Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-21 / 140. (2657.) szám
1931 járnab 21, vasárnap. <PTWGAlMA.GtAP.mRK® 5 MARGÓ Háromszor tizenkét év tanulságai Mint a P. M. H. jelentette, Budapest ■ városa a Fővárosi Könyvtár részére összegyűjti az utód állam beli magyar irodalom termékeit. A magyar főváros közművelődési bizottsága elhatározta, hogy összegyűjti a Fővárosi Könyvtár részére az utódállambeli magyarság irodalmi termékeit. Eltekintve ennek a határozatnak történelmi és főleg kulturtörténelmi jelentőségétől, van benne valami, ami mindezen fölül az elismerés melegével simogatja meg az utódállamok magyar irodalmát. A kisebbségi magyarság irodalma a szellemi termékek összegyűjtésével hivatalosan bevonul az egyetemes magyar kulturhistóriába. Eddig úgyszólván csak az irodalomtörténészek, még pontosabban az irodalombarátok kirándulóhelye volt a kisebbségi magyar irodalom, most már elismert és megőrzött tükre a nép kisebbségbe szakadt részének s ezzel a magyar léleknek is. Nem lehet célunk, hogy ez összegyűjtés immár kész elhatározását mi méltassuk. Az a magyarság szempontjából önmagában hordja a méltatást. Közel tizenkét esztendő magyar hányattatása, vergődése, nagy elámulása, való- ságraébredése, daca, életakarata és hallatlan vitaiizmusa van a három országbeli magyar kisebbség szellemi termékeiben rétegesen fölraktározva s az egész komplexumot átjárja a megpróbáltatások tiszta, nemesitő s egyben éles le- vegője. Az utódállambeli magyarság mindig tudta, érezte, hogy szerves része, elszakíthatatlan darabja az egységes és oszthatatlan magyar kultúrának. Tudta és érezte, hogy szellemének minden lélegzése a magyar kultúra vérkeringésébe visz éltető oxigént. Tudta és érezte, hogy az erdélyi, szlovenszkói és vajdasági magyar lélek másolása, fejlődése és alakulása csak a nagy magyar fa szellemgallyainak gazdagító kivirágzása. Az irodalmi és hírlapi termékek összegyűjtésével ez az érzésünk most látható testet ölt s három ország magyar kisebbségének közel ezer kötetre tehető magyar könyvei és szépirodalmi lapjai s négy-négy magyarnyelvű napilapja (egy magyar párti, egy magyarnyelvű, kormány által támogatott, egy szélsőjobb s egy szélsőbaloldali) egymás mellett fölfektetve fogják őrizni a magyar lélek kisebbségi történetének első évtizedéből az Írás és a szellem örökbecsű emlékeit. Hallatlan érdekes gyűjtemény lesz: becsét nem csak az önmagukban is becses müvek és írások adják, de az önmagukban gyönge, selejtes, kezdő, vagy félre- 6ikló megnyilatkozásokban is ott van a megőrzést megokoló indok: dokumentum jellegük, úgy, ahogy ez a tizenkét esztendő három kisebbségi népdarabnál nyomtatásba buggyant — erényeivel, hibáival, erejével és fogyatékosságával — véres valóság, személyes élet, magyar sors, harc és szenvedés, de mindenekfölött: életigenlés és heroizmus. Amíg Makkai Sándornak, Erdély nagy püspökének „A magunk revíziójáét követelő szavai elismerő befogadást és elfogadást nem találtak, addig a másult magyar lélekről szóló szavak nem élvezték a politikai szalonképességet és az uj magyar mentalitás, a kisebbségi mentalitás leszögezése és tudatosítása harcos föladat volt. A helyzet azonban a fejlődés és a természetesség törvényei szerint érett és alakult: kortörténeti dokumentum lesz minden körülvitatott könyvből, minden komoly cikkből, minden újszerű és korszerű magyar versből. Dokumentuma