Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-11 / 155. (2672.) szám

6 1931 julius 11, szambái i tmmLmmmmam*. Dobránszky, Fedor és Fleásdimann beszámolnia az eperjesi keresztény­szocialista párt évi kizgpilésén A mi Vierensonjamk a ceeh és szlovák írók, akik manifesztációban fordultak a csehszlovák nyilvánosságihoz és kijelentették, hogy nem ér­tenek egyet azokkal, akik tiltakoztak a nép nyo­morban tartói ellen, akik megvonják a száraz kenyeret a nép kieserepesedett szájából é6 akik felelőtlenségükkel a vérontást előidézték. Tekin­tetes bíróság, — fejezte be Weichherz dr. védő­beszédét. — a védelem is ugyanazt kívánja, arait a cseh és szlovák írók, igazságos Ítéletei kérnek. Kérem Major képviselő fölmentését. Ezután Klementis dr. védő beszélt, aki fő­ként az ügyész érveivel polemizált. Utalt ar­ra, hogy Romain Roll and azért nem jött el a főtár- gválásra, mert az apja meghalt és ugyanez okból kellett elhalasztani oroszországi út­ját is. Kijelenti, hogy huszonhárom felfegy- verzett csendőr állott szemben hetven véd­telen emberrel. Major jelenlétéiben likvidálták a földmivee sztrájkot, mi oka lett volna tehát, hogy a tö­meget a csendőrök szuronya elé vezesse. A csemovaj események jegyzőkönyvében szintén megtaláljuk a köveket, a rcvolver- íövést és az egyéb hasonló eszközöket. A jegyzőkönyvek ilyen esetekben mindig tel­jesen egyformák. Souicsek törzskapitány azt mondotta, hogy azért lőttek, hogy az állam autoritása érvé­nyesüljön, de vájjon olyan kicsiny-e az állam autoritása, hogy Soucsek törzskaipitány fegy­vereire van szüksége? Ami Terehessy János joghallgató vallomását illeti, a védő meg­jegyzi. hogy Terehessy évekkel ezelőtt Pe­tőfi sírjára két társával együtt koszorút he­lyezett el, akkor a budapesti sajtó egyértel- müleg hazaárulőnak nevezte őt, á pozsonyi sajtó pedig az usj magyar nemzedék megtes- tesitőjeként állította a nyilvánosság elé. Ma pedig, amikor a csendőrökre nézve kedve­zőtlenül vall, 'szociális érzelmeit akarják diszkredítélni és leventékkel hozzák kapcso­latba. Lapunk zártakor Klementis dr. (beszéde még tart, amely után következnek a repli­kák. Az Ítéletet minden valószínűség szerint holnap hirdeti ki a bíróság. LEGÚJABB SPORT Anglia a tenmsz Európa­ba faoka Prága, julius 10. A Csehszlovákia—Anglia Davis Cup döntőmérkőzés mai napján a pá­ros meccset bonyolították le. A Hughes—Per- rv angol pár 6:4, 4:6, 6:4, 6:2 arányban le­győzte a Menzel—Marsalek csehszlovák ket­tőst. Anglia 3:0 arányban vezet és igy máris a Davis Cup 1931. évi Európazóna győztesé­nek tekinthető. A iidércnpmásos élőin tragikus következménye Salzburg, julius 10. Salzburgból jelentik: Tra­gikus módon vesztette el tizenöthónapos gyer- anekét Steiner Katalin, egy sohörgendorfi ház- tulajdonos felesége. A gyermek mellette aludt az ágyban. Az asszony éjszaka azt álmodta, hogy az ágya tele van kövekkel s mellét is ne­héz kövek nyomják. Fölriadt álmából, de nem volt egészen eszméleténél. Ilyen féléber, derengő állapotban fölragadta gyermekét és kidobta a nyitott ablakon. A gyermek az elsőemeieti ablakból lezuhant és az udvar kövén halálrazuzódott. Az anya nyugodtan visszafeküdt az ágyba és csak reggel ébredt föl mély álmából. Nem tudta elképzelni, hova lett mellőle gyermeke. Leírha­tatlan volt megdöbbenése és kétségbeesése, amikor a ház lakói fölhozták kicsinyének véres tetemét. Idegrohamában egy konyhakést ragadott és át akarta vágni torkát. Nagynehezen lecsillapították és amikor vala­mennyire magához tért, elmesélte lidércnyomá- ' sós álmát. Már csak egészen homályosan emlé­kezett arra, hogy félálomban kidobott ágyából egy ,,követ“. Az anya ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt megindult az eljárás. — Államellenes hasonlatáért és egyéb Izgatá­sokért háromhavi fogházat kapott egy kommunista párttitkár. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Az államügyészség a rendtörvény alapján államelleniee • igzatással vádolta meg Renada Lajos kommunista 1 párttitkárt, aki múlt év május 18-án Kisgaram köz­ségben egy kommunista népgyülésen élesen kriti­zálta a csehszlovák közállapotokat és éltette Szov- jetoroszországot. A párttitkár hosszabb időt töltött . Bzovjetoroezországban s a népgyülésen hosszabb beszámolót tartott ottani tapasztalatairól. Többek ' között elefánthoz hasonlította Oroszországot, ' amelyhez képest a csehszlovák köztársaságot egy kis békának mondta. A bíróság ezekért az izgatá­saiért háromhavi fogházbüntetésre ítélte. A.z elitéit fellebbezett. — A prágai terménytőzsdén az irányzat nyugodt volt. A tőzsdét különben nagyon gyengén látogat- ' fák s üzletkötés alig történt, mert a malmok és a kereskedők érdeklődést nem mutattak. Kény ér mag- bari kötés egyáltalán nem történt, csak a prompt tengeriben volt szilárd árak mellett némi forgalom. Kassa, julius 10. Népes s lelkes hallgatóság előtt zajlott le az országos keresztényszocia- lista párt eperjesi szervezetének tisztújító köz­gyűlése, julius 6-én a kát. kör nagytermébe®. Az elnöki tisztet Magyar József társelnök látta el, aki megnyitó beszédében fenkölt sza­vakkal méltatta a párt keresztény program­ját. Szopkó Imre titkári beszámolója után megválasztották az uj tisztikart. Az uj tiszti­kar a következő: Elnök: Dobránszky János és Magyar Jó­zsef, ügyv. ig. Snétsényi Gyula, ügyész: C$ar- nagurszky Antal, titkár- Szopkó Imre, pénztá­ros: Cjabaüay Mária, ellenőr: Daniss Sándor, Dadej Gyula, Hortulányi Lipót. Pátrvezető- ség: Zaborovszky Bála, Bálik Ferenc, Blazsek Márta, Bedmrik Viktor, Germuska József, Homály Pál, Halaga János, Kolozsy József, Kozákorüs János, MiaUnovszky Karolina, Novák Lihán Jenni, Kisséczy József dr., Rovó Gyula, Skripecky Béla, Sitár József, Sandalla János, Szepmházy Bertalan dr., Szakán Károly, Szilvást Lajos, Szenderák Ferenc, Vozarvk György, Valykó Imre és Dob­ránszky Endre. A választás után Dobránszky János nemzet­gyűlési képviselő, mint helyi elnök vázolta a párt b.eléletét, amely sok örvendetes jelensé­get tüntet fel az általános politikai, közgazda- sági és társadalmi helyzettel kapcsolatban. Meleg szeretettel emlékezett meg a párt min­den belső munkásáról s azok nagy szolgálatai­ról. Mint nagy vívmányt és a párt előretörését méltatta azt az eseményt, hogy a város polgár- mesteri székébe került a párt, de más polgári pártok támogatásából is Rovó Gyula, aki már mint helyettes polgármester is több hónapon át helyettesítette a volt polgármestert. Rovó kitűnő vezetőnek, adminisztratív erőnek és fáradhatatlan munkásnak bizonyult. A nagy- lelkesedéssel fogadott beszéd után Fedor Miklós képviselő mondott el frappáns hatású beszédet, amelyből a következőket emeljük ki: A választások között a legfontosabbak a képviselőválasztások, melyek segítségével minket mint ellenőröket küldenek a parla­mentbe, hogy olyan visszaélések ne történje­nek, mint az utóbbi időben — mondotta egye­bek közt. — Fontosak azonban a községi vá­lasztások is, sőt az a baj, hogy azoknak régen London, juli-us hó. Minit minden teumeléci ág, úgy a gyémántban ya tulajdonosok is megérezték a világgazdasági vál­ságot. A kereslet a gyémántok után erősen csökkent, ennek következtében hanyatlott a gyémánt ára is. Mínd-en foglalkozási ágnak számolni ■ ked a kon­junktúra hullámzásaival és el kell viselni éppúgy, a bő, mint a sovány esztendőket. Annikor a viszo­nyok