Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-24 / 142. (2659.) szám

Mas számunk 12 oldal ^ ^ SZ^m * SSQI”Cl3 •• 1931 gHMBMintfWirewré'iagj Előfizetőst én évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfi; külföldre > évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fl képes melléklettel havonként 2.50 K£*val több Egye* szám ára 1.20 Ké vasárnap 2. — Kt A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok fttaerfaa/ö, politikai napilapja taaői aerkesxíő. DZUPÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőségj Prága fl„ Panská olice 12, II. emelet — Telefoni 30311, — Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184 SÜRQÖKYCIMj HÍRLAP, PRflHfl A HOOVER-TERV (sp) Prága, junius 23. Dawee-terv, Young-terv, Hoover-terv, valamennyi megváltó ötlet Ameri­kából érkezik hozzánk, ami mégiscsak azt igazol­ja, hogy az Uniónak óriási pénzügyi fölénye van ée gazdasági teljhatalmával tetszés szerint befo­lyásolhatja Európát, Oroszország kivételével. Most az egyszer befolyásolni méltóztatta és az általános örömben csak azt az egyet kell sajnál­ni. hogy az óceánon túlról ritkán jön ilyen meg­váltó ötlet. Mindazonáltal az a teljes moratórium, amit Hoover valamennyi adósának egy évre ki­látásba helyezett azzal a föltétellel, hogy ezek az adósok viszont az ezer bajjal küszködő Németor­szágot mentesitik egy évre az összes jóvátételi tehertől, korszakalkotó jelentőségű engedmény és tett. amelynek jelentősége ég precedens volta túlhaladja az 1930 januárjában megkötött Young-szerződés jelentőségét is. A német-osz­trák vámuniós tervek viharai óta hasonló vehe­menciával nem kavarta fel semmi a nemzetközi politikát, s eleve megállapíthatjuk, hogy ez a bejelentés hasznosan és áldásosán kavarta föl a meglévő rend téspedő káoszát. Néhány szám iga­zolja ezt. Az előzetes kalkulációk szerint Ameri­ka elmaradt nyeresége a moratóriumi idő alatt körülbelül 600 millió dollár lesz, Franciaországé 100 millió, mig Németország másfél milliárd aranymárkát takarít meg ég fordíthat gazdasági életének felpezsditésére. De a tegnapi hossz nap­ján, amikor sodró erejű bizalom szállotta meg a világ valamennyi tőzsdéjét, az amerikai hépvá- gyon a papírok és a termények árának ugrássze­rű emelkedésével egymilliárd.. dollárral emelke­dett', a német vagyon, egymilliárd márkával, a francia ugyanannyi frankkal. Kezdetnek szép ez a hárommilliárdog tétel, s ha tudomásul vesszük, hogy az agrárállam okban és Lengyelországban máris boldogan kalkulálják a hasznot, amelyet a teljes moratórium számukra jelent, vagy azt, hogy a helyreállott bizalom, mely Hoover beje­lentése után oly hirtelen jött, mint az isteni kegyelem sugara, máról-holnapra stabilizálni tud­ta az ingó német márkát és a tegnapi váratlan hossz után Luther, a Birodalmi Bank elnöke, bejelenthette, hogy a német márka máris meg van mentve, tisztában lehetünk azokkaH a jóté­teményekkel, amiket a hooveri szó a világgaz­daságban elvégezhet. Az egyetlen sötét pont, amely a bizalom dön­tő jelentőségű stabilizációját elvégző hooveri ak­cióval kapcsolatban fölmerült, Franciaország magatartása. Franciaország &zemmellá thátólag olyan akar lenni, mint a bibliai adós, aki lekö­nyörögte a királynál sokezertalentumos adós­ságát, de böTtönbe vettette adósát, aki alig né­hány talentummal tartozott neki. Anglia és Olaszország már határozott, Franciaország egy­előre húzódik a Hoover-terv elfogadásától, s mig a maga részére teljes moratóriumot kér, a