Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-12 / 156. (2673.) szám
GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Irta: TARJÁN ÖDÖN I. A világháborút befejező fegyverszünet bejelentése óta alig történt esemény, mely a világ érdeklődését annyira felkeltette volna, mint Hoover elnöknek a német jóvátételek és a szövetségközi adósságok fizetésének felfüggesztését tartalmazó üzenete. Bár a gazdasági viszonyoknak szinte világszerte bekövetkezett leromlásából a közgazdasági kérdésekben áttekintéssel biró szakemberek sejtették, hogy nemcsak a Közép- európát fenyegető katasztrófa, hanem a föld valamennyi államának gazdasági érdekei szempontjából rövidesen valaminek történnie kell, évekre volt szükség, amig a gazdasági élet egymásrautaltságának bizonyítékai ellentmondást nem tűrő módon utat törtek maguknak és megbolygatták a föld leggazdagatbb- nak hitt országainak gazdasági egyensúlyát. Nemcsak a legyőzött Németországban, hanem a gazdag Angliában és Egyesült Államokban, ifi, a munkanélküliek egyre szaporodó hadserege volt a mementó, amely ’ Hoover elnök üzenetéhez vezetett, hogy megindítója legyen a nemzetközi életben egy olyan folyamatnak, mely az elkövetett hibákat orvosolni lesz hivatott. A világgazdasági válság okai a fogyasztást meghaladó mezőgazdasági és ipari termelés, a népek egy részének elszegényedése és a fogyasztásnak ebiből származó csökkenése, az áraknak a tulprodukció következtében beállott rohamos esése, Oroszországnak, Indiának, Kínának a fogyasztásból való részleges kikapcsolódása és nem utolsó részben, különösen középeurópai vonatkozásban, a béke- szerződések intézkedései. A Németországra rótt jóvá tét éli kötelezettségek, a természetben fizetett jóvátételeknek a német- és többi államok kivitelére gyakorolt befolyása, ezeknek következményeként az aranynak főként az Egyesült Államokban és az utóbbi években Franciaországban történt tbesaurálása, Európa egy tekintélyes részének fogyasztó képességét fokozatosan csökkentette, aimig a mai gazdasági csőd küszöbéhez elérkeztünk. Höover elnöknek az Egyesült Államok nevében bejelentett kezdeményezése, mely egyelőre Németország és a többi legyőzött állam részére egy évi moratóriumot provideál, nemcsak a jóvátétel] összeg nagysága szempontjából ítélhet® meg. Még csak nem is a bizalomnak az ezen intézkedésből természetszerűleg folyó megerősödése a legfontosabb a gazdasági újjáépítés szempontjából, hanem az a körülmény, hogy az Egyesült Államok lépése változást jeleut-e a nemzetközi politika eddig érvényesített módszereit illetőleg. Eddig tisztán és kizárólag a politikai szempontok érvényesültek. A világháború befejezése után az érdekelt államok két csoportra oszlottak, a győzők és legyőzőitek csoportjára. A győzőket és elsősorban a német re'vanóhe gondolatától rettegő Franciaországot, minden kérdésben a saját biztonságának körülbástyázása irányította. A népszövetségi gondolat, Locarno és minden más jószándéku, a béke biztosítását hirdető gesztus mögött mindég felfedezhettük Franciaországnak a német re- vanóbetól való félelmét. A francia államférfiak szeme előtt mindég ott lebeg a népszaporulatnak Franciaországra nézve kedvezőtlen mérlege. Amíg a ' háború előtti Franciaország területén a lakosság száma 1900—í926-ig 38.415.000-rő] 39.192.000-re emelkedett, addig a német birodalom lakosainak száma 1900—1920-ig • 56.357.000-ről 63.179.000-re emelkedett. 1871-ben a Német Birodalom lakosainak száma 41 millió körül mozgott, a szaporodás 1900 és 1910 között 100 lakosra 1.41, Franciaországé 0.06. Elsősorban ez a körülmény adja magyarázatát annak, hogy Franciaország egész külpolitikáját az időnyerésre irányuló törekvés irányítja. A békeszerződések könyörtelen intézkedései, az azokhoz való ragaszkodás és Franiaországnak ama törekvése, hogy a francia fennhatóság alatt élő 60 milliónyi gyarmati lakosságot a gazdasági és kulturális összekötő kapcsok minél tökéletesebb kiépítésével Franciaország érdekeinek szolgálatába állítsa, ebből az adottságból fakadnak. Franciaország közgazdái is jól ismerik a gazdasági életnek nemzetközi vonatkozásait, a gazdasági élet egymásba szövődését, amelyet állandóan senki sem sérthet meg anélkül, hogy maga is kárát ne vallaná, de az időnyerés és rettegett ellenfél gyengítésére irányuló törekvései kitolják