Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-07 / 128. (2645.) szám

^IW^-MaG^ARHIRIíAP 1930 jundus 7 vaísármp. Szavazz rám, polgártárs! Képviselőnek jelölöm magam Irta: KARINTHY FRIGYES Budapest,, június eleje. Bocsánat — szabad? Tiz percre osak, két szónok között, amig üres a hordó teteje Ennyi. tökéletesen elég. Nagyon kevés a mondanivalóm, Úgy hallom, polgártársaim, a nópképvise- let t anács’kozótestüilete, a képrviselőház fel­oszlik és újra megalakul. Képviselők jelöl­tetnek, s akiket a jelöltek közül megriasz­tanak, abban a feltevésben, hogy törvénye­ket hoznak és niegisemmisiteuek mimdany- nyiuink érdekében és javára s hogy erre mindenképpen alkalmaaak, összeülnek majd és igyekeznek megMelni a vállalt féladat­nak. Nos — azért jöttem ide, hogy közöljem veletek: vállalom a feladatot. Ha tehát úgy leiszik s ugy gondoljátok, ismerve engem, hogy alkalmas vagyok a feladatra, szavazza­tok rám és válasszatok meg képviselőtök­nek. — Hogyan — bocsánat?! Nem értein a közbeszólási! Hogy — ki küldött?! Hogy kerültem ide? Ki jelölt? Kinek a megbízásából állok elé­be tek Furcsa kérdések! Törvényeink szerint, ugy tudom, mint vá­lasztó, választható is vagyok. Nem ismerek olya/n törvényt, amely a je­lölést külön választás esélyeitől tenné füg­gővé — nem iis volna értelme ilyesminek, hiszen végtelenségig nem lehet áthárítani a felelősséget másoknak rólam való vélemé- nyere: adott pillanatban végre is imiagamnak kell döntenem:, alkalmas vagyok-e valamire, vagy nem vagyok alkalmai. Hogy kerültem ide A két lábamon jöttem, ahogy ti. Nem vagyok bent semmiféle párt­ban. nem szerepelek semmiféle lisltán, nem küldtek ki hivatalosan, nem ajánlott senkii, nincs nálam megbízólevél — de megbocsás­satok, kedves polgártársaim, mi kiörae ennek a dologhoz? és mi közöltök nektek? Ezek a listák és pártok és ajánlások belső ügyei és dolgai különféle politikai csopor­toknak, amik a hatalomért versengenek. Hogy mire kel nekik a hatalom, önző érde­kek miatt, vagy nemzetboldogitó program megvalósítása céljából (ismerve az emberi természetet, sajnos, inkább az előbbi való­színű). alapjában mindegy — a kérdés, a ti számotokra, nem azon fordul, hogy kik lesznek többségben odabent, ha majd a munka megindul, hanem azon, hogy akik többségben lesznek, külön-külön és egyen­ként, megátlják-e vájjon helyüket az emlí­tett feladattal szemben­Kedves választóim, én, amikor képviselő­nek ajánlkozom, a feladat elvégzésiének biz­tosítékául nem egy egész pártra, csak egyet­len emberre hivatkozom, eajátmagamra. Ez azonban ne nyugtalan Hson benneteket. Icádban már megmagyaráztam nektek egy­szer, hogy a testi és a szellemi feladatok közt egy óriási különbség van, ami olyan nyilvánvaló és egyszerű, hogy mindig meg .szoktunk róla feledkezni. Ez a különbség, plasztikusain, ezzel a tétellel példázható: száz zsákot száz ember százszor kevesebb idő alatt emel fel, minit egy. de akármilyen egyszerű összeadást és kivonást száz emlber nem végez el hamarabb, vagy jobbam, mint­ha csak egy látna hozzá: inkább zavarják egymást, ha tuihangosam gondolkoznak. Az erő mértéke a tömeg, az értelemé csak a képesség — ilyenmódom lehet egyensúly­ban egyetlen gondolkodó fej százmillió izommal. Mármoíst mii a képviselő feladata? Ha nem csalódom, olyasféle, hogy az általa, vagy mások által felvetődött javaslatokról, az o-kmak helyességéről vagy helytelenségé roll, üdvös vagy káros voltáról, véleménye és ítélete legyen s ezt az ítéletét meggyőző, ellentmondást lehetetlenné tevő módon ki tudja fejezni. Ez bizony szellemi és nem testi feladat, egy ember épp ugy alkalmas rá, mint száz. Aimi: engem illet, tapasztalatból tudom, — s bizonyois mértékben ti is tanuk vagytok erre — hogy az élet problémái véleménye­ket és Ítéleteket szoktak kiváltani belőlem anélkül ie, hogy er re külön rá kellene szán­nom magam, úgyszólván gépiesen és magá­tól, ilyen