Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-12 / 156. (2673.) szám
2 n>RXGAI^AGYAR- H1 RLAI> 1931 julius 12, vasárnap. Stenásl® oknpAlsa Iteieíi Sröniandot flz ügy a döntőbíróság elé kerül s az angol államférfiak berlini időzését főleg a •irancia követelések megtárgyalása fogja kitölteni. London, Juliim 11. A Times newyorki jelentése szerint, a nagy amerikai kereskedelmi bankokban semmi készség sincs arra. hogy a Németországnak nyújtandó nagyobb kölcsönben részt vegyenek. Amint newyorki és csikágói pénzügyi körökből hire jár. a bankárok azon a nézeten vannak, hogy rossz politika volna Németországnak pénzügyi segítséget biztosítani addig, a.mig nem léptet életbe energikus intézkedéseket. kiadásainak korlátozására. Ezek a körök, mindenesetre azon a nézeten vannak, hogy jelenleg Németországgal szemben nem jönnek számításba hosszú lejáratú obligációk. Julf&js 15-ési mm lsei! fizetni London, julius 11. Miután az angol kormány tegnap a BIZ-hez intézett jegyzékében kijelentette a julius 15-én esedékes német reparácfós fizetségről való teljes lemondását, a Daily Héráid ma azt a meggyőződését fejezi ki, hogy minden ellenkező kir dacára Franciaország hasonló nyilatkozatot küld a BIZ-nek. A lap azt is írja, hogy Luther tegnap, amikor a francia tárgyalók ismert politikai feltételeiket előterjesztették azonnal el akart utazni és csupán a birodalmi kancellárral folytatott beható beszélgetés után maradt Parisban. A Daily Héráid mély sajnálatát fejezi ki afölött, hogy fejtegetéseit Németországban félreértették és a francia álláspont támogatásának tekintették. A lap ezeket irja: Nyomatékosan hangoztatjuk, hogy ajánlatunkkal nemhogy a francia álláspontot akartuk volna támogatni, hanem éppen ennek az ellenkezőjét kívántuk elérni. Meg akartuk akadályozni azt a kísérletet, hogy a jelenlegi német krízist olyan ígéretek kizsarolására használják fel, amelyek elvetendők és hatástalanok. Németországnak mentesülnie kell a kényszer alól. De éppen ezért hangoztattuk önkéntes vállalását egy olyan szolgálatnak, amely az egész világra kedvező hatással lett volna. Németországnak alkalma van most a büszke gesztusra. Ha ezt a gesztust elmulasztja, csak ellenségeinek szerez örömet és barátjait ábrándítja ki. — A Daily Telegraph is ki jelenti,, hogy az angol bérarány soha sem akart politikai követelést támasztani Németországgal szemben a Hoover-tervben foglalt támogatásért. Éppen az ellenkezője áll ennek, mert Anglia éppen úgy, mint az Egyesült Államok kifejezetten vissza utasította az ilyen követeléseket. — A Daily Express szerint a francia feltételek elfogadása a német kormányt kiszolgáltatná a nemzeti szocialistáknak, mert a választók tömegei Hitler és Hngenberg táborába sodródnának, ha a német kormány meghajolna a francia követelések előtt. A francia követelések forszirozá- sa Brüning ellenségeinek számát növelné és végső eredményben a kormány bukására és Hitler diktatúrájára vezetne. Németországban hagyják a hiteleket Newyork, julius 11. A szövetségi Reserve Bank minden nyilatkozatot megtagad a Német Birodalmi Banknak nyújtandó hitel ügyében, ezzel szemben beavatott bank körök úgy tudják, hogy a jövő Ht elején a német kölcsön ügye aktuális lesz. Szükségessé válik egy gyors hitelnek folyósítása és ennek egyetlen akadálya csupán a Franciaország által felállított politikai természetű követelések. A Reserve Borad a hitelakcióban való részesedését azon feltételhez köti, hogy az amerikai bankvilág kötelezze