Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-24 / 142. (2659.) szám
Mas számunk 12 oldal ^ ^ SZ^m * SSQI”Cl3 •• 1931 gHMBMintfWirewré'iagj Előfizetőst én évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfi; külföldre > évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fl képes melléklettel havonként 2.50 K£*val több Egye* szám ára 1.20 Ké vasárnap 2. — Kt A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok fttaerfaa/ö, politikai napilapja taaői aerkesxíő. DZUPÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőségj Prága fl„ Panská olice 12, II. emelet — Telefoni 30311, — Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184 SÜRQÖKYCIMj HÍRLAP, PRflHfl A HOOVER-TERV (sp) Prága, junius 23. Dawee-terv, Young-terv, Hoover-terv, valamennyi megváltó ötlet Amerikából érkezik hozzánk, ami mégiscsak azt igazolja, hogy az Uniónak óriási pénzügyi fölénye van ée gazdasági teljhatalmával tetszés szerint befolyásolhatja Európát, Oroszország kivételével. Most az egyszer befolyásolni méltóztatta és az általános örömben csak azt az egyet kell sajnálni. hogy az óceánon túlról ritkán jön ilyen megváltó ötlet. Mindazonáltal az a teljes moratórium, amit Hoover valamennyi adósának egy évre kilátásba helyezett azzal a föltétellel, hogy ezek az adósok viszont az ezer bajjal küszködő Németországot mentesitik egy évre az összes jóvátételi tehertől, korszakalkotó jelentőségű engedmény és tett. amelynek jelentősége ég precedens volta túlhaladja az 1930 januárjában megkötött Young-szerződés jelentőségét is. A német-osztrák vámuniós tervek viharai óta hasonló vehemenciával nem kavarta fel semmi a nemzetközi politikát, s eleve megállapíthatjuk, hogy ez a bejelentés hasznosan és áldásosán kavarta föl a meglévő rend téspedő káoszát. Néhány szám igazolja ezt. Az előzetes kalkulációk szerint Amerika elmaradt nyeresége a moratóriumi idő alatt körülbelül 600 millió dollár lesz, Franciaországé 100 millió, mig Németország másfél milliárd aranymárkát takarít meg ég fordíthat gazdasági életének felpezsditésére. De a tegnapi hossz napján, amikor sodró erejű bizalom szállotta meg a világ valamennyi tőzsdéjét, az amerikai hépvá- gyon a papírok és a termények árának ugrásszerű emelkedésével egymilliárd.. dollárral emelkedett', a német vagyon, egymilliárd márkával, a francia ugyanannyi frankkal. Kezdetnek szép ez a hárommilliárdog tétel, s ha tudomásul vesszük, hogy az agrárállam okban és Lengyelországban máris boldogan kalkulálják a hasznot, amelyet a teljes moratórium számukra jelent, vagy azt, hogy a helyreállott bizalom, mely Hoover bejelentése után oly hirtelen jött, mint az isteni kegyelem sugara, máról-holnapra stabilizálni tudta az ingó német márkát és a tegnapi váratlan hossz után Luther, a Birodalmi Bank elnöke, bejelenthette, hogy a német márka máris meg van mentve, tisztában lehetünk azokkaH a jótéteményekkel, amiket a hooveri szó a világgazdaságban elvégezhet. Az egyetlen sötét pont, amely a bizalom döntő jelentőségű stabilizációját elvégző hooveri akcióval kapcsolatban fölmerült, Franciaország magatartása. Franciaország &zemmellá thátólag olyan akar lenni, mint a bibliai adós, aki lekönyörögte a királynál sokezertalentumos adósságát, de böTtönbe vettette adósát, aki alig néhány talentummal tartozott neki. Anglia és Olaszország már határozott, Franciaország egyelőre húzódik a Hoover-terv elfogadásától, s mig a maga részére teljes moratóriumot kér, a