Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-11 / 131. (2648.) szám

8 1981 jmniua 11, cBtftörtflk. — Fölbontják a Báthoryak kriptáját a nyír­bátori református templomban. Nyíregyházáról jelentik: Nyírbátor községben hatalmas, késői g ótikus épitményü református templom van. zt a pompás templomot a Báthoryak emelték és a templom kriptájában is a család tagjai nyugoszmak. A templom nagyértékü műemlék, mert falai között híres reneszánsz intarziás stallumok és padok vannak, amelyeket a leg­kitűnőbb olasz mesterekkel készíttettek a Bá­thoryak. Az időik folyamán a templom erősen megrongálódott és most már föltétlenül reno­válásra szorul. A helyreállítási munkák fölvé­tele céljából a Műemlékek Országos Bizottsága leküldte Nyírbátorba Möller István műegyetemi tanárt. Ha a professzor megtette javaslatát a restauráció módjairól, akkor külön kiküldött bizottság utazik le Nyírbátorba és ennek a bi­zottságnak jelenlétében fölbontják a befalazott kriptát, hogy megállapítsák, kik vannak ott el­temetve. Ennek megtörténte után újabb tanács­kozás lesz és ekkor dönt a Műemlékek Országos Bizottsága, véglegesen a restaurációról. — Halálos szerencsétlenség puskatisztitás közben. Eperjesi tudósítóink jelenti: A sáros- megyei Nagypoloma községben tegnap halá­los végű szerencsétlenség történt. Prezunyan János gazdálkodó vadászatra készült és rend­be akarta hozni fegyverét. A tisztogatáshoz segítségül hívta Durosik Jánost, a szomszéd­ját, aki kezébe vette a fegyvert, amely ebben a pillanatban eldördült és a golyó Prezunyan- nak a szivét járta át, azonnali halált okozva. A szerencsétlenség ügyében széleskörű nyo­mozás folyik. xx Még néhány példány kapható a Prágai Magyar Hírlap 1600 oldalas lexikonéból. Ki­adóhivatalaink az egész vászonba kötött, gazdagon aranyozott könyvet 72 korona és 5 korona portódij beküldése után vagy után­véttel megküldi a t. megrendelőknek. — A pozsonyi YMCA juniálását nem tartják meg. A pozsonyi YMCA igazgatósága közli,, hogy a folyó hó 14-ére tervezett juniálist köz­bejött elháríthatatlan technikai és egyéb okokból (nagy közterhek, rossz ut. sth.) ez évhen nem tartja meg. xx Kinnlevőségeit folyósítja Uránia Bank- náz, Nővé Zámky. Kérjen ajánlatot, — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1931. évi 13, füzete most jelent meg a következő tartalommal: 27. Rendelet az A. és B. gyógyszer- könyvekre vonatkozó, magánMek részére szóló gyógyszeriársaaibásról. A 14. füzet tartalma: 28. Rendelet az 1931. évre szóló pénzügyi törvényihez való részletes szabályok kibocsátásáról. 29. Rende­let a bányaitérkép-efcrőíl. 30. Hirdetmény a katonai igazgatás számára megrendelt textiláruk varrásá­nál érvényes munkabérekről. — A 15. füzet tar­talma : 31. Rendélet a Szlovemszkó országában fenn­álló mértékhitelesítő hivatalok körleteinek és székhelyeinek szabályozásáról. 82. Hirdetmény a Csehszlovák Köztársaság és Franciaország között fennálló kereskedelmi egyezményhez tartozó pót- megállapodás ideigfemes hatályba-helyezéséről. 33. Hirdetmény az 1922. évi április hó 6-án Rómában Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Románia, a Szerbek, Horvátiok és Szlovének Királysága és Csehszlovákia között a volt osztrák kormány által utalványozott nyugdijakat illetően kötött Egyez­ményhez tartozó megerősítő okiratoknak Jugo­szlávia által való letételéről. 