magát rövidlejáratu hiteleinek Németországban való hagyására, mert céltalannak tartják, hogy a Birodalmi Banknak hitelt nyújtsanak, mig a privát bankok a hitelt visszavonják. Azt is várják, hogy a Birodalmi Bank hitelkorlátozásokat fog végrehajtani. London, julius 11. A Financial News azokról a tárgyalásokról számol be, amelyeket tegnap folytattak a vezető angol bankházak. A londoni konferencián állítólag az a felfogás alakult ki, hogy a hitelek Németországiból való visszavonását megszüntetik. — Elkobozták a keresztényszocialista párt két lapját. Pozsonyból jelentik: Az országos keresztériyszocialista párt központi orgánumát, a Magyar Néplapot, a párt szlováknyelvii hivatalos szlovák hetilapját, a Vola Ludut a pozsonyi államügyészség elkoboztatla. Ugyancsak elkobozták a ro^snyói „Hajó vidék“-et. Mindhárom lap második kiadásban megjelent. Oslo, julius 11. Mint ismeretes, Dánia és Norvégia között hosszabb ideje tart a koufiik- tus a keletgrönlandi partvidék birtoklásának ügyében. A konfliktus az utóbbi napokban rendkívül kiélesedett. A no-rvég kormány elhatározta, hogy keleti Gr ontanának az északi szélesség 73,3—75,2 foka közé eső részét birtokába veszi. Ennek a határozatnak nyilvánosságra kerülése után a dán kormány azonnali rendkívüli ülést tartott. Amint hírlik, Dánia ezt az ügyet haladéktalanul a hágai döntőbíróság elé akarja terjeszteni. A norvég kormány legújabb léKis tárcák Irta: KARINTHY FRÍ GYES Gondolat Póttartalékos katonakoromból. Kiképzés. Kint a piliscsabai mezőn az első fegyverforgatások művészetébe avatnak bennünket. A pró csapatokba felosztva álldogál az újonc legénység. Mindegyik caspat egy altiszt kezére bízva. Egyelőre türelmesek ezek az altisztok. Nem lehet kívánni, hogy egyszerre mindent megértsünk. Még nem tartunk a nagy katonai elvnél „a lehetetlent követelni, hogy a lehetőt megkapjuk*1 — most az oktatásnak egy másik bölcs módszere érvényesül, hogy a tanító a tanítvány hangját próbálja eltalálni. Cugszfürer ur Herold ennek megfelelően kesztyűs kézzel tapogatózik a maga kis csapatában. Csupa szelídség és megértés. Mindenkit egyénien kezel, még nem olvadtunk be a nagy Egységbe. A haptákba állított gléda előtt meg-megáll, igazit egyet valamelyik Überschwung-on, tanácsokat ad, hogy tartsuk kezüjnk-lábunk, járni tanít bennünket, mint valami jó atya. Nem haragszik meg arra, aki nem érti meg rögtön: bolond civilek ezek még, hogy értenék. Mindenkit a mestersége szerint próbál megítélni. Meg is kérdezi egyi- ket-másikat, hogy a megsterségébe vágó fogalomkört vegye alapul. pése az egész skadináv sajtóban nagy izzgal- mat idézett föl. A dán lapok rendkívül éles cikkekben tiltakoznak a megszállás ellen, amelyet viszont a norvég lapok egyhangúlag helyeselnek. A svéd sajtó Dánia pártját fogja és elitéli Norvégia lépését, amelyet igazságtalannak tart. Osló, julius 11. Norvégia hivatalosan birtokába vette keleti Grönlandot. A döntés az éjjeli minisztertanácson történt és azért folt rá szükség, hogy a nemzetközi bíróság előtt folyó tárgyaláson Norvégiának alkalmas bázisa legyen a kérdés eldöntésére. háremibölgy tulajdonosa), kellőmretlenül érintette ez a dolog. Kincseinek egyrészével Afganisztán fővárosába, Kabulba menekült, ajhol exterritoriális jogokat élvez, mint az afgán kormány vendége. Kapott egy hatalmas palotát, ott és a kíséretével és megmaradt asszonyaival együtt. Ugylátszott már, hogy az ernir belenyugodott trónja elvesztésébe. A gazdag keleti fejedelmek