német jóvátétel egy Téíszét nem hajlandó fölfüggeszteni. Franciaország a tűzzel játszik. Néhány hónappal ezelőtt elgáncsolta Németország egyik kibontakozási tervét, a vámuniót, — s most a másik, a reálisabb és az ártatlanabb tervvel is igy akar cselekedni csak azért, mert Németországnak haszna van belőle. Semmi sem moshatja le az ódiumot a párisi kormányról, ha most akadályokat görget a kibontakozás útjába és ország-világ Európa rossz szellemének fogja tartani a saját presztízse bűvkörébe merült gall nemzetet. Azt hisszük, csekély kompromisszummal Franciaország is megnyerhető a hooveri tervnek, amely nemcsak praktikus eredményeiben válhat jelentőssé, hanem egy elvi kérdésben is, amelynek fölvetése a következő: ha a jóvátételi moratórium éve alatt Németország visszanyeri gazdasági egyensúlyát, azoknak lesz igazuk, akik a gazdasági krízisért a háborús terheket teszik felelőssé; ha nem nyeri vissza, a hibák mélyebben keresendők s egész gazdasági berendezkedésünk rossz. A választ a^ moratóriumi év meg fogja adni. Addig leszögezhetjük, hogy Hoover üzenete irtózatos és szégyenletes igazságról rántotta le a leplet. Arról, hogy a bajoknak az oka nem a természetes adottságokban keresendő, hanem az emberek rövidlátásában és rosszakaratában. Eddig majdnem elsül jed tünk a gazdasági nyomorban, kivezető ut nem látszott, a tőzsdéken, az árupiacokon pánikszerű reménytelenség uralkodott, — & ime, egyetlen szó hangzott ed, ógyotleo bejelentés, ami régen megtörténhetett A MORATÓRIUM JELENTS EURÓPA ÉLETÉT VAGY HALÁLÁT fi többi nagyhatalom marii elfogadta — Szenzációs árjaf^áiai* a világtőzsdéken — II francia kamara döntő ülése Paris, jmnius 23. Hoover amerikai köztársasági elnök javaslatára Franciaország el- ienjavaslaítai fog válaszolni. Mint ismeretes, az amerikai moratórium terv, amely a háborús adósságok törlesztésének és a jóvátételi annuitások fizetésének egy érre való felfüggesztéséről szól, Európa legtöbb fővárosában nagy tetszést keltett, igy elsősorban Berliniben, Londoniban és Rómában. Egyedül Franciaország mutat tartózkodó magatartást s azt hangoztatja, hogy az amerikai ajánlat a francia néptől tulmagy áldozatokat követel. A párisi kormány tegnap érintkezésbe lépett az amerikai francia nagykövet- tei és tájékozódott Hoover tervéről. A döntés a mai mirrisZtertanácson fog megtörténni. A miniszterek reggel óta tárgyalnak a köztársasági elnök vezetése .alatt anélkül, hogy a kora délutáni órákig döntöttek volna. Az Éoho ide Paris szerint a francia ellenjavaslat ugyancsak moratóriumot biztosit Németországnak és ez egyszer a párisi kormány is beleegyezik abba, hogy a jóvátételi annuitás védtelen részét se fizesse ki a német Birodalmi Bank, de a párisi kormány nem engedheti meg, hogy a németek a ba- seli Nemzetközi Jóvátételi Banknak ne fizessék ki a rendes évi készpénzilletéket, mely összeg körülbelül 620 millió márkára rag. Az amerikai és a francia javaslat között tehát 620 millió márkás differencia van. A francia javaslat szerint ez az utóbbi összeg a német gazdaság szempontjából nem veszne el, mert a baseli bank kölcsön formájában azonnal visszafizetné azt Németországnak. Ugyanakkor Németországnak kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozóan, hogy a kivételles moratórium lejárta után nem kér azonnal újabb Young-moratóriumot. A kormány és a parlament magatartása az amerikai tervvel szemben tegnapról mára megváltozott és ellenségesebb lett. Az