Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-16 / 135. (2652.) szám

10 1931 janiira 16, tedd. KöZ^AZPAjS&GT* , „Domov és Slovikia" általános blztoslfő r. t. Bralislava, Stur ucca 5. sz. ELEMI OSZTÁLY Veszteség- és nyereségsaámila, az 1930. évre Kiadások saját számlára: I. Károk é6 felvé­teli költségeik Ke 2,533.572.36. II. Üzleti költségek Ke 2,706.273.28. III. Leírások és egyéb kiadások Kő 579.559.50. IV. Függő károk tartaléka Ke 643.871.68. V. Tartalékok állománya az üzletév végén Kő 2,016.868.22. VI. Tiszta nyereség Ke 347,960.77. Összesen Kg 8,828.105.81. Bevételek salját számlára: I. Múlt évi tiszta nyereség átlhozata Kg 101.287.54. II. Mailt évi díj­tartalékok áthozata Kg 2,090.908.66. III. Minit évi függő károk tartaléka Kg 1,287.633.62. IV. Díj­bevétel Kg 3,117.706.59. V. Tőktíbetétek utáni bozadék Kg 86.060.70. VI. Egyéb bevételek Ke 2,144.508.70. összesein Kg 8,828.105.81. Mérlegszámé — 1980 december 31-én Vagyon: I. Követelés a részvényesekkel szemben be nem fizetett részvénytőkéért Kg —.—. II. Pénztáráliomány Kg 624.953.72. III. Esedékes követelések pénzintézet élőnél és a postatakarék- Kál Kg 665.574.96. IV. Értékpapírok jegyzék sze­rint a kamatokkal együtt Kg 2.274.271.79. V. Akitiiv egyenlegek a vászontibiztositők számláin Kg 732.406.06. VI. Viszontbiztosítóik tartalékile tétje Ke 334.112.65. VII. Klnlevőségek kifizetetten dij- nyugtákiért Kg 2,321.325.67. VIII. Különböző adó­dok Kg 1,381.044.82. IX. Leltár értéke a leírás után Kg 559.O19.S0. Összesen Kg 9,342.709.47. Teker: I. Befizetett részvénytőke Kg 2,000.000. II. Közös tartalékalap Kg 304.701.53. III. Tartalék- alap Kg 10.301.71. IV. Díjtartalék Kg 1,155.515.78. V. Függő károk tartaléka Kg 643.871.68. VI. Vi­szontbiztosítók tertaliéklietiétje Kg 108.21i3.65. VII. Passzív egyenlegek a viezontbiztositók számláin Ke 1,009.260.79. VIII. Különböző Miteleaők Kö 3,160.904.64. IX. Adó- és illet ék tartalék Kg 456.349.20. X. Áthaladó passzívák Ke 55.609.72. XI. Tiszta nyereség Kg 347.960.77. Összesen Kg 9.342.709.47. j . ■ :rk.... Tovább csökken a külkereskedelmi mérleg Prága, június 15. Legutóbbi számunkban rövi­den közöltük a május havi külkereskedelmi mér­leg fontosabb számait s eme jelentésünkhöz pótló­lag a következőket kell fűznünk. Az április havi, nagyon mérsékelt javulás után májusiban a behozatal és a kivitel is jelentősen csökkent az előző hónapok s a múlt év májusának exedi menyei vei szemben is. Különösen a textilipar válsága folytán csökkent a textilipari nyersanya­gok behozatala s a készáru kivitele. Az áruimport értékben április hónappal szemben 52 miliő K- val csökkent s 954 millió koronát lett ki. A múlt év májusával szemben a csökkenés tel­jes 650 millió korona. A kivitel értéke áprilissal szemben 74 millióval, a múlt év májusának ex­portjával szemben 433 millió koronával csökkent. A május havi külkereskedelmi mérleg 140 millió koronával aktív. A behozatal oldalán legerősebben csökkent a oyersanyagbehozatai, melynek értéke 405 millió (áprilisiban 460 millió) korona. Csak a textilipari nyersanyagok behozatala 35 millióval csőikként. Az élelmiszerek és italok bebazatala áprilissal szem­ben némileg emelkedett. A kivitel oldalán a készáru export májusban 