Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-11 / 155. (2672.) szám
TMRAiíAl*/* IA^n£AR*HiRLiAK BOB Régi magyar alakok Közli: Bodrogközy Zoltán V. Csaszkóczy Károlyról Köztudomású, hogy Koburg Ferdinánd György herceg az utolsó Koháry egyetlen fiusitott leányát vette feleségül 1817hen s ez utón örökölt-ék a Ko- burgok a Koháryak mesés értékű magyarországi birtokait. Egyideig még használták is az egyesitett Ko- burg-Koháry nevet, később azt elhagyták, a nagybirtok — vagy 170.000 kát. hold — azonban megmaradt. E birtok egyik tekintélyes része — 150.000 hold — Gömör-KÍ6hont megyében terült el 6 ehhez tartozott a murányi és balogvári uradalom óriási kiterjedésű erdőségekkel. Ezekben szeretett vadászni Ferdinánd bolgár király néhai édesatyja, Ágost Lajos. Sokszor tartott a magával hozott fényes társaság részére nagyszabású hajtóvadászatokat. Ilyenkor a hajtok százai terelték a magas uras ágok elé a rőt vadat s ilyenkor hangos volt a vendégek zajától a balogi vagy a szentantali kastély. Legjobban szeretett azonban az öreg herceg magánosán cserkészni, midőn csak a hűséges puska- töltögetője kisérte, dé nagyobb biztonság kedvéért vele ment egy-egy biztos lövő erdész is. A herceg ugyanis rövidlátó volt 8 magasabb korában ezzel járt a lövésben való biztosságának a csökkenése is s ezért tartózkodott közelében ilyen megbízható biztos lövő. Tudnivaló ugyanis, hogy a vad sertés, ha megsebesül, veszedelmes fenevad. Nekiront a vadásznak s ilyenkor karvaetagságu fákat i* kitördel agyarának a csapásával s jaj a vadásznak, aki rohamát nem képes elkerülni. A hercegnek már élemedett korában került a balogvári uradalmához Csa^kóczy Károly erdészjelölt, aki mihamar feltűnt biztos lövésével. A sokszor emlegetett, magasan dobott négy krajcárotokat ő valóban lelőtte golyóval. Sohasem hibázott, akár futó, akár repülő vadra lőtt s emellett fiatal kora dacára olyan hidegvérű vadásznak bizonyult, hogy kire csakhamar túlterjedt az uradalom határán. Midőn egy alkalommal a herceg ismét lerándult Balogra, mellé rendelték be a fiatal Csaszkóczyt, hogy ha a herceg esetleg cserkészni ólhajt, vagy kisebb hajtást rendel el, azonnal rendelkezésére álljon. Egy estefelé azzal a jelentéssel érkezett az egyik megbízható öreg erdővéd, hogy a közelben egy óriási vadkanra bukkant, amely már nem egyszer tört ki a hajtásból és nem egy szabálytalan lövést vitt már el bőre alatt. Az erdőmester jelentette az esetet a fenségnek, az kijelentette, hogy másnap reggel vadászni fog a hírhedt kanra. Azonnal kiment a parancsolat, az erdővédek berendeltek 56—60 hajtót. Mivel ki volt nyomozva, hogy a kan melyik erdőréezben tartózkodik, a kié csapat jó távolról körülvette a kérdése* erdőterületet s megindult nagy csendben a hajtás at egyetlen fenséges vadáé* állása felé. A herceg egy tisztáé ezélén álló tölgyfa mellett vett állást, úgy, hogy előtte 30—40 méteres körben szabad volt a terep s meglepetéstől nem lehet tartani: a gyakorlott hajtók biztosan állása, elé fogják terelni a hatalma* kant. Közvetlenül a fa mögött volt elrejtőzve a puskatöltő vadász, mig a herceg mögött kissé féloldalt 30 lépésnyire a fiatal érdjéé zgyakornok bujt meg egy másik fa mögött, úgy azonban, hogy a herceg állása előtti teret teljesen láthatta. A hajtás messziről s nagy csendben indult. Óvatosan terelték a vadat a herceg állása felé s a három vadász érthető izgalommal mozdulatlanul leste, mikor és honnan fog a vad kitörni. A hajtásba több apróbb-nagyobb vadsertés is került, de azokra a hereeg ezúttal nem lőtt, várta a hatalmas kant, amely félóra múlva csakugyan óvatosan előjött a sűrűből s körülbelül negyven lépésnyire lehetett a hercegtől, midőn p,z megpillantotta. A herceg huszonöt lépésnyire bevárta a hatalmas állatot s mivel ez nem vette észre a vadászt, sem szagot nem