Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-21 / 140. (2657.) szám

MM SZAHUHK > KÉPES HÉTTEL 28 OLDM. Ara a korona X. évf. 140. (2657) szám » Vasárnap 1931 junius 21 Előfizetési ár^ évente 300, félévre ISO, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több E^yea szám ára 1.20 K& vasárnap 2. —Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja telelői, szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12, 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága U~ Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SŰRQÓNYCIM: HÍRLAP. PRftHfl ERDÉLY ÉSSZLOVENSZKÓ Irta: Szvathó Pál dr. Prága, junius 20. A néhány nap előtt lezajlott romániai vá­lasztások alkalmával megdöbbenve éreztem, hogy mily keveset tudunk mi sorstársaink­ról, legközvetlenebb kisebbségi rokonaink­ról, az erdélyi magyarságról. Szlovenszkón egy millió magyar él, Erdélyben csaknem két millió, de az elmúlt tizenkét év alatt semmiféle összeköttetés nem létesült az egy­forma sorsra Ítélt nagy nemzetrészek között, sőt meg sem ismertük egymást, sajtónk és politikánk viszonya rendezetlen maradt, a kölcsönös támogatás kétségtelen előnyeit nem használtuk ki, bizonyos fórumokon nem léptünk föd közös erővel, nem ismertük föl az erőegyesítés hatalmát és nem vettük hasznát azoknak a pszichológiai előnyöknek sem, amelyek a kölcsönös buzdításból, ta­nácsadásiból, lelkesítésből származnak. Ho­lott minderre szükség van, s a „viribus uni- tis“ régi, bevált deviza. Elvitathatatlan, hogy két ilyen nagy nemzeti tömeg egymást csak előnyösen befolyásolhatja. Amíg és ahol nemzetrésziek elszigetelve éltek, mindig a kooperáció és a részek megismerkedése, buzdittó találkozása adta meg a lökést az in­tenzív nemzett munkához. A sorstársak ösz- ezekerülése megnyugtat, bitet, önbizalmat ad és buzöitóan hat. A rokon magyarok ki­sebbségi harcának ismerete, az itteni ki­sebbség ellen tálló képességét bizonyára nö­velni tudná. Sürgősebb feladatot alig isme­rek, mint az elmulasztottakat pótolni. A két magyar kisebbség még be sem mutatkozott egymásnak. Ki az egyik, ki a másik, hogy él és hogy harcol az egyik, hogy a másik, mit tud ez, mit tud az, mit tanulhat az egyik a másiktól, miben segítheti az egyik a mási­kat és hogyan dolgozható ki az a külső-belső együttműködés, amely bizonyos fontos ki­sebbségi fórumokon nagyobb súlyt és átütő erőt biztositana a két kisebbségnek. Kérdé­sek, amelyekre nem túl nehéz felelni s némi kitartó munkával el intézhetők. Véleményem szerint a szlovenszkói ma­gyarság sokat nyerne az erdélyiek alapos megismerésével. Ha rá akarunk mutatni azokra a különbségekre, amelyek a két nemzetrész között kétségtelenül megvannak, 'körülbelül a következőket állapíthatjuk meg. A szlovenszkói magyarság a csehszlovákiai helyzet folytán politikailag jobban megszer­vezkedhetett, szilárdabb külső kereteket kaphatott és intenzív parlamenti és szerve­ző munkát fejthetett ki s kádere fegyelme­zett, állandó és eüsöpőrhetetlen. Politikánk határozottabb és jobban kiépített. De hol marad ennek a látszólagos előnynek értéke az erdélyiek életének belső értékei mögött! A romániai magyarok magyarsága sokkal in ienzivebb és termékenyebb, mint a mienk. Büszkébbek arra, hogy magyarok- Ami vég­eredményben nem meglepő, mert évszáza­dos tradíciójuk van Erdélyben, ahol a ma­gyarok és a szászok fölénye elvitathatatlan, ők képviselik ott Európát és a kultúrát, érezniök kell rangjukat és tekintélyüket. Az erdélyi magyarok lokálpatriotizmusa sok­szorosan felülmúlja a mi miliő-szeretetün- ket, aminek szintén történelmi okai vannak. rA mi magyarságunk az államfordulat előtt épülő, elhelyezkedő, alakuló, pionír magyar­ság volt, az erdélyiek zárt és kiépített ma- gasrangu magyar totalitással hullottak az uj állam ölébe Mi tanácstalanul meredtünk az uj föladatok elé, az erdélyiek rendületlen energiával láttak hozzá uj életük kiépítésé­hez, hiszen megszokták az