalni, hogy a drágábban termelő középeurópai államok mezőgazdaságának jövedelmezőségét biztosítani lehessen. gát Németországai és az egész sajtó ünnepli Laval nagy diplomáciai győzelmét, aki elkerülte Henderson berlini utjának közvetítő jelentőségét és elérte a német miniszterek azonnali párisi útját. A hadügyminiszter ellenvetései A szocialista Populaire híradása szerint Laval kormánya nem volt egészen egységes ebben a kérdésben. Tardieu földművelésügyi miniszter, elsősorban azonban Maginot hadügyminiszter a tegnapi minisztertanácson megopponálta a szanálási tervet. Amikor azonban Laval nagy elhatározottsággal figyelmeztette őket arra, hogy a szanálási akció a legjobb alkalom a Locarno óta mindinkább elhailvá- nyodott morális megértés munkájának előmozdítására, akkor ellenvetéseikkel felhagytak. Abszolút köitsSnösség Azt sem titkolják azonban, hogy a francia tervnek nyilvánosságrahozása a tárgyalások megkezdése előtt a német miniszterek pozícióját nem nagyon fogja megkönnyiteni, de rámutatnak arra is, hogy Párisban tényleg a legmesszebbmenőbb engedékenységre készek. Ez már abból is kitüLondon, julius 17. Az egész angol reggeli sajtó a helyzet teljes megváltozását látja, bár a lehetséges komplikációk némi tartózkodást írnak elő. A Daily Héráid szerint csaknem egy csapásra megváltozott a helyzet. Már Henderson párisi látogatása után is bizonyos könnyeb- bedés mutatkozott. Franciaországot sikerült arra a belátásra • bírni, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem bocsátkoznak politikai üzletbe azon alkalomból, hogy Németországot ínségéből kisegítsék. Különösen az amerikaiak ellenszegültek elhatározottan minden olyan tendenciának, hogy ebbe a kérdésbe politikai ügyeket keverjenek. Ezért a londoni konferencia kizárólag praktikus célokra fog szorítkozni és azokat az utakat fogja megtárgyalni, amelyeken Németországot megsegíteni lehet. .fiz nem egyszerű probléma. Franciaország a hosszú lejáratú kölcsön biztosítására egyéb biz- toaitékokat is kíván, mint a német kormány garanciáját. Biztonságképpen a vámok zálogjogát követeli és kétséges, hogy Németország elfogad-e egy olyan egyezményt, amely öt a mandzsuk Kínájának és Abdül ílninid Törökország;! rmk -:zinvonalúra süllyeszténé. Egész bizonyon, boyy Nátnetorszdf/ nem, megy bele olyan rendszabályokba, amelyek nik, hogy a terv politikai részét az abszolút kölcsönösség alapján kívánják megoldani, tehát nem arról van szó, hogy Németországot bármi formában megalázzák. A berlini sejtő tartózkodó Berlin, julius 17. A berlini sajtó élénken tárgyalja a kancellárnak és a külügyminiszternek párisi útját. A jobboldali ellenzék lapjai visszautasító álláspontjukon kitartanak és a Deutsche All- gemeine Zeitung sem hisz a párisi tárgyalások eredményében. A lap a londoni és párisi jelentéseket, bármi kedvezően is hangozzanak, abszolút szkepszissel tekinti. Amíg a Deutsche Tageszeitung szerint Franciaország nagy csapást készít elő a német revíziós mozgalom ellen, a Berliner Lokálanzeiger úgy véli, hogy a francia politikai kívánságok talán nem lépnek föl követelések alakjában. A Germania. is elismeri, hogy a francia—német tárgyalás újból való fölvétele kevésbé kedvező auspiciumok jegyében áll. Ha ez a megbeszélés azokban a keretekben fosf lefolyni, amelyeket a francia kormány a párisi kamarában vetett föl, akkor