Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-20 / 139. (2656.) szám

Mai számunk 18 oldal % X. évf. 139. (2656) szám < SsOllitoaf *• 1931 junius 20 III lllllllii|iimi■biiiiiiiiimiiiiiii |^|■I^^H1IW III >11IIIIIMMIIIII _ Előfizetőst án évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Ki: külföldre! évente 450, félévre 226, negyedévre iiő, havonta 38 KL O képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2. —Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztői politikai napilapja telelői szerkesztő­DZURANY1 LÁSZLÓ tORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága II- Panská ulice tz II. emelet. — Teletöm 30311 Kiadóhivatal: Prága IL Panská ulice '2- Hl emelet Telefon: 34184 6ŰROÖNYCIM: HIRLBP PRHHH A chequersf weekendet párisi weekend követi? Egy francia ián próba-ballonja - Hellón fontos tanács­kozásai — Parisban a lövő hétre várják a német demarsot Vergődés (ep) Prága, jiutius 19. Egy ország halál­táncot jár, s mi nézzük, kommentáljuk, ag­gódva figyeljük, de mintha páholyból szem­lélnék ennek a szerencsétlen sebesültnek — St. Germaim sebesültjének — botonkájló útját sorsa országúján, nem segítünk, nem segít­hetünk rajta, s nem. nyújtunk védő kart. üdítő italt, amint kóvályogva vánszorog és vergődik a porban s össze-össze esik a ki­mondhatatlanul nagy vérveszteségtől Európa — nem: az egész korszak, a társadalmi be­rendezkedés, az emberiség, szégyene, ami > ezekben a napokban Ausztriával történik. Vesszőfutás, istenítélet, autodafé. Becsületes és szelíd nép, gyönyörű, jól rendezett ország, > egy mélységes kultúrájú világváros, sok ne­mes szellemi adomány, amit ez a jólelkü du­nai német faj a világnak adott — és senki s sincsen, aki megkönyörülne rajta. A genifi le­lencházban kegyvesztett lett, ment „rosszal­[i !kodott“. Rosszalkodott? Bűn az, ha a fuldok­ló szalmaszálba kapaszkodik? Rossz néven szabad venni, s ostobaságnak, meggondolat­E lannak, együgyünek nevezni a szerencsétlent, ha esetleg nevetséges vagy helytelen mene­külési módokat is eszel ki? Valahányszor partra akart úszni Ausztria, mindig akadtak egynéhányan, aíkik visszalökték a vizbe, — csőda-e, ha ilyen körülmények között a né­• ...mot-osztrák unió szál maszálába kapaszkodott. Mer t Schober és Ourtius bécsi szerződése bármily biztos mentőövnek látszott az első p i llán atban, szalmaszálnak bizonyult. ' Ezzé- lelte a nyugati diplomácia rothasztó ereje, ák.álódása és rosszakarata. Most szemére ve­tik Németausztriának, hogy feléje nyúlt, azt hangoztatják, hogy az állami pénzügyek vá­ratlan és villámgyors összeomlásának, a Kre­dit anstalt bukásának (mely csak egy bank volt, de az országot jelentette) az elhamarko­dott szalmaszál utáni kapkodás volt az oka, mert megrendítette a hitelező külföld bizal­mát és a vámunió kormányának mennie kellett. Elvitathatatlan, hogy a vámunióé terv ki­pattanását nem követte az a spontán eredmény, amely az ilyesfajta politikai próbálkozások életrevalóságának egyetlen kritériuma. A siker elmaradt, e a sikertelenség reakciója a teljes fölbomláshoz vezetett olyasféleképpen, mint ahogy 1918-ban a nyugati fronton Ludendorff offenzivájának kudarca a központi hatalmak összeomlását okozta. Ausztria elvesztette egyensúlyát. Máról holnapra a tönk szélére ke­rült. A vég kezdetét a Creditanetalt bukása, a vég beteljesedését a támogatási akció elgán- ceolása- jelentette. A diszkreditált Sdhobernek mennie kellett s vele együtt Ender kormányá­nak is. Ki váltotta föl e gyászos napokban a diezkreditáltakat? Él Ausztriában egy eremita, akit kérlelhetetlen szigoráért és meggyőződésé­ért- sokan gyűlölnek, de aki olyasféle egyéni­ség. mint a vasenergiáju és kérlelhetetlen Poin- caré, aki mindig segíteni tud, ha nagy a szük­ség. Seipelről azt mondják, hogy borotva, akit használat után tokba kell zárni. Lehet, — de most Ausztriában borotvára van szükség. Logi­kus, hogy a nagy bajban Miklas elnök reá gon­dolt. rá, aki egyszer már kivezette Ausztriát az -infláció rettenetes bajából. Úrrá lesz most a helyzet fölött? Az előföltételei megvannak. Seipel sohasem volt a német csatlakozás túlzott híve, s személye garanciát ad Franciaország­nak, hogy nem vét a nagy vétó ellen. Elsősor­ban erre a bizalomra van szüksége a kis köz­társaságnak. ha a vámuniós tervek debaclejá- ból kivezető utakat keresi. Csak Seipel tekin­télye állíthatja helyre az egyensúlyt, erélye a belső rendet és koncepciója az osztrák politika 'kontinuitását. A prelátus az ellenkezőjét jelenti a csatlakozásnak: ő a középeurópai összefogás, a dunai konföderáció előharcosa, tekintete nem Berlin, hanem az évszázados tradícióknak és a geográfiai adottságoknak megfelelően Buda­pest, Prága, Belgrád felé néz. Ha Seipel való­ban kormányra kerül, akkor Németausztria szomorú történelmében lezáródik egy kellemet­len epizód s uj középeurópai politika kezdődik. De hatalomra kerül-e? S ha hatalomra kerül, nem őrlődik-e föl abban a kettősségben, amely Ausztria kibontakozási lehetőségeinek útjait jelzi? Helyesen megválasztja-e az iráayi, ame­Páris, junius 19. Az Oeuvre ma újra fel­veti a kérdést, vájjon nem volna-e helyén­való, ha a chequersj weekendet, amelyet most az angol miniszterek berlini válasz- látogatása követ, egy barátságos jellegű párisi német—francia miniszíertalálkozó- ral kiegészítenék. Az ilyesfajta intim meg­beszélések mindig haszonnal járnak. Né­metország régóta várja a francia meghívást s a lap ennek az állításnak bizonyítására idézi Curtius egyik barátjának interjúját. A külügyminiszterhez közelálló személyiség az interjúban kifejezi, hogy a német kor­mány boldogan fogadná el a meghívást, amely Párisba vagy Rómába szólítja a füg­gő kérdések barátságos szellemben való elintézésére. Pátis A Bedin között elsősorban bét kérdést kell megoldani: a bécsi Vámszerző­dés komplikációit és a hosszúlejáratú köl­csönök fölvételének, problémáját. Németor­Bécis, junius 19. Miklas köztársasági elu ma délelőtt folytatta a tanácskozásokat a pártok vezetőivel, majd Seipel Iginác dr.-ra bízta az uj kormány megalakítását. Seipel kijelentette, hogy hajlandó elfogadni a meg­bízatást és azonnal megkezdte tanácskozá­sait a parlament tagjaival. Egyelőre bizony­talan, vájjon Seipel önmagának tartja-e fönn a kancellári hivatalt, vagy csupán a külügyi tárcát veszi át egy más keresztényszocialista politikus kormányában. Mdudesnesetrie azon­ban ő lesz az nj rezsim szellemi vezére. Mik- la® elnök Seipel megbízatásával a keresz­tén yszocialista párt jobboldali szárnya kí­vánságának tett eleget. Valószínűnek vehe­tő, hogy a Seipel vezérlete alatt álló nj kor­mánynak Schober dr. nem lesz tagja. Ezzel az a kérdés is aktuálissá vált, vájjon a Scho­ber nélküli kabinetet támogatni fogják-e a nagynémetek és a LandJbuind tagjai, vagy Seipel kisebbségi kormányt alakit, amely uj módokon kísérli meg az esetről-esetre való többség megteremtését. A szociáldemokra­tákkal való együttműködés Seipel dr. veze­tése alatt a jelen körülmények között elkép­zelhetetlen. Viszont parlamenti körökben az a hir terjedt el, hogy a designéit kancellár lyek közül az égjük nyugatra, a másik keletre mutat? Ki tudja? Ennek a szerencsétlen kis országnak, melyet ma Ausztriának csúfolnak, a sorsa még sokáig vergődés lesz; vergődés, ihaláltánc, mert gyógyíthatatlan sehet, kapott St. Oennainben. ahol ott ültek a győztelek asz­talánál mindazok, akik a mai lehetetlen'helyze­tért felélőnek. szag meggyőződése szerint a hágai bíróság a német—osztrák tételnek ad igazat és he­lyesnek ismeri el a bécsi szerződés jógi alapjait. A döntés után Németország hatá­rozottan tiltakozni fog az ellen, hegy a vámszerződést politikai szempontból Géni­ben még egyszer vita tárgyává tegyék. A problémát jobb tehát magánúton és barát­ságos eszmecserékkel elintézni. Ugyanígy hasznos volna a kölcsönök ügyét megbeszél­ni. A jóvátételi moratórium is szóba kerül­hetne, mindenesetre nagyobb megoldási eshetőségekkel, mint a szabályos, unalmas és bizalmatlan diplomáciai tárgyalásokon. Mellon útja Paris, junius 19. Mellon amerikai pénz­ügyi államtitkár londoni tanácskozásait Póriéban nagy figyelemmel ksserlk. A Pe­tit Párisién szerint az