német jóvátétel egy Téíszét nem hajlandó föl­függeszteni. Franciaország a tűzzel játszik. Né­hány hónappal ezelőtt elgáncsolta Németország egyik kibontakozási tervét, a vámuniót, — s most a másik, a reálisabb és az ártatlanabb tervvel is igy akar cselekedni csak azért, mert Németországnak haszna van belőle. Semmi sem moshatja le az ódiumot a párisi kormányról, ha most akadályokat görget a kibontakozás út­jába és ország-világ Európa rossz szellemének fogja tartani a saját presztízse bűvkörébe me­rült gall nemzetet. Azt hisszük, csekély kom­promisszummal Franciaország is megnyerhető a hooveri tervnek, amely nemcsak praktikus eredményeiben válhat jelentőssé, hanem egy elvi kérdésben is, amelynek fölvetése a követ­kező: ha a jóvátételi moratórium éve alatt Né­metország visszanyeri gazdasági egyensúlyát, azoknak lesz igazuk, akik a gazdasági krízisért a háborús terheket teszik felelőssé; ha nem nyeri vissza, a hibák mélyebben keresendők s egész gazdasági berendezkedésünk rossz. A vá­laszt a^ moratóriumi év meg fogja adni. Addig leszögezhetjük, hogy Hoover üzenete irtózatos és szégyenletes igazságról rántotta le a leplet. Arról, hogy a bajoknak az oka nem a természetes adottságokban keresendő, hanem az emberek rövidlátásában és rosszakaratában. Eddig majdnem elsül jed tünk a gazdasági nyo­morban, kivezető ut nem látszott, a tőzsdéken, az árupiacokon pánikszerű reménytelenség uralkodott, — & ime, egyetlen szó hangzott ed, ógyotleo bejelentés, ami régen megtörténhetett A MORATÓRIUM JELENTS EURÓPA ÉLETÉT VAGY HALÁLÁT fi többi nagyhatalom marii elfogadta — Szenzációs árjaf^áiai* a világtőzsdéken — II francia kamara döntő ülése Paris, jmnius 23. Hoover amerikai köztár­sasági elnök javaslatára Franciaország el- ienjavaslaítai fog válaszolni. Mint ismeretes, az amerikai moratórium terv, amely a hábo­rús adósságok törlesztésének és a jóvátételi annuitások fizetésének egy érre való felfüg­gesztéséről szól, Európa legtöbb fővárosá­ban nagy tetszést keltett, igy elsősorban Berliniben, Londoniban és Rómában. Egye­dül Franciaország mutat tartózkodó maga­tartást s azt hangoztatja, hogy az amerikai ajánlat a francia néptől tulmagy áldozatokat követel. A párisi kormány tegnap érintke­zésbe lépett az amerikai francia nagykövet- tei és tájékozódott Hoover tervéről. A dön­tés a mai mirrisZtertanácson fog megtörtén­ni. A miniszterek reggel óta tárgyalnak a köztársasági elnök vezetése .alatt anélkül, hogy a kora délutáni órákig döntöttek vol­na. Az Éoho ide Paris szerint a francia ellen­javaslat ugyancsak moratóriumot biztosit Németországnak és ez egyszer a párisi kor­mány is beleegyezik abba, hogy a jóvátételi annuitás védtelen részét se fizesse ki a né­met Birodalmi Bank, de a párisi kormány nem engedheti meg, hogy a németek a ba- seli Nemzetközi Jóvátételi Banknak ne fizes­sék ki a rendes évi készpénzilletéket, mely összeg körülbelül 620 millió márkára rag. Az amerikai és a francia javaslat között te­hát 620 millió márkás differencia van. A francia javaslat szerint ez az utóbbi összeg a német gazdaság szempontjából nem vesz­ne el, mert a baseli bank kölcsön formájá­ban azonnal visszafizetné azt Németország­nak. Ugyanakkor Németországnak kötele­zettséget kell vállalnia arra vonatkozóan, hogy a kivételles moratórium lejárta után nem kér azonnal újabb Young-moratóriu­mot. A kormány és a parlament magatartása az amerikai tervvel szemben tegnapról má­ra megváltozott és ellenségesebb lett. Az el- lentállás Hoover terve ellen óráról órára nő. A miniszterek reggel óta tanácskoznak az Elyséeben. Kiszivárgott hírek szerint a francia kormány nem fordul egyenesen a segélyakció ellen, de kifejezésre juttatja, hogy a tervet nem fogadhatja el fenntartá­sok nélkül. A kormánynál is ellenségesebb magatartást tanúsít a kamara, ahol minden párt a terv ellen van. A legtöbb parlamenti frakció ülést tartott és fölkészült a küszöbön álló vitára A baloldal és a jobboldal egy­aránt interpellációt jegyzett be, amelyben a kormánytól azonnali fölvilágositást kért. A jobboldalon a Briand elleni nyomás állandó­volna, mert lényegileg nem okoz megerőltetést, nem követel áldozatokat, s máról-holnapra meg­változik minden; a tőzsdén emelkednek a papí­rokba márka megmenekül, a nemzeti vagyonok ugrásszerűen nőnek, az iparban és a kereske­delemiben megindul a vérkeringés. Egy szó tette. Egy okos, megértő, emberi szó. Mennyi más baj, mennyi átok, mennyi javíthatatlannak látszó szenvedés van a világon, amit egy-egy ilyen megértő és emberi szó szintén edfujhafena, mint a hajnal az éjszakai Mdémoeket. an erősödik és a külügyminiszter szemére vetik, hogy a vámunió után most másodszor is meglepetés érhette. A vita ma délután kezdődik a kamarában. A parlament hangu­lata a déli órákban forrpontra jutott s nem lehetetlen, hogy már a délutáni ülésen vá­ratlan szenzációk történnek. A mai rövid ülésen valószínűleg Laval miniszterelnök és Flandin pénzügyminiszter emelkedik szólásra, mig a pártvezérek kö­zül Herriot és Léon Blum beszél. Anglia rábeszéli Franciaországot London, június 23. Az angol közvélemény érdeklődése tegnapról mára megváltozott és Franciaország felé irányul. A. reggeli lapok vezércikkei sorra Franciaország ér­telméhez apellálnak és különösen a mun­káspárt orgánuma Ítéli el a párisi kormány bizonytalan magatartását. A konzervatív lapok a barátságos rábeszélés eszközét használják, hogy Franciaországra hassanak. A Daily Héráid a következőket írja: Ha Franciaország meggátolja az amerikai terv valóraválását, akkor az egész világ el fogja ítélni. A német annuitások védtelen ré­szeinek moratóriuma Hoover tervének leg- integránsabb részét alkotják, amely nélkül a javaslat értéke illuzórikussá válik. Ha Franciaország „jó európai mentalitású”, ak­kor a nemzetközi politika helyzete megeny­hül és a béke fenntartásának lehetősége uj garanciát kap. A liberális orgánumok ugyanigy nyilatkoznak s kijelentik, hogy Franciaországtól senki sem követel áldoza­tokat, csak belátást. Hoover terve különben sem altruista cselekedet, hanem az okos üzletember akciója, aki belátta, hogy mo­ratórium nélkül egész követelnivalóját el­veszthetné. Elfogadjuk! London, junius 23. Az alsóház tegnapi ülé­sén az angol parlament állást foglalt Hoover tervéhez. Délután négy óraikor Baldwin kér­dést intézett a kormányhoz az amerikai akció ügyében és MacDonald azonnal felelt. Kije­lentette, hogy az angol kormány őszinte örömmel vette tudomásul az amerikai elnök iniciativáját és teljes szívéből kívánja, hogy az az eredeti koncepció szerint sikerüljön. Anglia részt fog venni a terv praktikus ki­dolgozásában és megvalósításában. Baldwin megköszönte a bejelentést és párthívei nevében kijelentette, hogy a kon­zervatív párt teljes mértékben helyesli a kor­mány tervét. Ugyanilyen értelemben nyilat­kozott a liberális párt nevében Lloyd George is. Ezzel Anglia hivatalosan elfogadta Hoover javaslatát. Róma, junius 23. Hivatalos jelentés szerint