Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-11 / 155. (2672.) szám
lffefr julius 11, szambát. 'prs;<iai/v\\gVarhiuIíAI> 5 Vér és erőszak Barcelona utcáin Paris, július 10. A Petit Párisién jelentése szerint Barcelonában teljes zűrzavar és terror uralkodik. Tegnap a rendőrség és a munkanélküliek között súlyos összetűzés volt, továbbá összeütközésre került a sor a telefon-hivatal sztrájkoló és munkában lévő alkalmazottai között is. Azok a telefon-alkalmazottak, akik továbbra is dolgoznak, valóságos terrornak Vanna kkitéve. Az éjszaka folyamán a rendőrség az egyik telefon-központban két bombát talált. Azt hiszik, hogy a bombákat sztrájkolok helyezték el és Így akarták megakadályozni a normális munkát. A magyar kormány kinevezte meshizottalt a magyar—csehszlovák, magyar—román és magyar—jugoszláv döntő- bíróságokhoz Budapest, július 10. (Budapesti szerkesztőségünk te lelőtt jelentéé©.) A magyar kormány a Hágában működő magyar-csehszlovák, valamint a magyar-jugoszláv, továbbá a Páriában működő magyar-román vegyes döntőbíróságokhoz pékár Imre dr. kormányfőtanácsost, budapesti ügyvédet, 'Szeni&tváuy Béla dr. külügyminiszteri osztálytanácsost, Baranyoy Lipót dr.-t, a Nemzeti Bank helyettes igazgatóját kormánymegbízottakként, vitéz Márk László dr. törvényszéki bírót helyettes kormánymegbízottként nevezte ki. Erdély kormánypárti képviselői nsoissliüH Indifeffak a kormány InléfyetigRes nautikájával szemben Bukarest, julius 10. Az erdélyi kormánypárti képviselők tegnap ülést tartottak, amelyen Haitie- gon lemondott miniszter ügyével foglalkoztak. Ha- tiegan volt a kormányban az egyedüli erdélyi miniszter, de lemondott. Lemondását a kormány nem fogadta el, Hatiegan azonban nem hajlandó tovább vezetni tárcájának ügyeit. Az összegyűlt képviselők elkeseredései állapították meg. hogy Hatiegan lemondása után a kormányban nemcsak erdélyi miniszter nincs, hanem még almán iszter sem. a szász Brandsch Rudoifot kivéve. A most felállított mezőgazdasági Mtelíin/béteetnék is csak egyetlen, erdélyi tagja van. A képviselők et- határoztálk, hogy mozgalmat indítanak a kormány Erdélyellenes politikájával szemben. , Norvégia okkspija keleti Gröniaadot Kapenhága, julius 10. Oslói jelentés szerint a norvég kormány, még mielőtt a Grönland- ügyben Dániához intézett jegyzékre felelet érkeznék, okupálni fogja keleti Grönlandot és egyidejűleg Devoldot, a fiatal norvég bálnavadászt, aki nemrégiben négy társával együtt a sokat vitatott területet Haakon király nevében okupálta, a terület rendőri hatalmának gyakorlásával bízza meg. Interpelláció az igazságügyminiszter úrhoz Dr. Wilhelm Strach munkácsi járásbiró politikai korteskedése tárgyában. Beadták: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai. Dr. Strach Wiülhelim munkácsi járá&biró úgy az 1928. évi tartományi, mint a* 1929. évi képviselői választásokon faluról falura, házről-házra járt korteskedve e®okban a községekben, amelyek az 6 bírói körzetébe esnek. Senkinek sem lelhet kifogása az ellen, ha egy aktív járá&biró politikai jogait gyakoroltja, mert ehhez föltétien és törvényben biztosított joga van. De meg nem engedhető, hogy egy aktív szolgálatban lévő biró, a Ku'ltur- verband nemes célokat szolgáló köpenye aíá bújva, a falvakban nyilvános gyűléseken kortesheszéde- ket tartson e házről-házra járjon a német agrárpárt részére agitáljon. Ez annál kevésbbé megengedett, mert agitáoióját éppen azokban a községekben gyakorolja, amelyek egyszersmind az ő bírói körzetéhez tartoznak. így előfordul az az eset, hogy azoknak az ügyében Ítélkezik, akiket kor- tesutján párt. hívei táborába igyekezik vonni, vagy akik nincsenek vele egy pártálláson s ez tervszerűen befolyás elhatja objektív bírói megítélését. Kérdem ezért a miniszter urat, hogy hajtandó-e Dr. Strach Wilhelmet a po’Jiilkiaá korteskedéstől eltiitani vagy hajlandó-e őt olyan biTói körzetbe helyezni, ahol bírói tevékenysége nem 'lehet ellentétben korfesi és pár tagál tádés munkájával, illetve ahol ilyen, a hJivatásával ellentétes munkát nem végezhet. — Prága, 1931 julius 10. — Aláírások. — Tilos