Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-16 / 159. (2676.) szám
fflai Julim 16, esiittfrtSJt. <MíSGSI-MAGÍSR5IW!P 11 K52MÍAZI>AS'A<^ A racionalizálási mozgalom mérlege G&nJ, julius 15. A ganxlasági élet napról- napra újabb megoldandó feladat elé állítja a gazdaságpolitikust. A tudomány csak bizonygk; késéssel sorozza be az élet jelenségeit elvolj^V kategóriáinak sorába és igy a tudomány által kitermelt eredményeket a gyors cselekvésre váró gyakorlati élet nem tudja mindig hasznosítani. Ezt a hiányt pótolják a nemzetközi gazdasági kongresszusok és konferenciák, amelyeken különböző nemzetek delegátusai kicserélik tapasztalataikat. A módszer tehát nem az, hogy ideális irányokat jelölünk ki, amelyek irányába akarjuk terelni a gazdasági élet fejlődését, hanem összehasonlítjuk az eddigi fejlődés eredményeit és ezekből kivá- lasatjnk a legjobbat. , Ezeknek a genfi megbeszéléseknek egyik legfontosabbik eszmeköre éppen ebben ;az utóbb vázolt irányban haladt. Az északamerikai Egyesült Államokban, Angliában és Németországban az utóbbi években ugyanis igen szép eredményeket mutattak fel az u. n. üzemi tapasztalatok kicserélésére alakult csoportok. Azok a vállalatok, amelyoK felismerik az üzemi tapasztalatok kicserélésiének fontosságát vezető szakembereiket kuk; tanácskozásra küldik ki, hol megbeszélik a vállalatokat egyaránt érdeklő kérdéseket. Ezeknél az eszmecseréknél a tagvállalatok száma rendszerint 10—15 között ingadozik. Megtörténik, hogy a tagvállalatok gazdasági versenyben állanak egymással, de legcélszerűbb, ha nem versenyző vállalatok alakítanak ilyen szervezeteket, mert ezáltal a versenyző vállalatok féltékenységéből előnytelen hatások teljes egészükben kikapcsolhatok. Viszont azért igen egészséges, ha az egyes vállalatok között bizonyos rokonság fennáll. így például igen szép eredményeket mutatott fel az a német szervezet, amely különböző szerszámgépgyártó vállalat között hozott 'Létre ilyen együttműködést. Ennek az üzemi tapasztalatok kicserélésére alakult csoportnak tagjai jóllehet, mind szerszámgép gyártással foglalkoznak, mégis a szervezetnek minden tagja más szerszámgép gyártására rendezkedett be. így például az egyik gyár csak vas-esztergapadokat, a másik köszörülő gépeket, a harmadik gőzkalapácsokat stb. gyárt. De mik is azok a problémák, amelyeknek megvitatására egy Ilyen szervezet leginkább vállalkozhatik? Természetesen erre a kérdésre kimerítő választ adni nem lehet, de néhány példa mégis megjelöli azt az irányt, amelyben ez a munka leginkább elvégezhető. Felvethehető például a kérdés, hogy mi a célszerű, ha a beérkezett árukat a számlák alapján ellenőrizzük, vagy ha összesítette kimutatások segítségével fogunk ehhez a munkához. Megvizsgálhatjuk, hogy egy jól szervezett raktárban mennyi és milyen képzettségű ember alkalmazása kívánatos. Igen gyakran a gyár területén belül levő szállítási módszerek képezhetik a közös kritika tárgyát. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a legképzettebb szakember is saját üzemében annyira hozzászokott bizonyos hibákhoz, hogy szinte képtelen azokra rájönni. Természetesen az itt érintett problémákon kivül se szeri, se száma azoknak a kérdéseknek, amelyek ilyen vizsgálatok alkalmával ellenőrzés alá vonhatók. Bérfizetési rendszerek, világitás, reklám, hérstatísztika, tűz elleni védelem, űrlapok szabványosítása, munkásszabadságok kérdése, mind alkalmas anyagot szolgálhat egy ilyen irányú vizsgálathoz. Az egész munkálatnak kell, hogy bizonyos bizalmas jellege legyen. Természetesen mindazokat a kérdéseket, amelyek a gyártási titkokra vonatkoznak, lehetőleg ki kell kapcsolni. Éppen ezért kell ezeket a csoportokat úgy megalkotni, hogy' ne legyenek bennük olyan tagok, amelyek kifejezett versenyben állanak egymással. Van tudomásunk ugyan olyan szervezetekről is, amelyek a beszerzéssel, illetve értékesítéssel kapcsolatban egészen a kartelszerü tevékenységgel érintkező feladatkört látnak el. Ezeket az üzemi tapasztalatok kicserélésére alakult csoportokat természetesen azonos vállalatok szokták létrehozni. Ezek az alakulatok mindazonáltal mégsem kartelek. Lehet ugyanis tanulmányozni a közös bevásárlást anélkül is, hogy az ember közösen vásárolna be. Ezeknek az üzemi tapasztalatok kicserélésére alakult, bizottságoknak működésén kivid megvitatásra került n racionalizálási mozgalom mérlegének aktív ős passzív oldala egyaránt. A kongresszus megnyitó ülésén A. Thomas a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója lendületes szavakkal újból hitvallást tett a racionalizálás mellett. A munkásság szempont jából is kívánatosnak tartja a racionalizálást és óva intett -attól, hogy a gazdasági krízis bői származó bajokat a racionalizálás számlájára írjuk. Böhler, a zürichi műegyetem tanára hangoztatta, hogy a racionalizálás feltétlenül a haladásnak irányában fekszik. De vftzont bármilyen irányban fekvő emberi haladásnak elkerülhetetlen, hogy ne legyen árnyoldala is. Itt a probléma nem is az, hogy az elkerülhetetlenül jelentkező hátrányok felett siránkozzunk, hanem hogy gondoskodjunk arról, miként lehet ezeket a hátrányokat szociális szempontból legigazságosabban megosztani. A konferencia részletesen foglalkozott a racionalizálás tulhajtásából származó hátrányokkal és különösen érdekes vita alakult ki a körül a kérdés körül, hogy a rosszul felismert racionalizálási szempontok nem eléggé gondos szem előtt tartása mennyire rontotta le a racionalizálás gazdasági mérlegét. A konferencia által nagy szótöbbséggel fogadott határozati javaslat szerint a nagy gazdasági világválságért csak másodsorban felelősek a gazdasági tényezők, mert ezért elsősorban a politikai és szociális egyenetlenségeket kell felelőssé tenni. A konferencia a racionalizálás nagy feladatát abban látja, hogy éppen a racionalizálás eszközeivel a szétosztást biztosabbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegye és hogy olcsóbb termelés révén a fogyasztást növelje. A racionális munkaszervezés és a gépiesités elveinek alkalmazása révén az embert fel lehet szabadítani a fizikai munka nyűgétől és az egészségügyi és szellemi szükségletek figyelembevételével az emberiséget egy szajib élet felé lehet vezetni. A konferencia rámutatott arra is, hogy a