szokott le- donisztikus életét élte és látszólag semmisem különböztette meg a többi sablonos Ázsiai öreg kéjeriotől. Titokban azonban intrikált, puocsokat, összeesküvéseket tervezeti az afgán kormány hallgatólagos beleegyezésével. Minthogy az emÍrnek rengeteg pénze volt, az összeesküvés sikerrel járt. — Volt tisztjei összeköttetésbe léptek az afgán határszéli vidék csaknem teljesen független . törzsfő nőkéivel és. megnyerték őket az emir terveinek. Néhány héttel.ezelőtt: pontosan junius 22-én, a megvásárolt afgán törzsfőnöLám, Silber előtt is megáll. Fejét vakarja. — Mondja csak, Infantenist Silber, micsoda maga civilben? — Jelentem alássan, bölcsészettanhallgatő. — Na, már akkor jól van. Tudja maga, In- farnerist Silber, mi az, hogy gondolat? Silber csodálkozik kicsit, el is pirul. — Jelentem alásan ... azt hiszem . . . igenis tudom. — No, mi? Silber kicsit tűnődik, összehúzza a szemét, aztán lassan, fokozódó hévvel, lelkesen magyarázni kezdi, mintha alapvizsgázna. — A gondolat . . . izé . . . jelentem alá... a gondolat Thales szerint légnemű * test . . . megfelel az az anima substanciának . . . . Anatagores és követői a gondolatot.isteni eredetűnek tartják . . . Sokrates és Plató a La- gos, vagyis Törvény felismeréséből származó összefügések eszméletét nevezik igy . . • Aristoteles a természet bölcsességéből vezeti le, mellyel az emberen keresztül, önmagát ellenőrzi . . . Kant a priori adottságnak tekinti, tapasztalatból meg nem konstruálható magánvalónak, mig a materialisták az idegrendszer működéséből származó összhatás eredőjét... Cugszfiihrer ur Herold legyint. — No jó, elég, látom, hogy tudja. Hát most rántsa azt a fegyvenszijat ott a vállán egy gondolattal hátrább. Aki másnak vermet ás Hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele — ez az egyszerű közmondás tulajdonkök és emberei betörtek a szovjet bokarai területre. Az orosz határőröket kegyetlenül lemészárolták és megindultak Bokhara belseje felé ezzel a jelszóval: — Éljen a szabad Bokhara! Le a kommunizmussal! Az egész bokharai vörös hadsereg megindult ellenük és azóta egyre folynak a csatározások. A harcok igen véresek, mert a fanatikus afgánok halálfcmegvetö bátorsággal és vadsággal küzdenek az oroszuk ellen. Az utóbbi napokban rendes afgán katonaság indult a határszélre. Az afgán sorkatonák azzal az imdkololással mentek az orosz határ felé, hogy a fellázadt törzseket pacifikálják és rendet teremtsenek. Ezt azonban nem tették meg és nagyon valószínű, hogy hamarosan támogatni fogják a htárszéli törzseket. E pillanatban azonban erről nem lehet szó, mert az oroszoknak bomba vető repülőgépekkel és páncélautomobilokkal sikerült az afgán hordákat visszakergetniök és több törzsfőnököt, köztük a rettegetthirti Ibrahimot el is fogták. A kabuli szovjetkövetség igen érdekes véleményt adott ennek az afgán támadásnak az okairól. Szerintük ebben a dolgoban is benne van a hírhedt Lawrence ezredes keze. Igaz, hogy Lawrence angol ezredes a hivatalos jelentések szerint tavaly meghalt, de ezt nem kell nagyon komolyan venni, miért az angol hadsereg kém szolgálatának ezzel a híres alakjával ilyesmi már igen gyakran előfordult. Minden egyes nagyobb akciója után hivatalosan meghal, hogy azután más néven éljen és mükdöiön tovább. Lawrence ezredes a háború alatt kezdte meg munkásságát, amikor az an- ogl kormány megbízásából a török front mögött fellázította az arab törzseket. Később ő szította az afgán reakciósok puccsát a modernista