lévén a természetem — hát még akkor, ba azzal a szándékkal koncentrálom figyelmemet a kérdésre, hogy választ kupijuk rá. lelkem és belátásom mélyéből! Ez a válasz, ez a vélemény, bármily érté­kű, bármennyire megbízható lesz aztán — egy bizonyos: mint cselekvésre sugalló indí­ték, végrehajtandó ítélet, egyenrangú nem­csak miás emberek ítéletével, de bármekko­ra tömegek úgynevezett ösztönös akaratá­val is. Én miagaim semmi vagyok, gyönge pont, porszem, szerény személy sokmillió testi egyén közt — de a véleményem nem „sze­rény" vélemény, kedves választóim — a vé­leményem egyetemes, világot át alakitó, kort teremtő, nemzetet megváltó cselekedetté válha, a benne rejlő igazság erejénél fogva — ha ezt az igazságot olyan szerencsés meg­ismerés hozta világira, mint amilyen New­tonnak:, Edisonnak, Széchenyinek, Kossuth­nak jutott oisztályrészül. Va,n-e kilátásom ilyen szerencsére? Nem tudhatom, Kedvező feltételektől függ ez a kilátás. Az egyik már megvan. Kedvező feltét-élnek tartóim, hogy sejtel­mem sincs politikához. Nem ismerem az erőarányokat, nem tudom, milyen platfor­mon lehetne olyan fúziót csinálni, aimi az ellenzéket elég erőssé tenné a kormánnyal szemben, hogy biizoanyos engedményeket biztosítsunk egy olyan koncentráció esetén, aminek okvetlenül létre kell jönnie, ha Gaal Gaston igy, Gömbös ugy, Rassay emigy és Bethlen amúgy, ami pedig nyilvánvaló most mór, napnál világosabban Kiderült a kereskedelmi miniszter délelőtti felszólalá­sából, a hón aposretekhámozők kartelének ügyében. Számomra mindez egyáJlltálám nem nyilvánvaló, nemi értein az összefüggést, hogy ebiből a felszólalásból mért derült ki a kormány külpolitikai orientációja és Búd szerepe, én azt hittem, hogy tényleg a hó- napotsretekről volt sző, hogy ne legyen, pud- váa. mert akkor nem ér semmit az egész. Nem értem én ezl az egész dolgot, nem is tudom, hogy kell csinálni és bármennyire restellem, de gyakran előfordul, hogy össze­tévesztem egymással a miniszterekét. Ez azonban nem jelent semmit, a miniszterek dolga, hogy az én létezésemről tudjanak s nem az enyém, hogy az övékről. Sokkal sze­rencsésebbnek képzelek egy olyan országot, amelynek népe nem ismer i tulajdon kirá­lyát, mint egy olyant, amelynek királya nem isimeri tulajdon népét. Mindez osak előny a számomra. Miig a többiek politizáltak s azon törték a fejüket, milyen mődon jussanak hatalomba, én ráértem azon tűnődni, mit tennék, ha ha­talomra jutnék. Hatalom alatt ezúttal persze nem azt értem, hogy mindenfélét csinálha­tok, aimi nekem jél esiik (ilyen naivitást azok képzelnek, akik a politikai hatalmat összetévesztik a vagyoni és egyéni és kato­nai hatalommal), hanem egyszerűen azt a lehetőiséget, hölgy amit magam és a többiek számára hasznosnak és jónak tartok, azt módomban legyen meg is Valósi tani. Ha jól értettetek, kedves vállais2ftóilm, ezek utón nem fogtok tőlem programot várni. Sémimilféle programom nincsen e pillanat­ban, de meg vagyok győződve róla, hogy képviselőségem első napjától foigva lesz. Hogy a világra jöjjek, ez a vágy volt olyan erős bennem, mielőtt a világra jöttem, mint amelynek névében most képviselő szeret­nék leninii, — mégsem adtam programot an­nakidején életem céljából, és a bába, aki se­gített vi'lágirajönni, nem is kérte tőlem: na­gyon jól tudta, hogy ez a cél. magától adódik majd, ha az életet megismerem. Közügyi szerepléseimnek ti. vagytok a bábái —• ha ugy tetszik, segítsetek hozzá, hogy megis­merjem a közügyeket. Válasszatok meg képviselőnek. Ha képviselő leszek, azt hiszem, nagyon gyakran fel fogok szólalni. Lelhet, hogy mindennap. Páratlan napokon hozzászólok a napiren­den lévő javaslatokhoz. Páros napokon ma­gam teszek, javaslatot. Még nem tudom pontosan, mit. Az attól függ, mi lesz aznap időszerű. Küzdelem az arany gyapjúért Albert belga király lesz az Aranygyapjas Rend új nagymestere? Brüsszel, junius eleje. Egészen