34. Hirdetmény az 1929. évi október hó 1-i keletű ötven koronás bankjegyek kibocsátásáról. — A csehszlovák állaim törvényei és rendezeted gyűjteményének évi elő­fizetési ára 120 Ke, az egyes füzeteiké pedig le­velemként 20 fillér. A régebbi 1922—1930 évfolya­mok terjedelmük szerint 120—180 Ke árban kap­hatók. Az összes megrendieiéeek egyszerű levelező­lapon az „Államnyomda, Kosice" cimére külden­dők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő. xx Egy kommunista szenátor valótlan állí­tásai a Bat‘a-hirdétésékről. A cipészek nem­régiben tartott összejövetelén Nedved kom­munista szenátor azt állította, hogy Bat'a a „Rudé Právo“ cimü kommunista lapot „Kol­légák1' cimü hirdetése leközlésére kérte fél, azonban a lap nem volt hajlandó a hirdetést lehozni. Nedved szenátor ezen állítása valót­lan. Ezzel csak a többi, nem kommunista irá­nyú újságot akarta nevetségessé tenni. A Bat‘a cég sohasem kérte fel a Rudé Právot ennek a hirdetésnek leközlésére, ellenben a Rudé Právo úgy levélben, valamint megbízott­jai utján igyekezett a Bat‘a cégtől hirdetési feladásokat kapni. — Zajszigetélö épitőanyagot talált fel egy dán tanár. Londonból jelenítik: Larsein Aíb- solon kopenhágai tanár egy zajszigetelő építő anyagot talált fel, melynek segélyével a szobákat teljesen zajtól mentessé lehet tenni. A szigetelőanyag több aszífaltrétegből és azok közé ágyazott fémlemezből áll. Az olymódon elszigetelt fal teljesen felfogta a szomszéd szobában nagy erővel -szóliő rádió hangszóró zenéjét. Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik rút, a szép Mary krémet használt, arcáról minden ki­ütés, májfolt, szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. Ön s használjon Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pant.f . Vegyen egy egész garnitúrát, Készitöje: Dr. Lad. Pollák, lekárnik v ^taManoch* * «Eps«ssi-MAfítoR‘Hna»a& SzinHÁzKönyvKabTüRA. Petőfi Sándor: „A Nép és más forradalmi költemények Rajzolta: Sors. Szerkesztette: Krno. — Saját kiadás. 1931. Március. Nyomta a prági Hencl J. cég „Gutenbergu könyv­nyomdája. Nagyfolió, 109 oldal „Deresre húzzák a gazembert Bűnét botokkal róni te ....“ Amikor ezt a fotió-nyomtatványt átlapoztam, az első pillanatban igazán nem tudtam: sírjak-e, ne­vessek, bosszankodjam -e, vagy felháborodjam, ir- jak-e róla, vagy inkább hallgassak. Sörs és Kmo összeállótt, Kmo összeválogatta Petőfi forradalmi verseit, „díszes" előszót irt a versek elébe, Sors pedig illusztrált és Prágában, az Ur 1931 dk esz­tendejében megjelent az első magyar könyv, Petőfi, verseii-Rmo előszavával és Sors rajzaival A leg- magyarabb költő verseiből adott ki gyűjteményt két olyan ember, akiknek a magyarsághoz, a mar gyár lélekhez és szellemi élethez semmi, de sem­mi közük nincs, avval semmiféle kapcsolatban nem állanak. Amikor az alakulóban tevő Masaryfc Tu­dományos és Művészeti Akadémia seregszemléjét tartottuk és egybeáWltotttuk azoknak a listáját, akikből az akadémia egybeálilitható volna, a festők közé bevettük Sors Iván rajzolót. Sors etetett nyilatkozatot tenni lapunkban, amelyben uneg- élkipitja, hogy ő nem magyar, hanem szlovák alko­tóművész. Az aláírás: Iván Sors. Ezit tudomásul vettük, nemzetiségének megállapításában minden­ki szuverén, ha nincs a nyakán a népezámláióbiiz- tos. Knnot már a neve után sem vdndilkáljnk ma­gyarnak, miég kevésbé az Írása után. Mert Kmo egyáltalán nem tud magyarul írni, sőt Írni sem tud, nem tudja a magyar helyesírást (a múlt idő­nek következetesen használt egy —t végződésű alakja: keltet, hozot stb.) és hogy tárgyi tudása is nagyon sekélyes, arról önmaga állít bizonyítványt az előszóban. Egypár bombasztikus frázis az egész előszó. Rögtön az első mondat; „A XVIII.dk szá­zadban, bosszú tespe'diés után, uijra mozgásiba ju­tottak a szociális viszonyok. És miég ma is benne vagyunk ___“ Elég, elég, irgalom! Csak annyit mo ndhatunk, hogy ha a magyar szabadságharc költőjéről, a legnagyobb magyar lírikusról önkép­zőkörben nyújtana be ilyen dolgozatot egy diák, a vezető tanár nyilvános megdorgálásban részesíte­né. Sokkal okosabb munkát végzett volna Krno, ha a számos Petőfi-anonografiából kampóitól előszót, nagyon sok tanulmányt szerezhetett volna forrásul a forradalmi Petőfihez is. De mint szeirkesztő is levizsgázott. Mert a jő fiú olyan költeményeket is felvett a forradalmi versek gyüjtennényébe, ame­lyek egyáltalán neim forradalmiak. Miit keres pél­dául a kötetben „A vén zászlótartó", „Mit csinálsz, mit varrogatsz oitt?", stb. Aztán a versek össze- vá'logaitáeában semmi szerkesztői rendszer semmi lliieráliis műveltség ahhoz, hogy a forradalmi Petőfi fejlődését mutassa be. Petőfi verseit Sors, alias Sors mester illusztrálta. Ha ez alapon kellene megítélnünk Sorsot, miint művészt, nagyon lesújtó és marasztaló tenne az ítélet. Konigeniailitásról beszélni valósággal szent­ségkáromlás lenne ez alkalommal. Benső inteüi- geucia és művészi intuiiíríó teljesen hiányzik ezek­ből az illusztrációkból. A grafikus egyszerűen el­olvasta a költeményeket és igyekezett azok tartal­mát rajzlapra vetni. Hol marad Sors művészi kész­sége a többi Petőfi -illusztrátoré mögött? De tisztán rajztechnikai szempontból Ítélve meig az illusztrá­ciókat, véleményünk szintén lesújtó. Gicosek ezek egytől-egyig, szörnyű giccsek (nézze meg maga az alkotó a 91. oldalon közölt rajzát és ha egy kis önkritika van benne, maga fogja mellét verve el- rebegnii a mea oulpáit). A jó ízlés és a kritika nevében eomburemítur-t kell kiáltanunk erre a könyvre. Merénylet az ízlés, a művészeit, az esztétika, az igazság és főként merénylet Petőfi halhatatlan, dicső szelleme ellen. Hogy miért kellett ennek a könyvnek megjelennie, rejtély. Hacsak a szerkesztő és illusztráló a prágai Karimelita-uocán nem szerzett biztosítékot arra, hogy ez a férc a magyar községek könyvtáraiban fogja majd a művésziét fenséget terjeszteni. (—e—) Kimé Hamsun 100.000 koronái őszé szét és be­jelenti, hogy már nem igen ir uj könyvet Knut Hamsun, az ismert norvég iró, a napokban 100.009 koronát osztott szét altruista célokra. 25.000 koronát a norvég iróegyesületnek adott, 25.000 koronát adományozott a képzőművészetnek s 50.000 koronát juttatott az Oslo és Fröndelagen mel­letti gyermeküdülőhelyeknek. Az ajándékozás szép gesztusa annak tudható be, hogy Hamsun összes szerzői jogait Glydendal kiadónak adta el. A köl­tő ajándékait a nyilvánosság előtt leveroen indokol­ta. — Glydendal kiadó segítségével abba a helyzetbe jutottam, hogy régi gőgös álmomat megvalósítha­tom és gazdag ember és mecénás lehetek az embe­rek szemében, igy hát most 100.000 koronát elaján­dékozok. Már akkor is ajándékozásra gondoltam, amikor a Nobel-dijat nyertem el, de nem engedhet­tem meg magamnak ezt a luxust, miután rengeteg adósságom volt birtokomra ée uj istállót keltett építtetnem. Ez már megtörtént és most már lehet valamit tennem az