egy kornak, melyben a magyar az Idők Rostájá-ba vettetett, de abból ki nem szi- táltatott. És hogy a nagy rostálást kiállotta, ebben nem utolsó szerepe van a kisebbségi magyar költőnek, írónak, tudósnak és — a kisebbségi magyar újságírónak s publicistának. A Kassai Napló virágzásakor — ahol Szlovenszkón, sőt bátran mondhatni: az utódállamokban először találták meg a kisebbségi magyar publicisztika hangját és formáját Dzurányi László és társai, akik közül többen ma már ennek a lapnak a redakciójában szolgálják a ma- gyar gondolatot — a kassai redakcióbán merült föl az a gondolat, hogy gyűjtsük össze a három utódállam szellemi termékeit. Ennek immár közel nyolc-tiz esztendeje. Az anyagi szegénység akadályozta meg ezt a gondolatunkat. A magyar főváros most negyvenezer pengőt szavazott meg a gondolat keresztülvitelére. Azokban, akik hasonló szándékkal voltunk az indulás éveiben, most jóleső öröm oszlatja szét a szegénység miatt kutbaesett terv fölötti tehetetlenségérzetet. A kisebbségi magyar lélek és magyar élet érdekes, izgalmas, tanulságos tükre lesz ez a gyűjtemény. Lesznek benne aranybetükkel irt lapok, de lesznek benne szégyenpirral égető oldalak is. Ez a teljessége azonban az őszinteség, a valóságmegmutatás erejével lesz erő és lehetőség arra, hogy ebből a gyűjteményből az abba elmélyedő tudás és búvárját nagy és komoly tanulságokat merítsen és tegyen közkincsé. A magyarság kevés és szegény és nagyon is nehéz helyzetben éli a maga nemzeti életét. Három kisebbsége tizenkétesztendős megpróbáltatásának tükrében óriási magyar tanulságok és konzekvencialevonásokra alkalmas tapasztalatok vannak elrejtve. Az összmagyar- ság érdeke, hogy ezeket egyszer megfelelő elmék kihalásszák a mélyből és a felületek alól. Jóság, rosszaság, építés és rombolás, igazság és igazságtalanság, összetartás és széthúzás, tiszta szándék és ártó akarat nagy mixtúrája Szüllő hontalansági interpellációiára adott válaszában Slávik belügyminiszter adós maradt a legfőbb felelettel Miniszteri válasz, mely az interpelláció első kérdésére nem válaszol — „Az állampolgárság egy és egységes", mondja az alkotmány: mikor hajtják végre az alkotmány 12 esztendős parancsát? Prága, junius 20. Szüilő Géza dr. képviselő, pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke ez év április végén sürgős interpellációt intézett a belügyminiszterhez a szlovenszkói és ruszinszkói hontalanok ügyében. Bár az interpellációt „sürgőseként, adták be, a belügyminiszter válaszát a parlamentben csak tegnap, tehát a beadás után két hónap múlva osztották ki s közben a válasz is elkészült. A válasz igy hangzik: Válasz a belügyminisztertől Szüllő dr. képviselő és társai interpellációjára a hontalanok ügyében. A hontalanok összeszámlálása, amelyet Szüllő Géza dr.' képviselő ur a saját felelősségére Szlovenszkón és Podkarpatska Rusz- ban foganatosított, s amelynél csupán 6000 ilyen egyén jelentkezett, a nálunk létező hontalanok számáról szóló világgá kürtőit s túlhajtott híreket a legalkalmasabb módon cáfolta meg, jóllehet igazolva sincsen, hogy valamennyi jelentkező személy az államipolgárság hijján van-e. Azonban Szüllő dr. képviselő ur ezen magánstatisztikája legnagyobb sajnálatomra törvényhozási akció alapjául nem vehető, mert a belügyminisztérium csupán hivatalosan megállapított adatokkal dolgozhat; e célból a népszámlálás alkalmával az