a leszámolás időpontját. Számos körülmény szól amellett, hogy Franciaország legfőbb törekvése úrrá irányul, hogy keleti határain olyan válaszfalat emeljen, amely a gazdasági- és társadalmi rend felborulása esetén is dacolni tudjon az elemekkel. Franciországon kívül csak egy állam van Európában, amelynek a mai körülmények között időnyerés az érdeke és ez- Oroszország. A gazdasági önellátás teljes kiépítéséig Oroszországnak érdeke, hogy az ötéves tervet nyugodtan, zavartalanul hajthassa végre, ha talán öt évnél hosszabb idő alatt is. Hoover elnök kezdeményezése akkor nyer az emberiség szempontjából világtörténelmi jelentőséget, hogyha ez az első lépés lesz a békeszerződések káros következményeinek kiküszöbölésére, s ha a nemzetközi politikában a gazdasági érdekek domináló érvényesítését fogja eredményezni. Kétségtelen, hogy nem érzelmi momentumok és nem a sokszor kaugozatott erkölcsi és emberiességi szempontok késztették az Egyesült Államok elnökét, hogy kormányának még rövid idővel ezelőtt hangoztatott és az európai kérdésekben teljes desinteressementet jelentő álláspontját megváltoztassa és ezzel a nemzetközi politika részére uj irányt szabjon. Nem is csupán az a 6 milliárd dollár, amellyel Németország az Egyesült Államoknak tartozik, hanem annak felismerése, hogy a háború alatt és az azt követő években bekövetkezett eltolódás, amelynek következményeként az élelmiszer és nyersanyag kivitelre utalt Egyesült Államok adós országból a világ egyik majdnem legnagyobb hitelező államává változott, míg az iparilag fejlett .Németország a világ egyik legnagyobb adósa lett, szükség- képen a gazdasági válság állandósulását fogja eredményezni. Természetes, hogy a nyersanyag és élélrniszerkivitelre utalt államok csak akkor tudják termelésüket értékesíteni, hogyha vannak olyan tőkeerős vásárlóik, akik ezeket a nyersanyagokat meg tudják fizetni. Ha, — miként a világháború alatt és az azt követő években történt, — az arany is a nyersanyagokat exportáló államokba vándorol, akkor megszűnik ezek részére a kivitel lehetősége. Innen származik a prosperitynek az Egyesült Államokban 1929-ben bekövetkezett megszűnése. A XIX. században a régi ipari államok, Anglia, később Németország és Franciaország, óriási összegeket fektették be az idegen világrészekben, hogy azokat feltárják és nyersanyagkészleteiket feldolgozzák. Ezek a nyersanyag termelő állaimok eladósodtak és adósságuk kamatait nyersanyagokkal és élelmiszerekkel fizették. Az eladósodás egyszer megindult folyamata folytatódott és amit nyersanyagokkal az adósok kiegyenlíteni nem tudtak, további hitelként; szerepelt. A világháború csak gyorsította azt a folyamatot, amely utóbb úgyis bekövetkezett volna. Az adósságok annyira szaporodtak, hogy a hitelező államok képtelenek voltak a kamatot és törlesztést nyersanyagokban elfogadni. Az Egyesült Államok, amelyek maguk is óriási mennyiségű élelmiszerrel és nyersanyaggal rengelkeznek, hitelezőkké váltak. Az Egyesült Államok adósaiktól nem fogadhatnak el fizetésképpen olyan árukat, amelyeket maguk is exportálnak. Ez a körülmény megzavarta a kereslet és kínálat viszonyát és vezetett a nyersanyagok áreséséhez. Németország kétségbeesett küzdelmet folytat a hitelért A franciák kérlelhetetlenül kitartanak a politikai garanciák melleit Anglia és Amerika a politikai garanciák ellen Páris, julius 11. A ma reggeli francia sajtó behatóan foglalkozik Luther dr. párisi látogatásával és egyhangúlag azt állapítja meg, hogy Németországnak, ha Franciaországtól pénzügyi segítséget akar szerezni, feltétlenül politikai jellegű garanciákat kell nyújtania. A Petit Párisién ezeket Írja: Minden kölcsön garanciához van kötve- Ha a kölcsön nagy mértékű, a garanciáknak is megfelelő arányuaknak kell lenniük. És mivel Németországról Van szó, amelynek álláspontja igen gyakran nyugtalanító módon szokott megváltozni, gazdasági és politikai jellegű garanciákra van szükség. Luther dr.-naik, aki rendkívül kényes misszióval jött Parisba, igen szívélyes fogadtatásban volt része. Mivel azonban Luther dr. nem felelős miniszter, nem lehetett más feladata, csupán a talaj szondirozása és a francia kívánságoknak tudomásvétele. Berlinbe való visszatérése után majd jelentést tesz a kancellárnak. így hát nagyon hamar megtudjuk, hogy Brüning kormányának, amely újból a tönk szélén áll, lesz-e akarata és bátorsága hozzá, hogy a szélsőséges pártokat, amelyek tulajdonképpeni okozói a tőke menekülésének és az ebből származó pániknak, hallgatásra kényszerítse, hogy igy a Németország jövőjébe veteti bizalmat úgy a belföldön, mint a külföldön megszilárdítsa. A Maiin ezeket mondja: A francia pénzügyi embereknek elegendő érzékük van az emberi realitások iránt és ezért nem követéinek teljesithetétlen kötelezettségeket. A francia pénzügyi emberek azonban néni tehetnek egyebet- mint hogy kihangsúlyozzák, hogy Németország nagyon rosszul jár, el ,amikor életének rendbehozására külföldön segítséget,keres és egy időben páncélhajókat *épit, eltűr olyan manifesztáció- kat ,amelyekben a revans-gondolat jut kifejeződésre és megkísérli az Ausztriával való együttélést, amelynek gyakorlati szempontból ügy sem volna értelme. Az a probléma, amellyel a francia kormány szembekerült, talán a legsúlyosabb problémák egyike, amelyek a háború befejezése óta felmerültek. Németországot a közvetlen tönkre- menés veszélye fenyegeti. Ebben nincs kétség. A német gazdaság az amerikai bankoknak 18 milliárddal tartozik. Angliával szemben fennálló kötelezettségének összege valamivel kevesebb. Ezeknek a. kötelezettségeknek meg kell feleim és ez csupán külföldi segítség igénybevételével lehetséges. Ezért kell Németországnak megtalálni az utat, amely a külföld segítségét biztosíthatja. A baloldali Oeuvre azon a nézeten van, hogy a mentési akciót nem lehet végrehajtani a publikum jegyzései nélkül. A lap fölveti a kérdést, hogy azok után a kampányok után, amelyeket Németországban a territoriális status epio ellen rendeztek, melyik francia polgár határozza el magát a német kölcsön jegyzésére. A német nehéziparnak, amely az októberi választásokon nyeregbe ültette Hitler embereit, most módja van átlátnia, hogy esztelensége mire vezetett. Ezt. az észtéi enséget más körök is meg fogják érezni. • A radikális szocialista Ere Nouvelle ezeket írja: L/uther dr. lényegében azt akarja, hogy a belföldi német tőkéket, amelyek külföldre vándorolnak. angol, svájci cs francia tőkék helyettesítsék. ■ Luther dr. azt követeli a külföldtől, hogy bizalommal legyen a német valutával szemben, amikor Németország maga szökik valutád látói. Különös paradoxon. A lap kijelenti, hogy Franciaország kész a nemzetközi szolidaritás kötelezettségeit teljesíteni, de csak azon esetben, ha. Németország önmagával szemben teljesíti kötelezettségeit. A birodalmi kormány tanácskozik Berlin, julius 11. Luther dr. ma délelőtt háromnegyed 11 órakor elutazott Párisból és délután öt órakor érkezik meg a tempelhofi repülőtérre. Abból, hogy Luther dr. még a szombat délelőttöt is Párisban töltötte és ezt az időt tárgyalásokra használta föl, arra következtetnek, hogy a tárgyalások még sem alakultak oly kedvezőtlenül, mint arra a párisi jelentésekből következtetni lehetett. A birodalmi kormány nagyon várja a Birodalmi Bank elnökének visszatértét és Luther dr. Berlinbe való megérkezése után nyomban részletes jelentést tesz a kormánynak tárgyalásainak lefolyásáról. A minisztertanács ülése valószínűleg vasárnapra Í6 át fog nyúlni és Luther dr. közvetlenül a kabinetülésről fog Baselbe utazni. A baseli tárgyalások fontossága miatt Luther utazását, már nem lehet tovább halasztani. Mivel a hitelügyi tárgyalásokba, politikai momentumok keveredtek, igen nagy fontosságot tulajdonítanak a küszöbön álló nemzetközi konferenciáknak és az államférfiak tanácskozásainak. Különösen nagy jelentőségűnek tartják Mac- Donald és Henderson berlini látogatását N® fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül M«l SZÁHUHK » KÉPES HÉTTK 28 OlDtL t . 3) s dra a korona Előfizetést ár> évente 300, félévre 150, negyed- a í / • 1 r- n >7 • * , 7 Szerkesztőségi Prága (I. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki: külföldre; évente 450, ** SZlOUQTlSZK.01 6S ZUSZIJTSZK.OI ClÍQJTZCKI JJQTtoh. n, emelet. — Telefonj 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 414, havonta 38 K4. _ nnlííiJeni Tinnilrrnin Prága IL Panská ulice ti 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Föss.eckess.tő: P P ÁeteíŐS szerkesztői Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2, -Ki DZURANY] LASZL.0 FORGACft GÉZA SQRQÖNYCIMí flIRLAP, PRAHH