álmom érdekében. — Még most séma tudom mindazt elajándékozni, amit szeretnék, arra a pillanatra még várnom kell. Nagy kiadásaim vannak, nekünk is kell még valami megélhetésre. Talán nem hal meg közölünk senki talán én sem halok meg, jóllehet, öreg vagyok és már nem igen fogok könyvet írni és nem tudok pénzt keresni. Sajnos, nincs egy millióm szétosztás­ra és azért arra kérek mindenkit, hogy ne zaklassa­nak köszönetnyilvánitáseal és egyéb fecsegésekkel és arra kérek mindenkit, hogy ezt a kívánságomat mindenki respektálja* Talán, miután nyilvános­ságra hoztam ezt a kívánságomat, megszabadulok azoktól a kolduló levelektől, melyeket különben a világ minden tájáról és Norvégiából kaphatnék, ha ez megtörténik, úgy hálás leszek és elnyertem ju­talmamat. (*) A kritikusok jutalomdijai. Londonból jelentik Az angol kritikusokat, mint a világ minden kritiku­sát, azzal szokták vádolni, hogy csak rombolnak, csak ócsárolnak, csak ártanak a szerzőknek, szín­házaknak és színészeknek. Erre igen könnyű volna azt felelni, hogy a kritika nem' népjóléti intézmény és a kritikusok az ízlést képviselik, nem a Bzerzők, színházak és színészek magánérdekeit. De a londoni kritikusok, hogy jó szándékukról tanúságot tegye­nek, olyan messze mentek az előzékenységben, mint sehol a kontinensen és példájukat érdemes vol­na követni. Pénzük ugyan nincs arra, hogy jutalmat tűzzenek kii az esztendő legjobb színdarabja és legjobb színészi alakítása számára, de a testületnek van olyan erkölcsi hitele, hogy az érdekeltek egy diplomával ie beérik, amely az év kimagasló irói és színészi produkcióit kitünteti. Csakugyan ki ille­tékesebb annak a megállapítására, hogy melyik az esztendő legsikerültebb színdarabja, ha nem a kri­tika*, akt watendők óta gyakoroltja a mesters égét? (*) Paul Morand a Comedie Francaíse-ben. Paul Morand, a kitűnő francia regényíró rövidesen a drá­maírók sorába jut. Első színdarabját a francia nem­zeti szinház biráló bizottsága egyhangúan elfo­gadta előadásra. Paul Morand, aki a Lewis és Iré­né, A gáláns Európa és a Fekete mágia cimü re­gényeivel egész Európában híressé tette a nevét, bizonyára mint színpadi szerző is babért fog aratni. (*) Jeritza Máriáról könyvet Írtak. Most jelent meg a német és angol könyvpiacon egyidejűleg az a könyv, melyet elejétől végig a bécsi Staatsoper és a newyorki Metropolitan nagy művésznőjének szenteltek. A könyvet a magyar származású, Ausztriában élő zeneiró, Ernst Decsey irta. (*) „Akar vendéglőt vagy garázst nyitni? Bérel­je ki színházamat!" Bécsből jelentik: A mai rossz színházi viszonyokra jellemző hirdetést tett közzé Jarno József, a Renaissance szinház magyar szárma­zású igazgatója: _.,Ha vendéglőt, garázst vagy áru­házát akar nyitni, bérelje ki a Renaissance szin- házatl" Jarno nemrég bezárta színházát és úgy volt, hogy egy filmvállalat fogja kibérelni. A hangos- filmszínházra vonatkozó tárgyalások abbamaradtak s igy Jarno nem talál bérlőt. (*) Revolverlövések a Reinecke Fuchs előadásán. Frankfurtból jelentik: Hamburg fürdő színházában szombaton és vasárnap tüntetést rendeztek a nem­zeti szocialisták. A Reinecke Fuchs cimü régi dara­bot játszották, amelynek tartalma semmiképpen sem lehet ok és alkalom demonstrációra. Szombaton a nemzeti szocialisták még csak büzbombákkal do­bálóztak és fütyültek, vasárnap azonban ez már nem volt elég: a karzatokról több lövés dördült el és a közönséget nagy