Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-07 / 128. (2645.) szám

Előfizetőst án évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre t évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. H képes meiléktettel havonként 2.50 Ké-val több Egyea szám ára 1.20 Ki. vasárnap 2. -Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő; politikai napilapja felelős szerkesztő: OZURANY! LÁSZLÓ fCRGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prégall, Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ollce IX Ul. emelet. Telefon: 34184 SÜRGÖNY CÍM; HÍRLAP. PR AHA A tizedik év küszöbén 1931 junius hava xtagy;j-e«lieat'ősé'g'ü évfor­dulóval kiásson tölt ránk: a Prágai Magyar Hírlap, a csehszlovákiai magyar kisebbség legnagyobb, fővárosi orgánuma eizem a na­pon lépett 'be tizedik évfolyamába, hogy le­zárja első deoemmiurnát. Nem csupán házi ünnep -ez, hameim jelentős eseménye egész kisebbségi életünknek, amely mellett érde­mes megállani, hogy tanulságokat vonjunk le és ezeken a tanulságokon a jövő célkitű­zéseihez juthassunk. Az a tizedik esztendő, amelynek küzdel­meit most fogjuk megvívni, kisebbségi éte­liünknek tizenharmadik éve. A mögöttünk levő idő súlyos tapasztalatokkal és komoly megfontolásra érdemes eseményekkel záró­dott. Bennünket teljesen váratlanul értek a történelmi sors csapásai, a kisebbségi élet­re neon voltunk kellően felkészülve, nem tudtuk, mik a teendőink, kezdetiben még határozott oélkitűzéseink sem voltak és hiá­nyoztak a fcilsehbségi harcnak, ennek a lég- 'súlyosabb történelmi küzdelemnek megfele­lő harci fegyverei. Gyakori, de nagyon ta látó az a hasonlat, hogy a tör ténelem Ro- binzonként dobott bennünket a zajló Ooeán iHusvét-szigetére, éppen csak hogy megálla- ni tudtunk, csak hogy puszta életünket mentettük meg a hajótöréstől. Azután a ki­sebbségi életnek hogy úgy mondjuk 'roman­tikus korszaka következett reánk, amikor a néptelen. szigeten napok hosszat álltunk a tengerparton és kezünket .szemünk elé tart­va figyeltük a távoli horizontot. Az élet tör­vénye, az élet parancsa ébresztett bennün­ket kötelességeinkre és megkezdődött a nemzeti, munka, megkezdődött a gyökérve­rés e a feltámadt életősztőn már nemcsak a m.a gondjaival törődött, hanem a Jövőbe is nézett, generációs problémái is akadták és kialakult kisebbségi életünk értelme: meg­vetni lábunkat ezen a földön, amelyhez őseink kulturmunkája révén jogunk van, biztosítani nemzeti életünk teljességét1 és folytonosságát, fenntartani és kivirágoztatni a magyar életet. És amint ez a célkitűzés, a helyzetinek ez a felismerése megvolt, .adódtak a harci fegyverek, a harci eszközök is és köztük a legintenzivebb, a legnagyobb hatóerejü, a magyarság központi nagy napilapja, a Prá­gai Magyar Hírlap. Ha missziót töltött be valaha újság, úgy a Prágai Magyar Hírlap joggal mondhatja hivatásáról, hogy a nem­zeti élet fol^onosságána'k nélkülözhetetlen rekvizituma, olyan szerv, amelyre jogosan applikálható Palacky híres szólás-mondása: Ha nem volna meg, meg kellene teremteni. A Hradzsin tövében, a hosszúra nyúlt or­szág fejében, a .magyarság etnikumától a kilométerek százaival elválasztottan alakult ki és fejlődött naggyá egy hatalmas politi­kai sajtóorgánum. Kulturális jelentősége is van ennek a ténynek, mert a Prágai Ma­gyar Hírlap az összes magyar sajtótér m!é- kek között azzal a kiváltságos földrajzi hely­zettel bír, hogy a legmélyebben nyomul be nyugatra, ott hangoztatja a magyar igazsá­got, ahol már Nyugateurópát kezdik számí­tani s igy a csehszlovákiai magyarság kul­turális és nemzeti törekvéseinek nyugatra mólólag is közvetítője. Politikai jelentősége a magyar kisebbség szempontjából felmérhetetlen . Parlamenti életünk különös struktúrája mellett annak a néhány magyar törvényhozónak a harca, akik a Rudolfinumban küzdenek a magyar­ság jogaiért, teljesen meddő és kilátástalan volna, ha ezt a harcot nem támasztaná a,Iá, Leégett a müncheni üvegpalota s a festőművészet milliós értékel pusztultak el henne A német művészet reprezentativ alkotásai megsemmisültek — Valószínűleg gyújtogatásból eredt a