általános benyomás az, hogy az amerikai államtitkár nem zár­kózik többé el Európa elől s annak pénz­az elnök megbízásából határozottan koncen­trációs kabinetet akar alakítani és vala­mennyi pártot be akarja vonni a munkába. Ha Seipelnek a koncentrációs kabinet meg­teremtésére irányuló kísérlete sikerrel jár, akkor lehetetlen, hogy ő maradjon a kor­mány élén és kénytelen lesz helyét átenged­ni egy mérsékeltebb keresztényszocialista politikusnak, de az uj kormány mindeneset­re a prelátus befolyása alatt maradna. Az utóbbi napok folyamán Seipel dr. so­kat tárgyalt a pártok vezetőivel és nyomaté­kosan kifejezte, hogy az osztrák politika komtinuitását meg kell őrizni. Annakidején, a német-osztrák gazdasági szövetség lanszi- rozásakor, Seipel azonnal vázolta irány­elveit a keresztényszocialista pártban 8 ma is hű marad akkori elhatározásához. A vám­uniót a legnagyobb ütőkártyának tekinti, amelyet Ausztria kijátszhat s ha a játék már elkezdődött, akkor be is kell fejezni. Véle­ménye szerint az Ender-Schober-kormány tulkésőn játszotta ki Ausztria nagy tromfjait és nem mutatott rá kellő időben a kis or­szág hallatlanul súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetére. Seipelt azokhoz az államférfiak­hoz számítják, akik a nemzeti motívumokat erősen aláhúzzák s ennek következtében nem lehetetlen, hogy taktikája más lesz. mint Schober taktikája volt, amennyiben nem csatlakozik fönntartás nélkül a német birodalomhoz, hanem Középeurópa gazdasá­gi különállóságát jobban kidomboritja és ez­zel meglassítja a vámtárgyalások menetét, ügyi vergődését nem nézi egykedvűen. Az Excelsiorfean egy amerikai diplomata nyilat­kozik a kérdésről s megállapítja, hogy Né­metország helyzete tényleg kétségbeejtő. Nem a bizalom kríziséről van szó, amelyet a szélsőséges elemek németországi Irata- lomra,kerülése okozott, hanem általános és mély gyökerű válságról, amelyet csak álta­lános eszközökkel lehet orvosolni. Jön a német fölmondás! Paris, június 19. A Journal értesülése szerint a birodalmi kormány a jövő hét elején demarsot intéz a Quai d‘Orsayhez s vázolni fogja azt a sivár pénzügyi helyze­tet, amely a Young-tervezét revíziójának követelésére kényszeríti. A jegyzék mora­tóriumot fog kérni. Három vagy öt évig Németország nem fizetheti a Young-szerző- dés annuitásait. Ugyanakkor talán már be­jelenti jpt. is, hogy augusztustól nem folyó­síthatja a jóvíá^ összegeket. A nagynémet párt és a Landbund azonban feltétlenül ragaszkodik a határozott német­barát kurzus megőrzéséhez s ezért nem tud­ni, sikerrel járnak-e Seipel tárgyalásai a pártokkal. Nyugateurópa, különösen Francia- ország, örömmel üdvözölné Seipel osztrák kancellárságát, mért bizonyosra vehető, hogy a prelátus, aki politikai pályafutása alatt mindig ellenezte a csatlakozást, most is hü marad régi középeurópai koncepciójá­hoz és nem fogja túlzottan siettetni a német- osztrák csatlakozást, bármily észszerűnek és indokoltnak látszik is az. Ellenkezőleg, a de- zignált kancellár keresni fogja az utódálla­mokhoz és elsősorban a Magyarországhoz vezető utat s kormányzása nagy mértékben elősegíti azokat a törekvéseket, amelyek a Duna medencéjének gazdasági krízis í kö­zépeurópai alapon akarják megoldani. Sei­pel helyzete e tekintetben különben is ne­héz Franciaországgal szemben. Annak idején ö volt az, aki az infláció alatt a pénzügyi tá­mogatás fejében garanciát vállalt, heg: Ausztria nem csatlakozik Németországhoz s most aligha tagadhatja meg adott szavát. Seípel megbízatása váratlan esemény. Ausztria illetékes köreiben nem igen gon­dolták, hogy a jelen helyzetben, amikor Becsben diadalmaskodni látszott Sebőikor nagynéniét politikája, azaz a gazdasági csat­lakozás eszméje, s amikor a jobÍ>3iklaíi ke­resztény szocialisták ereje Vaugoin Soroza­tos kudarcaival meggyöngült, Miklas köztár­sasági elnök választása éppetn a gy enge pe* Seipel megbízást kapott az osztrák kormány megalakítására Kurzusváltozás Ausztriában ? — Kisebbségi vagy koncentrációs kormány — A prelátus akciója kudarccal végződik

Next

/
Thumbnails
Contents