vehetett, mert a szél a kan felé fújt, a herceg óvatosan kettőt lépett oldalt, hogy fültövön találja az állatot. Kétcsöves fegyverével óvatosan célba vette a vadat, azonban — talán túlságosam föl volt izgatva — nem találta azt halálosan. A lövésre a kan nagyot ugrott előre, mire a herceg tíz lépésnyiről ráeresztette a második golyót is. de ez csak a füléből tépett le egv jókora darabot s a kan egyenest a hercegnek rohant. A puskatöltő zavarában csövénél fogva nyújtja a herceg felé a másik, töltött fegyvert, de ennek nem volt ideje a lövésre 8 lövés ál iáéban, ezétvetett lábszárakkal mozdulatlanul ott állott. E pillanatban a herceg háta mögül lövés dördül el g a vágtában halálosan talált vad a herceg előtt alig két lépésnyire vágódott el az avaron, zuhamtában majdnem Jedöntve lábáról a fenséges vadászt. A lövés homlokon találta a vadat. A sokat próbált öreg puska töl bő még akikor is úgy reszketett, mint a kocsonya r a golyóra töltött dupla csövű fegyver még akkor i* csövével maga felé fordítva remegett a. kezében. A dolog pedig úgy történt, hogy az erdészjclöK látva a két eredménytelen lövést, az utolsó pillanatban féltérdre ereszkedett s a herceg szétvetett lábszárai között ellőve halálosan találta a «ebe- b ültem rohanó, vérszomjas fene vadat. A herceg az eredménytelen kettős lövéstől megdöbbenve mozdulatlanul állott éa észre sem vette a feléje nyújtott fegyvcri. Még az sem jutott eszébe, hogy a sebesült, vad rohanni elől a fa mögé ugorjon. Talán ez volt a Rzoreiicséjm mivel ha megmozdul, lehet, hogy az ereié./, golyója szilánkba roncsolta volna a láb. zárát. A herceg a vad ö*szerogyá«a után hátrafordult, de rnég a veszedelem dacára is megőrizte hidegvérét s a hozzá siető erdéspjelölbnek aggódó kérdezőeködésére csak annyit válaszolt: — Szép lövés volt! & A vadászatnak az izgalmas jelenet véget vetett. Amint az erdőmester — talán Guba volt még — a vadászat eredményéről értesült, kiszállt a helyszínére és szemlét tartott a terepen. Megvizsgálta s megállapította, hol állott a herceg, hol esett el a vad, hol állott Csaszkóczy s meghatározta, hogy a remek lövés huszonöt lépésről történt s a golyó a herceg lábikrái között átfutva találta a kant. A fiatal embert az uradalmi személyzet ünnepelte. Híre ment az esetnek az egész vármegyében e a Csaszkóczy neve egyszerre ismert lett a nimródolc társadalmában. Magának a hercegnek a viselkedését többféleképpen Ítélték meg. Némelyek dicsérték páratlan hidegvérüségét, mások gáncsolták, sőt megbotrán- koztak rajta, hogy még csak egy köszönőszava sem volt az életmentőjéhez. Végre ennek is, mint minden szenzációnak vége szakadt, s reá borult a feledés íátyola, Negyedév múlva azonban az erdészjelölt erdésszé lépet telő és dicsérő irat kíséretében egy tajték ezivarszopókát kapott a hercegtől emlékbe. Rajta a válságos jelenet volt kifaragva 8 a kannak a két szeme s az agyara gyémántból voltak... Berlin, julius 10. Alig simultak el a Zeileis-ügy hullámai, máris újabb csodagyógymód tartja izgalomban Bécset. Azt az egyet azonban meg kell mondani, hogy a csodadoktor nimbuszából igen sokat levont az a tény. hogy nem közönséges kuruzsló, hanem rendes, szabályszerű orvosi diplomája van. Igazán kár, mint kuruzsló talán sokkal nagyobb karriert csinálhatott volna. Az uj csodátok tort Stadlernek hívják és egy hietzimgi villában lakik. Itt fogadja a pácienseket, akit valósággal ellepik a házát, hogy gyógyulást keressenek különböző bajaikra. Stedler doktor találmánya abba náll, hogy alpesi füvekből olyan kenőcsöt készített, amely fölöslegessé teszi az operá- I ókést. A sebet, daganatot, genyes tályogokat egyszerűen megkeni — és a legveszedelmekebb genyedések, vérmérgezések rövid idő múlva nyomtalanul A baoillueok meghalnak, a sebek bezárulnak, az elpusztult szövetek újra kinőnek. A