a felvonulás és az egyenruhaviselés Bajorországban. Münchenből jelentik: A minisztertanács határozata alapján a belügyminiszter rendeletét adott ki, mellyel egész Bajorország területére betiltja a szabad ég alatti gyűléseket, a felvonulásokat és polgári személyeknek az egyenruhaviseletet. A tiltó rendelkezés egyelőre szeptember 30-ig marad érvényben. Major képviselő ártatlanul került a vádlottak padjára azok helyeit, akik 3 földmunkást a másvilágra küldtek, — mondotta Weichherz dr• védő Elhangzónak a vád- és védő beszédek a Major-por utolsó tárgyalási napján — A bíróság holnap hirdeti ki Ítéletét Pozsony, julius 10. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma volt a Major-tárgyalás utolsó napja, amely iránt a szokottnál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, a padsorokban több kommunista képviselőt és szenátort látni, akik „Szervusz, Stefán!*,* kiáltással üdvözlik a vádlottak padján ülő Major Istvánt. A mai nap a vád- és védőbeszédelcnek van szentelve. Mára utolsó tanúként beidézték még Kiss Mária asszonyt, aki azonban nem jelent meg a tárgyaláson, mire a védelem elállott kihallgatásától. Ezután az elnök átadja a szót Boricky ügyésznek, akinek nagy vádbeszéde az egész délelőttöt kitöltötte. Az ügyész először magáról a. szomorú eseményről beszél, amely pünkösdhétfőn Kossutiban lezajlott, majd megjegyzi, hogy nem ez az első eset, amikor kommunista képviselők és elvbarátaik fölhasználják a nép gazdasági okokból származó elégedetlenségét, hogy őket demagóg jelszavakkal félrevezessék és az államhatalom fegyverei elé állítsák. Elismeri, hogy az Emberi Jogok Ligájának joga vau tiltakozni és magvédeni a gyöngéket. Ebben az esetben azonban nem ismerheti el annak igazságát, amit az Emberi Jogok Ligája egy németnyelvű lapban kifejt, hogy tudniillik a csehszlovák hatóságok törvényeleriesen és jogtalanul jártak el a védelemmel szemben, amikor a ga- lántai járás politikai biztosa, Schurmann dr., a vizsgálóbíró utasítására kiutasította azt a bizottságot Kossuti községből, amely a védelem embereiből állott. Az egész világon sehol sincs megengedve, hogy a védelem nehézségeket gördítsen a vizsgálat elé s amint ez ebben az esetben történt, a vizsgálat tartama alatt helyszíni szemléiket tartson, lakásukon kereshesse-föl a tanukat. Az ügyész teljesen igazat ad Schurmann dr.-nak, aki helyesen és törvényesen járt el akkor, mikor Kle- mentisz dr. védőt és társait törvényes alapon kiutasította Kossuti községből. Majd az ügyész igy folytatja: — Nem reagálok arra «m, amit a Dav cimti kommunista pártfolyóirat irt erről az esetről. A Dav cikke tipikus példája annak, hogyan kell a tárgyilagosság kiforgatásáva.1, a tények tendenciózus beállításával föltárni a zeseményeket. Nem reagálok azokra a levelekre sem, amelyek a bírósághoz és a hatóságokhoz érkeztek nemcsali a belföldről, hanem a külföldről is. A kossuti esemény a felelőtlen politikai demagógiának a következménye. A szmokingos kommunisták beszélhetnek akármit, a mi törvényhozásunk szociális jogokat biztosit a kisembereknek. Az Emberi Jogok Ligájának nem lehet az a föladata, hogy a hivatalokat meggátolja a kiprovokált véres esemény ügyében megindított vizsgálat lefolytatásában. A kommunista párt minden alkalmat megragad, hogy a gazdasági válság miatt elégedetlen embereket sztrájkra buzdítsa, szembeállítsa az állam- hatalommal és ily módon véres eseményeket idézzen elő. Nagy a munkanélküliség és a nyomor, és kicsi a fizetés. De ez nemcsak nálunk van igy, hanem ez általános jelenség az egész világon, sőt- ez másutt még nagyobb mértékben van meg, mint Csehszlovákiában. Ez a gazdasági válság a világháború következménye. Az ügyéé* ezután rámutat arra, hogy a ko&snti gyűlést és a véres eseményeket tervszerűen készítették elő. B&bázonyüást nyert, hogy Major biztatta fed a tömeget a csend őrök ellem és a tömeg Major utasítására támadt a csendőrökre. Egyes felelőtlen kommunista párttiitkáirok, mint Fáhiámios és Kugleír azzal biztatták a tömeget, hogy nem kell félniük a csendőröktől, mert a csendőröknek nem szabad fegyvert használótok, hanem