Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-17 / 136. (2653.) szám

Mai iiámank US ev«sa1 x. évf. 136. (2653) szám • SlQrda n 1931 junius 17 Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre i évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2»-Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztő­DZURANYI LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőségi Prága D, Panská ulice 12. H. emelet. — Telefon* 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL. Panská oHce ÍZ 111 emelet Telefon* 341 &4 8ÖROÖNVCIM! HÍRLAP. PSflHH Kegdfibbentfi panama-vádak Prága, junius 16. Egy volt miniszter áll a parlament itélő- széke: a vizsgálóbizottság előtt. Ellenfele azt igyekszik bebizonyítani, hogy miniszter ko­rában visszaélt a hatalom előnyeivel s azo­kat testvére s a saját meggazdagodására használta föl, sőt azóta is, sápot húzott, tör­vényhozói ténykedéséből. Ha a vizsgálóbi­zottság úgy találja, hogy igaz a vád, akkor Stribrny exminiszternek el kell tűnnie a po­litikai élet szinteréről. Egy nagymultu cseh politikus fejéről van szó. Mikor e sorokat papírra vetjük, még nincs Ítélet, még nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a koalíció politikai szűrőin átdesztillált és par­lamenti cenzúrával leenyhitett afférben mi­lyen lesz a verdikt. Épp azért a dolog érdemi részéhez nem szólhatunk hozzá, De annál több szavunk van a politikai részéhez. Éppen néhány perccel ezelőtt szögezte le a parla­menti vizsgálóbizottságban annak magyar tagja, Szüllő Géza dr., ez az izig-vérig parla­menti ember, hogy a korrupció elleni bírás­kodásnak a demokrácia és a parlamentariz­mus világában csak egyetlenegy módszere lehetne: a minden titkolózástól mentes, nyílt, bátor kontradiktórius vizsgálat. Mert kü­lönben csak félig mosnak dolgokat, a viz szennyes lesz s mégsem lesz tiszta a fehér­nemű. í Azt hisszük, ezzel Szüllő mindent meg­mondott ... De nem látja-e a koalíció, hogy a Stribmy- ügy nemcsak Stribrny személyi ügye, hanem az egész rezsimé, melynek a miniszterkedő Stribrny vezére volt? Nem látják-e, hogy a Stribrny akkori erkölcsi számlája egyúttal arra a politikai pártra is árnyékot vet, amelynek Stribrny György akkor az alel- nöke, Stribrny Ferenc meg a fŐfinánszirozó- ja volt? A közvélemény elsaörnyedve hall­gatja a röpködő milliós províziókról, tízmil­liós panamákról, kétes üzletekről szóló vá­dakat: hát ilyesmi is lehetséges? Már az is szörnyű, hogy ilyesmiket gyanúként is föl­hoznak, hát ha még az Ítélet meg is erősiti! A milliós számoktól fölizgatott közvélemény teljes fölvilágositáat, szigorú, de tárgyilagos ítéletet kíván. A Striibrny-e&etnek van egy teljesen poli­tikai oldala is. Ez Stnilbrnynek ellenzéki vol­tából ered. Strübrny ugyanis, amikor ellem zékbe vonult, szembehelyezkedett egy rend­kívül fontos cseh tradícióval. A cseh közifel­fogás szerint cseh pártnak csak a kormány­ban van a helye. Aki a cseh politikai élet­ben ellenzéki politikát próbál, az megsem­misül. Ez volt minden cseh politikus sorsa Présektől kezdve egészen Perglerig, ha el­lenzéki útra tévedt. így a cseh politikai re- zon elleni legnagyobb kihívásnak tekintik a cseh pártok, hogy Strilbrmy három mandá­tummal megrövidítette a cseh pártok zárt meleg körét: a kormánytöbbségek minden­kori mag vét. Megzavarta a meleg kört. Itt a magyarázata annak, hogy Perglert, az ál­lam egyik alapítóját, nem átallották állam­polgársági laíppáliával elütni a mandátum­tól. Ezért jön most a parlamenti vádlottak* padijára. Stribrny és a bíróság elé Gajda. Ha­talmi politika az egész. A közvélemény visszafojtott lélekzet.tel várja a vizsgáló bizottság Ítéletét. Aztán a közvélemény fogja megalkotni az Ítéletét — az egész rendszerről. A stribrnv-afffér a vizsgálóbizottság döntése elölt A bizottság mai ülésén Koudelka előterjesztette jelentését, amit Szüllő Géza alapos kritikában részesített - „Miért hallgattak a visszaéléseim! hat esztendeig?“ — „Le kell vonni a végső konzekvenciát, s le kell folytatni végső pontig a legnagyobb részletességgel a vizsgálatot 1“ — A bizottság a miniszterek felelősségének tör­vényes szabályozását sürgeti Prága, junius 16. A hu&zonnégytagu vizsgáló- bizottság, amit a 'képviselőház a Stránsky— Stri'brny-ügy kivizsgálására február 13-án meg­választott, ma délelőtt kilenc órakor Stefanek képviselő elnökletével ülést tartott, amelyen a bizottság tagjain kívül jelen voltak a birósági szakértők, valamint a vádlott Stribrny György képviselő is. Az ülés iránt óriási az érdeklődés nemcsak politikai körökben, mivel az egész nyilvános­ság nagy figyelemmel kiséri a vizsgálóbizottság működését. Föitünést keltett, hogy KoudelkaVéJidó jelentését, amit még szom­baton szétosztottak az egyes képviselők és ujságirók között, ma váratlanul cenzúrázták, úgy 'látszik, a bizottság elnökének tudtával és főleg a jelentlésnek azokat a részeit törölték a tanúvallomásokból is, amelyek a cseh nemzeti szocialista pártra vonatkoznak. Jellemző az is, hogy akkor, amikor a legtöbb újság betartotta a szavát és nem hozta nyilvánosságra az elő­adó jelentését mindaddig, amig a bizottságban el nem hangzott, Koudelka pártjának sajtója, a szociáldemo­krata Nova Dóba és a Pravo Lldu délutáni kiadása teljes terjedelmében hozza a jelen­tést a cenzúráit részekkel együtt. A 'bizottsági jelentésből törölték még az eredeti előadói javaslatot is, ami arra vezethető vissza, hogy a koalícióban nem tudtak még egységes álláspontot elfoglalni és igy az előadó jelenté­sének végén a mai ülésen újabb javaslatokat tett, amelyek már mérsékeltebbek. Mindamel­lett jelentésének záró részében Ítéletet mond Stribrny fölött, mert megállapítja, hogy minisz­teri működése alatt nem úgy járt el, mint ahogy egy felelős miniszternek el kellett volna járnia és megállapítja azt is, hogy képviselői mandá­tumával visszaélt, amikor interveniált magán­érdekekből kifolyólag. A bizottsági ülésen a bizottsági tagok úgy­szólván teljes számban jelentek meg és már jóval az ülés megkezdése előtt élénk beszélge­tés folyt az egyes tagok közt. így igen sokan fölkeresték Szüllő Géza dr.-t, szövetkezett ellenzéki pártjaink közös klub­jának elnökét, a bizottság tagját és a házelnökhöz intézett levele felöl érdek­lődtek. Az ülés megnyitása után Stefánek bizottsági elnök be&zédot mondott, amit alább kivonato­san ismertetünk. Ne fiat scandalum Stefanek a vizsgálat alakiságát ismerteti, amely — szerinte — teljes mértékben garan­tálta a pártatlanságot. Stefanek fölsorolja a vizsgálati eljárásban résztvevő jegyzőkönyvve­zetőket, gyorsírókat és szakértőket s ezek ön­zetlen és fáradságos munkájáért köszönetét mond. A teljes huszonkét napon át tartó vizs­gálat folyamán 113 kihallgatást kellett abszol­válni, ezen kívül a minisztériumokból kikért iratokat is át kellett tanulmányozni. Elutasítja azt a gyanúsítást, hogy a Stránsky—Stribrny-' féle ügyből bárki is pártpolitikai, vagy szemé­lyeskedő ügyet akarna kovácsolni, mert a tár­gyilagosságot végesvégig sikerült megőrizni. Kétes esetekben a vizsgálóbiztos az „in duibiis reo“ általános jogi. elv alapjára helyezkedett. JüiM.ftag «£b állapotát manifesztációs esküvel bizonyítsa, el kellett vetni, mert az nem volna helyénvaló. Egyébként a bizonyítás a szükség szerint ki­egészíthető. Majd a vizsgálóbizottság s a bíró­ság eljárásának különbözőségét hangsúlyozza s emellett megállapítja, hogy a vizsgálóbizottság-, illetve annak elnöke és előadója a rendes bíró­ság bizonyos prokurátoraként szerepelhet. A vizsgálat további elhúzását az elnök fölösleges­nek tartja s úgy véli, hogy az eddig szerzett anyagból is tiszta képet nyerhetnek a bizottság tagjai. Hangsúlyozza azt, hogy a bizottság main kiáját elégtelen törvényes intézkedés szabá lyoizza, emellett nincs se, judikatura, se ha-' gyomány. Más, régi államokban, Francia- Angol-, Németországban a parlamenteknek jól kitaposott utjai vannak, a közvélemény hozzá van szokva bizonyos eljárási módok­hoz és az eljárást teljes bizalommal és meg értéssel fogadja. Az a véleménye, bogy az egyháznak a régi elve: „ne fiat scandalum pulblicum“, az államnak