825 millió K értéket képviselt, ami 64 milié K-val kevesebb az április havi eredménynél. Csak a textilipari készáru hivitel 55 millióval csökkent. A múlt év májusával szemben a készáru kivitel 283 millióval csökkent. A nyersanyagok és féláru kivitele áprilissal szem­ben mindössze 4 millióval, ez élelmiszer és ital kivitele 7 millióval csökkent. Az év első öt hónapjának külkereskedelmi mér­lege nagyon alacsony forgalom mellett olyan erő­sen aktív, mint amilyen évek óta nem volt. A be­hozatal értéke 4568 millió (tavaly 7002 millió) K. A kivitel a tavalyi első öt hónap 7247 miffió K- nyi összegéről 5347 millióra csökkent. Az idei első öt hónap tehát 778 millió K-val akitiv. Fizetésképtelenség. Rimaszombati tudósí­tónk jelenti: Az elmúlt hót folyamán az aláb­bi fizetésképtelenséggel kapcsolatban indult meg a dsődöukivüli kényszeregyezségi eljá­rás ia. rimaszombati kerületi bíróságon: Le- bovifs Jenő rövidárukereskedő, Tornaija, 154.866.96 korona passzívával. Egyezségi ajánlat 45 százalék; bejelentési határidő jú­nius 20, egyezségi tárgyalás junius 21-én a rimaszombati kerületi bíróságnál. Vagyonfel­ügyelő Ferderberg Jakab dr. tornaijai ügy­véd. Újabb nagy bankfúzió Amerikában. Newyorki jelentés szerint a csikágéi Foreman State Natáoniail- bank beolvadt a First Nationalbank and Trust-be. A fúzió következtében a First Naitionalbamk aktí­vái meghaladják ez egymiijliárd dollárt és igy ez a pénzintézet, az amerikai banfcrangtiste ötödik helyére került. % ÉLETOSZTÁLY Veszteség- és nyereségszámla az 1930. évre Kiadások saját számlára: I. Kifizetések ese­dékes biztosításokért és járadékokért 544.955 Ke 65 fillér. II. Kifizetések visszavásárolt kötvények­ért Ke 271.643.10. III. Üzleti költségek Ke 2,142.478.49. IV. Leírások és egyéb kiadósok Kö 68.411.69. V. Függő károk tartaléka Kö 64.395.13. VI. Tartalékok állománya az üzletóv végén Kö 7,762.341.61. összesen Kö 10,854.225.67. B e v é t e le k saját számlára: I. Múlt évi tiszta nyereség áthozata'. Kö 21.297.59. II. Műit évi tar­talékok áthozata Ke 7,516-835.53. III. Múlt évi függő károk tartaléka Kö 238.764.45. IV. Díjbevé­tel Ke 2,005.450.52. V. Tőkebetétefc hozadéka Kö 513.084.08. VI. Egyéb bevételek Kö 385.227.64. VII. Átvitel az elemi ágazatra Kö 173-565.86. ösz- szesen Kö 10,854.225.67. Mérlegszám’* — 1930 december 31-én Vagyon: I. Pénztárál’-amány Kö 158.722,79. II. Esed'éfces követelések pénzintézeteknét és a postatakarékpénztárnál Ke 1,271.808.46. III. Ér­ték,piaip,írok jegyaéfc szerint a kamatokkal együtt Kö 5,319.305.75. IV. Kölcsönök saját kötvényekre Ke 1,308.636.62. V. Aktív egyenlegek a viszont­biztosítók számláin Kö 4,629.393.80. VI. Viszont­biztosítók tárbalékletétje Ke 3,604.228.97. VII. Kimlevőségek kiegyenMitetlen dij.nyugtállíért Kö 1,418.570.23. VIII. Különböző adósok 1,082.765 Kö 95 fillér. IX. Átvitel az elemi ágazatra Kő 173.565.86. Összesen Kö 18,966.793.43. Teher: I. Tartalékalap Ke 28.622.34. II. Ér­tékpapírok árfolyamkülönbözeití tartaléka Ke 18.615.60. III. Díjtartalék Kő 6,765.434.04. IV. Diijátvlitel Ke 734.655.58. V. Függő károk tartaléka Kö 64.395.13. VI. Viszontbiztosítók tartaü'ékletébje Kö 9 968.546.17. VII. Passzív engyenlegék a ví- szontbiztositók számláin Ke 869.532.52. VIII. Kü­lönböző hitelezők Ke 8.820.76. IX. Adó- és ille- téktartalék Ke 215.013.95. Áthaladó passzívák Kö 293.157J24. összesen Kö 18,,o5.793.43. Létrejött az egyezség a nyitrai járás mező­gazdasági munkásai és munkaadód között Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai járás mezőgazdasági munkásai és munkaadói több sikertelen kísérlet után újból megbeszélésre jöttek össze és ezen a tanácskozáson sikerült az ellentétieket olyan mértékben áthidalni, hogy az egész kérdéskomplexum nagyrész­ben szabályozottnak tekinthető. A megállapo­dás értelmiében a napszámosok bérkérdését nyitva hagyták, mig a másik két munkáska­tegóriára vonatkozólag az országos hivatal ál­tal megszabó,tt irányelvek alapulvételével megkötötték az egyezséget. A szlovén, horvát és jugoszláv faiparosok kar- telibe tömörülnek. Belgrádi híradás szerint a ju­goszláv faiparotok elvben megállapodtak egy jugoszláv-fakarte 11 létrehozásában. A kartell alap­jául a közelmúltban a jugoszláv és romián faipar képviselői között Bécsiben létrejött megállapodás szolgál. A karteill a két ország közötti versenyt a faárak egyetértő megállapitásáva! ki akarják küszöbölni. A jugoszláv fakarbeiil Mr szerint a szlován, horvát és boszniai faiparotok csoportjai­ból fog állni. A Steuerschutz (Adó védelem) németnyelvű adóügyi közlöny 11. száma most jelent meg a következő tartalommal: A munkaadó által az alkalmazottnak nyújtott ajándékok s egyéb önkéntes adományok megadóztatása. — Az okmánybélyeg s felhaszínálása. — A tőke, va­gyon, jövedelem és hoaadék közgazdasági fo­galmak, miint a megadóztatás alapjai. — Az árolló két szára. — A reichenbergi kereske­delmi éis ipairkiamara ipartámogató intézetének hőgazdálikodási intézete.. — Csehszlovákiai gazdasági levél. — Vegyes. — Adóügyi köz­igazgatási bírósági döntvények. — Mutatvány- számot díjtalanul küld a lap kiadóhivatala, Stiepel Verlag, Reidhenberg. Bor értékesítő szindikátus létesül? A Ven- kov jelentése szerint a bornagykeredkedők s a bortermelők kiküldöttei a miult napokban Prágában tárpvailtak egy szindikátus létesíté­séről, melynek föladata a bor értékesítése, a belföldi boripiac árainak szabályozása s álta­lában a borértékesítés föllenditése volna. Frankenberger d;r. miniszteri tanácsos az ily terv meg valósításának kereskedelempolitikai nehézségeire mutatott. Fölmerültek más ter­vek is a. termelőik s a nagykereskedőik egy­öntetű eljárására, a kereskedők azonban ki­jelentették, hogy nincs meghatalmazásuk ar­ra, ilio"-" egyéb tervekről tárgyaljanak, hang­súlyozták azonban azt, hogy a termelőknek a borfogyasztás emelésére irányuló minden ak­cióját szívesen támogatják. A tárgyaló felek közösen fognák síkra sz állami a borfogyasz­tási adó leszállításáért s a másodrendű, sze­szeit és édesített 'külföldi borok behozatalá­nak megakadályozásáért. A termelők és a nagykereskedőik a szükséges statisztikai anyag beszerzése után tovább fognak tár­gyalni. Phömix Életbiztosító Társaság. 1931 első 4 hónapjában 40.327 uj biztosítást kötött ősz- szesen 184,977.047 Sdhilling (887,889.826 K) összegről. Ebből 21 százalék Ausztriában és 79 százalék a többi országokban jött létre. A külföldi fiókoknál lekötött ujj biztosi tások a következőképpen oszlanak meg: Németor­szágban 21%, Csehszlovákiában 16.5%, Ma­gyar országban 12.5%, Nyugateairópában és Olaszországban 18.5%, míg a maradvány Lengyelországból, Jugoszláviából, Romániá­ból és a Keletről származik. A díjbevétel ezen 4 hónapban összesen 87,739.919 Sohil- limg (181,151.611 K) volt. A biztosítottaknak és azok hátr ama rád ott a i nak 9,699.304 Sdhil- limg (46,556.659 K) fizettetett ki. A birodalmi Német Nemzeti Bank a disz­kont-kamatlábai 5 százalékról 7 százalékra, a 1 orn bard-ka maitlábat pedig 6 százalékról 8 százalékra emelte. A darabáru vasúti szállítási dijainak uj számítása. A vasutügyi minisztérium október 1-től kezdődő hatállyal a darabáru szállítási dijait jelentősen módosítja. A darabáru tari­fája jelenleg az áru értékén alapúit, mig az uj viteléi] az áru súlyának és a távolságnak alapulvétele mellett számittatik. A darabáru számára a jövőben három sulyosztály lesz és pedig 500, 1000 kálogramig s azon felüli szál­lítmány. Ötszáz kg-ig a barém az eddigi I. és II. osztály tételeinek számtani középarányo­sán alapulj 510 kg-tól fölfelé a jelenlegi II. osztályt fogják apliikálni s 1000 kg-on felül az eddigi III—V. osztáy számtani kézéparányo- sát veszik. Az uj tarifák a gyorsárura és a nem raktárolható árura is alkalmazhatók, mint például a gyermekkocsikra, amelynek a súlya a terjedelemhez képest csekély. Az osz­tályozás jelentősen egyszerűbbé válik s a szállítási dijat bárki könnyen kiszámíthatja. Az uj tarifatételek a berakás és kirakás di­ját is magukban foglalják. A vasutigazgatás áttekintő táblázatokat fog kiadni, amelyek a berakás és kirakás diját is feltüntetik s ezál­tal a szállítmányok kikézbesítése is egysze­rűbbé és ezzel gyorsabbá válik. A díjtételek különösen a mai tarifa I. osztályú árujánál jelentősen kisebbek lesznek. A II. osztályú áru viteldija 500 kg súlyig megdrágul. A fél és egész vagon teher- és gyorsáruszállitmá- nyok viteldija lényegesen csökken. Az uj ta­rifával egyidejűleg a kikerekitést is uj ala­pokra helyezik. Az uj szállítási dijak néhány példája: eddigi I. sztályu áruból 2000 kg 150 km távolságra viteldij eddig 360 korona, a jövőben 304 korona; 5 tonna (fél vagon) ed­dig 746 korona, a jövőben 691 korona; 10 ton­na eddig 1382 korona, a jövőben 1314 koro­na. — 300 kg közönséges gyorsára eddig 129 korona, a jövőben 94 korona, 5 tonna 1935 korona, a jövőben 1382 korona. — Húsz kg súlyig 100 km-en belül, illetve 50 kg súlyig 150 km-en belül a tarifa változatlan marad. — A II. osztálybeli áru viteldija 200 kg súly­nál s 100 km távolságinál 23.20 koronáról 24.80 koronára, II. osztályú áruból 400 kg súly 46.30 koronáról 49.50 koronára emelke­dik. A vasutügyi minisztérium azt reméli, hogy az uj tarifa erősen hozzájárul a szállit­mányok gyűjtőállomásainak kifejlődéséhez s ezzel a szállítás racionalizálásához. Ellenfél — üzletfél. A gazdasági világban a konzekvenciát éppen olyan kevéssé tartják tiszte­letiben, minit a politikai életiben. Ilit is, ott is az érdekek dirigálnak. Tegnap még konkurrens, ellenfél, sőt ellenség, — ma üzletfél és jóbarát. Nincs még két hónapja, hogy reprodukáltuk e ha­sábokon a párisi Teimps egy közleményét, melyben a francia kormányhoz közelálló lap hevesen tá­madta azokat a francia ipari érdekeltségeket, me­lyek a szovjet németországi nagy megrendelései mliaitt féltékenykedve, az oroszokkal való üzleti kapcsolatok felvételét kívánták. Ma már nem tá­madja őket a Temips. Időközben tárgyalások in­dultak meg a szovjettel, melyeknek eredménye kétségkívül az lesz, hogy a szovjet nagy áruhitelt fog kapni Franciaországban és a francia ipari ter­mékek megint bemehetnek Oroszországba, ahonnét viszont gabonát, fát, nyersolajat stlb. fognak majd vásárolni a franciák. Mert sem a poliitáka, sem a nagytőke nem ismerni a szentdmentalizmns és szégyenlőség polgári erényeit. Mezopotámiából csöveken szállítják a tengerig a petróleumot. Párásból jelentik: Mossulá jelentés szerint, a mezopotámiai petróleumvezeték építé­sére vonatkozó szerződések, amelyeket a francia állaim egyfelől az Irak Petroleum Gompagnyval, másfelől pedig a petróleumcsövek átvezetése tár­gyában Palesztinával és Szíriával kötött, a tegnapi nap folyamán érvénybe léptek. A petróleum veze­ték egyik ága Káirkoukból a Libanon köztársaságon fekvő Triboliba, másik ága Kirfcoufcből a Palesz­tinában lévő CaiMfaba vezet. A csövek lefektetésé­nek megkezdésére valószínűleg a nyár végén ke­rül a sor. A francia bortermelés válsága. A francia kamara a francia bortermelés válságát tár­gyalta. A vita során Forrón képviselő beszé­dében kijelentette, hogy a francia borterme­lés, amely száz évvel ezelőtt évenként 31 mil­lió hektoliter volt, 1930-ban 71 millió hektoli­ter. Ezzel szemben a szőlővel beültetett te­rületek a száz évvel ezelőtti 2 millió hektár­ról 1,400.000 hektárra csökkentek, tehát a francia bortermelés mennyisége a minőség rovására lényegesen emelkedett. Lengyelország megkapta a gyufakölosön második részletét. Varsóból jelentik: A Kreu- ger-csöpört pénzügyi megbízottja a lengyel kincstár javára letétbe helyezte a Lengyel Banknál a 6 és fél százalékos, úgynevezett gyufakölesön második, 140 millió zlotys rész­letét. Az első részlet, amelyet március végén utaltak át a Lengyel Banknak, 74 millió zloty, volt. A sajtó annak, az egyöntetű meggyőző­désének ad kifejezést, hogy a kölcsön máso­dik részletének folyósítása kedvező hatással lesz Lengyelország gazdasági életének fellen­dítése szempontjából. A vasút igazolványt ad a szállítás céljából átvett áru súlyáról. Az érdekelt ipari és ke­reskedelmi körök részéről egyre gyakrabban nyilvánul meg az a kívánság, hogy a vasút a feladónak külön igazolást adjon a szállítás céljából átvett áru súlyáról. A vasutügyi igaz­gatás ezért most mérlegelés tárgyává tette azt, hogy eme tanúsítványok céljaira külön nyomtatványt adjon ki. A súlyt igazoló tanu- sitványt csak a fél kívánságára, két korona nyilvántartási díj lefizetése ellenében fogják kiadni. A német birodalmi vasutak is válsággal küzdenek. A német birodalmi vasúttársaság 1930. évi gazdálkodásáról szóló jelentés sze­rint 1930-ban a vasutak 151 millióval keve­sebb (7.6 százalék) személyt szállítottak, mint 1929-ben. Az áruszállítás 86.4' millióval (17.78 százalékkal) csökkent. A bevételek csökkenése a személyszállításnál 77.7 millió márka (5.46 százalék), az áruszállításnál 646.2 millió márka (18.54 százalék). A bevételek összege 783.5 millió márkával csökkent s az egész évi gazdálkodás 180 millió