különös jogi — vagy ha ugy tetszik történelmi — probléma izgatja néhány hete az egyébként nagyon ig nyugodt belga közvéle­ményt. Ezúttal nem a vallonok és flamandok évtizedek óta húzódó torzsalkodásáról, vagy a löweni újjáépített egyetem homlokzatára helye­zett felírásról van szó. Ezek a kérdések, tudva­lévőén, elkeseredett vitákat provokáltak a bel­ga királyságban. Hanem arról van szó, vájjon a spanyol királyság bukásával vissza­kerül-e az egykori brabanti hercegség terüle­tére az az aranygyapju, eunelyet az utrechti béke óta Ausztria és Spanyolország szuverén urai birtokoltak? A Libre Belgique belga újság indított kam­pányt az aranygyapju visszaszerzése érdekében. A magyarokat a kérdés annál is jobban érdekli, mert az Aranygyapjas Rendnek magyar lovagjai is vannak. így például Apponyi Albert gróf, aki Károly királytól kapta ezt a legmagasabb kitüntetést, amelyet az osztrák császár és a magyar király adományozhatott. Andrássy Gyula gróf is tagja volt a lovagrend­nek. Világszerte nagy feltűnést keltett az a ké­sőbb megcáfolt hir, hogy Ottó nagykorúságának napján, mint a Rend nagymestere, több magyar mágnást lovaggá fog ütni. A belga sajtó már ak­koriban különös módon kommentálta ezt az alaptalan hirt, kapcsolatban bizonyos differen­ciákkal, amelyek a háború után éppen az Arany- gyapjas Rend apropójából a belga és az osztrák kormányok között felmerültek. A kérdés akkori­ban hamarosan lekerült a napirendről, hogy a spanyol királyság bukása után sokkal határo­zottabb formában lásson napvilágot. A világ legelőkelőbb lovagrendje Hogy megérthessük, voltaképpen miről is van szó, röviden ismertetnünk kell a. világ legelőke­lőbb lovagrendjének történetét. Az Aranygyapjas Rendet 1429-ben Jo Fülöp burgundi herceg alapította, Portugáliai Izabellá­val kötött házasságának emlékére. 1477-ig a burgundi hercegek voltak a Rend nagymesterei,. } amikor azonban Burgundi Mária., Merész Károly leánya férjhez ment Miksa osztrák császárhoz, az idő kfolyamán az osztrák és spanyol Rend a Habsburg-ház mindenkori feje lett a Rend nagymestere. A lovagok száma ebben az időben harminc volt. A tizennyolcadik század elején, mikor,a spanyol Habsburgok ága kihalt és a birodalom elvesztette németalföldi tartományait, az utrechti békében a Rendet a spanyol és a német-római ezenlb irodalom urai felosztották egymás között. A lovagok száma negyvenre emelkedett, húsz az osztrák császár, húsz pedig a spanyol ki­rály fenhatósága alá tartozott. Ez volt a helyzet a világháború végéig, bárha teljesen elütőe-n fejlődött. Az osztrák ág sza­bályai értelmében a Rendnek tagja volt minden tizennyolc évét betöltött főherceg, akiket a csá­szár a renddel kitüntetett . Az osztrák arany­gyapjas Tend tulajdonosai bizonyos kiváltságo­kat élveztek. Udvari ceremóniák alkalmával rögtön a főhercegek után ,a valóságos belső tit­kos tanácsosokat és az aktív minisztereket meg­előzve ültek és vonultak fel. Kiváltságos hely­zetüket még a római Szentszék is megerősítette azzal, hogy engedélyezte a haldokló Aranygyapjas lovag szobájában való misézést, mikoris az oltárt az asztalra helyezett rendjel helyettesitette. Ennek az utóbbi privilégiumnak ténylegesen fennálló voltát nem egy egyházjogász vonta két­ségbe. A spanyol rend szabályai sokkal enyhébbek voltak, következésképpen a renddel járó privi­légiumok jelentősége is korlátozottabb volt. A spanyol király például nemcsak polgári szárma­zású, hanem protestáns vallásu férfiaknak is adományozta az Aranygyapjas Rrendet. így tör­tént az az egészen furcsa, sőt pikánsnak nevez­hető dolog, hogy Poincavé és Millerand mellett Vilmos német császár és a volt trónörökös is megkapta a spanyol aranygyapjut. Néhány évvel ezelőtt arról volt. szó, hogy a spanyol király káp­talanra hívja, össze a spanyol Rend tagjait. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a francia sajtó egyrésze élesen támadja Poin cárét, aki kijelentette, hogy hajlandó a kápía­Mielőtt heztytt im fiummiharisnya melltartó szflséglefét beszerezné, tekintse meg gazdag választékú raktá­runkat ét gyfizédjén meg Olcsó órainkról! BLUMBERG Koüice, Hlavná (FS) u. 89 Telef. 360 Fiók: Spisská Nova Ves» „Pro Rata“ tagoknak 6 havi hitel! Lobot, hogy egyik nap a patkányok kiir­tására vonatkozó tervezetet adok élő­Másnap egy kislányról fogok beszélni aki neim járhat iskoláiba, mert a lágymányosi híd még nem készült el. Harmadnap az európai államok egyesülé­sének egyetlen lehetséges módjait ánuloim el a tisztelt Háznak, oly célból, hogy sürgő­sen intézkedjék ebiben az ügyben. Egyformáin fontos dolgok ezek. Nem árulóim el a programomat. Mlaífdl meg­tudjátok, ha módomban lesz harcolni értük. Szavazz rám, én kerületem, egyetlen ke­rület, ahol még van reményem, hogy megér­tik az okos szót, — szavazz rám, Lipótmező, Angyalföld, Bediaim és Döbliín, ti megma­radt végvárat a viszonylagos józanságnak, ebben a tébolyult viliágban! m lani ülésen részt venni, annak dacára, hogy valószínűleg az excsászár is jelen lesz. Az aranygyapjas kincsek megszerzése A belgák azt állítják, bogy az Aranygyapjas Rend most. is létezik. A nagymester tiszte azon­ban betöltetlen, minthogy sem az osztrák csá­szár. sem a spanyol király nem gyakorolja töb­bé felségjogait. Különben is a Rend nagymestere mindig a flandriai gróf volt, már pedig flandriai gróf manapság csak egy van és ez a belga trónörökös. Az osztrák császár és spanyol ki­rály ugyan viselték ezt a cimet, de kétséges, váj­jon viselhetik-e trónjaik elvesztése után is? Á belgák azt találnák logikusnak, ha a belga királyra vagy a trónörökösre szállna át a nagymesteri tisztség, miután a trónörökös flandriai gróf, Albert király pedig aranygyap­jas lovag. Természetes, hogy a királyi család — már Habsburg Ottóra és Alfonz exkirályra való te­kintettel is —- tapintatosan tartózkodik minden pro vagy kontra beavatkozástól. Érdekes kü lömben, hogy az aranygyapjas rend körül folyó vitával kapcsolatban felszínre kerültek a béke­konferenciának bizonyos kulisszatitkai. Megálla­pítást nyert ugyanis, hogy a- békekonferencia folyamán a belga kormány lépéseket tett a nagyantant­nál az úgynevezett „aranygyapjas kincsek" visszaszerzése érdekében. A lovagrend e kincsei még Burgundi Mária ide­jén kerültek a Habsburg-ház birtokába és egy részüket most is a Hofiburgban őrzik. A kincsek javát a Habsburg-ház a múlt század elején átad­ta Napóleonnak. A belga kormány a maradékot akarta megszerezni. Az egész ügy a Nagyköve­tek Tanácsa elé került, amely egy amerikai tör­ténészekből és jogászokból álló bizottságot kül- döttt ki a kérdés alapos tanulmányozására. A bizottság jelentése alapján azután elutasi tolták a belga kormány kérését. A belga kormányválság kissé háttérbe szorította az aranygyapjas ügyet, amelyből — a tacitusi mondást kissé megváltoztatva — egyetlen tanul­ság vonható: boldog az az ország, amelynek ilyen gondjai vannak... Valószínű, hogy néhány hét múlva teljesen elalszik az egész és a belgák elfelejtik a visszajáró múltat és Merész Károk páncélos hadait, amelyeknek nyomában manap­ság békés tejes-szekerek döcögnek a párás flandriai mezőkön ... D. ö. — A* anglikán ogyhái és a válás. Londoniból Je­lentik: Az anglikán egyház legközelebb bizottsá­got küld ki « házasság felbontásával szemben ed­dig tanúsított egyházi álláspont tanulmányozására. Az anglikán egyház tudvalévőén nemi .ismeri el a válást és megtilt íja iMkósaemeik. hogy összeadjanak olyan tiázasutond'óikat, aikikinek korábbi házasságát felbontotta a polgári birősá®. 6 Málnássy-Mária-forrás! Természetes és alkalikus sósgyegyviz. — A fegjobb nyálkaoldó gyógyszer. Gyomorégést azonnal megszünteti, tolerakat: StáSmérök R. T., Kosfce, Bethlen körút 59. — Telefon: 602. Kutkezelöség; Brassó, Románia. Mindenütt kapható!

Next

/
Thumbnails
Contents