rémület fogta el. Mindenki menekült. Rendőrség nyomult be a nézőtérre és sok tüntetőt letartóztatott. (*) Hollywoodból jelentik... Uj Tarzan-filmek. ké­szülnek. A moziközönség egyik filmhőse Tarzan volt, akinek újabb filmjét azonban már régóta nem láttuk a mozikban. A Metró-Go Idwyn leszerződtette EdgaT Rice Borroughsi, a Tarzan-regények világhí­rű szerzőjét, aki szerződése értelmében újabb Tar- zan-történeteket fog Írni a Metró számára beszélő- filmek céljaira. — Ferike mint vendég. Bús Fekete László éis Góth Sándor vigjátéka filmre kerül. A film szövegkönyve már elkészült és a felvételek a tegközelebb megkezdődnek. — Fejős Pál egyetemi előadásai. Fejős Pál, a Metro-Goldwyn-gyár magyaT rendezőjét, a dél-kaliforniai egyetem meghívta, hogy tartson előadásokat a film társadalmi és pszi­chológiai jövőjéről. Fejős Pál előadásait a múlt hé­ten pénteken kezdte meg. — W. S. Van Dyke és Hollywood. W. S. van Dvke, aki nemrégiben Afrika özsungeljeiben készítette el a Trader Horn cimü hatalmas afrikai drámát, majd a polinéziai szigete­ken dolgozott egy újabb filmen, úgy látszik, meg­elégelte az exótikus vidékeken való utazásokat. Uj filmjének cime Guilty Hands (Bűnös kezek) és a film elejétől végig a hollywoodi stúdiókban készül. — Sztárok — Európában. Newyorkból jelentik: Az He de Francé fedélzetén a napokban ismét néhány ismert amerikai sztár utazott Európába szabadság­ra. Közöttük volt Doris Kenyon és Júlia Faye is, akik Major Henriknek, a kitűnő magyar rajzolóbak a társaságában Salzburgban töltik A szabadságukat. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN t Csütörtök: A csodadoktor. Faragó Ödön vemdég- felléptével. PénJbek: A csodadoktor. Faragó Ödönnel. Szambát délután: Aa aranyóra. (Móra. helyátrak.) eöte:Tatárjárás. Faragó Ödönnel. Vasárnap délután: A ballerina. (Móré. helyárak.) eöbe: Tatárjárás. Faragó Ödönnel. Hétfő: Viktória. Bucsuelőadás. Á NYU G ATSZLO VENSZKÓI SZÍNTÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Csütörtök: Viktória. Via Jucival és Szűcs LászlóvaL Péntek: Viktória. Váz Jucival és Szűcs LászlóvaL Szombat d. u.: Huszárfogás. Simái E. bucsufellépte. AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA: Junius 8—10-ig: Chopin bucsuvalcere. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A fékeveszett szenvedély. (Greta Garbó.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Grock, a nevetés királya. (Liáné Haid.) FLÓRA: Az ikerférj. (Maria Paudter, Hatmay T.) LUCERNA: X—27. (Marlene Dietrioh uj filmje.) METRÓ: A cég házasodik. (Oharlotte Ander.) MACESKA: A postásfiu és húga. (Ondra, Burián.) PASSAGE: A* elveszettek uccája, (Póla Negri.) RÁDIÓ: A farsang tündére. (Verebes, Szőke Sz.) RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 14.30 G namofonihangve rseny. 14.10 Cigányzene gramofonon. 17.30 Hangverseny. 17.15 Tánczene gramofonon. 19.30 Szláv nemzeti dalok. 20.05 Tarka est. 22..20 A prágai kamaraegyüttes dalárdájának hangversenye. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.15 A csehszlovák sajtóiroda német és miagyar hirszolgálata. 12.30 Brünnből déli hang­verseny. 14.00 Gramofonhangverseny. 14.30 Prága. 17.20 Tánczene gramofonon. 18.00 Magyar műsor. I. Braunér H. tanár: Miiként fejlesztheti a tanító a béke iránti vágyat. 2. Páll Miklós: Visszatér a múlt. 3. Zenei rész. Dohnányi Ernő: Egy gyermek­dal variációi. Opusz 25. Két zongorán előadják Matouzinszky—Halmos Szilvia és Mateuzitmsíky Ru­dolf tanár. 