el- lentállás Hoover terve ellen óráról órára nő. A miniszterek reggel óta tanácskoznak az Elyséeben. Kiszivárgott hírek szerint a francia kormány nem fordul egyenesen a segélyakció ellen, de kifejezésre juttatja, hogy a tervet nem fogadhatja el fenntartások nélkül. A kormánynál is ellenségesebb magatartást tanúsít a kamara, ahol minden párt a terv ellen van. A legtöbb parlamenti frakció ülést tartott és fölkészült a küszöbön álló vitára A baloldal és a jobboldal egyaránt interpellációt jegyzett be, amelyben a kormánytól azonnali fölvilágositást kért. A jobboldalon a Briand elleni nyomás állandóvolna, mert lényegileg nem okoz megerőltetést, nem követel áldozatokat, s máról-holnapra megváltozik minden; a tőzsdén emelkednek a papírokba márka megmenekül, a nemzeti vagyonok ugrásszerűen nőnek, az iparban és a kereskedelemiben megindul a vérkeringés. Egy szó tette. Egy okos, megértő, emberi szó. Mennyi más baj, mennyi átok, mennyi javíthatatlannak látszó szenvedés van a világon, amit egy-egy ilyen megértő és emberi szó szintén edfujhafena, mint a hajnal az éjszakai Mdémoeket. an erősödik és a külügyminiszter szemére vetik, hogy a vámunió után most másodszor is meglepetés érhette. A vita ma délután kezdődik a kamarában. A parlament hangulata a déli órákban forrpontra jutott s nem lehetetlen, hogy már a délutáni ülésen váratlan szenzációk történnek. A mai rövid ülésen valószínűleg Laval miniszterelnök és Flandin pénzügyminiszter emelkedik szólásra, mig a pártvezérek közül Herriot és Léon Blum beszél. Anglia rábeszéli Franciaországot London, június 23. Az angol közvélemény érdeklődése tegnapról mára megváltozott és Franciaország felé irányul. A. reggeli lapok vezércikkei sorra Franciaország értelméhez apellálnak és különösen a munkáspárt orgánuma Ítéli el a párisi kormány bizonytalan magatartását. A konzervatív lapok a barátságos rábeszélés eszközét használják, hogy Franciaországra hassanak. A Daily Héráid a következőket írja: Ha Franciaország meggátolja az amerikai terv valóraválását, akkor az egész világ el fogja ítélni. A német annuitások védtelen részeinek moratóriuma Hoover tervének leg- integránsabb részét alkotják, amely nélkül a javaslat értéke illuzórikussá válik. Ha Franciaország „jó európai mentalitású”, akkor a nemzetközi politika helyzete megenyhül és a béke fenntartásának lehetősége uj garanciát kap. A liberális orgánumok ugyanigy nyilatkoznak s kijelentik, hogy Franciaországtól senki sem követel áldozatokat, csak belátást. Hoover terve különben sem altruista cselekedet, hanem az okos üzletember akciója, aki belátta, hogy moratórium nélkül egész követelnivalóját elveszthetné. Elfogadjuk! London, junius 23. Az alsóház tegnapi ülésén az angol parlament állást foglalt Hoover tervéhez. Délután négy óraikor Baldwin kérdést intézett a kormányhoz az amerikai akció ügyében és MacDonald azonnal felelt. Kijelentette, hogy az angol kormány őszinte örömmel vette tudomásul az amerikai elnök iniciativáját és teljes szívéből kívánja, hogy az az eredeti koncepció szerint sikerüljön. Anglia részt fog venni a terv praktikus kidolgozásában és megvalósításában. Baldwin megköszönte a bejelentést és párthívei nevében kijelentette, hogy a konzervatív párt teljes mértékben helyesli a kormány tervét. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott a liberális párt nevében Lloyd George is. Ezzel Anglia hivatalosan elfogadta Hoover javaslatát. Róma, junius 23. Hivatalos jelentés szerint Olaszország hajlandó Hoover moratórium-tervét elfogadni, de csak azzal a feltétellel, ha Németország elejti az osztrák-német vámunióra vonatkozó tervét. Szenzicí® a világtőzsdéken Berlin, junius 23. Az a hangulathossz, amely Hoover bejelentése nyomán a világ valamennyi tőzsdéjén lábrakapott, a világ- gazdaságot egy nap alatt több, mint öttnil- liárd márkával meggazdagitotta. A jobb jövő I hite, a bizalom helyreállítása, egyetlen bizalmat gerjesztő szó elegendő volt ahhoz, hogy a tőzsdéken olyan hossz induljon meg, amilyenre évek óta nem volt példa. A bizalom mindenütt akkora volt, hogy a nemzetközi árupiacok is hasznát látták. Az ezüst, a gyapot, a búza, az olaj, a gumi, az árpa és sok más nyerstermény néhány óra alatt jelentős összeggel emelkedett és megdrágult. Az európai és amerikai tőzsdéktől Bombayig és Tokióig egyformán szenzációs volt az áremelkedés. A tegnapi hossz-nap a nemzetközi devizapiacokon is éreztette hatását. Mindenütt nagy volt az érdeklődés a márka iránt és a szakértők szerint a javuló irányzat tovább fog tartani. A berlini devizapiac szempontjából junius 22-ike fordulópontot jelent és a márka krizise máris elmúlt, még mielőtt Hoover bejelentését tett követte volna. A Birodalmi Bank devizafölöslege tegnap kétmillió márkára rúgott, azaz a német márkát jobban vásárolták, mint eladták, ami a javulás kezdetét jelenti. Newyork, junius 23. Az amerikai tőzsdék és árutőzsdék mindenütt javulást mutatnak. Az árutőzsdéken bekövetkezett áremelkedést piactechnikailag meg sem lehet magyarázni s csupán Hoover bejelentésén nyu- godhaíik. Az amerikai pénzügyi világ véleménye szerint ugyanis a moratóriummal járó áldozat jelentéktelen, mig a helyreállott bizalom óriási mértékben fölpezsditheti az amerikai gazdasági életet és véget vethet a krízisnek. Egyedül az amerikai tőzsdéken tegnap több, mint egymilliárd dollárral gyarapodott az amerikai nép vagyon. Természetes, hogy a sajtó most azt követeli, hogy Hoover ne elégedjék meg a moratórium tervével, hanem kezdje meg azonnal a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat és lehetőleg erélyesen szabályozza az adósságkérdést. A Newyork Times szerint a tegnapi eseményekből a következő tanulságok vonhatók le: 1. A világ kedvezőtlen pénzügyi helyzetének Németország volt az oka. 2. A szövetségközi adósságok kérdése uj fázisba érkezett, úgyhogy a közel jövőben ebben az ügyben nemzetközi konferenciát kell összehivni, amely már az uj szellem jegyében állana. A különben rendkívül franciabarát Héráid Tribüné Washingtonból inspirált vezércikkében állást foglal Franciaország vonakodásával szemben, amelyet ugyan érthetőnek, de könnyen eloszlathatnak mond. Amerika a moratórium következtében 257 millió dollárt vészit, Franciaország 97 millió dollárt, azaz egy franciára 2.36 dollár jut, egy amerikaira csupán 2.11 dollár. A legnagyobb áldozatokat tehát tényleg Franciaország hozná meg. Mindazonáltal a gazdasági élet fölélénkülése busásan kárpótolná az elvesztett két és fél dollárt. Stimson államtitkár és Claudel washingtoni francia nagykövet tegnap hosszantartóan tanácskozott s mivel a konferencia után az amerikai hivatalos körök optimizmusa változatlan maradt, bizonyosra vehető, hogy a konferencián megegyezés jött létre. Stimson kijelentette, hogy csak akkor utazik Európába, ha a moratórium javaslatát valamennyi európai állam elfogadta. Franciaországiéi függ a Hoower«lawas!€ii sorsa
