Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-09 / 129. (2646.) szám
Mai számunk 42 otsla! ^* ^ Sz^m * KWld 1931 junm^ 9 Előfizetés) ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ár» 1,20 Ki, vasárnap 2/ — Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztő; DZUMNYJ LÁSZLÓ FCRGÁOi GÉZA Szerkesztőség: P r á g a ll„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon.- 30311. — Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 5 2. III emelet. Telefon: 34184 6ŰROÖN YCIM: HÍRLAP. PRAHH Az első jelentések Chequers eredményeiről Németország moratóriumot kap? — Bríining és Curtius visszaérkezett Londonba s ma folytatja útját Németországba — A világ közvéleménye feszülten figyel az eredményekre — Az amerikai államférfiak európai útja — Berlin, junius 8. Az elmúlt hét végének két nagy politikai eseménye, a német kormány szSfkségrendelete és a német államférfiak angliai látogatása az egész világon óriási visszhangot keltett. Különösen a berlini kormány raanifesztumát kommentálják mindenfelé, mert ebben a nyilatkozatban ürömiig kancellár leplezetlen őszinteséggel tárta föl a birodalom siralmas gazdasági helyzetét. A külföld tisztán látja, hogy a német kormány a legradikálisabb eszközökkel akarja a német népet belevonni a pénzügyi krízis leküzdésére irányuló mun kába, de ebben az akciójában föltétlenül szükség van a külföld segítségére, mert kü lönben nem oldhatja meg feladatát. Angliában a nagy befolyású Observer egyik vezércikkében megállapítja, hogy a német kormány felhívása, amely a jelenlegi helyzettel foglalkozik, nem német, sem európai, hanem világügy. Anglia felfogása tiz év óta változatlan és a londoni kormány állandóan a jóvátételek és a háborús adósságok teljes eltörlése mellett foglalt állást. De a megoldást nem Anglia, csupán Ame rika segítheti elő. Viszont Angliában kétségbe vonják, hogy Amerika levonja az észszerű konzekvenciákat a világ krizis- helyzetéből. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik MacDonald hivatalos orgánuma is, amely erélyesen rámutat arra, hogy Németország csődje mily óriási károkat okozna Angliának és Amerikának. A francia sajtó elismeri, hogy Németország helyzete szomorú és ennek következtében a külföldi szerződéseket revideálni kell. A megoldás nem indulhat ki Európából, csupán Amerika van abban a helyzetben, hogy enyhítsen a kontinens bajain. Németországban a szükségrendeletet minden oldalról éles kritika tárgyává tették. A jobboldali pártok orgánumai erélyesen hangoztatják, hogy az az eszköz, amellyel a kormány a krízis leküzdésére törekszik, nem alkalmas a helyzet megjavítására. Amíg a jóvátételi terheket le nem veszik a német nép válláról, addig minden törekvés illuzórikus és az adóprés újabb szorításai fölöslegesek. A baloldali és a középpártok ugyancsak behatóan foglalkoznak a rendelettel és megállapítják, hogy az nagy terheket ró az alsóbb néprétegekre, de a nagyipar számára könnyítéseket hoz s e könnyítések olyan természetűek, amelyeket a mostani nehéz helyzetben semmiképpen sem lehet megindokolni. Különösen a szociáldemokraták táborában nagy a felháborodás a szükségrendelet miatt. A szociáldemokrata frakció, amely pénteken ülést tart, valllósziniileg csatlakozik a német nemzeti párt, a nemzeti szocialisták és a kommunisták tervéhez és a birodalmi gyűlés azonnali összehívását fogja kívánni. Ha a sziikségrendeiet megváltoztatására irányuló törekvés abszolút többséget kap a parlamentben, akkor Bríining kancellár kénytelen Desz személyesen megvédeni akcióját. A jogászoknak az a véleménye, hogy a szükségrendelet nem jogerős, politikai körökben nagy visszhangot keltett. A szük- ségrendeleíet Hindenburg köztársasági elnök junius 5-én irta alá, de Bríining kancellár e napon nem ellenjegyezhette, mert junius 3-án elutazott Berlinből és 5-én már Anglia területén volt. Ennek a jogi kérdésnek vitája bizonyára nagy hullámokat fog verni a birodalomban. A szükségrendelet és a birodalmi kormány felhívásának kíméletlen nyíltsága bombaként hatott Washington hivatalos köreiben. A rendelet tartalmát még WQínbflc tón telefonon közölték a Virginiában üdiilö Hoover köztársasági elnökkel. Nagyjelentőségű ténynek tekintik azt is, hogy Mellon pénzügyi államtitkár e héten hat hetes útra indul Angliába és Franciaországba. Utazása ugyan magánjellegű, mindazonáltal biztosra vehető, hogy az államférfin Európában tárgyalni fog az illetékes európai politikusokkal a háborús adósságok kérdéséről. A moratórium kérdése London, jiunius 8. Cbequersi jelentések szerint a német delegáció köreiben azt hangoztatják, hogy Chequersben javaslat történt arra vonatkozólag, hogy a német birodalom két éves moratóriumot kapjon a jóvátételi fizettségek védett részeinek törlesztésére. Newyork. junius 8. Amerikában a német szükségrendelet és a chequersi találkozó nagy szenzációt okozott. Az áltaíUános vélemény szerint Stimson és Mellon. a jóvátételek ügyének rendezése céljából utazik Európába. Amerika elvileg hajlandó beleegyezni a két éves moratóriumba, természetesen csak abban az esetben, lia az európai hatalmak azonnal beszüntetik a fegyverkezést és a biztonsági problémát nem katonai, hanem más módokon otlidják meg. A Wallstreeten különféleképen Ítélik meg az esetleges moratórium következményeit. Az általános vélemény szerint az első következmény az volna, hogy a bankok visszavonnák rövidle járatú kölcsö- neiket, ami a márka kurzusának zuhanását vonná maga után. Mindaz© nállítal a közvélemény nagy részének meggyőződése az, hogy a moratórium az egyetlen, ami segítséget hozhat Németországnak jelenlegi borzalmas helyzetében. A hivatalos jelentés London, junius 8. Az államférfiak vasárnap délután közös kommünikét adtak ki a chequersi tárgyalásokról. A kommüniké igy hangzik; „A bét végén a német birodalmi kancellár és a birodalmi külügyminiszter meglátogatta Chequerset. Az angol miniszterek közül jelen volt a miniszterelnök, a külügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter. Vasárnap az angol miniszterelnök reggelit adott, amelyen a minisztereken kívül a következő urak voltak jelen, részben hölgyek kíséretében: a londoni német nagykövet, Alexander, az angol admiralitás első lordja, az Angol Bank kormányzója, Bern- bard Shaw, Sir Róbert Vansittart, a Foreign Office államtitkára, Sir Clive Wigram, a király magántitkára, Sir Frederick Leith- Ross, a kincstár egyik magasrangu hivatalnoka, Bernstorff gróf, német követségi tanácsos, Mr. Malcolm MacDonald Izabella kisasszony. A chequersi találkozót néhány hónappal ezelőtt beszélték nieg az államférfiak, hogy fölvegyek a személyes érintkezést. A fesztelen eszmecsere alkalmával barátságos módon szóba kerültek az európai helyzet problémái, továbbá a német birodalom és a többi ipari állam nehézségei is. A német miniszterek nagy nyomatékkai hangsúlyozták, hogy a birodalom katasztrofális helyzetben van és bizonyos enyhítések végrehajtása elkerülhetetlen. Az angol miniszterek rámutattak a krízis nemzetközi jellegére és angliai hatására. A vélemények megegyeztek A&ban. hogy minden állam, különleges és egyéni rendszabályai mellett nemzetközi akciókra is szükség van, hogy a bizalom helyreálljon és a nemzetközi együttműködés gazdasági előfeltételei megvalósulhassanak. A kormányok ebben az értelemben törekedni fognak arra, hogy a krízist a többi érdekelt kormánnyal való szükebb együttműködésben leküzdjék/* Curtius az eredményekről London, junius 8. A chequersi megbeszélések vasárnap délután fél ötig tartottak, amikor a két német miniszter a német nagykövet társaságában visszatért Londonba. A kancellár és a külügyminiszter a német nagykövetség palotájába hajtattak, ahol a német sajtó képviselői már vártak rájuk. A sajtómegbeszélésen a kancellár nem vett részt. Curtius külügyminiszter felolvasta a kommünikét és kijelentette, h©** most nem adhat részletes felvilágosításokat. A kommüniké tartalmára vonatkozólag csak annyit jegyzett meg, hogy Chequersben nem konferencia, hanem barátságos eszmecsere volt. A német államférfiak behatóan ismertették Németország belső és külső helyzetét és a krízis megoldásának lehetőségeit. Az angol miniszterek sok megértést tanúsítottak. Egy kérdésre Curtius dr. azt válaszolta, hogy Németország és Anglia alapvető viszonyáról, amennyiben a loearnói szerződésekre vonatkozik, egyáltalában szó sem volt. Ez a szó, hogy Locarno, elő sem fordult a tanácskozások alatt. A lefegyverzési kérdést alig érintették a tárgyaláson. Cur- tius dr. végül megjegyezte, hogy az angolok annyira el vannak foglalva saját bajaikkal, hogy MacDonald véleménye szerint másokon nem igen segíthetnek. Útban hazafelé London, junius 8. A német kancellár és a külügyminiszter vasárnap délután elhagyta Chequerset, miután MacDonald leánya, Izabella teára vendégül látta őket. Az elutazáskor néhány száz ember összegyűlt a kastély kijárata előtt s lelkesen megéljenezte a németeket. Este fél hétkor a német vendégek visszaérkeztek a Cariton-'Szállóba. MacDonald és leánya a délután folyamán ugyancsak visszaérkezett az angol fővárosba. Berlin, junius 8. Vasárnapi számunkban röviden