márka hiánnyal zárult az 1929. évi 201.6 millió nye­reséggel szemben. ÉRTÉKTŐZSDE Üzletfelén a prágai értéktőzsde Prága, junius 15. A mai tőzsde nagyon ked­vetlen hangulatban indult. Teljesen hiányzott a tájékozódás. Önálló irányzatról beszélni sem lehetett s az egyes papírok a technikai helyzet szerint, némi árfolyamesést, vagy emelkedést értek el. A berlini tőzsdéről érkezett barátságo­sabb hírek némileg emelték a keresletet, anél­kül azonban, hogy az üzlet élénkebb lett volna, A bankpapírok változatlanok; a betéti papírok piacán még elég szilárd volt az irányzat. Az ipari részvények piacán a Prágai Vas, Észak- cseh Szén és Königshofer 10—-10, Ringhoffer 6, Nordbahn, Schoeller, Cseh Kereskedelmi és Krizsik 5—5, Cseh Cukor 2 koronával emelke­dett. A Hellmann és Brosche 30—30, Berg és Hütten 20, Brfinni Gépgyár 16, Schellier 15, Dux—Bodenbachi és Cseh—Morva 10—10, az Aussigi Vegyi és Horvát Cukor 4—4, a Nyu- gatcseh Szén és Solo 3—3 koronával esett. A bankértékek piacán a Cseh Nemzeti Bank 50, a Cseh Leszámítoló 1 koronával esett. A betéti papírok közül a beruházási és a hadseregszálli- tási 10—10, a lisztkölcsön 7.5, a 4.5 százalékos kölCiSÖn 5 fillérrel javult. + A budapesti értéktőzsde a kedvezőtlen berlini és 'bécsi jelentések hiatága alatt na­gyon lanyhán indult. Később azonban Ber­linből jobb hírek érkeztek s az egyes papí­rok a kezdeti veszteséget ismét behozták. Az üzlet az egész idő alatt nagyon szóik keretek között mozgott. A betéti papírok piacán túl­súlyban volt a kínálat, az árfolyamváltozások azonban jelentéktelenek. A devizákban je­lentős változás nem volt, + A bécsi értéktőzsde a berlini bankka­matláb hatása alatt miagyon tartózkodó irány­zatot mutatott, mert ennek az emelésnek a! hatását akarták hevárni. A kulissza-értékek túlnyomóan estek, üzletkötés azonban alig történt. Az osztrák ipari értékek közül egyes vilianypapirok némileg estek, ugyanígy a Féltén és a Szemtlőriuei. A Brünmi Szén és a Dynamát papírjainak jegyzése megegyezik ezen külföldi jegyzéseivel. A betéti papírok piacán meg,szilárdult a népszövetségi kölcsön. A privát diszkont jegyzés nélkül maradt, a kölcsönpénz 6.5—7 százalék között mozgott, -f- A berlini értéktőzsdén az irányzat élén­kebb volt. A nyitás barátságos hangulatban történt s általános az a nézet, hogy a belpo­litikai feszültség már megenyhült. Tőzsdei körökben már nem is beszélnek a kormány­válságról és a diszkomtkamatláb emelését el­sősorban a devizapiac védelmére szolgáló (in­tézkedésnek tekintik. A nagy nyilvánosságra hozott május havi kereskedelmi mérleg, amely 163 millió márka aktívával zárult, ugyancsak jó benyomást tett a börzére. A spekuláció tartózkodóan viselkedett, A leg­több papír árfolyamemeTkedést ért el. Árutőzsde-f- A pozsonyi terménytőzsdén a forgalom nagyon vontatott volt. Az árak némileg vissza­estek. Búza 142—145, rozs 188—140, romániai rozs ab Pozsony 69—71, belföldi korpa 78—80, romániai korpa ab Pozsony 70—72.-b A mai budapesti terménytőzsde hafár- idöpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat, csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza jú­niusra 14.60 pengő. Felmondtak 2400 mm ma­gyar búzát junius 20-iM átvételire. !

Next

/
Thumbnails
Contents