tfizkatasztrófa - Csak elenyésző kevés műkincset tudtak megmenteni — Háromezer festmény pusztult el München, junius 6. Ma hajnali három órakor végzetes tüzkatasztrófa történt Mün­chenben. A lángok olyan méretekben pusz­títottak és annyi értéket semmisítettek meg, hogy a tűzesetet nemzeti szerencsét­lenségnek lehet tekinteni. Az első rövid je­lentések szerint a tűzvész körülbelül haj­nali három órakor keletkezett a világhírű müncheni üvegpalotában, ahol jelenleg is nemzetközi képkiállitás volt és ahol ren­geteg nagy értékű festmény volt felhaiEmoz­va. A hatalmas üvegpalotával aránylag na­gyon rövid idő alatt végzett a tűzvész. A palota acélváza a pokoli hőségben helyen­ként elfcíradt és beszakadt. A tűzoltóság te­hetetlen volt a szélsebesen terjedő s óriási vehemenciával pusztító vésszel szemben és egész tevékenysége abban merült ki, hogy a palota vázának nagy vastraverzeit alátá­massza. A tűz kitörésének időpontjában déli szél fújt, amely széthordta a szikrákat és valóságos szikrazuhat&got zúdított alá Schwabig irányában. Ezrek és ezrek álltak a korareggeli órákig az üvegpalota lángo­ló, majd füstölgő romjai körül. Amikor a lángtenger szűnni kezdett, a pusztulás megdöbbentő népe bontakozott ki. A palo­tában a nemrég megnyiffit kiállítás három­ezer festménye lógott a falakon, amelyek­nek értéke pénzben nehezen felbecsülhető. A kiállítás keretében mutatták be a német romantikus korszak festőmüvészetét, amely 40 város gyűjteményét foglalta magában. A kiállításnak eme gyűjteményei egyma­gákban több mint egymillió márkára vol­tak biztosítva. Úgy hírlik, hogy a képkiál­litás modern anyaga egyáltalában nem volt bebiztosítva. München dísze: az üvegpalota München, junius 6. A bajor fővárost, de vele együtt az egész német művészi életet és a nemzeti vagyont tragikus veszteség érte. A müncheni üvegpalota, amely világszerte közismert volt és amelyben a képzőművésze­tek reprezentáns . alkotásai állandó hajlékot találtak, a mára virradó éjszaka rommáégett. Milliós értékek semmisültek meg, köztük a német festőművészet reprezentatív alko­tásai, külföldi műrészek festményei és plasztikái. Az elmúlt korok képzőművészetén éppen olyan fájdalmas rést ütött ez a szerencsétlen­ség, mint a modern német művészeten is. Ma reggel a Ma:: Josepih Platz parkja mel­lett dominálóan elhelyezett üvegpalotának már csak a romjai voltak láthatók, az üveg és vastörmelékek. A tűz szinte démonikus erővel tombolt. A sérthetetlennek hitt hatalmas üvegcsar­nokokból nem maradt egyéb, mint széttört csörömpölő üvegtáblák es a megfeketedett vasváz halmaza, amely időnként nagy roppanásokkal omlik az alap felé. A tüzorkán éjszaka, egy-két óra leforgása alatt elseperte a bajor főváros büsz­keségét, azt a palotát, amely hasonlithatat- lan dísze és ékessége volt Münchennek. A ro­mok mellett könnyekkel a szemében állt Zimmermann vezérigazgató, aki barátjával, Georg Jákob Woliíf dr. müncheni műtörté­nésszel egy esztendőn át szakadatlan a né­met romantikus korszak képzőművészetének! kiállítási anyagát koldulta össze. A műkin­csek tulajdonosai rövid időre is csak nehéz szívvel váltak meg a romantika kisebb-na- gyohb remekműveitől, amelyeket München­be hoztak, hogy egy kollektív kiállítás kere­tében tárják a müértő világ szeme elé. Eb­ből a sok értékből a tűz semmit sem hagyott meg. A mohó és kegyetlen élem többé jóvá nem tehető rést ütött a német művészettörténe­ten s a nemzeti vagyon ama talán legértékesebb részén, amelyet a művészi alkotások jelente­nek. De nemcsak a német művészet múltja, a jelene is végletesen megsínylette a katasz­trófát. A képtár modern részében esett kár, akár az ideálisát, akár az anyagit vesszük, mindenképpen mérhetetlenül nagy. A megrázó csapás híre az egész várost alar- mírozta. A korahaijnali órákban valóságos népvándorlás indult meg a füstölgő romhal­mazhoz, amelyet könnyesszemü emberek és zokogó asszonyok vettek körül. A kiállító művészek és családjaik órákon át állják kö­rül tehetetlen kétségbeeséssel a művészi al­kotások temetőjét. A hajnali szürkületben Koch rendőriga®- gatő után Goldenberger dr. kultuszminiszter és Tützl dr. belügyminiszter is a tűzvész szín­helyén termett. Segíteni nem tudtak, beáll­tak a nézőközönség közé és dermedt tehetet­lenséggel szemlélték a romokat. A tűz keletkezési oka e pillanatban még megfejthetetlen rejtélynek látszik. Az épület tűzbiztos volt s emellett tűz esetére minden óvintézkedést eleve meg­tettek. Hogy a katasztrófa mégis bekövetkez­hetett, azt egyelőre nem tudják megmagya­rázni. Nagyon valószínűnek látszik, hogy gyújtogatás történt, nem erősítené meg a Prágai Magyar Hírlap. A mi lapunk publicitása, újságírói felké­szültsége, helyzeti energiája, morális ereje adja meg politikai küzdelmeinknek is az erős és szilárd alapot. így 'váltunk politikai tényezővé, amelyet politikai ellenfeleink is észrevenni kénytelenek, amellyel ezámol- ndok kell és mert szava tekintély, kénytele­nek polemizálni, harcolni velünk, kénytele­nek arra törekedni, hogy valamiképpen el­lensúlyozzák hatásunkat úgy befelé, mint kifelé. Ez az örökös harc és küzdelem a ma­gyar igazságért nemcsak belső erőinket, te­kintélyünket fejlesztette ki, hanem olyan jelentős politikai tényezővé avatott, amely nélkül kisebbségi magyar politikai élet már el sem képzelhető. Reális érték és pozitív tett, ez a kisebbsé­gi magyar életben a Prágai Magyar Hírlap. És amikoi első decenntúrnának befejezésé­hez közeledik, akkor mindnyájan érezzük, hogy feladataink nemcsak keveslbedbek vol­na, hanem még fokozódtak és egyre újabb kötelességeket rónak íreánk. Mert kisebb­ségi életünknek ezernyi megvalósitandó fel­adata van. Már ,megfogásunk a szik la tala­jon, de még nem vertünk gyökerei) és hol vagyunk még a ki terébélyesedéstői? Biztató J jelek mutatják, hogy a magyar élet uj len­dületet kapott. Egyelőre inkább kulturális téren jelentkeznek az életfejlődés igénylé­sei, de érezzük, tudjuk, hogy útban vannak gazdasági szervezeteink is, azok az intéz­mények, amelyek elszegényedett népünk­nek megadják a mindennapi kenyér lehető­ségét, A magyarság mindenrendü és rangú rétegeinek, minden generációjának életér­dekei fokozott munkát, védelmet, fejlesztést követelnek. Ennek a munkának oroszlán- része ránk hárul a jövőben is és mi szent bittel, friss kedvvel, soha nem lanyhuló energiáival vállaljuk az egyre sokasodó fel­adatokat. A mi munkánk tehát meghaladja az egy­szerű publicisztikai tevékenységet, a nem-, zetnevelés és nemzetszervezés nagy felada­tai hárulnak ránk. Mindig becsülettel vál­laltuk és végeztük a munkának ránk há­ramló részét, végeztük legjobb tudásunk, legjobb hitünk és legjobb meggyőződésünk szerint. Soha egyéni érdekéket nem tekin­tettünk, mindig csak a nemzet összességé­nek nagy ügye lebegett szemeink előtt. Mi nem ismerünk kiváltságosakat és elnyomot­takat, nekünk nincsenek osztály, felekezti, vagyoni különbséget levő szempontjaink. A ami szeműnkben csak magyar nemzeti ügy van és ami ezt előmozdítja, azért mi száz­százalékos felkészültséggel ée bittel me­gyünk a harcba, ami ezt gátolja, az ellen minden mellókszemp ont kikapcsolásával, törhetetlen eréllyel fogunk küzdeni Éls hogy helyes utón haladunk, azt meg­mutatja olvasóközönségünk szeretetem hoz­zánk való ragaszkodása. Soha lap és olvasó­tábor á között bensőségesebb, meghittebb vi­szony nem volt, mint a Prágai Magyar Hír­lap 'ée olvasótábora között. Ez a mi erőssé­günk és munkánk sikerének bitet** záloga. A tizedik év küszöbén képes mérsékletün­kön egy grafikont talál az olvasó, a Prágai1 Magyar Hírlap 1905 derekától bekövetkezett fejlődését mutatja ez a grafikon. Az egyre növekvő oszlopok a számok matematikai erejével mutatják, hogyan növekszik, erős- IbŐdiki a magyarság kezében ez a hataliinM fegyver. A tizedik esztendő küszöbén csak az a kívánságunk a magyar társadalomhoz: mindén erejével legyen azon, hogy az osz­lopsor egyre izmosodó, egyre magasabbra szökő hasábjai adják meg a Prágai Magyar Hírlap szükséges bázisát az újabb decen- niiumra,, az erőteljes, Ígéretes és végiül is diadalmaskodó magyar munkához. MT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül m MAI SZiMUHK a KÉPES HÉTTÉ 28 OlDAl ^ ^ ^ áa2 kt>rcna

Next

/
Thumbnails
Contents