egyedüllétet, az elszigeteltséget, a saját erejükből való kul- turaépi'tést. Az ő belső kádereik még a feje­delmek korából datálódnak s ott volt mel­lettük a nagyszerű szász példa, amelyet bát­ran lemásolhattak. A régi, törzsök ös erdélyi magyarságot nem kell félteni. Ha csak némileg figyelem­mel kísérjük lapjait, folyóiratait, meglep az a tántorithatatliau ragaszkodás és szeretet, amellyel földjéhez ragaszkodik. Az „eridj, ha tudsz, eridj, ha gondolod, hogy bárhol másutt könnyebb lesz sorsod hordanod" né­pe ez, Erdély szeretete lángol benne és a világon semmiért nem adná az évszázadok nehéz harcaiban kiverekedett, kikristályosi- tott magasra® gu magyarságát. Az erdélyi magyar irodalmi müvek hatvan százaléka Erdélyről szól. Sehol ennyi önmegfogalma- zás, ennyi nagyszerű fejtegetés a sajátos lé- lekről, a szülővárosóikról, azok szépségeiről, különleges magyar mentalitásáról, múltjá­ról, jelenéről, jövőjéről. Akárhová jut az er­délyi magyar, hazagondol. Az összetartozás és a kultúra őrzésének tudata olyasvalami bennük, amihez hasonló csak a mi zipsze­Washington, junius 20. Hoover köztár sár sági elnök tegnap kijelentette, hogy értet- kezletet tartott a köztársasági és a demo­krata párt vezéreivel, amely értekezletnek eredményeképpen az Egyesült Államok kor­mánya fontolóra vette bizonyos uj rendsza­bályok bevezetését, hogy egyrészt az Egye­sült Államok, másrészt a külföld gazdasági szanálását előmozdítsa. Az Egyesült Álla­mok elnökének és a két politikái párt vezé­rének tárgyalása elsősorban Németország veszedelmes helyzete körül forgott. Határo­zott tervet nem dolgoztak ki és a tanácsko­zás nem járt pozitív döntésekkel, de az a válasz, amelyet a köztársasági elnök a pár­tok vezéreitől kapott, rendkívül kielégítő és igazolja Hoover magatartását. Az elnök egyébként kijelentette, hogy a pártok vezé­reivel elsősorban azt beszélte meg, miként lehelne Németországon gazdaságilag segí­teni. Kormánykörökben megerösitik azt a hirt, hogy az elnök és a politikai vezérek tárgya­lásai alatt határozott tervet nem dolgoztak ki, de a mai lapok mégis azotn a véleményen vannak, hogy a konlerenciám a reális segí­tési lehetőségek is szóba kerültek, igy a szövetségközi adósságok és a német jóvá­tétel moratóriuma, továbbá a Németország­nak adandó kölcsön. A sajtó a tegnapi tár­gyalást úgy fogja föl, mint annak bizonyíté­kát, hogy a pártok végre belátták, hogy reinkben van meg. A nép határozottabb, le~- hig'gadtabíb, önbizalma és a jövőbe vetett hi­te aránytalanul nagyobb, mint a mienk. Mig például a szlovenszkói magyar irodalomnak legnagyobb értéke a kereső, a küziködő, az újat akaró bizonytalan líra, addig Erdélyben a nyugodt és kiegyensúlyozott próza uralko­dik. Megnyugvást, magyar határozottságot bőven tanulhatunk Erdélyben. A szlovenszkói magyarság a magyarság­nak legnyugatibb, fiatal ága. A nagy nyu­gati s újabban a keleti kul túrhat ások útijá­ban fekszik, ki van téve a leghatalmasabb európai szellemi áramlat oknak, s mivel nem rendelkezik az évszázadok alatt mé­lyen beágyazódott nemzeti önállósággal és környezete gyakran megejtő, könnyebben vesztheti el nemzeti egyensúlyát, mint a ke­leteurópai sivárságban egyedül világitó, ön­állóan kifejlesztett, erősebb erdélyi magyar­ság. Ha önérzetet és öM>izaljnat akarunk ta­nulóid, őket keli megismerni és megszeretni. Irodalmi alkotásaikból távolról is megcsap az a mély, büszike, emelő magyarság, amely a mi elmechan táálódo tt, cinikus és zavart életünkben gyakran hiányzik. Ezt a belső magyarságot, a magyar szellem intenzitását, a biztonságot, a határozottságot, a magyar­ság m agátólértetődaségét egyediül az erdé­lyiekben láthatjuk meg. Ha megismerjük őket, vezetőt kapnánk. Erejükkel úgy gyá­Amerika neon vonhatja ki magát a súlyos kérdés megoldása elől. Hoover lépését ösz- szefüggésbe hozzák azokkal a jelentésekkel, amelyek Mellon londoni államtitkár és Mac- Donald angol