kenőcs a leghatásosabb dezlnfektor ée biztosabban és természetesen kellemesebben gyógyit, mint a sebész ké&e. Stadler dr. szívesen beszél a találmányáról. Elmeséli, hogy kenőcse nem újkeletű dolog, azt már a háború alatt is alkalmazta. Valóban, garmadával mutatja meg a különböző hadikórházak és tábori lazarettek pecsétes tanúsítványait. amelyek a ieghi- tetlenebb eseteket tartalmazzák. Dum-dum lövedékek által előidézett sebesüléseket, gránátszilánksériüéseket, bajoneítszurásokat, Fagyott karokat és lábakat gyógyított meg tökéletesen újfajta füveivel. A tanúsítványok nagyrészt fényképekkel vannak ellátva: a legcsunyább daganatok, a legrosszakara- tubb sebek, a legveszélyesebb fagyások, amelyeken talán még az operálókés se segített volna. És négyhetes Stadler-kura után mintha elsöpörték volna a sebeknek még a nyomát is. Prága, julius 10. A képviselőház a múlt hetekben fogadta el azt a kormányjavaslatot, amely a magán alkalmazottak nembiztositott szolgálati ideje felének a beszámításáról intézkedik. A törvénynovellát a szenátus néhány napon belül ugyancsak elfogadja s akkor az törvényerőre emelkedik. Az uj törvény különösen a szilovonszkói és ruszinszkéi m-agánalk aliraazottak számlára rendkívül fontoa, miért esek a magámalkal- rnazottak csak néhány év éta tagjai az Általános Nyugdijbiztositó Intézetnek s igy előrehaladott koruk ellenére is mindössze néhány biztosított évük van. Az uj törvény szerint most ezeknek a magán- alkalmazollaknak a neiwbiztositotl szolgálati idő felél a nyugdijbiztositásba számítják. Az illetékes törvényjavaslat, melynek törvényerőre való emelkedése már csak napok kérdése, szószén irt igy hangzik: I. szakasz. Az 1920 február 21-én kelt, T. és R. Gy. 26. számú, a magasai)!) szolgálatú magánalkul- mazollak nyugdijhiztosilásáról szóló törvényt igy egészítik ki: Pár óv múlva a volt erdész jelölt már mint erdő- mester kisérte vadászatain a fenséges urat. A herceg tehát nemcsak azt mutatta meg, hogy hidegvérű vadász, hanem a nagyiurak háládatlanságát hangoztató véleményt is alaposan lecáfolta, még pedig igazi úri módon. Ceaszkóczy Károly pedig tekintélyben egyre gyarapodott Gömörországban. Később Miihalik Dezsővel, a herceg jogi tanácsosával, a Rimaszombatban élő Mihalik Dezső dr. ügyvéd atyjával együtt a herceg érdekeit képviselte a vármegyében, ennek számottevő családjaival baráti viszonyba került ób a társadalom köztiszteletben álló, kedvelt tagjává vált. id. Diószeghy Zsigmondiról Koburg herceg göunöri erdeiben nagyon elszaporodtak a vaddisznók s ezért a herceg egy nagy területen a vadászatot felajánlotta a Jolsván állomásozó honvéd tisztikarnak. Különösen egy kapitányt emlegetett, aki szenvedélyes vadász lévén, igen sok vaddisznót pusztított el évenként, három betanított juhászkutyával, mellyel úgy hajtatta disznót, mind kopóval szokás a nyuiat. A lelőtt koca mellett néha csomó szopós malacot is ösezefogdoetatott s azt elküldte a hercegi vadaskertibe. Hallotta ezt Diószeghy Zsigmond gömöri földbirtokos, aki szintén szenvedélyes vadász volt ée szintén kopókkal hajtatta az agyarasokat. Egy Ízben a kopók vaddisznót vertek fel székhelyéből s ugyancsak szorították hegyen völgyön át és Zsiga bátyó boldogan hallgatta mint űzik a vadat az ő kitartó kopói. A kutyák hangjából kivette, merre terelik azok Közel kétezer amputációt sikerült Stadler doktornak elkerülnie találmányával a háborúban, kétezer lábat és kart mentett meg egyszerű be- dörzsölés segítségével. A háború után természetesen hamarosan feledésbe ment ezt a pompás teljesítmény. Évek kellettek hozzá, amíg itt is, ott is megint beszélni kezdtek Stadler doktor gyógyfüvéről. Most már valósággal a Zeileisével vetekedik a praxisa. A gallspacki varázslótól azonban annyiban különbözik (és ebben le is főzte nagyhírű vetélytársát), hogy őt