csak gumibotot. Azzal is bujtották az elégedetleneket, hogy a szenvedés már nem sokáig tart és rövidesen nálunk is ugyanolyan helyzet lesz, mint Szovjet- oroszországban. Ily demagóg mödezerekkiell vezették a tömeget a osendőnszurotnyok elé, ezért pedig Major képviselő a felelős, a vád öt terheli!. t Majd Boricky a tanú vallomás ok boncolgatására tér át és rámutat orra, hogy egyes tanuk a főtárgyaláson részben visszavonták azokat a vallomásokat, amiket a csendőrök és a vizsgálóbíró ©lőtt tettek. Ez csak azt bizonyítja, hogy időközben a kommunista párt részéről ililetédíiteten befolyás alá kerültek ezek a tanuk. A kihallgatott tanuk egyébként egyértelműen azt vallották, hogy a Hegy községből jövődi köveket szedtek fél az útion. Valószínű, hogy nem azért rakták ezeket a köveket zsebükbe, hogy 'geológiai tanulmányokat folytassanak, hanem azért., hogy a csendőrök ellen használják fel ezeket. Be van bizonyítva, hogy ez is Major utasítására történt. Bebizonyítást nyert az is, hogy Majort nem ütötte le Jánosik asendőrfőhadnagy. Major egészséges, erős ember, erős csapást kellett v o lna rá mérni Jánosíknak. hogy össze essék és eszméletét veszítse, ennek pedig 6emmi nyoma nem volt Major testén. Major megfigyelő állomása a kossuti temető szélén volt, itt tartózkodott Terebesey joghallgató és figyelte a Hegy község felől jövő embereket. Az ügyész ezután a csendőrök dicsőítésébe fog és kijelenti, hogy a csendőrök csak akkor nyúlnak fegyverhez, ha a legnagyobb veszély van. -Hogy a csendőrök milyen köitelteseégtudóak, erre bízónyi- ték az is, hogy a prevrat óta 19 csendőr halt meg kiötéleesége teljesítése közben, ötven csendőr pedig súlyosan megsebesült. Majd ismét Terebessy vallomásával foglalkozik. Terebessy azt állítja, — mondja az ügyész — hogy sportegyesületet ment szervezni Kossutiba. Nálunk ugyanis nem lehet leventeegyesületeket szervezni, tehát Terebessy sportegyesületeket szervez. Mindenesetre nagyon érdekes, hogy Terebessy oly helyre megy, mint Kossuti, ahol az embereknek a munka amúgy is kemény és nehéz sportot jelent. Boriioky ügyész ezután hangsúlyozza, hogy eemmit- sem tud Major István javára felhozni, ellenben egész sora van a terhelő körülményeknek. így elsősorban az. hogy Major a törvényhozó testület tagja, tehát ebben a minőségében esküt tett az ail- kotmányra ée a törvényekre, hogy azokat híven meg Gyomor- és bélzavaroknál, étványtalanság- sámiál, szorulásnál, felfúvódásnál. gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél 1—2 pohár természetes „Ferenc József* keserüviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzl etekben kapható. fogja őrizni, már pedig ő voftt az, aki e*t az esküt megszegte, aminek eredménye bárom emberhalál lett. Azonkívül terhelő körülmény az ifi, hogy Major már ötször volt büntetve és minden egyes alkalommal izgatás miatt. A vádiirat állapján szigorú büntethet kér, azonkívül indítványozza, hogy a bíróság fossza meg Majort politikai jogainak gyakorlásától, mert bebizonyítást nyert, hogy a vádlottat tettében becstelen motívumok vezették. Az ügyész beszédét a következőképpen fejezi be: — Szükségesnek tartom megemlíteni azt a pro- pUgandát, amely ezt a pert megelőzte. A kommunista lapok azt Írták, hogy a tárgyaláson meg fog jelenni Romaín Rohand, a híres francia iró. Lezajlott a per és azt láttuk, hogy Romáin Rolland nem jelent meg. Én nagyon sajnálom ezt és szerettem volna, hogyha a híres francia író a hallgató- 6ág soraiban lett volna. Az ügyész ezután idézeteket olvas fel Romain Rohand müveiből, amelyekkel azt akarja bizonyítani, hogy Romáin Rolíand nem kommunista, amint azt a kommunisták áíiláitották, hanem nacionalista, a szeretetet prédikálja, az ember és ember é« a nemzetek közti békét — Szlovenszkó már kiállt egy vörös inváziót magyar részről. Ennek az országnak nincs szüksége botokra és kövekre, — mondja az ügyész, — hanem szorgalmas kezekre és jó fejekre. Remélem és bizom abban, hogy ebben a perben győzni fog az igazság. Az ügyész beszéde után az elnök a tárgyalást délutánra halasztotta, amikor Weichherz dr. ée Klementisz dr. védők fognak beszélni. Weichherz dr* védő beszéde A délutáni tárgyaláson először Weichherz Zoltán dr. védő beszélt. —• Az elmúlt vasárnap — mondotta a védő — Masaryk elnök meglátogatta az austerlitzi Napoieon- kiál/Iitást ée a történelmi nevezetességű helyen többek között ekezet mondotta: „A történelemből tanulnunk kell az élet részére. A történelem az, amely a múltat a jelennel ösz- szekapcsolja és a jelennek a történelemből kell irányvonalat meríteni a jövő részére." Ez a per bizonyítéka annak, hogy mennyire távol vannak mindazok az emberek ennek a nagy humanistának szavaitől, akik a kossuti véres eeennénye- ket előidézték'. Ők semmit sem tanultak a történelemből és ezért kel! megismétlődnie a szlovák történelem véres emlékeinek, mint amilyen Csernova és Kovacsxos voltak. Nem szabad szememre vetni, hogy ezt a jogi esetet politikai vágányokra terelem át. Nem ez az én törekvésem és nem ez a feladatom, de sajnos nem lehet eltitkolni, hogy Major képviselő pere politikai per és a politikai vonatkozásokat a porból nem lehet kizárni. Ebben a teremben már számtalanszor voltam védő, politikai bünperekben. Védtem kormánypárti embereket, ellenzékiekkel szemben, ellenzéki embert másik ellenzékkel szemben, k'ápviseltem kereszt ényezocial'ietáit, szociáldemokratát és kommunistát, de kijelentem, hogy itt a bíróság e'löbt soha sem ezt, vagy ezt a pártot védtem, hanem csak az aikotmánylevélben biztosított természetes és istent jogát minden szabad polgárnak. A védő ezután rátér arra, hogy Major képviselőt sérelem érte, amikor lefogták, amikor a vádiratot megkonstruálták ellene és amikor a főtárgyalást kitűzték. Sérelem érte azért, mert Major képviselő ártatlanul került a vádlottak padjára azok helyett, akik három földmunkást a másvilágra küldtek és akik egy sereg munkást súlyosan megsebesítettek. Ezeknek kellene Major képviselő helyett a vádlottak padján ülni. Weichherz dr. ezután ismerteti a tárgyaláson felvonult tanuk vallomásait. Jánosik főhadnagy azt vallotta, hogy Major képviselő „Asz- szonyok és gyermekek előre" jelszóval tüzelte az embereket a csendőrök ellen. Ez a kijelentés azonban a tárgyaláson megdőlt. Major képviselő nem izgatott, nem támadhatta meg a csendőrséget, mert erre vonatkozólag egyetlen tanú sem tett vallomást. A védő ezután rámutat azokra a metódusokra, amelyekkel a csendőrök kikényszeritették a Major-ellenes vallomásokat. A csendőrök éhcztetéssel, terrorral és kínzással igyekeztek összhangba hozni a csendőrök é« a polgári tanuk vallomásait. A tanukat verték, hogy azt vallják, hogy Major képviselő lazította a népet, hogy a tüntetők köveket szedtek fel, sőt egy diószegi fiatalember még revolverlövést is adott le a csendőrökre. Itt rá kell mutatni arra a hallatlan és egyedülálló tényre, hogy a nyomozást ugyanazok a csendőrök végezték, akik a sortüzet leadták és akiknek érdekében állott, hogy saját hibájukat ártatlan emberekre háritsák át. A nyomozást azok a csendőrök végezték, akik nem vallották be, hogy Turzót melyikük szúrta agyon, akik nem vallották be, hogy verték Major képviselőt stb. Kérdi, hogyan nézne ki a vizsgálat lefolytatása egy bűnügyben, ha azt maga a rabló vezetné. Épp ezért mindjárt a tárgyalás kezdetén indítványozta azt, hogy az ügy iratait küldjék vissza a képviselőház mentelmi bizottságához, amely újra döntsön Major kiadatása ügyében. Ennek a pernek a mai idők hatalmas problémája vonul föl: a nép nyomora. Hallottuk a tárgyalás folyamán Madarász Vilma tanút., aki a tárgyaláson sirva mondotta, hogy „mi nem akartunk gyülekezni, mi csak panaszkodni akartunk Major képviselőnek, hogy úgy bánnak velünk, mint a kutyákkal Mi nem akartunk semmit, csak nagyobb darab száraz kenyeret, mert éhezünk**. Ezek a szegény nyomorultak kenyér helyett szuronyt és csendőrgolyót kaptak. Kétségbeesésbe kergetnének ezek a gondolatok, ha nem virradna már.... A csernovai események után Kramár képviselő a bécsi Reiohstagban a következőket mondotta: Szent kötelességünk erről a helyről köszönetét mondani Vierenson dán írónak, aki mentő szavakat talált az elnyomott emberek számára.