ismertettük a szombaton délben nyilvánosságra hozott uj német szükségrendeletet, melynek hivatalos neve: ,,1931 junius 5-iki szükség- rendelet“ és amely 32 nyomtatott oldalra terjed. A rendelet példátlan terhekkel sújtja a német magángazdaságot a német 'birodalom pénzügyeinek szanálása érdekében. A köztisztviselői fizetéseket újból leszállítják, másfélévre terjedő nyomoradót vetnek ki és a jövedelemadó után is külön szükségadót kell fizetni. A munkanélküli biztositások összegét lényegesen leszállítják. Az uj szükségrendelet az adójövedelmekben várható hiányt 940 millió márkában jelöli meg, amiből 500 millió márka a birodalmat, 400 millió pedig a tartományi és községi háztartásokat sújtja. A birodalmi költségvetésben ezenkívül még 'egyéb többletkiadásokat is fedezni kell. A munkanélküliek segélyezésénél a hiány 245 millió márka. A szanálási program A birodalmi kormány szanálási programja a következő: A birodalmi költségvetés tiszta hiánya 574 millió, ami két tételből tevődik össze: elmaradt bevételekből (495 millió) és többletkiadásokból (79 millió). Az 574 millió márkás költségvetési hiányt a kormány 306 milliós költségvetési megtakarítással és 268 milliós bevételi többlettel akarja fedezni. A megtakarítások 101 millió márkával terhelik a köztisztviselői fizetéseket, 85 millióval a nyugdíjellátást és 120 millióval az egyéb költségvetési tételeket. A többletbevételek a következő tételekből tevődnek össze: cukoradó 110, ásványolajvám 75, statisztikai illetékek 3, forgalmi adóreform 80 millió márka. A munkanélküliek segélyezésének tétele 385 millió márkás hiányt tüntet fel. A kormány ezt a hiányt „Nyomoradó“ révén akarja biztosítani. A köztisztviselői fizetések leszállításának kulcsa 4—8 százalék. A kulcs az egyes fizetési osztályoknak megfelelően százalékonként emelkedik. A legalacsonyabb fizetési osztályban a leszállítási kulcs 4 százalék, 3000 márkától 6000 márkáig 5 százalék, 12.000 márkáig 6 százalék, azonfelül pedig 7 százalék. A fizetések a köztisztviselők évi összjövedelme után számítódnak. A legmagasabb fizetéseknél a leszállítási arány 8 százalék. A múlt év őszén 6 százalékkal szállították le a köztisztviselői fizetéseket, úgyhogy, egy. éven belül ez már a második fizetési észál 1 it-áSg. A miniszterek évi összjövedelme a kétszeres fizetés- leszállítás és a nyomoradó tekintetbevételével 30 százalékkal csökkent. A fizetések leszállítása 1931. julius elsején lép életbe. A tartományi és községi tisztviselők, valamint a birodalmi bank és a birodalmi vasúttársaság alkalmazottai ugyanilyen elbánásban részesülnek. A bérszerzö- déssel alkalmazott munkások fizetését szintén megfelelő mértékben csökkentik. A nyugdijaknál csökkentik a gyermekpótlékot, a lakbérpótlékot és megszorítják a nyugdijrendelkezéseket. Az uj bevételek legfontosabb tétele a forgalmi- adóreform. 1931 október elsejével az évi átalány helyett havi átalányban állapítják meg a forgalmi adót azoknál a személyeknél és cégeknél, amelyek az elmúlt évben 20.000 márkánál nagyobb forgalmat tüntettek fel. A birodalom a forgalmiadóreformmal 80 millió márkás bevételi többletre számit. A munkanélküliek segélyezésének tételénél a legfontosabb rendelkezés az, hogy hogy munka- nélküli segélyt csak húsz héten át fizetnek, még pedig csak olyan összegekben, mint amennyit a községi háztartások eddig nyomorenyhitő akció címén fizettek. 21 évnél fiatalabb munkanélküliek és férjnél lévő asszonyok csak abban az esetben kaphatnak munkanélküli segélyt, ha családfenntartók. A nyomoraié A szükségrendelet legnagyobb jelentőségű intézkedése az úgynevezett nyomoradó. amelyet a kormány azzal indokol, hogy a népközösség eszméjének a mai súlyos időben abban kell megnyilvánulnia, hogy a nép minden egyes tagja teljesítőképességéhez mérten hozzájárul a nemzeti katasztrófa elhárításához. A nyomoradót másfél éven át kell fizetni, 1931 julius 1-től 1932 december 31-ig. Á birodalmi kormány ebből az adóból 775 millió márkára számit, amely összegbői 385 millió márkát a folyó évben akar behajtani. A váltságadó alapja az egyhavi bér vagy fizetés. Havi 300 márkáig az adókulcs egy százalék, azután pedig fokozatosan öt százalékig emelkedik. Ötszázalékos nyomoradót a 3000 márkánál nagyobb fizetésekre rónak ki. A jövedelemadó után ezenkívül még külön váltságadót vetnek ki, még pedig 3600 márkáig terjedő évi jövedelmek után 0.75 százalékot: az adókulcs fokozatosan négy százalékig emelkedik. Négy százalékot az egymilliónál nagyobb évi jövedelmek' után rónak ki* * -----------~ ■■1 A nénit szSkségrendelet