nemcsak az emberek, hanem még a* állatok is fölkeresik. Csodaszere ugyanis nemcsak embereket gyógyit, hanem barmokat Í6. Stadler dr. egy ízben egy volt osztrák miniszter birtokán volt látogatóban, amikor hírül hozták a kastélyba, hogy a tehenek között kiütött a száj- és körömfájás. Stadler doktor gondolt egy nagyot és merészet, vette a gyógyfüvét, kiment at istállókhoz és bekente a beteg marhák ezáját és patáját. Néhány nap múlva úgy elmúlt a veszedelmes ragály, mintha soha ott se lett volna. Ami atonban a legkülönösebb a dologban, az az, hogy a ezij- és körömfájással fellépő ezivgyuliadást, ami a betegséget tulajdonképpen halálossá teszi, szintén sikerült a kenőcs segítségével megakadályozni. A tehenek rövidesen meggyógyultak és ugyanannyi tejet adtak, mint eddig. Ettől az időtől kezdve Ausztria minden részéről fordulnak Stadler doktorhoz a gazdák, a veszélyes járványok idején. És — ezt ismét hivatalos tanúsítványokkal igazolja a csodadoktor, minden esztendőben felbecsülhetetlen értékű nemzeti vagyont ment meg ilyen módon a pusztulástól. Bizonyosra vehető, hogy a Stadler-gyógymód rövidesen épp olyan támadásoknak lesz kitéve, mint a Zeileis-féle volt. Az orvosok többsége, elsősorban pedig a sebészek nehezen fognak beletörődni abba, hogy egy operálandó pácienst füvei kenegessenek. Amint hűlik, orvoskörökben máris mozgalom indult meg a Stadler-kurák ellen. A 177. paragrafus utón 177. a) paragrafusként uj intézkedéseket iktatnak be ezzel a címmel: „A nembiztositott szolgálati idő fele beszámításának megfelelő járulékok emelése.“ 'íz a rendelkezés igy hangzik: 177. a) §. (1). Ha a biztosított vagy a nyugdíjas az 1929 január 1. előtt az alkalmazottak nyugdíjbiztosítására érvényes jogi előírások szerint az I—XVI. fizetési osztályban illetékidőt szerzett, úgy a jelen törvény szerint megállapított járulékok oly összeggel emeltetnek fel, amely ama szerződéses viszonyban eltöltött idő fele beszámításának felelne meg, amely a biztosítási kötelezettség alapjául szolgált volna, ha annak fennállása idején ennek a törvénynek az előírásai hatályosak lettek volna, amennyiben ezt az időt a járulékok megálla- pitása céljából a 177. $. 1. bekezdése szerint már nem számították be. Ez összeg kiszámításánál a hónap esetleges . töredékéi egész hónapnak számítják. A rokkantsági vagy agg* a vadat, elibük sietett a váltóra, ott várva, mikor bukkan ölő a hatalmasnak Ígérkező vad, amely a 'kutyáit annyira kifárasztja. A váltóra érkezve, nemsokára csakugyan előbukkan egy óriási agyara®, azonban ki lévén már fáradva, a kutyák annyira nyomában voltak, hogy Diószeghy miattuk nem lőhetett a kanra, mig végre a fáradt vad egy tisztán Bzélén levő terjedelmes bokorba menekült s két hát- eó lábára ülve hatalmas agyaraival védekezett a 'kutyák ellen. Zsiga bátyó hiába akart reálőni a sertésre, a folyton körülötte levő kutyáktól csak néha látta a bokorból kisőtétleni az illat egyes testrészeit. Ekkor nem hallgatva a kíséretére, egyik fiának nyújtja át a puskáját s marokra fogva nagy vadászkáé ét a bokorihoz húzódott s hogy megmutae- sa, hogy ő ily módon is el tudja ejteni a vadkant, egy alkalmas pillanatban a vadászkését markolatig döfte az állatba. Hatalmasat hördült erre a kan. De vagy Zsiga bátyó nem volt elég fürge, vagy a kan volt gyorsabb, mint ahogy ő gondolta, ez agyarával feléje vágva térdétől majdnem a bokáig úgy fölhasitóttá a Zsiga bácsi combját, hogy sebtiben bekötve hordágyon kellett őt hazavinni De a kan ia kimúlt. Pár hét múlva kiheverte a bajt az öreg kuruc s mikor hallotta újból beszélni, hogy Sz. kapitány hogy lövöldözi halomra a vaddiezókat, nem kis diceekedéssel igy szólt: — Kár azokra a puskaport vesztegetni, elég azoknak egy jó vadászkés is — meg egy adag magyar bátorság. kori járulék, ha 1920 julius 1-e alőtt vált esedékessé, a 177. §. 