ez a kerülőút haszon nélkül való volna és London sem ígér sokat. A Berliner Tageblatt arra utal, hogy nem lehet számifani a politikai nehézségek hirtelen leküzdésével. v tdszerződéseit kívül álló tényezők ellenőrzése alá vetik. Anglia amellett a tény mellett sem mehet el, hogy a német vámtarifák bármilyen leszállítása nagyon nehéz, sőt talán teljesen lehetetlen is. A politikai kérdések feletti vita a párisi megbeszélésekre korlátozódik. Ha ott sikerül megegyezést létrehozni, úgy minden rendben tan. Ha megegyezés nem jön létre, a londoni konferencia kilátásai reménytelenek. Az egyezség lehetősége azonban megvan. Franciaország hajlandónak látszik arra — Írja a New Croüiöle, — hogy részt vegyen a kölcsönben és felismeri, hogy a kölcsön csak úgy képzelhető el, ha általános politikai megél éredetlség kiséri. A francia és német miniszterek tanácskozását a lap jelentős előrehaladásnak tartja. A Vimes szerint a német- frnneia tárgyalások alkalmával Németország talán is >/.nek fog mutatkozni arra, hogy a további páncélosok építéséről lemondjon, de ezt mmi mint pénzügyi terméflzettl kérdést fogja fel, hanem mint az általános leszerelés korlátozásának messzeható problémáját kívánja megvitatni. A londoni kofnrencia a leszerelés kérdését is érinteni fogja, ennek következtében nup- ról-napra világosabbá válik, hogy a többi nemzetközi problémák megoldását is a hitelek kérdésének kikapcsolásával kell rendezni, ha az európai helyzetet stabilizálni akarják. A Times is megállapítja, hogy a feszültség enyhülőben van. A németországi helyzetre vonatkozólag pedig azt írja, hogy a kormány szükségintézkedései megakadályozták a bankok elleni ostromot. Fejtegetéseit azzal zárja, hogy egyetlen olyan megoldás sem lehet kielégítő, amely lehetővé teszi az utóbbi betek eseményeinek megismétlődését. Amerika érdeklődése Newyork, julius 17. Az a tény, hogy az amerikai kormány a londoni konferencián a legmagasabbrangu két kormánytaggal képviselteti magát, Washington politikai köreiben nagy meglepetést keltett, mert ellene szól az állam-departement eddigi nyilatkozatainak és ellentétben áll Amerika eddigi tradicionális európai politikájával szemben is. Amint hivatalosan kijelentik, az amerikai kormány érdeklődését csupán a jelenlegi szükséghelyzet problémáira fordítja. Elsősorban tehát a Németország megsegítésére irányuló gazdasági terv formulázása a főfeladat, azután a német—francia ellentétek kiegyenlítése. Az amerikai delegátusoknak nem adtak kötött marsrutát. Hoöver azonban igen nagy jelentőséget tulajdonit a konferenciának. Rendkívüli alkalmát látja az államférfiak magántárgyalásainak. Azt a reményét is kifejezi, hogy a jelenlegi pillanat 1918 óta a legalkalmasabb lélektani időpont a megegyezés politikájának fölvetésére. Stimson kétségtelenül szóba hozza Londonban a fegyverkezések korlátozásának problémáját és ebben az összefüggésben nem fog visszariadni attól, hogy az adóssági és repará- clós problémát is bele ne dobja a vitába. Hoover politikai ellenfelei, akiknek a moratórium meglepő konzekvenciái igen kapóra jöttek, már most azt hirdetik, hogy Hoover Európát segiti é6 az Egyesült Államokat sorsára hagyja. Hóover felelete kritikusainak ez: Európa megnyugvása jelenti Amerika gazdasági egészségét is. A döntő éjszaka London, julius 17. A német miniszterek párisi meghívásának és a londoni konferencia egybehtvásAöak lörlénolét a Daily Tele graph részletesen megírja. A nehézségek szerdán éjjel olyan súlyosaknak látszottak, hogy MacDonald elhatározta a konferencia azonnali egybehivásáí. Éjfélkor Laval telefonon tárgyalt az angol miniszterelnökkel. Laval magatartása kezdetben rónak odó volt, később azonban beleegyezett MacDonald kívánságába, de azt a feltételt Állította, hogy a londoni konferencia létrejötte előtt a német minisztereknek Párisban kell tárgralniok. Von Hoesch párisi német köretet éjjel egy órakoT valósággal ágyából húzták ki és tájékoztatták a helyzetről. Hoesoh hosz- szu telefonbeszélgetést folytatott Berlinnel. A német miniszterek végül beleegyeztek a párisi útba, csupán azt a feltételt kötötték ki, hogy Henderson maradjon Párisban. A lap következőképp foglalja össze ítéletét: A helyzet még komoly, szerdán azonban kritikus volt. Az angol kormány elhatározása teljes fordulatot hozott. Az Angol Bank is tevékeny részt vett az atmoszféra megtisztításában. A londoni bankrészlet fenntartása kifejezésre juttatta azt a törekvést, hogy az Angol Bank minden követelménynek meg tud felelni, ami a német válságból felmerülhet. A tőke menekülése ellen Berlin, julius 17. A német kormány valószínűleg még pénteken újabb sziikség- rendeletet ad ki. amellyel a töke menekülését akarja megfékezni. A rendelet legfontosabb határozata az összes devizák bejelentésének kötelezettsége lesz. A béreknek és fizetéseknek tegnapi kifizetése egész Németországban zavar nélkül ment. végbe. A még meglevő technikai nehézségeket. péntekre már legyőzték. Mintegy 600 millió márka került kifizetésre. Lengyel-ukrán kiegyezés! Varsó, július 17. A lengyelországi ukrán kisebbség vezetője, Lewíckl, julius 10. óta vizsgálati fogságban ül. Az utóbbi napok folyamán lembergi börtoucellájából a lengyel belügyminiszter képviselőivel tárgyalásokat folytatott s ezeknek a tárgyalásoknak eredményeképpen tegnap szabadon bocsátották. Azok a hírek, amelyek a lengyel-ukrán megegyezés kísérletére vonatkoznak, ezáltal uj tápot nyertek. Küszöbön áll Lemberg uj vojvodájának kinevezése, aki azután ezeket a tárgyalásokat a varsói központi tényezők kívánságai szerint fogja vezetni. Az angolszászok mindenfajta ellenőrzés ellen p e c b u s h e1 cent 1923-íban 1924-íben 1925-ben 1926-ban 1927-ben 1928-bam 124 122 132 112 118 124 Egy amerikai bush-el 35.238 liter, az angol bushel 36.36 liter. Beikman & Sering szerint egy kansaasi farm busbelenkéntí termelési költsége 37 fillér, Seewell Read szerint a« Egyesült Államok nyugati részén a búza termelési költség 84 cent. az 1930. évi magyar világtermelés ielentés szerint az Egyesült Államokban az önköltség 40—167 cent, miig Kanadáiban 50 centet tett ki. Németországban az úgynevezett „Enquette Aussohiuss" külön-külön állapította meg a termelési költségeket a különbözp országrészekben, a különféle talajok és birtoknagyság szerint. Az „Enquett.© Ausscbuss" megállapítása szerint: Kelet-Németországban Ha 1912—14 1924—26 emelkedés % jó talaj “ 200-400 402 407 1.25 jó tatai 400-on felül 304 402 32.25 közép talaj 100—400 382 459 20.00 közép talaj 400-on felül 302 368 22.00 gyenge talaj 200-on félül 260 339 30.50 Kelet- Nyugat- és Délnémetországban: ( 20—100 -466 548 17.50 jó és közép talaj ( 100—200 491 576 17.25 ( 200-on felül 403 542 34.50