19.00 Prága. 19.05 Cseh nyelvű hang­játék Erűimből. 21.00 Népszerű hangverseny Brünnből. 22.20 Prága. — KASSA: 11.30 Könnyű gramofonzene. 12.30 Hudy József és cigányzene­karának hangversenye. 13.30 Magyar hírek. 14.30 Hangverseny. 17.00 Magyar meeeóra. Nagyapó me­séd: Hogyan kergették el a királyt. 18.25 Könnyű gramofonzene. 20.00 Austerlitz Vilmos dr. orvosi előadása: Kuruzslás és babona. 22.20 Hangver­seny. 21.00 Tánczene. 22.20 Prága. — BUDA­PEST: 9.15 A rádió házikvartetűjének hangverse­nye. 9.30 Hírek. 9.45 A hangverseny folytatása. II. 10 Nemzetközi vizjelzősaolgálat. Vízállásjelentés magyarul és németül. 12.00 Déli hairangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05 Ku- riinia Sírni és cigányzenekarénak hangversenye. 12.25 Hírek. 12.35 A cigányzenekar hangversenyé­nek folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 16.00 „A sárospataki főiskola renaissance" Elekes Imre előadása. 16.45 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 17.00 „A takarékosság" — Peulaky Lajos eíőaidása. 17.30 Hangverseny. Közreműködik: Bálint Alice (zon­gora), Kálmán Mária (hegedű) és Sasskó Hilda (étnek). Zongorán kísér Polgár Tibor. 19.00 „Em­lékezte Vargha Gyulára". Kiéky Lajos előadása. 19.30 A stockholmi Mercuríi — Ordens—Sangkör hangversenye a székesfővárosli Vígadó nagytermé­ből. Karnagy Bror Arrhenius. Közreműködik Stockmann Dávid (ének), Rude Alibin (zongora) és a budapesti Elektromos Müvek Dalköre Müilter Károly vezényletével. 1. a) Svéd himnusz (Elektro­mos Müvek Dalköre); b) Magyar himnusz (Meireu- nii Ordens Sangkör (. 2. a) Stebammer: Észak ho­na; b) Peterson—Berger W.: A feuyveseirdőben; c) Paímigreen: A tengerész; d) Wddén: Szerenád (Kórus, szólista Stockmann Dávid. 3. Emil Sjögren —Július Wolff: „Tamnháuser"-ébőil: „Jahrlang möobt ich dic'h so haltén" — „Du schaust mich an mit sbummen Fnagen (Stockmann Dávid). 4. Pogat- schnigg: Dal a dalról (Elektromos Müvek Dal­köre). 5. Bellmamn K. M.: a) Itt vagytok mind­nyájan az ünnepen; b) írás sosem szed virágot a kopár réten; c) Félre az útból (kórus). 6. Svéd népdalok: a) Fényes kristályok; b) Ó szép Werme- iiand; c) Jamefelt Arim ás: Jössz velem (kórus, szó­lista Björker León). 7. Wagner Ridhánd: a) A nürn­bergi meeterdalnokok „Am stilllen Herd"; b) Lo- hengrin „Ina fémén Land, unnahbar euren Schrit­ten" (Stockman Dávid). 8. Az Elektromos Müvek Dalkörének száma. 9. Södermann: Falusi lakoda­lom: a) Nászinduló; b) A templomban; c) Szeren- csekivánó dal; d) A menyegzős házban (kórus). Szünetben: Ügetőversenyeredmények. A hangver­seny után: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hí­rek. Majd: A Kemtter-trió hangversenye. Tagjai: Kemtter Jenő dr. (zongora), Oa-szágh Tivadar (he­gedű), Friss Antal (gordonka). 1. Buxtehude: Triószonáta a-moíl — Adagio — Allegro — Lento — Vivaoe t— Largo — Preeto. 2. Kemtter Jenő: Zongoranégyes c-moll (kézirat), zongorára, hegedű­re, mélyhegedűre és gordonkára — Preludium — Passacaiglia — Fuga. Közreműködik Korom íny Dénes (mélyhegedű). 3. Tolemauu: Concerto E- dur hegedűre, gordonkáig és zongorára — Allegro — Largo — Allegro. 4. Schubert : Trió op. 99. B- dur — Allegro — Andante — Allegro (Scherzo) Allegro vivacei. Utána: Bura Károly és cigány- lenekarának hangversenye a Metaopd-szállóból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents