Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-21 / 140. (2657.) szám

2 1931 június 21, rasá/map. hogy Stíluson államtitkár európai utalása alatt lépéseket tesz az adósságok csökkenté­sét elhatározó konferencia összehívására. Ez a terv hosszadalmas volna s Németország helyzete nem engedi még a lassúságot. Az egyszerű banktechnikai akció, amely az el­nök dekrétuma nyomán azonnal megindul­hat. sokkal inkább hoz eredményt, Stimson államtitkár ugyan Európába utazik és részt- vesz a tervezett konferenciákon, de tárgya­lásainak súlypontja nem a gazdasági, ha­nem a lefegyverzési kérdés lesz, Hoover akciója nem jön váratlanul. Az utolsó lökést hozzá Mellon tegnapi londoni jelentése adta, amely beszámol Németország katasztrofális helyzetéről. Mellon megtudta, hegy az európai hatalmak Németország pénzügyeit egyformán katasztrofálisnak tart­ják és azon a véleményen vannak, hogy Amerika, Anglia és a többi nagyhatalom kö­zös segítsége nélkül lehetetlen megoldást találni. A nemzetközi pénzpiacon uj bonokat elhelyezni jelenleg nem lehet s igy egyedül az Egyesült Államok kormánya van abban a helyzetben, hogy egyszerű bankhitellel elő­segítse a német pénzügyek stabilizálását. Illetékes newyorki bankkörökben a wa­shingtoni nagyarányú akció ellenére szkep­tikusan tekintenek az események elé. Rá­mutatnak arra,, hogy az amerikai kongresz- szus aligha szavazza meg a szövetségközi adósságok moratóriumát, bármennyire kí­vánná is ezt Hoover kormánya. A krfefs mml Milánó, junius 20- A Corriere della Sera newyorki tudósítása szerint Stimson és MacDonald egyidejű berlini utazásának amerikai pénzügyi körökben óriási jelentő­séget tulajdonítanak. Berlinben a nyár fo­lyamán valóságos miniszterkongresszus lesz, amelyen Kenderson és talán egy francia ál­lamférfin is résztvesz. Az összejövetelen fon­tos döntések történnek a háborús adósságok és a jóvátételek kérdésében, sőt valószínű­leg a lefegyverzés problémáját is éretté te­szik a további tárgyalásokra. Illetékes ame­rikai körök a berlini miniszteritalálkozótól várják a világgazdasági krizis enyhülését. A Jugoszláviái románok kivándorolnak Dobrudzsába Belgrád, junius 20. A jugoszláviai román nemzetiség körében mozgalom indult meg a jugoszláviai románoknak a Dobrudzsába való áttelepítése érdekében. A román kormány a repatriált románokaak a Dobrudzsában in­gyen ad földet. Eddig négyszáz jugoszláviai román család jelentkezett. Az első komoly férfi irta: Szitnyai Zoltán Minden a legszebben kezdődött. Néhány megállóval előbb leszállt a villamosról és autóval vitette magát Miarétusék lakásáig. Aztán becsöngetett és addig fontoskodott, forgolódott a kapu körül, mig előkerült a szobalány s az egyik ablak függönye mögül is kilesett valaki. Akkor kifizette a soffőrt, jó lassan, hogy odabent hadd vehessék ala­posam szemügyre előkelő érkezését, A sző- nyeges lépcsőkön gondtalan suihanással csör­gette zsebében maradék pénzét, összesen nyolc pengőt. Meg volt mfegával elégedve: a fekete nyakkendő /elvem lepkeszárnya si­mán terült el a fe^ér ing merev páncélja fö­lött s a szmokingja is jó volt, Belemosolygott a tükörbe s kellemes szimatolással szívta fel a központi fűtés melegét, amit a belső szo­bákból áramló édes illatok még melegebbé hevítetlek. Otthonosan elhelyezkedett a sza­lon sarkában.-- Kutya gazdagok lehetnek — gondolta magában, amint szétnézett a vörössel bevont nehéz bútorokon s a képeken, melyek a jólét igényességére vallottak. Maga elé idézte, már látta ,s azt az időt, amikor nem mint egy­szerű vendég fog megjelenni itten, hanem ... Ördögi szerencséje, hogy a szépség és vagyon két rokonszenves tulajdonságát egy személy­ben feltalálhatta. De most aztán gyorsan cse­lekedni, meri fő a lendület s csak semmi ha­logatás E tekintetben eddig se tehetett szem­rehányás: magának, mer! az első találkozás­kor, amikor a Bohv merev testét halálos bi;b tónsággal vezette le a svábhegyi r ód 11 pálya meredekén, úgy emelte ki a kicsikét egész­ben a hátsó ülésből, hogy széltől áthevült aroa még pirosabbá izzott a pillanatnyi si- mulásban. Gonoszul csinos volt, nagyon vonzó s ezt a véleményét bucsuzáskor tartós kéz- csókkel lehelte a vérkeringésébe. Most azon­ban élő szóval is el fogja mondani. — Na kicsiN— és szívesen elmosolyodott a szalon sarkában várakozva — ina aztán meg­adom ám a kegyelemdöfést! t>rxgaiA\mAarhirlai> Szakítás elit! az osztrák-csehszlovákj kereskedelmi tárgyalások Becs, junius 20. Az osztrák delegáció ma fölülvizsgálta Friedmann dr. csehszlovák delegátus memorandumát, amely Csehszlová kia gazdasági követeléseit tartalmazza. Az osztrákok arra a meggyőződésre jutottak, h ogy a csehszlovák követeléseket lehetetlen teljesíteni abban az esetben, ha az osztrák ki vánságokat a csehszlovákok nem teljesítik. A csehszlovák delegátusok mindössze néhán y osztrák vámemelési kérést hajlandók enge­délyezni, igy a gyapotszöveíek, a vászonáru k és más textiláruk vámjának emelését, mig az árpavám és a többi más osztrák vám eme lését elutasítják. Ha a csehszlovák delegáció kitart eredeti álláspontja mellett és a tegnap átnyújtott listát ultimátumként kezeli, akkor az osztrák—csehszlovák gazdasági tárgyalá sokat valószinüleg félbe kell szakítani. Ebben az esetben július 15-én megszűnik az osztrák —csehszlovák tarifaszerződés érvénye és egyedül a legtöbb kedvezményes szerződés marad hatályban. Ha és holnap í® el az mm községi választások sorsa! Még két napig vannak közszemlére téve a választói névjegyzékek, melyeknek alap­ján fogják az őszi községi választásokat vég rehajitami. Ez a két nap az utolsó alkalom, hogy magyar választóink, akiket a teljes jogú polgárok névsorából elnézésből kihagytak, éljenek felszólamlás! jogukkal és reklamálják szavazati jogukat. Az őszi választás lesz a mi igazi népszámlálásunk, amikor a magyarság pártjaira adott szavazatainkkal megmutat­hatjuk a világnak, hogy többen vagyunk, mint ahány magyart a papiroson föltüntetnek. Ezért kötelessége minden magyar embernek, hogy a választóik névjegyzékébe fölvétesse magát. Aki közönyből, gondatlan Ságból elsikkadni engedi legfőbb polgári jogát, az a vá­lasztási jog gyakorlásától megfosztott börtön lakók vonalára deklasszálja magát. Ez az utol­só pillanat, hogy érvényesíthessük jogunkat és ezzel teljesítsük magyar kötelességünket. Jogsegélyt mindenkinek készséggel nyujta nak pártjaink titkárságai. A választási név­jegyzékek teljességétől fiigg a magyarság őszi választási sikerének teljessége. Junius 22-éig még lehet fellebbezni, itt az utolsó pillanat, magyarok, ne késlekedjetek! Dérer keSetszgoyensikői illa nagyon rossz benyomást lágyon maga után — jelenti a kormánykoalíció elfő szSoventzkdi szócsöve, a Slovcnsky Dennik - Zemplénben igy még egyetlen miniszter sem tépett fői Prága, junius 20. A közeledő községi válasz­tásokra való tekintettel az utóbbi időben egyre gyakrabban keresik föl a szlovák miniszterek Keletszlovenszkót. Néhány héttel ezelőtt Siávik belügyminiszter járta be mint pártomkor Kelet- szlovenszkó községeit s azokban ünnepeltette magát s most a koalíciós pártok közti ismert féltékenységtől hajtva Dérer iskolaügyi minisz­ter úgyszólván ugyanazokat a helyeket járta be. Dérer keíetsz'íovenszkói útjáról legjobb kri­tikaként, minden, kommentár nélkül az agrárius Slovensky Dennik cikkét idézzük: — A múlt hét végén Keletszloven&zkóra ér­kezett Dérer iskolaügyi miniszter, — irja az agrárius lap. — Érkezését és utazását hivatalos jellegűnek jelentették be, éppen ezért mindenütt hivatalosan is fogadták. Járt Kassán, járt az eperjesi, varannói, homonnai, nagymiháiyi, tÖ- keterebei, királyhelmeci és szepsi járásban. Meg akarta látogatni még Rozsnyót, Gölnicbá- nyát, Iglót, azonban egy kisebb autószeren­csétlenség miatt kénytelen volt Tornáról vissza­térni Kassára. Egyes helyeken megtekintette az iskolákat, máshelyütt csak rövid időre állít meg. azonban igen szívesen tartott politikai népgyii- léseket, amelyekről most sokat beszélnek. El­ment Perbenyikre is, ahol a tanitó és az isko­lásgyermekek üdvözölték, de alig búcsúzott él tőlük, néhány lépéssel odébb már politikai beszédet mondott és nem feledkezett meg benne arról, hogy az agrárpártot támadja. Hasonló eset ismétlődött meg Csapon, ahová Dérer Stefánik szobrának leleplezésére jött. Az ünnepi aktust gyorsan befejezték és azután szo­ciáldemokrata népgyülésen politikai beszédet mondott. Ami a csapi csehszlovák közvéleményt különösen nyugtalanította, az az volt, hogy ilyen fontos kisebbségi és nemzeti ünnepen Dé­rer miniszter politikai gyűlése olyan viharos volt, hogy skandalumoktól s szinte a gyűlés feloszlatásától kellett tartani. Annak a vidék­nek a közvéleménye, amerre Dérer mint minisz­ter járt, csodálkozik azon, hogy Dérer a hivatalos miniszteri látogatást összekötötte politikai agitációval, amely két szenátor részvétele mellett játszódott le. Rámutatnak arra, hogy Zemplénben igy még egyetlen miniszter sem lépett föl. Ezen szempontból Dérer keletszlo- venszkói látogatása nagyon rossz benyomást hagyott maga után még a magyar vidéke­ken is, ahol nem tudták megérteni, hogy miképpen le­hetséges az, hogy hivatalos látogatás alkalmá­val egy aktiv miniszter megtámad egy másik kormánypártot, amelynek képviseletében ezen fontos határmenti vidéken nemrég egy másik csehszlovák miniszter járt. Ezt az eljárást na­gyon élesen kritizálják — fejezi be a Slovensky Dennik —, mert. abban a köztársaság érdekében való konszolidációs munkának az aiáásását lát­ják egy aktiv miniszter részéről, amit nagyon csodálatosnak és megengedhetetlennek tarta­nak. fsz Qsservaiore Romaira válasza a fasiszSa sajtónak Vatiknáváros, junius 20. Az ..Oe ser vetőre Roma- no“ vitábaszáll a fasiszta lapokkal, amelyek kifo­gásolták, hogy a Vatikán más magatartást tanúsí­tott az egyházellenes események kérdésében Olaszországai szemben, mint például Spanyolor­szággal és Franciaországgal szemben. A fasiszta lapok azt állították, hogy a Vatikán sokkal eré­lyesebben tiltakozott az olasz kormánynál, mint Madridban. A Vatikán lapja azt válaszolja ezekre a szemrehányásokra, hogy a spanyol és francia ka­tolikusok mindenkor egys'éges szolidaritással til­takoztak jogaik megnyirbálása és a valásszabadság korlátozása ellen. Olaszország a katolikus egyház központja, Róma pedig a pápa püspöki székhelye. Az olasz kormánnyal kötött konkordátum is elis­meri, hogy Róma a katolikus világ centruma, Mussolini maga is kijelentette, hogy a világon ma egyetlen egyetemleges gondolat van: a katoliciz­mus, ame'-yet a Vatikán képvisel. Az „Osservatore Romano“ végül arra a megállapításra jut, hogy a spanyolországi és franciaországi események csak az illető országok katolikusait érintették, mig az olaszországi események á katolikus egyház fe­jét sújtották. Ezért olyan érzékeny a Vatikán az olaszországi eseményekkel szemben, mert tudja, hogy millió és millió katolikus figyeli az olasz- országi eseményeket, szemét a pápára irányítva. Kinyílt az ajtó és a háziasszony sietett fe­léje: — Nagyon örülünk, kedves doktor. A kis­leányom is bejön mindjárt. Tibor ezúttal először volt a háznál, de Tenci előadásából a mama már tudott any- nyit, hogy ő az a bizonyos ródlipantner, sport­férfi és klinikai magánorvos. Tenci még afe­lől is megnyugtatta, hogy mindenek felett komoly, sőt az első komoly férfi az ismerősök között, mert a többiek igazán nem számíta­nak. Kissé ugyan meglepő volt a sok és pu­ha haj, amit hullámos fartőkben viselt mo­solygós és pajkos képe fölött. Egész gyerek még. Az ember nem igy képzel el egy kli­nikai segédorvost. De