állampolgárság, illetőleg annak hiánya is megállapitta- tott. Ama személyek között, akik a jelzett raa- gánösszeirásnál mint állampolgárságot nélkülöző egyének jelentkeztek, bizonyára túlnyomó többségben magyar állampolgárok lesznek, akiknek állampolgárság a vagy vitás, vagy pedig a magyar kormány által el nem ismertetik azért, mert 10 étet meghaladó időben a magyar állam területén kívül tartózkodtak. Az utóbb említett személyek a magyar állampolgárság megadására Magyar- országra való visszatérésük után törvényes igénnyel bírnak, s ez okból a hontalanok közé helyesen nem számíthatók. Az u. n. lex Dérer embertelen végrehajtásáról szóló állítás nyilván helytelen információn alapul, ami kiviláglik már abból, hogy a törvény maga a kérvények elintézésére a minisztériumnak két évi határidőt enged s hogy az eddig beérkezett 10.124 kérvényből 5980 kedvezőleg intéztetett eL Minthogy 1926 kérvény tárgytalanná vált, hátra van még 2275 kérvény, amelyek közül csupán 1926 kérvény utasittatott el azért, mivel a folyamodók, akik közül sokan még a régi Magyar- ország polgárai sem voltak, az állampolgárság elismerésére ezen törvény értelmében igénnyel nem bírtak. Eme folyamodó nagy részének az állampolgárság azonban önként adatott m*g. Az állampolgárság önkéntes adományozását illetőleg Szlovenszkón és Podkarpatszka Buszban követett -eljárás ellen felmerült panasszal szemben figyelmeztetnem kell arra, hogy az állampolgárság eme országokban az 1879: L t. c. értelmében adatik meg, amely törvény tudomásom szerint Magyarországon eddig is érvényben van. Az idézett törvény értelmében az állampolgárság iránt folyamodótól a többi között legalább öt évi belföldi tartózkodás kívántatik meg. A fenti 6000 hontalan személy között bizonyára jelentékeny százalékban lesz olyan, aki itt öt évig nem lakik s igy a megkívánt feltételnek nem felel meg. Az állampolgárság egyébiránt nem magátólértetődő következménye az azyljog- nak, amely nálunk gyakran csak humánus szempontokból oly készséggel adatik meg. A hontalanok állampolgársági kérdése elsősorban nemzetközileg kell, hogy rendeztes- sék, s e kérdés, mint az az interpelláló urak előtt ismeretes, nemzetközi egyemény tárgyát képezi. Amennyiben e kérdés a törvény- hozás által elintézhető, ez az állampolgárságról szóló uj törvény által foganatosittatik s ezen törvény már készülőben van. Ennél azonban az interpellációban említett legisla- tiv javaslatokat tekintetbe venni nem lehet, minthogy az abban foglalt elgondolások a Trianoni szerződésnek állampolgárságról szóló rendelkezéseit módosítják. Az állampolgársági és illetőségi ügyeknek a politikai hivataloknál ieendő tárgyilagos, igazságos és gyors elintézése érdekében teendő bármiféle további intézkedés indokolva nincsen, mert a belügyminiszter hivatalának lesz ez, összegyűjtve, lerögzítve, egymáshoz helyezve: maga a nehéz, véres, valóságos élet. Akiknek a magyar jövő és az utókor előtt nincs szégyelnivalójuk a magyar gondolatért folytatott küzdelmük során, mert igazolást és nem elmarasztalást várnak az Idő törvényszékétől, azok biztatást, hitet és erőt merítenek a további bajviváshoz. Azt érzik, hogy minden életre való gondolatra megérik az idő'. Azt érzik, hogy a tények átvétele alkalmával megtett intézkedéseim > teljesen beváltak. Amaz állítások, hogy a hivatalok a kérvények elintézésénél soviniszta politikai szempontok vagy más alantas indokok által vezettetnek, semmivel igazolva nincsenek, s azokat, mint nem helyénvaló állításokat a legnagyobb határozottsággal vissza kell utasítanom. Slávik dr. s. k. belügyminiszter. * Szerény nézetünk szerint ezzel a válasszal nem kellett volna várni két hónapig, mert az semmi olyat nem tartalmaz, amit a belügyminiszter úrtól eddig erre vonatkozó nvsg- nyilatkozásaiban nem olvastunk volna. Az interpelláció' s a válasz alapos megértéséhez tudnunk kell az ügy előzményét. Slávik dr. belügyminiszter lapunk húsvéti számában nyilatkozott az állampolgársági kérdésről s éppen eme nyilatkozat néhány fölényes és nagyhangú megállapítása adott alkalmat s aktualitást Szüllő dr. állampolgársági interpellációjára. Slávik dr. egyebek között megállapította azt, hogy az állampolgársági bajok élüket vesztették, a hontalanok ügye többé nem probléma. Szüllő dr. s a többi interpelláló képviselő a nép között jár s igy jól tudja, hogy a hontalanság milyen súlyos kérdés. De Szüllő dr. mint a csehszlovákiai magyar népszövetségi liga vezére erre nézve hatalmas statisztikai anyagot gyűjtött össze és arra interpellációjában is hivatkozott. Nem tudjuk, hogy mily értesülés alapján tételezi föl a belügyminiszter, hogy „az állam- polgárságot nélkülöző egyének bizonyára túlnyomó többségben magyar állampolgárok lesznek”. Vagy talán a belügyminiszter elhiszi azt a naivságot, hogy a szlovenszkói rendőrhatóságok szabályszerű magyar útlevél nélkül adnának tartózkodási engedélyt oly magyar állampolgárnak, aki az államfordulat után kíván Szlovenszkón megtelepedni? Ennyi megértést és barátságot a hivatalok csak a magyar kommün emigránsaival szemben tanúsítottak és tanúsítanak ma is, ezek azonban a csehszlovák kormány dédelgetett kedveltjei, akik a hontalanság keserű sorsát egyáltalán nem érzik. Ezek azonban* egyáltalában nem jelentkeztek Szüllő dr. fölhívására, hogy Szüllő hontalansági statisztikájába bekerüljenek. Egyelőre a válasznak még egy kitételét kívánjuk szóvá tenni és pedig azt, ahol a belügyminiszter ur kioktat bennünket az 1879:L t. c. intézkedéseire. A kioktatás fölösleges, mert mi ezt a törvényt nagyon jól ismerjük, de azt is tudjuk, hogy Slávik dr. miniszter ut húsvéti nyilatkozata szerint a köztársaságban az állampolgársági kérdés rendezésére uj törvény nem kell s teljesen elegendők a meglevő törvények. De tudjuk mi azt is, hogy a csehszlovák alkotmánytörvény félreérthetetlenül kimondja, hogy a csehszlovák állampolgárság egy és egységes. Ezt mi — bár nincs oly közigazgatási gyakorlatunk, mint a miniszter urnák — egyszerű ésszel úgy magyarázzuk, hogy egységes állampolgárságról csak úgy beszélhetünk, ha a naturaíizáció módja is egységes. Ámde ha egy zulukaífer ma a csehszlovák köztársaságban állampolgárságot akar szerezni, úgy Cseh- és Morvaországban az általános polgári törvénykönyv 50. paragrafusa szerint ideérkezése után huszonnégy órán belül megkaphatja azt, de ha Szlovenszkón, vagy Ruszinszkén telepedik le, úgy öt évig kell várnia arra, hogy az állampolgárságot kérelmezhesse. Hol van itt tehát az állampolgárságnak az alkotmánytörvény által elrendelt „egy és egységes” jellege? Bár az interpelláció első kérdése éppen ennek a problémának a megoldását követelte, a belügyminiszter ur erre a kérdésre egyszerűen nem válaszolt s megelégedett néhány — már nagyon sokszor hallott — statisztikai adat megismétlésével