rosszak, bele kell törődniük a vállalkozók­nak abba, hogy kevesebbet adnék el, az * áriak Olcsóbbak és kevesebbet keresnek. Mindamellett a különböző vállalkozók nyugodtan kivárhatják a gazdasági válság végét, mert biztosak lehetnek abban, hogy előbb-utöbb a viszonyok megváltoz­unk. Ellenálló képességet kell csak muitatniok és jobb nap virrad rájuk. Mig ez a helyzet majdnem az összes foglalkozási ágnál, mert hiszen, ha ma a búza olcsóbb és abból kevesebbet fogyasztanak, s ha ma a húsfogyasztás csökkent, s ha kevesebb ruhát csináltatnak, a gazda, a mészáros és a textiilkereskedő nyugodtak lehetnek felőle, hogy később mindezekben a cik­kekben a fogyasztás növekedni fog s mégpedig nemcsak a gazdásági viszonyok megjavulása miatt, hanem azért is, mert a társad,almi élet fej­lődése a szükségleti és a luxuscikkekben is a fogyasztás állandó növekedését hozza magával. Egészen máskép van azonban ott, ahol a termelő olyan árucikkeket szolgál a piacnak, amelyeknek értéke az emberek egyszerű Ítéletén, nagyra­becsülésén és ragaszkodásán nyugszik. Az áru­cikkek között vannak olyanok, amelyeknek ke­resletét nagy mértékben az idézi éppen elő, hogy nagy az értékűik, tehát éppen azért kívánatos, mert az értékűik nagy s nem azért nagy az értékük, mert sokan kivárják. Ilyen cikk elsősorban a gyémánt, amelynek termelőit a gazdasági válság abból a szempontból is nyugtalanlltotta, hogy a bekövetkező árzuhanás esetleg a gyémánt utáni keresletet mindörökre megtizedeli. nem tulajdonitoltak fontosságot. Az ellenpár- tok, de főképpen a szoc. dem. párt már régen agitálnak s mai törekvésük az, hogy úgy a városokban, mint a falvakban őtk ragadják magukhoz a hatalmat s a kormányzatot, ök akarnak a polgárság vagyonával, adójával rendelkezni. Ez az a párt, amely azzal indult el, hogy a szegőnyekért harcol, ezzel gyűjtötte a szavazatokat s mi lett vége: az, hogy ez a párt szavazta meg a munkásbiztositó s beteg­ségéiből pénztári törvényt. Hogy milyen megterhelés ez, arról beszélnem sem kell. Nem kell nekik vallásos iskola, templom, Is­ten — csak hatalom és pénz. Most nyáron 100.000 a munkanélküli, mi lesz majd télen. Itthon rothad a faanyag, mert a magyar cseh- havi fizeztését is elősegítették, amikor más napig seim kötötték meg. Ebben legnagyobb részben a szocáiIdemokraták a hibásak, kik többek között még az állami tisztivselők 13-ik havi fizetését is elősegítették, amikor már államban a hív. fizetését csökkentették. Ezután Fleischmann Gyula dr. szólalt fel magyar nyelven. Aészletesen foglalkozott a Strbrny-afférral. Ez az affér szomorú megvi­lágításba helyezte — mondotta Flei&chimann — az egész itteni közéletet. Ha a jobbról és balról elhangzott vádaknak a fele is igaz, ak­kor ez nálunk a közélet nagymérvű lezüllév­sének és egyes politikai vezetők edrooraüzáló- dásának a jele. Egyének és pártok sok millió­hoz jutottak. Egyének meggazdagodtak köz­pénzből és pártokat hivatalos pénzekkel tá­mogattak. Ezek voltak a vádak, amelyeket a Stribrnyről kimondott ítélet igazolt is. A szénpénzek, a szénutalványok, a maradékbir­tokok önkényes felosztása, állami segéllyel lu­xusvillák építése, magánvállalatok szanálása — mindezek súlyos vádak nemcsak egyes képviselők, hanem az eg'ész mai kormányrend- szer ellen. Csoda, ha a nyomorgó, munkanél­küli tömegek ezek láttára radikálizálódnak és a bolsevistákhoz csatlakoznak? Soha nem volt olyan szükség nálunk ideális, önzetlen és a nép érdekeit védő ellenzékre, mint most. A kér. szoc. párt mindig igy fogta fel a maga hivatását és a jövőben is ilyen irányban fog dolgozni, amihez kéri a közvélemény és a vá­lasztóközönség támogatását. A nagy tapssal és tetszéssel fogadott beszéd után az elnöklő Magyar József zárőszavaival fejeződött be a lelkes, népes közgyűlés. A gy émánitte nmeíJőknefc, tehát különös nagy érdekük fűződött ahhoz, hogy minden eszközzel megállítsák a gyémánt kezdődő árban gátlását és ezzel megakadályozzák azt, hogy a közönség bi­zalma ebben a drága kőben meginogjon, aminek elengedhetetlen következménye volna az, hogy a kereslet lényegesen megcsappanna — mind­örökre. f TÁMADÁS A GYÉMÁNT ELLEN A gyémántüzletbe többmililiárd van befektetve és ez a nagy tőkeérdekelteég különösen indokolttá teszi, hogy védekezzenek ezt az üzletágat támadó minden behatás ellen. A védekezés eredményes előféltétele, a gyómántterimiclők egységes eljárása adva van, mivel a gyémánt árának stabilizáláshoz legnagysze­rűbben kiépített karteTIszervezet áll rendel­kezésre. A világ legnagyobb gyémánt termelői a Deteers Ccmpany, a New Jagansíonltain Oompany, b Pre­mier Company, a Gomeolidaited Diamond Miin.es és a Déiülrikaii Unió kormánya összes termelésüket szindikátusnak adják el, amely Londonban székel. Ez a szindikátus hozza forgalomba a világ gyémánttérimelésének 80—í)0 százalékát, úgyhogy ezáltal az áreiabilizácíé igen könnyűnek látszik. A gyé iránit sz indikál tus arzénban az uj kövek árának meghatározását önkényesen diktálhatja, azonban a már forgalomba hozott köveknek árszabályo­zására hatásköre nem terjed ki. Ezért a gyémánlsizindikálus feladata mégsem olyan könnyű, hogyha a gyé mául piacon szilárd irányzatot akar teremteni. A gyéimóintitecnme'lőkkel szemben ellentétes gaz­dasági érdekeik is forognak, amelyek szívesen előidéznék azt, hogy a gyémánt a tekintélyéből veszi'hsen és a közönség ragiaskodása megszűnjön a gyémánttal szemben. Hiszen, ha a gyémánt ve­szítene előkelő pozíciójából, amelyet a drágakövek között elfoglal, akkor természetes, hogy más drága­kövek iránt a kereslet fokozódna, sőt még a gyé­mántutánzatoknak is nagyobb keletjük lenne. Ezek az ellentétes gazdasági érdekek, amikor á gyémánt árában hanyatlás állott be, rögtön működésbe léptek és terjesztettek a leg­különbözőbb riasztó híreket a gyémántpiacról. A gyémánt nagy értékének megsemmisítése természetszerűleg azt jelentené, ha valahol igen nagy és bő gyémántmezőkief találnának, amelyek­nek kiaknázása a gyémántszindikátus befolyása nélkül menne végbe. Ennek megfelelően olyan hírek kezdtek lábrakapni, hogy olyan értékes és uj gyémántmezőket talátlak, ahol a galambtojós nagysága szebbnélszebb gyémántok csak úgy hevernek. Nem is kell különösebb bányászat ahhoz, hogy ezeket a drágaköveiket felszedjék. Egyszerűen csak sétálni kell ezeken az újonnan felfedezett gyémánt­mezőkön, le kell hajolni és fel kell venni a na­gyobb darabokat. Csakis a nagyobb darabokat, a kisebbekért még lehajolni sem érdemes. Olyan dús ez a gyémántmező. Azt is mondják, hogy mértékül a pálaoküiveg nyitását választják, az á kő, amely keresztülmegy a palacküveg száján, azt érdemes felvenni, amely nem megy keresztül, azt nem. Ebben a beállításban különösen látható a táma­dó él, amenyiben kitűnik ezekből a hírekből, hogy a kisebb gyémántkövek valósággal értéktelenné váltak, a nagyobb kövek pedig a bő lelet követ­keztében értékükből erősen veszítettek. A GYÉMÁNTSZINDIKÁTUS VÉDEKEZIK A gyémánlscándikátus ezekre a riasztó hírekre nem maradhatott tétlen. A támadást ki kellett védeni és gondoskodni kellett a gyémántot szerető publikum érzékenységének megkiméléséről. Ellen- hadjáratot indított, nyilatkozatok jelentek meg a külföldi lapokban, hogy ezek a bő leletek mesék. Igaz. hogy 1927-ben és 1908-ban Délíufrikábam a LicMenberg kerületben és az Oranje-tfolyó torkola­tában uj gyémántmezőket találtak, azonban ezek távolról sem szolgáltatnak olyan bőséges termést, mint ahogy azt mondják. A Lidiién be rg kerület­ben talált gyémámtmezők kezdetben tényleg gaz­dag termést hoztak, de akkor sem a nagy kövek­ben, hanem a kicsikben, de jelenleg ott a kiter­melés egyharmadát produkálja annak, amit kez­detben hozott. Az OranjefoJyó torkolatánál levő uj gyémántmeaőkkei sincsen máskép a helyzet. Felesleges aggodalom, mert hiszen., ha szindikátus őrködik az árak felett, nem eshet az le, hiszen maga a Dólafrikad Unió kormánya is gondoskodik arról, hogy tulnagy mennyiség a piacot el ne nyomja. A gyémá nisz i nd ikátusn ak a oáfoló hírek ter­jesztése természetesen nem volt elégséges hanem kézzelfOighatóan be iis akarta bizonyitani, hogy a gyómántáresésekről szóló hírek tévesek, nyug­talanságra nincsen ok, mindenki azzal a tudattal örülhet a csillogó drágakőnek, hogy az valóban értékes és büszkén mutogathatja, irigységet kelthet, azokban, akiknek nincsen fénnyel játszó csillogó kövük. Ezért aztán a termelés korlátozta, a gyémántcsiszoló műhelyek üzemét, részben be­szüntette, majd azután csak hetenként három napon át dolgoztatta és kimondotta, hogy a gyé­mántok ára nem esett, egy filérrel sem adja olcsóbban a köveket, mint adta. Nem törődött agzal a ténnyel, hogy a gyémánt ár­hanyatlását a világ már tudomásul vette és a ke­reskedelemben a régi köveket a közönség har- minc-ötven százalékkal olcsóbban tudja csak el­helyezni. Ragaszkodott ahhoz, hogy a gyémánt ára esett, az értéke változatlan és mert ehez ragasz­kodott., mesterséges áruhiányt id’ózett fel. A drága nagy kövekből, hiány mutatkozott, mert a gyé- mántezindikátus a nagy kövekért annyit kért, amennyit jelenleg a legelője előbb közönség sem hajlandó megfizetni, annál kevésbé, mert régi köveket sokkal olcsóbb áron kaphat. A gyémántszindikátus azonban nem enged. Hatalmas érdekek forognak a kockán s nem akar vesztes lenni. Be akarja bizonyítani, hogy a gyémánt értéke változatlan, hiába adják és veszik olcsóbb áron, mint a szin­dikátus által megállapítot ár. A szindikátus hatal­mas tőkeerővel rendelkezik, nyugodtan, várhat akár évekig. Nem tesz legfeljebb mást, minthogy az üzemeket a gyémánton őzökön minimálisra ren- dukáilja, a gyémántcsiszolók nagy részét szélnek ereszti és ő meg vár, mig az áruhiány hatását érezteti és többet fizetnek a csillogó kövekért, mint amennyire ma az emberek hajlandók. Ezt abban a tudatban teszi, hogy ha most enged és leszállítja az árakat, akkor ez ez ár sohasem ugrik vissza, mindörökre alacsony szintien marad, mint ahogy a gyémánt óra nem nyerte vissza azt a veszteséget, amelyet még a múlt század végén és e század elején elszenvedett. A gyémántszin- dikátus tehát küzd . A gyémántok viselőit meg­nyugtatja, pénzügyi hatalmára hivatkozik, áru­hiányt idéz elő, csak hogy a profitját, védelmezze; cáfolja a lábra kap ott híreket a gazdag gyémánt- mezőkről abban a tudatban, hogy u közönség nem veszti el a bizalmát. A közönség valóban nem veszti el bizalmát, csakhogy a sizndlikátusi áron. nem kell el * gyémánt. — Csongrádmegyében tízezer holdat pusztított el a sáska. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Csongrád vármegye közigazgatási bizottságának ülé­sén az, alispán beszámolt a megyei sáskajárásról és megállapította, hogy a megyében tízezer holdat pusztítottak el a sáskák és egyéb gabona-férgek. A bizottság elhatározta, hogy felterjeszti a földműve­lésügyi miniszterhez a megye eegélylpóréeót, A gyémántszindikátusküzdelme a gyémántért Riasztó hírekkel akarják tünhretenm a gyémántba vetett bizalmat A szindikátus nem enged az árból, a közönség bizalmát védi

Next

/
Thumbnails
Contents