Olaszország hajlandó Hoover moratórium-ter­vét elfogadni, de csak azzal a feltétellel, ha Németország elejti az osztrák-német vám­unióra vonatkozó tervét. Szenzicí® a világtőzsdéken Berlin, junius 23. Az a hangulathossz, amely Hoover bejelentése nyomán a világ valamennyi tőzsdéjén lábrakapott, a világ- gazdaságot egy nap alatt több, mint öttnil- liárd márkával meggazdagitotta. A jobb jövő I hite, a bizalom helyreállítása, egyetlen bizal­mat gerjesztő szó elegendő volt ahhoz, hogy a tőzsdéken olyan hossz induljon meg, ami­lyenre évek óta nem volt példa. A bizalom mindenütt akkora volt, hogy a nemzetközi árupiacok is hasznát látták. Az ezüst, a gya­pot, a búza, az olaj, a gumi, az árpa és sok más nyerstermény néhány óra alatt jelentős összeggel emelkedett és megdrágult. Az euró­pai és amerikai tőzsdéktől Bombayig és To­kióig egyformán szenzációs volt az áremel­kedés. A tegnapi hossz-nap a nemzetközi deviza­piacokon is éreztette hatását. Mindenütt nagy volt az érdeklődés a márka iránt és a szak­értők szerint a javuló irányzat tovább fog tartani. A berlini devizapiac szempontjából junius 22-ike fordulópontot jelent és a márka krizise máris elmúlt, még mielőtt Hoover be­jelentését tett követte volna. A Birodalmi Bank devizafölöslege tegnap kétmillió már­kára rúgott, azaz a német márkát jobban vá­sárolták, mint eladták, ami a javulás kezde­tét jelenti. Newyork, junius 23. Az amerikai tőzs­dék és árutőzsdék mindenütt javulást mutat­nak. Az árutőzsdéken bekövetkezett áremel­kedést piactechnikailag meg sem lehet ma­gyarázni s csupán Hoover bejelentésén nyu- godhaíik. Az amerikai pénzügyi világ véle­ménye szerint ugyanis a moratóriummal járó áldozat jelentéktelen, mig a helyreállott bi­zalom óriási mértékben fölpezsditheti az amerikai gazdasági életet és véget vethet a krízisnek. Egyedül az amerikai tőzsdéken tegnap több, mint egymilliárd dollárral gya­rapodott az amerikai nép vagyon. Természe­tes, hogy a sajtó most azt követeli, hogy Hoover ne elégedjék meg a moratórium ter­vével, hanem kezdje meg azonnal a nemzet­közi kereskedelmi tárgyalásokat és lehetőleg erélyesen szabályozza az adósságkérdést. A Newyork Times szerint a tegnapi események­ből a következő tanulságok vonhatók le: 1. A világ kedvezőtlen pénzügyi helyzetének Németország volt az oka. 2. A szövetségközi adósságok kérdése uj fázisba érkezett, úgy­hogy a közel jövőben ebben az ügyben nem­zetközi konferenciát kell összehivni, amely már az uj szellem jegyében állana. A különben rendkívül franciabarát Héráid Tribüné Washingtonból inspirált vezércikké­ben állást foglal Franciaország vonakodásá­val szemben, amelyet ugyan érthetőnek, de könnyen eloszlathatnak mond. Amerika a moratórium következtében 257 millió dollárt vészit, Franciaország 97 millió dollárt, azaz egy franciára 2.36 dollár jut, egy amerikaira csupán 2.11 dollár. A legnagyobb áldozatokat tehát tényleg Franciaország hozná meg. Mind­azonáltal a gazdasági élet fölélénkülése bu­sásan kárpótolná az elvesztett két és fél dol­lárt. Stimson államtitkár és Claudel washing­toni francia nagykövet tegnap hosszantartóan tanácskozott s mivel a konferencia után az amerikai hivatalos körök optimizmusa válto­zatlan maradt, bizonyosra vehető, hogy a konferencián megegyezés jött létre. Stimson kijelentette, hogy csak akkor utazik Euró­pába, ha a moratórium javaslatát valamennyi európai állam elfogadta. Franciaországiéi függ a Hoower«lawas!€ii sorsa

Next

/
Thumbnails
Contents