és túlságosan nagy önállóságra törekvő Amanullah király ellen. Sikerült is Amanullah-t retronizálni és egy, az angoloknak kedvező rendszert uralomra juttatni Afganisztánban. Lawrence ekkor ismét meghalt, de ez nem akadályozta meg abban., hogy tavaly a kurd törzseket lázitsa fel a törökperzsa hatáio Törökország ellen. Ezután az ügy után „végkép“ meghalt és ezekután most már egész valószínűnek hangzik, hogy a mostani afgán felkelés is az ő müve. képpen minden erkölcsi törvény alapja és tengelye. Ezen fordul meg, jó ember vagyok vagy rossz, — ebihez igazodik bennem a kategorikus imperatívusz. Ennek az egy mondásnak történetéből fel lehetne építeni a világ erkölcstörténetét. Valamikor bibliás időkben, eredeti értelme az volt ennek a mondásnak, hogy aki rosszat oselekszik embertársával, rosszul jár tehát nem szabad rosszat cselekednünk, hanem inkább jót kell cselekednünk. Ezt a tanulságot ugylátszik, nem igazolta kellőképpen a tapasztalat. A tizennyolcadik század nacionalista szelleme kezdett ráeszmélni, hogy amióta a törvény fennáll, valóban vermet ástak, összevissza és átabotába, egymásnak és maguknak az emberek — de hol a statisztika, amivel igazolni lehet, hogy a rossz cselekedet valóban elvette-e az esetek többségében büntetését és viszont? Szerényebbek lettünk s elkövetkezett a tudományos tárgyilagosság kétkedő és hitetlen, csak tényeket elfogadó szemlélete: Aki másnak vermet ás az sirásó. De vájjon, hogy állunk ma ezzel a mondással? Sokáig tűnődtem, inig végre elemista kisfiam megfelelt rá. Az iskolában megkapta feladatul, hogy írjon példát erre a közmondásra és a kisfiam gondolkozás nélkül, egész természetesen és magától értetődően következő példát irta: Megy egy öreg, öreg, törődött emiber a réten, kapával a hátán. Jön szembe egy izmos, fiatal suhanó. Kérdi tőle, bová-ková, öreg- apám. Megyek vermet ásni, aszongya a® öregember. a— Ugyan már, — mondja részvéttel a fiatal — ilyen öreg, gyenge emiber létére magának kell megásni azt a vermet?! Adja csak ide a kapát, megásom én magának... (vagyis maga hélyetit, a kis fiam úgy értelmezte a szót.) A fiatalember el is ment és önzetlen jóságból megásta a vermet az öregnek. Bele is esett. Vagyis — a közmondás legújabb, korszerű fogalmazása: Aki más helyett vermet ás, maga esik bele. Értsd: aki jót cselekszik ember tás rá val, rosszul jár. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Napfény fürdő Diéta Igniáiiii tee?er$w0i. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Félhivatalos háború dühöng a szovjet és az afgánok között Lawrence ezredes, a legendás hírű angol kém szítja a Bokhara birtokáért folyó harcot? Kabul (Afganisztán), julius 11. Furcsa dolgok történnek Afganisztán és Oroszország határán. Kisebbfajta háború folyik az afgánok és Szorjetoroszország között. A háborúról hivatalosan sónk lsem vett tudomást. Az afgán hatóságok nem nyilatkoznak. A kabuli európai követségek szintén nem. A. követek nyugodtan golfoznak, mint mindig. De éjjelenként a fővárosból autók robognak a,z orosz határ felé és zordkülsejü fegyveresek nagy csoportjai imádkoznak a Timur- mecset körül és aztán elindulnak — ugyancsak Oroszország felé. Az orosz-afgán guerillalháboru előzményei a következők: A szovjet 1920-ban elűzte trónjáról a bokharai emirt és Bokharát Üsz- bekisztán .szovjetállamíba kebelezte. Bokhara tehát e pillanatban az orosz szovjetunió tagja. Az emirt, aki Ázsia egyik leggazdagabb embere völt{ többek között ezer gyönyörű