s annak a ténynek a célzatos megállapításával, hogy „benyomásom szerint as 1879:L. Magyarországon eddig is érvényben van.” Semmi kifogásunk az ellen, hogy az éppen idézett törvény hatályát a történelmi országokra is kiterjesszék, de amíg ez nem történt meg, addig kénytelenek vagyunk azt hangoztatni, hogy a csehszlovák állampolgárság nem egy és egységes, vagyis a kormányok az alkotmány erre vonatkozó parancsát 1920 óta máig végre nem hajtották. Minden más megállapítás szófia. Azt reméltük, hogy a belügyminiszter ur számos megnyilatkozása után az interpellációra adott válaszában az állampolgársági probléma éppen említett két sarkalatos pontját nem kerüli el.. Csalódtunk. Gataantsmpilium — négy miniszter ellenőrzése alatt Trap! redukálni akarja az állami kiadásokat? Prága, június 20. A tegnapi minisztertaná-1 oson Trapl pénzügyminiszter az állam pénz-1 ügyi helyzetéről tett jelentést és a jövő évi költségvetési tervezetben számos resszortnál a kiadások rendukálását hozta javaslatba. A minisztertanács a gabonabehozatal kérdésével nem foglalkozott, a kulisszák mögött azonban továbbfolynak a tanácskozások. Be- chyne közélelmezési miniszter közvetítő javaslatot dolgozott ki, amely közelebb hozza egymáshoz az agráriusokat és a nemzeti demokratákat. Mint már tegnap jelentettük, a gabonabehozatal irányítására miniszteri bizottságot létesítenének, amelyben a kereskedelemügyi, földművelésügyi, közélelmezési és pénzügyminisztérium volna képviselve s ez a bizottság adná ki a behozatali jegyeket. Ezek alapján a monopóliumtársaság, amelyet mégis megszerveznének, nem kapná meg az egyeduralmat a behozatalban, haigazolása nem késik örökké. Azt érzik, hogy munkájuk nem csak a jelen és a kortársak elfogult aeropágja elé, de a tisztábban Ítélkezhető utókor elé kerül bírálatra és értékelésre. Es érzik, tudják, hogy munkájuk nem egyéni erőfeszítés csupán, de munka, amelynek összessége a magyar nép tömegeinek egyetemességébe torkollik. Ilyen érzéssel, ilyen hittel nemcsak küzdeni és verekedni, de épiteni is lehet. Sőt csak ilyennel lehet. — ALFA. — nem osztozkodnia kellene a gabonabebozata- lon a magánszállitokkal. Részletekben még nem történt megegyezés, de a kompromisz- szum most már valószínű. Ami a belföldi árakat illeti, valószínű, hogy a rozs számára 140—145 korona lesz az irányár, búza számára 160—170 korona. A pontos összegben, illetve árban a jövő héten fognak megegyezni. Remélik, hogy ezen az alapon a javaslat a jövő héten a képviselőház elé kerül. ■HBBnBnBBDBBn^HaBanninDHBnna — Aranyérnél és az evvel járó béidugu- lás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés i rohamoknál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata mindig kellemes megkönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra, reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- iizletökben kapható. Köszvény, (luxban szenvedőknek, «, nincs ! gaxdaságD válság mert * STUBNRA*S$KE TEPLBCE 8 Í StubnyafUrdön B 4-heti gyógyítás vagy üdülés CS3h Ki 1.600. j Ebben az árban benne foglaltatik modern ■ szállókban való lakás, elsőrendű étkezés (4 szer naponta), borravalók, kiszolgálásért I járó dijak, világítás, kurtaxa, gyógy vag> I ! strandfürdő használata. KE Visszautazásnál 50% kedvezmény. 1 Bővebb felvilágosítást és prospektust küld b f I Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice I Szlovenszkó. r