miniszterelnök szerdai londo­ni tanácskozásáról érkeztek. Hoover nyilat­kozata után Stimson államtitkár magához kérette a nagykövetek diplomáciai ügyvi­vőit, akik meg is jelentek magánlakásán. Stimson megbeszélte velük a helyzetet és közölte, hogy európai utazása rövid ideig fog tartani. Telles változás Amerika pénzügyi politikájában Newyork, junius 20. Hoover és a pártve­zérek tegnapi tanácskozásáról rendkívül óvatos hangú nyilatkozat jelent meg. A Fe­hér Ház szemmelláthatóan egyelőre nem akar részletes fölvilágositással szolgálni. Az interjúk, amelyeket a képviselők a sajtónak adtak, arra engednek következtetni, hogy Hoover az utóbbi napokban föladta eddigi passzív magatartását és hajlandóságot muta­tott az amerikai adósságpolitika megváltoz­tatására. Washington óriási német gazdasági kata­sztrófától fék amelyen az a moratórium sem segíthetne már, amelyet Németország kér. Németország aranykészlete az utóbbi na­moiiihatnának, mint az erősebb, okosabb -testvér a kis öccsét s bennünket épp úgy megszállna a bizalom öntudata, mint a kis, elveszett öocsöt, ha erős, nyugodt és biztos fivére melléje lép. Az erdélyi magyarság rendszeres megis­merése, a kapcsolatok ápolása, a kölcsönös utazások, előadások, kultur kicserélődések emelnék a szlovenszkói magyarság nemzeti öntudatát, amire szükség van, s azonkívül számos praktikus útmutatást is adnának ar­ra vonatkozóan, hogyan lehetne kisebbségi életünk bázisait autonóm abban, szilárdabban kiépíteni. Nem lekicsinylendő feladat tehát az erdélyi kapcsolatok ápolása. Egy cikk szűk kereteiben lehetetlen rámutatni teljes hasznára és jelein tőségére; s alapos elő készí­tő munkára volna szükség, amíg az érintke­zés fölvételének értéke kidomborítható vol­na. Ma csak arról a morális támogatásról kiváutam beszélni, amit Erdély határozot­tabb magyarsága Szlovenszkó határozatla­nabb magyarságának adhat, de tudom, hogy még sok más, praktikusabb haszonnal járna, ha a kapcsolatokat fölvennék. Vannak olyan dolgok is, amiket mi adhatnánk az erdé­lyieknek, úgy hogy a kapcsolat rájuk nézve is haszonnal járna. Mindezekről hosszabb munka és néhány kölcsönös tanulmányút (amely az érintkezés fölvételének kezdetét jelentené) adhatna határozott fölviilágositást. pókban végképp kiapadt. Ha a birodalmi márka elleni támadások tovább tartanak és a külföld folytatja a rövidlejáratu hitelek fölmondását, amit a moratórium sem tudna meggátolni, akkoT a Birodalmi Bank ki vol­na szolgáltatva a nemzetközi run óriási ve­szedelmének. Hoover véleménye szerint a szövetségeseknek Amerika vezetése alatt azonnal cselekedniük kell. Az Egyesült Álla­mok évekig annak a fikciónak hive volt, hogy a háborús adósságok és a jóvátételek ügye nem köthető össze, de most ez a mes­terségesen fönntartott tévhit szétpattant, mint a szappanbuborék. A hivatalos jelen­tés ugyan megállapítja, hogy az amerikai akciókról szóló hírek teljesen a spekuláció birodalmába tartoznak, mindazonáltal jól ér­tesült körök két pozitív útról beszélnek. A® első a Birodalmi Banknak engedélyezett hosszú lejáratú hitel volna. Az amerikai kormány fölhatalmazná a newyorki szövet­séges Keserve Bankot, hogy az a német kincstári jegyeket 300 millió dollárig hono­rálja. Az általános vélemény szerint ennek a hitelnyújtásnak pszichológiai hatása ele­gendő volna a német pénzügyekben való bi­zalom helyreállítására s talán sorra sem ke­rülne a pénz tényleges fölvétele. A második ut, amelyet természetesen gondosan elő kel­lene készíteni, valamennyi ,,politikai köve­telés" moratóriuma volna. Ezek után Ame­rika elejti előbbi tervét, amely úgy szólt, Hoover elnök elhatározta, hogy Amerika aktív részt vesz az európai válság megoldásában A világháború utáni idők egyik legfontosabb döntése — A nagy berlini minisztertaláikozás előtt — 300 milliós bankhitel Német­országnak és a szövetségközi adósságok moratóriuma Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents