Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-14 / 134. (2651.) szám
1961 junius 14, vasárnap. muma <PRX<ÍM-iVWSÍ^-Hn«iaR boldogok és megelégedettek, hogy a saját életüket élhetik, hogy nincs fölöttük semmiféle ur, aki elnyomná őket, hanem mindenben ők maguk az urai saját maguknak ée mint szlovákok büszkén állanak a csehszlovák állam mellé, mint egyetlen védelmezőjükhöz és jövőjük reményéhez. Olyan tekintélyt kell szereznünk a világ előtt — mondotta Kramár —, amilyennel a magyarok ma minden erőszakosságaik dacára rendelkeznek. A magyar nacionalizmus nem nemeslelkü, nem ismeri a mások iránti igazságosságot, de kész minden áldozatra. Az ő nem-nem-sohájuk, hogy soha sem mondanak le Nagymagyarország gondolatáról; ez imponál a külföldnek. Látható ebből, — fordul végül Kramár hallgatóihoz, — hogy a külföldnek nem imPrága, junius 13. A Národni Listy mai száma közli Kramár bestédét, melyet a nemzeti demokrata párt elnöke a magyarországi szlovákok ügyében rendezett prágai tüntető nép- gyülésen mondott. A mépgyülésen többek között Hodzsa Milán és Rázus Márton is felsizó- laltak és a szloivenszkói magyar kisebbség elleni represzáliákat sürgették. Kramár egyebek között a következőket mondta^ — Annál több jogunk van hivatkozni a kisebbségi egyezményre, mert senki nem tagadhatja el tőlünk, hogy kisebbségeinkért, nevezetesen a magyar kisebbségért önkéntesen jóv®l többet tcszünk) mint amennyire bennünket a bélceszerzödések köteleznek (!). Kém vagyunk erre rákényszerítve, de mi mégis tesszük ezt, mert nemzeti karcunkból, tradíciónkból folyik, mert évszázadokon át harcoltunk az igazságosságért. Ez a mi tradíciónk, ez a mi büszkeségünk. Stresemann és Curtius német miniszterek a népszövetségben már síkra szálltak a német kisebbségekért, főleg a lengyelországiért és igen energikusan védelmezték. Arról, hogy ott valaki a mi magyarországi kisebbségeinkről és a németországi lausitzi szorbokról megemlékezett volna, eddig még nem hallottunk. Egy dologra van elsősorban szükség- arra, hogy a magyarországi szlovákok régi hazájukat, Csehszlovákiát, erős, belsőleg egészséges és öntudatos nemzeti államinak lássák. Ha látni fogják, hogy van bátorságunk a szabadsággal való élésre és hogy nem hajlongunk mindenki előtt, hogy nem teljesítjük mindjárt mindenki kívánságát, hanem megálljuk helyünket, csak akikor lesz lehetséges a magyarországi szlovákok számára az, hogy büszkeséggel vallhassák, hogy az ő testvéreik szabad és öntudatos nemzeti álammal bírnak s ezért ők sem veszhetnek eh Ez az egyik pszichológiai előfeltétele annak, hogy a mi magyarországi szlovákjaink akarhassák a szabadságot. De ehhez más dolog Is szükséges. Nemcsak nekünk cseheknek a szlovákokkal közösen, hanem a szlovákoknak maguknak is súlyos kötelei ességeik vannak magyarországi testvéreikkel szemben. Ne ámítsuk Rt magunkat. Ha sokáig tartana az, ami eddig volt, nevezetesen, hogy a szlovákság egyik része elégedetlenséggel beszélt Csehszlovákiáról, ha elterjedne az, hogy Szlovenszkón a csehekben nem az őszinte és egyenlő testvéreket, hanem mintegy a kizsákmányolókat lássák, ha Szlovenszkón a lakosság egyrésze kedvetlenül él Csehszlovákiában meglévő szabadságával, ha a Magyarország szolgálatában álló külföldi szlovák agitátorok a szlovenszkói szlovákok elégedetlenségére mutathatnánk rá: akkor hiába kivánnók a magyarországi szlovákoktól, hogy kívánják a szabadságukat. Nincs kétség afelől, hogy azok a szlovákok, akik nálunk elégedetlenkednek s akik visszakiván- koznak Magyarországra, azok is jól tudják, hogy ha Magyarországra kerülnének, ott tárt karokkal fogadnák őket, de nem azért, hogy őszintén megöleljék, hanem azért, hogy az ölelésben megfojtsák őket. Ezt jól jegyezzék meg maguknak a szlovákok. Ha igazán testvéreinknek érzik magukat, amilyeneknek mi tartjuk őket, legyenek bár elégedetlenek, — hiszen mindannyian elégedetlenek vagyunk, — nem szabad mégsem megfeledkezniük arról, hogy ezt a külföldnek nem szabad megtudnia, ellenkezőleg a külföldnek ezt kell tudnia, hogy ők Kétszázmillió pengős francia kölcsönt kap Magyarország? Budapest, junius 13. (Budapesti szerkesztőségiünk telefonjelentése.) Az Esti Kuiriir értesülése szerint budapesti pénzügyi körök párisi magyar kö lesön tárgy alá- sokról kaptak hírt. A lap információja szerint a párisi kölosöntárgyálásók kétszáz millió pengőiről folynak és már közel vannak a periektuáláshoz. Hír szerint Bethlen miniszterelnök Debrecenben bejelenti a kölcsönt és ismertetni fogja annak feltételeit. Közepes lesz a termés Magyarországon Budapest, junius 13. (Budapesti szerkesztőségünk teleá>onjelenbése.) A mai hivatalos vetési jelentés szerint közepes termésre van kilátás. Jó termés csak Osanád megyében van. ponál a meghajlott gerinc, hanem az egyenes határozott nyílt és rendíthetetlen nacionalizmus, az érzet és a szabadság büszke tudata. A prágai csütörtöki demonstráció, melynek vezérszónoka Kramár volt, olyan záróakkordja volt a Slovenská liga ismert akoiójának, hogy föltárta a miiaikció minden gyengéjét. Elsősorban is nem vették az újdonsült ..ki&ebbségpolitiikusok" tekintetbe, hogy a legórdekeltebb fél, a békéscsabai szlovák kisebbség megelőzte őket, amikor néhány nappal ezelőtt visszautasította a külső prókátorságot Az akció másik gyengéjét nagy-szerű igazmondással maga Kramár leplezte le, amikor kimondta-, hogy a föllépésnek legnagyobb erkölcsi erőt az adna, ha az itteni szlovákok megelégedettek lennének s mindjárt hozzá is tette, hogy a mai elégedetlenséget, ha már megvan, legalább a külföld felé nem szabad mutatni. Kramárt itt cserben hagyta a -logikája, mert éppen ön-maga el-l-en beszélt, amikor -beismerte, hogy a szlovákság egy része elégedetlen. De nem a szlovákságot kellett volna buzdítania a hallgatásira, hanem önmagát és Prágát arra, hogy ennek az elégedetlenségnek szüntessék m-eg az oká-U elégítsék ki a szlovákságot, amely nem kíván mást, miint — egyenjogúságot. Annii végül a magyar kisebbségek túlzott kielégítését i-Ueti, amiivei Kramár úgy dicsekszik: erről a lordok házában legutóbb egészen más információk hangzottak el e-gy D-idkineon és Lord Par- rnoor szájából... MKoch miniszter briiszk föllépése miatt véglegesen kiábrándultak a kassai kereskedők a cseh iparospártból A kassai fakereskedők küldöttsége rövid elintézésben részesült a „kereskedők és iparosok pártjáénak miniszterénél — Micoch: Kern értek németül... Kassa, junius 13. (Ka-ssai szerkesztőségünktől.) A P. M. H. megemlékezett arról, hogy Mlcsooh vasutügyi miniszter, a vöröskő— margitfalvi vasútvonal építésiének megnyitó ünnepsége után, Kassára is ellátogatott, ahol alig félnapos idézését többek között arra használta fel, hogy küldöttségeket fogadott a kereskedelmi és iparkamara épületiében. A küldöttségek sorában felkereste a minisztert a fa-kereskedők küldöttsége is, amely három személyből, név-szerint Rei-sman Mór, Koradh Miklós és Lefkovits Ferenc fakereskedőfcből állott, akik a krízisbe került szakma panaszait akarták közölni a mániszterrel. Elsőnek, német nyelven, Koraoh Miklós (terjesztette elő *a puhafatermelők képviseletében a panaszokat, melyek -az államvasutak kedvezőtlen tarifapolitikájával állottak összefüggésben és a közelmúltban engedélyezett 10 százalékos tarifa kedvez m-ény helyett legalább 25 százalékos tarifaleszállitást kért a szlovenszkói fakereskedők részére. Alig mondott el azonban néhány mondatot, német nyelvű beszédéből, Mlcsoch miniszter indulatosan közbevágott: — Nem értek németül. Tessék szlovákul vagy csehül beszélni A küldöttség tagjai meglepetten néztek egymásra erre a nem várt fogadtatásra, a szónokló Koradh azonban feltalálta magát és ugyanolyan energikus visszavágással: — Az igazat szlovákul is megmondom! — szlovák nyelven folytatta beszédét, anélkül, hogy az általa felhozott szakmabeli sérelmek különösebb hatást -váltottak volna ki a vasutügyi miniszternél. Ilyen kínos előzmények után kezdett beszédébe Lefkovits Ferenc fakereslcedő, a talpfa szállítók szindikátusának elnöke, aki köz- tudomás szerint nagyot hall, ezért hallócső segítségével szokott tárgyalni mindenkivel. Lefkovits azt a valóban kiáltó igazságtalanságot panaszolta el a miniszter előtt, hogy a tavalyi év végén 600.000 talpfa szállítására kiirt versenypályázatot a hivatásos és lojális talpfák ereske d ők helyett Rúzs iák dr. kassai ügyvéd és egy zsolnai szlovák patikus nyerte el, ami a talpfakeresked-ök körében hatalmas elkeseredést váltott ki. Mikor Lefkovits beszédének ehhez a szaka szálhoz érkezett, a miniszter ugyancsak leplezetlen indulattal vágott elébe a panasznak: — Ezentúl is ügyvédek és patikusok fogják megkapni a talpfaszáUitásokat, mert olcsón szállítanak. Nem engedem az államot kiuzsorázni! Ez a második incidens a végsőkig feszítette a helyzetet, a miniszter kísérete, köztük Maxon Milán kereskedelmi és iparkamarai eln-ök idegesen -fészkelődtek helyükön és a k.\nof hangulatot csak a kémikus látvány enyhítette valamennyire, hogy a nagyothalló Lefkovits ugylátszik, nem hallotta meg a nriU mszter indulatos k-özbevágását és tovább beszélt, úgy hogy a miniszter és a nagyothalló fa-kereskedő egymás szavát zavarták. Természetes, hogy a vasutügyi miniszter an. v^elkedése nagy megrökönyödést váltott ki a küldöttség tagjaiból, akik leforrázva lávoztak a fogadtatásról. A legérdekesebb a dologban az, hogy a küldöttség tagjai tagjai a cseh iparospártnak, ^ igy tehát a vasutügyi miniszter pártjának,111 akitől éppen ezért nem számi/tottak ilyen'í furcsa viselkedésre. Jogos sérelmeik orvoslása helyett saját_ pártvezérük részesítette őket őket a legnidegebb visszautasításban. Ez a furcsa és sem-miesetre sem -politikus eljárás leplezetlenül bizonyítja, hogy a cseh kereskedők és iparosok pártjának legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy komolyan törődjék a szlovenszkói kereskedők és iparosok érdekeivel s hogy a mai súlyos krízisben segitőkezet nyújtsanak az itteni gazdasági tényezőknek. A kassai^ fakereskedők küldöttsége most közvetlenül tapasztalhatta ezt az igazságot s úgy értesülünk, hogy emiatt a cseh agrárpárt fakereskedőtagjai tömegesen készülnek kilépni ebből a pártból. Mahrisch-Ostrauban az Eperjesről üzletfelet pénzével megszökött gabonakereskedőt Eperjesre szállították s az eperjesi bíróság vonja felelősségre Eperjes, junius 13. (Saját tudósítónktól.) Annakidején megemlékeztünk Friedmann Sándor eperjesi kereskedő angolos eltűnéséről s arról, hogy az állítólagos gabona nagy- kereskedő súlyosan megkárosította üzlettársait. Amikor Friedmann eltűnt a városból és napok múlva sem került elő, üzletfelei ijedten fordultak a rendőrséghez, közölve, hogy Friedmann minden valószínűség szerint megszökött és magával vitte üzletfeleinek mintegy százezer koronányi pénzét. A nyomozás folyamán előkerült több hamis váltó is, valamint azt is megállapították, hogy Friedmann gondosan előkészítette szökését. A „nagykereskedő" Eperjesen rendkívül könnyelmű életmódot folytatott, mulatott és kártyázott és mindezt a becsapott üzletfelek pénzéből tette. Eredetileg az volt a föltevés, hogy Magyarországra vagy lengyel területre szökött. Körözőlevclet adtak ki ellene s a rendőrség megkereste a szomszéd államok rendőrhatóságait, kérve a szökésben lévő kereskedő letartóztatását. A közelm-uLt napokban meglepő fordulat állott be a szökevény utáni kutatásban. A rendőrségen több tanú jelentkezett, akik közölték, hogy Mahrisch-Ostrauban találkoztak Friedmann Sándorra!!. Az eperjesi rendőrség azonnal átírt Ostrauba s az ottani detektívek könnyű szerrel rátaláltak a hetek óta hajszolt szélhámosra. Megállapították, hogy május eleje óta Ostrauban tartózkodik, s hogy szabályszerűen bejelentett lakása van. Tüstént letartóztatták és a legközelebbi napokban hazaszállít jók Eperjesre. Francia vádak a németek fegyverkezéséről Paris, junius 13. A népszövetség hivatalos közlönye ma közli Briand március 16-ról keltezett jelentését, amelyben a francia külügyminiszter, mint a nagykövetek tanácsának vezetője, értesíti a nép- szövetségi tanácsot, hogy Németország nem minden tekintetben teljesítette a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság előírásait és a teljes leszerelést nem mindenben hajtotta végre. A Petit Párisién szerint ez a jelentés a népszövetségi tanács szeptemberi ülésszakén is szerepelni fog. A vita éles lesz, különösem azért, meri alig néhány hónappal az általános lefegyverzési konferencia összeillése előtt folyik le. Franciaország el akarja venni Németországtól azt a lehetőséget, hogy a lelegy- verzési konferencián mint az általános lefegyverzés matadorja 'szerepeljen * ©zért olyan határozatokat lanszirozott, amelyek megállapították, hogy a birodalom nem teljesítette a lefegyvetrzési parancs összes magára vállalt kötelezettségeit Kramár: A szlovákok legyenek bár elégedetlenek, de ezt a külföldnek nem szabad megtudnia Furcsa önleleplezéssel végződött egy prágai népgyülésen a magyarországi szlovákság ügyében rendezett demonstrációk sorozata 7