nem baj. És nagyon szives mozdulattal nyújtotta a kezét csókra. — Remélem, maga is velünk tart a bálba. Tibor könnyedén meghajtotta magát s alig hallhatóan bokázott. Aztán a jólnevelt fiatal­emberek választékos szavaival mentegető­zött, hogy előzőleg miég nem tehette tiszte­letét, de ő már tegnapelőtt is jött volna, ha­nem hirtelen sürgős konzíliumra hívták, teg­nap pedig az adjunktus kérte helyettesítésre. Az orvos valóságos rabszolga, sohase lehet önmagáé, s ha fia lenne egyszer, azt. semmi pénzért sem engedné orvosnak. Miartusnónak tetszett ez a szerénységgel párosult kötelességtudás, ami a legnagyobb ritkaság a mai fiatalembereknél. És még csak nem is dohányzik. — Node egy kis snapszot — bátorította a doktort —, azt csak szabad! Nem holmi gyári pancs ám. Eoht házi. Magam készítettem. ■ — No, ha házi — lelkesült Tibor —, akkor igen. Mert részemről, őszintén bevallva, se­hogyan sem birom a gyári kotyvalékokat. Az asszony elégedett mosollyal bólintott s a századvégi háziasszonyok buzgalmával be­mutatta a sápadt-lila snapszot, mely igen csi­nos lett volna valami pasztellképen, ég szín­nek az alkony előtti hangulathoz, meg az édes és sósrudacskákat, melyeket akkor is meg kell ízlelnie, ha már vacsorázott, ez a semmiség igazán elfér még a gyomrában. — Hűhó! semmiség? Jobb ez, kérem, a leg­jobb zserbónál — s bizonyságul nyomban csúsztatni kezdte a torkán a reszelés rudakat, k ét-három pékárkával síkossá öntötte útju­kat. Magában pedig azt gondolta, hogy kelle­mesek az ilyen kövér mamu&kák, megmoz­díthatatlan h’ájtömeggel és sikos mosolyok­kal a zsíros arcon, mely teliholddá görnbö- lyöddk menten, ha a papiról lehet beszélni, vagy sz apui ni a modern nőikét, akik se főzni nem akarnak, se gyereket szülni, csak a tánc és dzsessz és olyan az arcuk, mint egy futu­rista festmény. Ő bizony nem igy neveli a Tencikéjét, mert az ő lányából anya lesz és feleség. A kis doktor nagyon helyeselt, mert csak helyeselni kell s az anyai szív menten ki­csordul s a tekintete is úgy simogat, mintha máris a veje volna. — Tudja, egész szokatlan manapság ilyen okos beszédet hallani. — Oh, Istenem, — szerénykedett Tibor — ez csak természetes, nagyságos asszonyom. Csakis! Sőt meg vagyok győződve, hogy az egész korszellemnek meg kell változnia ha­marosan, olyanná, ahogy anyáink éltek vala­mikor. Szavalt, áradozott, dicsérte a snapszot. Re­mek! S magában azt gondolta, hogy jók és hasznosak az ilyen kövér mamuskák, mert serény kis szív lüktet a belsejükben és Is­ten mentsen mindenkit az ősztövér anyósok­tól. Aztán felállt és nagyot bókolt az ajtó felé. Tenci állt ottan. Már tele volt csipkével és virággal s az omlatag selyem egy rövid pil­lanatra megtapadt a csipője fölött és pajko­san elárulta, hogy valóban emberi testet rej­teget, mintha nem illene erről többet tudat­nia, ke vél yen és bő ráncokban suhogott to­vább a kékszinü selyem. így jött be Tenci, felséges ruha suhogással, egyenesen, arcán a természetes párosság lágy pasztellszíneivel, vékony puderréteg alatt, a szeme kinyílt, majd dorgálóan a föld felé sújtott, onnan a mamára intett magya- rázóan, amikor Tibor a szája felé erőszakos­kodott a kezével buzgón, hogy ott folytassa a kézcsókot, ahol legutóbb abbahagyta. — Kipihente a múltkori fáradalmakat, Ti­bi? — kérdezte Tenci közömbösen, amikor a fotelbe ereszkedett, mint a lehelet, ügyes g észrevétlen aggodalommal vigyázva, hogy gyűrődés ne érje báli ruháját, e kívánatos mozdulat közben, mely bármily könnyű volt, mégis nehézkedési erőt helyezett a piég könnyebb selyem fölé. (Folytatjuk.) A betegségek legnagyobb része ellen ma mar a természet áltál nyújtót1 gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény fürdő Diéta I Iseser&vsis, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drógueriában és jobb füszerüzletben. %

Next

/
Thumbnails
Contents