1. bekezdése b) betűje alatt felsorolt összegekkel emelkedik éspedig ama fizetési osztály szerint, amelybe a biztosított a jelen törvény hatálya előtt legutoljára be volt sorozva. A nyugdíjasnál a biztosított eset beállta előtti legutolsó hónapbeli fizetési osztály diönt. A jelen törvény második részének a járulékok magasságára vonatkozó intézkedései hasonszerüen érvényesek az ilyképpen fölemelt összesített járulékokra. (2) . A járulékok (1) bekezdés szerint való emelésének fedezetére szükséges eszközök a 63. §. szerinti biztosítási dijakhoz kiszabott pótdijjal szereztetnek meg éspedig az 1. osztályban —.— K, a 2—3. osztályban 2 K, a 4. osztályban 3 K, az 5. osztályban 4 K, a 6. osztályban 5 K, a 7. osztályban 6 K, a 8. osztályban 7 K, a 9. osztályban 8 K, a 10. oszt tályban 9 K, a 11. osztályban 10 K. (3) . Erre a pótdijra a 64—72. §§-nak a biztosítási díjról szóló intézkedései érvényesek. (4) . A 2. bekezdés szerinti pótdijat 40 éven át kell szedni. Azzal a biztosítási matematikai mérleggel kapcsolatban, amelyet az Általános Nyugdíjintézet a népjóléti minisztériumnak a 166. §. szerint három évenként beterjeszteni tartozik, az intézet a 2. bekezdő# szerinti pótdij tételeit átvizsgálni a az eredményt a további rendezésre vonakozó indítvánnyal a népjóléti minisztériumhoz beterjeszteni köteles. (5) . Az 1. bekezdés szerinti igényeket a biztosítás illetékes viselőjénél legkésőbb 1922 junius 30-ig kell érvényesíteni s azokat a szükséges igázlósokká ke bizonyítani. (6) . Annak az összegnek, amelyet a biztosított vagy a nyugdíjas az 1. bekezdés szerint elért volna akkor, ha a biztosítás az Általános Nyugdíjintézetnél lett volna végrehajtva. (7) . A jelen paragrafus végrehajtásánál a biztosítás viselője s a biztosított, nyugdíjas, vagy ezek családtagjai között felmerült vitákban kizárólag a biztosítási bíróság dönt (134. §.), .másodfokon a biztosítási felső bíróság (151. §.) II. szakasz. (1) . A jelen törvény 1931 április 1-én lép hatályba. (2) . A népjóléti miniszter megbizatik, hogy ezt a törvényt az érdekelt miniszterekkel egy ér telemben hajtsa végre. Itt említjük meg röviden, hogy a magánalkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló, 1929. évi 26. számú törvény, amely az éppen ismertetett javaslat megértéséhez is szükséges és amelyet minden magánalkalniazottuak állandóan a kezeügyében kell tartani, hiteles magyar fordításban 7 korona 40 fillérért kap- htaó a kassai államnyomdában. Éppen ezért a nyugdijbiatositási törvény idevágó szakaszainak ismertetését mellőzzük. — Hogyan élt Newton? Londonból jelentik: De VRumli ezredes, híres régész felfedezte a Newton- könyvtár jegyzékét, feljegyzéseit és házi leltárát. Az utóbbi oly pontos, hogy Newton egész házának berendezését, beleértve a konyha felszerelését is, a legapróbb részleteikig rekonstruálni lehetne. A* összes szobáik kárpitozása bíborvörös volt, ugyanilyen ezimüek voltak ágyának selyem függönyei is. Kitűnik az is, hogy a tudós itala az abnabor volt és minden reggel csokoládét ivott. Newton vagyona egy részét a hírhedt ..Délitengeri Vállalat" részvényeibe fektette, melyeket egy időben óriási nyereséggel adhatott volna el s ezt azért nem tette, mert nem tartotta volna tiisztessiSgeeneik a nyerészkedést. Midőn később bankárát, Plouquirt e részvényeknek más papírokra való kieserélós-ére utasította, « Tudományos Akadémia elnöke, kii e tranzakcióról tudomást szerzett, szomorúan jegyezte meg, hogy ..még a legnagyobb zsenit is befolyásolhatja a nyerészkedési vágy." Az elnök mindent elkövetett. hogy a művelet bárét, tatokban tartsák, nehogy az dús aki editálja a* akadémiát. Amputáció helyeit kenőcs Újabb csodadokíor Bécsben A magánalkalmazottak nembiztositott szolgálati idejének beszámítása A törvényjavaslat teljes szövege *