gazdasági élet a nemzetközi kartelek kialakulása felé halad és állítja, hogy egészségesebb lesz ez a gazdasági állapot annál, mint amikor a vámtarifák háborúja dúl a világon. Sokszor a kisebb termelő egyedek egy ilyen kartelrendszerben kénytelenek megelégedni kisebb termelési kvótával, hiszen be kell lát niok, hogy egy szervezetlen gazdasági állapotban a gazdasági krízisek elsősorban ezeknek a kis termelő egyedeknek az életet követelik. Végezetül igen bölcsen mutatott rá a konferencia arra, hogy a racionalizálás nem egy uj találmány, amelynek alklamazása, illetve léte, vagy nemléte felett határozni lehet. A racionalizálás eszméje évezredek óta él az emberi lelkekben, az utolsó évtizedekben mindössze az történt, hogy ez az eszme öntudatossá vált és — nyugodtan mondhatjuk — divatossá lett. Reméljük, hogy a gazdasági életnek ezekben a válságos óriában ez az eszme ne-m fogja divatját múlni és tovább fogja fűteni a lelkeket legalább addig, amíg gazdasági életünk a gyógyulás útjára lép. A Lidové Noviny hamis termésbecslése Alsócsallóköz, julius 15. (Saját todósitónkitól.) A napokban a brünni Lidové .Noviny az átlagos termésbecsléseiket közölte és akii ezt olvasta, az meggyőződhetett arról, hogy a tud'ásító fantasztikus számokkal dolgozik. A tudósító elismeri ugyan, hogy az aratás eredménye gyengébb a tavalyinál, de azért a búza és rozs átlagos termése kataszteri holdanként 7—8 métermázsa. Az árpából valamire! iobb termés várható: 12 q. Ez a túr teljesen alaptalan és csakis arra alkalmas, hogy félrevezesse a közvéleményt, de egyúttal felbátorítsa az adóprésnél ülőket, hogy a préseli lehet egyet csavarni. A valóság ellenben egészen más. Egyiik csallóközi faluban hivatalos kárbecslő bizottság járta végig az egyik csallóközi falunak határát, amely 6457 kataszteri holdat tesz ki és a következő eredményt találta: 50% kár van 754 kai. hold. 60% „ „ '04 „ ,, 70% „ „ 400 „ „ 80% ,, o83 „ ,, 100% „ „ , 1521 „ „ Nem termőföld: mocsár, árok stb. 500 „ „ összesen 3472 kát. hold. tehát több. mint az egész határnak fele. Hot terein tehát az áltagos 7—8 niétermázsa? Azonban ez nemcsak a kisgazdák földjein van igy, az időn az uradalmak és nagybirtokok sem kivételek: a hivatalos megállapítás szerint az egyik nagybirtokból 349 kát. holdból 202 kát. hold, a másik uradalomnak 830 kot. hold földjéből 234 hold földje üres. Ezen a földön répavetés volt. és a tuiajdonous- hogy répáját megmentse és a föld üresen ne maradjon, 27.000 koronát adott ki vetőmagra és a hozzával ennél sokkal nagyobb értékű földmunkát. Hogy azonban egész világosan lássa a L. N. helytelen információját: az ennek a községnek határában levő 1167 kát. hold, mely a telepesek mi veiébe alatt áll: 287 kát. hold teljesen üres. Az üresen maradt föld azonban azt jeleníti, hogy a gazda azt k iszárí t ott a és bevetette, harmadszor is felszántotta és bevetette és minden munkája és vetőmagja kárbaveszett. A cséplések megindultak és az uradalmaikban ezek eredményei a következők: a rúzs 3.60 q., a másik amin fagazdaságban a búza a legjobb tábláról 4 q-t adott. És hol van ettől a kisgazda eredménye? A kisgazda-földeken, ahol nincsen mély szántás, műtrágya, a termés alig adja vissza a vetőmagot. És hogy milyen kenyénmag termett, az siratom. Az árpa 12 mázsás termése a holdban van. ilyen az egész déli miagyar, sávon nincsen. Áz árpa- vetést sok helyen csak április elején lehetett megkezdeni és julius 10-én az már keresztekben volt. Esőt május óta nem kapott a Csallóköz és igen jó lesz ha az árpát érmés 12 q. helyett 2—3 q-t hoz. Most már azt is tudjuk, hogy nemcsak a Csallóközben van igy. hanem az egész Mátyusföldön. Katasztrófába fűlt az idei termés. Aki erről azt Írja, hogy gyenge, közepes, az merészen kanyarodik el az igazságtól és kárt okoz a kárvallottaknak, most pedig kárvallott az egész csallóközi magyarság és Csehszlovákia gabonarezervoárja az idén üresen maradt. Segítségre van szükség, mert igen sóik faluiban már a nyáron elfogy a kenyér. Termésjelentés RuszinszkóbóT. Beregszászról je- jeíentik: Ruezimszkóbnn az aratás vége felé közeledik, sőt e héten iít-oft miár csépelnek is. Az eredmény, minit előrelátható volt, nagyon szomorú, különösen őszi búzában és rozsban. Most látszik meg, hogy mennyi kárt okozott a búzában az ismeretlen féreg, mely a kalászokat támadta meg május végén. Őszi búzában legfeljebb bárom métermázsa, rozsban 2—4 méter mázsa termés várható holdanként. A búza minősége n tavalyinál jobb, a rozsé is, de azért sok a szorult szemű a hirtelen meleg miatt. Vannak olyan falvak is, ahol még a vetőmag is alig termett meg. Ilyenek például Sárosoroszi, Beme, az egész régi Ungmegye. a régi Ugocsa- és Szatmármegye. A híres búzát termelő Palád községben ezidén alig terem meg a vetőmag. A tavaszi aík közül a zab és árpa közepes, a tengeri és burgonya szép termést ígér. A burgonyának eső kellene. Széna kevés van. A szőlő szépen fejlett, közepes termést ígér. Alma, körte szép szilva kevés van. A Steuerschutz — Adóvédelem — 13. száma most jelent meg. A lap gazdag tartalmából kiemeljük ezeket a közleményeket: A birodalmi német vagyonadó és a birodalmi német vállalatok belföldi üzemei. — Az államnak és önkormányzati testületeknek teljesített szállítások forgalmi adója. Házbéradó kivetés és a bérérték túladóztatásának elkerülése. — A prágai közigazgetási bíróság' legújabb adó- és álletékügyi döntvényei. — A gyáripari üzemiek mérlegeinek felülvizsgálása. — Csehszlovákiai gazdasági levél. — Vegyes.. — Mutatványszámot díjtalanul küld a ‘lap kiadója. -Stiepel testvérek kiadó cég, ReichenlbergJavult a prágai értéktőzsde Prága, julius 15. Kis üzlet mellett barátságos hangulat uralkodott. A tőzsde nyugodtan ítéli meg a német belpolitikai helyzetet és azt hiszi, högy Németország a nehézségeket át fogja hidalni. A spekuláció vásárlásaira és a konitermin fedezeteire viszonylagosan kis kínálat mellett a kereslet javult, úgy hogy az árfolyamok némileg emelkedtek. Cseh Morva 75, Berg és Hütten 45, Königshoffer 30, Nordbahn és Északeseh Szén 20, Skoda 21, Aussigi Vegyi, Prágai Vas, Pozsonyi Kábel és Krizsik 10, Poldi 9, Solo 8, Nyugatcseh Szén 5 koronával javult. A gyengülések jelentéktelenek voltak, csak Nemzeti Bank vesztett 50 koronát. A beruházási piacon nagyjában változatlan a helyzet.-j- A prágai devizapiacon nagyobb változás nem történt, aranymárka és pengő nem lett jegyezve. Egyébként nyugodt volt az irányzat. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Az ár- lyamirányzat nem volt egységes, az arbitrázs- forgalom jelentéktelen volt és csak Becsre és Prágára szorítkozott. Néhány bankrészvény gyengült, ezzel szemben néhány ipari részvény javult és az eltolódások lényegtelenek maradtak.-f- Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Aussig íoko 88.25—89.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, a készárupiacon az irányzat kenyérmagvakban üzletiden volt, a forgalom nem alakult ki, tengeri 10 fillérrel magasabban zárult, egyéb származású áru 14.30, uj zab szilárd, szeptemberi szállításra 19.75—19.20 pengő, takarmányárpa uj kereslet ára 15.75—16.25 pengő.-j- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 250—251, rozs 185— 190, zab ' 160—166, búzaliszt 30.75—36.75, rozsliszt 26.75—29.50, buzakorpa 12-50—-12-75, rozskorpa 11.25—11.50, Viktória borsó 26— 31, repcepogácsa 9-75—9.80, szárazszelet 7.5 -7.7. PRÁGÁI M a G Y A RH 1 R L A P Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. — Szlovenszkói szerkesztő Telléry Gyula. — Riusxintszköi szt-rlo-sztő Rácz Pál. — irodalmi főmunkatárs Sziklay Ferenc dr., Kassa, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, L, L)öbrentei-tér 9. Telefon: Aut. 559—49. Érdekes olvasmányok: Paul Reboux: Madame Du- barry szerelmi története Ke 8.10 Marcsiié Tinayre: Madame Pompadour szerelmi élete Ke 7.20 Portó 3.— utánvétnél 5.— Ke Kaphatók a Prágai Magyar Hírlap könyvosztályában Prága II, Panská 12 III. Az utóbbi idők legnagyobb könyvsikere! TYTAYNA Utazás a szeretőm körűi A mai leány szerelmi problémái. Ara vászonkötésben Kő 19.50 Kapható a Prágai Magyar Hírlap könyvosztályában Prága II, Panská 12 III Portó 3.— Utánvétnél 5.— Ke. A prágai teáidé devizajegyzései: jiuil&ufi 15 juil'ius 14 Hív. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam . '360.50 1364-50 360.— i364.— 2 Berlin ..... —.— ——-— —•— 1 Zürich ........ 656.— 058.— S55.70 S57.7J 2 Os lo.......... 901.75 904.75 902.50 905.50'; 4 Kop enhngen 901.37' 004.37 J 901-87 : 904.87 3 3.50 Daniig........ 656.— 659.— 056.— 659.—" 6 Stockholm . 902-62' 905.625 903-45 906.45 3 Mailand .... 176.225 177.025 176-22 177-02 5-50 Paris ............... 132.20, 132.60 132.18 132-58 l Lo ndon .... 163.73 64.33 163.74 ,64.34 2-50 New York.. 33.7137 33-8137 33.71 37 33.813 1-50 Brüssei .... 470.275 471.475 469-65 470-85 2.50 Madrid .... 319.— '21.— 325.— 327.—. 6-50 Belgrad .... 59.475 59.725 59-485 59.73 > 5.50 Soiia 24.3^ 24.4'- 24.35 24-45 8.50 Wien........... 472.75 474.25 472-75 474.25 7-50 War schau .. 375-875 377-875 376.— °78. 7.o3 Budapest .. —.— —-— ~• „~* . * BuenosAires 062.— 1068-— 077-— lf|3.— 6 Helsingfors . 84-73 85-13 §4.73 rfiHn* 5 Riga............ 649-50 652.50 G4»-50 652.50*- o Riód. Janeiro 274*— -76*— **74. /..$•* ' Montcvideo. 20.90 21.10 20.90 ,21.10* — Alexandria.. ',67.975 168.775 67.97 J . Athén ............ 43.775 44.075 43-77j 44.075* 8 Bu karest... 19.95 20.15 19.97 20-17 9 ^ Stambul ... —.— —•— —r.— • t Kowno .... 336.— 338.— '36.- -'38.— 5 Lissabon ... 149.60 150.40 149.60 130.40 í'” Révai.......... 896.50 980.50 96.50 00.50 8 Mo ntreal ... 33.56) 33.33^ ^3-5$ J Prága, julius 15. Valuták: Jugoszláv 59.17%, belga 469.50, román 19.80. dán 900. spanyol 318.50. olasz 177.40, norvég 900, francia 133.70, bolgár 25.90, svéd 901, lengyel 373, osztrák 470.50. ü prágai értéktőzsde árfolyamai: ma tegnap pénz árr pénz áru Nyereménykölcsön • * • « 104.— 104-50 104.25 5%-ob beruházási kölesön . 101.80 102.30 102.— 102-50 6%-os beruházási kölcsöD 1923 1 01.30 102.20 1 0 1 70 1 02-20 Lisztkölcsön . . . .'. . 101 55 102 05 101.65 102.15 5%-os konvertálható kölcsön 101.05 102,— 101.85 —.— G%-os ív. államkölcsön . . 101 67 102.15 101.90 102.40 5%-os államkölcsön 1928 • . 96.25 96.75 96.25 96.75 4%-os Kassa-oderbergi . < 81 75 82.25 81,75 82.25 4V2%-os pótjáradék . . « — 1.2%-qí pótjáradék , > • » 79.60 80,10 79.60 ííO.10 4%-os potjáradék . . • . 75.35 75.85 75.75 76.05 3.50%-os pótjáradgk . , . ——.— —.— Hadikölcsönkártalanitás • « 57.50 58,— 57,50 58.— 5%-os morva országos kölcsön — 3%-os hábom előtti adósság , ——.— —.— —.— 6%-os cseh jelzálog bank . —103 75 102.75 1C3 75 5%-os morva jelzálog és országos bank....................101 75 102.75 — — ------l%o? Kassa-od erbergi 1889 . — — —.— 78 75 79 25 Cseh Agrár Bank . , , < 495,— tOl.— 499._ oki- — Lánder Bank 608 _ 610.— 6U8._ 610.— Cseh Unió ....... 28o._ 286 — 286 - 287.— Cseh Eszkomt • < • « , 289.— 299.— 289— 291.— Cseh Iparbank • « « • 4 435.— 438.— 436.— 438.— Szlovák Bank 173 - 175.— 174— 176.— Zivnostenská ...itt 384 — 385,— 385.— 386.— Osztrák Hitel ..«•■• —.— ——.— —,— Wiener Bankveretn , « , • 69 50 70.50 70.50 71.50 Jugoszláv Bank . . , « 4 39 05 39.50 39.£q 39.75 Nordbahn ...... . -U3U._ 4140;1 4100.- 2120.Nordbahn Bonnok .... —.— j—.— ——.— Cseh Cukoripar . , • , , 475.— 485]— —.— 470.— Schöllei . . ^ . .... 645,_ 655’— — — 660,— Horvát Cukor ...... 118.— 122 — 128 _ 132.— Airssiger finomító . . • , 605 — 6lo.— 6uő._ 615.— Erizik ...... 1 4 658.— 658 — 650,— 6ö2-— Prágai Malmok . , . , ► 785.— 795 — 785.— 795.— Kolini Matrágya . . • . • —.— 290.— —.— — .— Kolinl Kávé .•*■•* 55.— —55,— — .— Kolini Szesi —,— —,— ——.— Tejipar . . , • B « ■ 4 615 — 626.— 620.— 630.— Aussigi Yezyi . * s • . 558.— „699.*“ 680.— £85.— Budweisei Sör . . . . . 2400.— 2440,— 2450.— 2500.— Königshofw Cement . . . 1470.— 1480.“* 1455.— 1465- — Oeeh-Morva Kolben-Danök . 3615.*“ 3625.” 3505.— 3515.” Brünni Gépek —.— —.— —.— — Ringhoffer.................. ....... . 695 ” 705 ~ 695.~ 705-"* Nyufíatceeb Szén .... 308 ~ 312. “ 308 ~ 312 “ Alpine.......................... « • 66-— 67-~ 67-— 69-~ Be rg és Hütten . . . « • 2275-~ f8ö5-~ 2255-— 1265-— Földi................................... « 429 ~~ 431- 421-— 423.“* Prágát V a* . • • « • 4 133c ~ 1340- 1325-~ 1335- — Skoda . . . ••«««• 1145*— ^49 ~ 1118 ~ U22 ~ Pozsonyi Kábel • 1 « * < 975*~ 98S*~ 975-— 985 “" Inwald . . . • • s a > 178* 182.~ lgo*— 915-*” Olleschaul Papír . . • • • 5OO — 505 ~ 500'— — •—