és a nemzetnek szolgálatot nem tesz és a háború utáni kon­szolidációs folyamatot som segíti elő- A vi­lág minden nemzeténél vannak bizonyos gyengeségek és bűnök s azok megtalálhatók minden testben és azok nem gyógyíthatók kuruzsló írókkal, hanem ki kell azokat ope­rálni ügyes kézzel, szakér telemmel. Minél inkább fogjuk leplezni és jóindula- talag tűnni a korrupció túlkapásait a nyilvános botránytól való félelem szem­szögéből, annál inkább fog terjedni a be­csületes polgárok elégedetlensége, akik a tisztaságot követelik a magán- és a köz­életben is. A csehszlovák törvényhozásualk két nagy hiányossága van. Nincs megfele­lő törvényünk a minisztereik felelősségé­ről. (Törköly dr. képviselő is még mint szená­tor is legalább három javaslatot nyújtott be ebben a tárgyban. Szerk.) A másik hiányos-- eág az, hogy a korrupcióellenes csehszlovák törvények megnehezítik s bizonyos irányban lehetetlenné teszik a megvesztegetésellenes harc sikerét. A bizottság feladata az is, hogy a kormány figyelmét ezekre a hiá­nyokra fölhívja, hogy az a szükséges tör­vényjavaslatot mielőbb benyújtsa. Megfelelő alkalmas profilaktikus intézkedésekkel nagy szolgálatot lehet tenni a nemzetnek és az államnak is. Koudelka előadó ezután több mint három órán keresztül olvasta fel jelentését. * Hogy indult meg a lavina? Stránsky cseh nemzeti szocialista képvi­selő a képviselőház február 13-án tartott ülésén beszédet mondott, amelyben igen éles támadást intézett Stribrny György, a 'nemzeti liga képviselője ellen. Többek kö­zött ezeket mondotta: „Lehetsé^eene az, hogy valaki egy minisztériumot úgy vezes­sen, hogy emellett a hozzá közelálló embe­rek meggazdagodjanak, lehetséges-e a kép­viselői megbízatásnak úgy tenni elegei, hogy amellett az illető a hozzá közelálló em­berek anyagi érdekeiért interveniáljon? Nem elégedhetünk meg csupán a védekezés­sel, hanem nekünk is támadnunk kell, el kell tipornunk, tisztogatnunk leéli, meg kell mutatnunk a kijáratot, amelyen ennek az urnák egy napon ki kell vonulnia a parla­mentiből, Ez szilárd, hitem, lelkiismeretes ügyésztől üldözötten fog menni a bíróság elé, az állam itélőszéke elé, de nem sajtó vagy politikai deliktuiriokért, hanem mind­azért, amit mint az állam egyik vezetője cselekedett/* A képviselőház erre vizsgálóbizottságot küldött ki a súlyos vádak tisztázására. A bi­zottság elnökéül Stotónik Antal agrárpárti képviselőt, előadójául Koudelka János cseh szociáldemokrata képviselőt választotta meg. Általános feltűnést keltett, hogy a bizottság­ba rendes tagnak a vádló Stránsky is beke­rült. A bizottság első ülésén elhatározta, hogy a vizsgálatot nem a bizottság plénuma fogja lefolytatni, hanem csak az elnök és az előadó egy parlamenti tisztviselő segítségé­vel. Koudelka előadó felszólítására Stránsky április 24-én kelt levelében részletezte a Stribrny elleni vádjait. Stránsky nyolc vádpontja Koudelka előadó terjedelmes jelentésének bevezetésében a következőképp idézi Strán­sky nyolc vádpontját: 1. Stribrmy mini vasutügyi miniszter úgy vezette hivatalát, hogy bátyja Stribrny Fe­renc körülbelül húsz millió koronát kere­sette jutalékok óimén, melyeket az állam­vasutak szénszállitói kifizettek neki. A bizonyítékok megtalálhatók a vas útügyi minisztérium iratai között s az államvasutak szénszállitási könyveiben. 2. Stribrny mint vasút ügyi miniszter 1923- ban szabálytalan módon elősegít ette az úgynevezett „szükségszén** számítását, me­lyet a bányászsztrájk alatt az állam vas utaknak szállítottak és pedig ugyancsak hozzátartozóinak, esetleg a saját maga hasznára. Erre nézve bizonyítékok a vasutügyi minisz­térium idevonatkozó iratai s a Stribrny György — Nejedly közti sajtóper birósági iratai között találhatók. 3. Stribrny mint vasutügyi miniszter lehe­tővé tette és leplezte azokat a szabály­talanságokat, amelyek az államvasutak nagy kárára 1920-ban a Németországtól vásárolt vasúti teherkocsik vásárlásánál előfordultak, A bizonyítékok a. vasutügyi minisztérium J . . - .V.. ..'.jf.c. ...

Next

/
Thumbnails
Contents