Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-02 / 124. (2641.) szám

Mai szamunk 12 ottfal X. évf. 124. (2641) szám • Kedd 1931 junius 2 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 K&: külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt A képes melléklettel havonként 2.50 K£*val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2. - Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelői szerkesztő: DZUPANY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prágáik. Panskí ulice 12. H, emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL. Panskí alice IZ (11. emelet. Telefon: 34134. SŰRQÓnVCIMt HÍRLAP, PRflHH Kiéleződött a konfifSstiis a Vatikán és a Quirinál között szakítás előtt? - fi pápa vádoló beszéde - fiz olasz kormány engedni fog? — Rendkívüli bibor^ski értekezlet Rómában Tiborc sorsa Irta: ALAPY GYULA dr. Az a Tiborc, aki Bánkbánnál kereste igazsá­gát, elmondva néki .szörnyű szenvedéseit ée föl­tárva szivét, a múltnak visszajáró álomképe marad, de örök fogalma a kisemmizett, nincses sorba züllött magyar parasztnak, akinek nem jutott a földiből, a földműves önérzetéből és ott keresi a megélhetést, ahol éppen alkalma nyí­lik. A modern Tiborc a demokrácia kiadásában az Internacionálét énekeli a Nagyin* fülébe és Moszkvát élteti szegény, mert nem tudja, hogy a traktor, meg a pjetiletyka ott is befutott a föld rabjainak, talán örökre. A modern Tiborc nem kér, hanem követel, sztrájkba lép és nem ■eteti meg a gondjaira bízott állatot, felőle étlen- szomjan pusztulhat el, ez a típus az erőszak embere gazdájával, hatóságokkal és az állam­mal szemben. De Tiborc mégis csak ember, családapa és sok gyermeke van, elnyűtt, agyondolgozott fe­lesége és megesik rajta a szive annak, aki tudja, hogy novembertől a tavasz kinyi!táig, áprilisig, májusig nem tud keresni és mig az a városi szakszervezett munkás megkapja a mun­kanélküli segélyt, az élelmiszercsomagokat, odaállhat a népkonyhák libasorába és családját- élelmezheti, addig a falu és a puszta földműves proletárja hiába várja a jószerencsét. Ha sze­rencséje volt, akkor mint aratómunkás megke­reshette az aratórészt. Valamikor ez az arató­rész el tudta tartani a családot, megbízott mel­lette egy sertés is, de ma, a mostani gabona­árak mellett jó, ha mindennapi kenyerét meg­adja. Ezeket mondottam el az országos képviselő- testületben és ismételtem több alkalommal az országos választmány szociális témái alkalmá­val. Talány és rejtély ezeknek az embereknek az élete ősztől tavaszig, de egy bizonyos, hogy a legjobb önadminisztráció mellett is szenve­dés, nélkülözés és balsors az élete nem száz és ezer, hanem tízezreknek, akik ott laknak a fa­luvégen, aki nem köszönt rád a régi népiélek nyíltságával Agyonistent, hanem komor tekin­tete perzsel végig, mintha oka lennél és te len­nél az oka nincses életének. Ezer és ezer Tiborc száján az elkeseredés hangja szólal meg, olcsó és szabad martalékai minden agitációnak és keze már nem ökölbe szorul többé, hanem követ markol, mert fölbiz­tatják erre, hogy követ ragadjon, amikor a közbiztonság őrei kezében fegyver áll készen, hogy biztositea a rendet és megőrizze az állam tekintélyét. így történt Nemeskossuthon i6, ahol egy a százezer közül ott maradt az ucca porában, mig a többi áldozatot a véletlen so­dorta a halál szüretére. Ha Tiborénak csak egy holdacska kis földje volna, már érzi, hogy ehhez a földhöz tarto­zik és sorsának mindenben részese. A holdak százezreiből nem jutott a magyar fajta Ti­borjainak a sírhelyen kívül semmi, az úgy­nevezett szociális gondoskás felől is éhenhal- hatíta valamennyi, mig városban a csecse- mögondozó, napközi otthon, Vörös Kereszt, tüdőbajosok diszpanzérje 611 renndelkezésé- re. De a demokrácia megfeledkezik százez­rek gondozásáról, fogyatékos, vagy semmilyen kultúrát sem ád nekik, de megajándékozza gazdagon a választói jog kincsével, amelyet gyakorolnia kell. A kormányzat felelős tehát ezekért a polgárokért, jó- és balsorsukért, mert mivel különb a szakszervezetekbe tar­tozók sorsa s élete azokénál, akiket nem ska­tulyáztak el a politikai pártok és akik a sem­mi vagy minden jelszavát hallgatják, erre fi­gyelnek csak fel? A kormányzat tett-e egyetlen lépést is ezeknek a szerencsétleneknek érdekében, akik a maradékbirtokok szélén és árnyéká­ban elégedett emberekké válhatnának. A kor­mánynak tudnia kell, hogy Tiborc tavasztól őszig naponta nyolc koronát keres reggeltől estéiig, mig a gyári munkás ennek hat- és nyolcszorosát és emellett a város sok kulturá­lis adományából, de még a civilizáció áldá­saiból is kirekeszti magát Tibomvnk. A föld kitaszítottjai ebben a nehéz aimoszférban él­nek. Talán tudják, hogy a régi földesur már megszűnt és helyébe lépett a földreform öt­Róraa, junius 1. Vasárnapi számunkban jelentettük, hogy a Vatikán és az olasz kor­mány között súlyos konfliktus támadt. A fasiszta hatóságok Olaszország több városá­ban erőszakkal megakadályozták az úgyne­vezett katolikus akció működését és helyisé­geit erőszakkal elfoglalták. A pápát ez az eljárás rendkívül közelről érintette, mert a katolikus akciók intézménye szivéhez nőtt és különben is a legfontosabbnak tartja az ifjú­ságnak katolikus szellemben való nevelését. A Quirinál és a Vatikán közötti krizis óráról- órára élesebbé válik. A pápa vasárnap fo­gadta a zarándokok egyik küldöttségét s a hozzájuk intézett beszédében még élesebb bangón foglalt állást az eseményhez, mint abban a jegyzékében tette, amelynek az olasz kormányhoz való elküldéséről vasárnapi szá­munkban beszámoltunk. A pápa többek kö­zött a következőket mondotta: — Ma láthatjuk már annak az Ifjúsági ne­velésnek ^gyümölcseit, amelyet nem ne­vezhetünk többé kereszténynek és amely nem felel meg az erkölcsi törvényeknek. Az ifjú­ságot ez. a nevelés gyűlöletre és erőszakos­kodásra tanítja. Sokáig vártunk arra, vájjon Olaszországban újra megkezdik-e a vallásos szellemben való nevelést, de azt tapasztal­tuk, hogy a hatóságok balkézzel tönkreteszik azt, amit jobbkezükkel megengedtek. Az utolsó évtizedek megmutatták, hogy mit vár­hatnak a népek az ifjúságnak nemkatolikus szellemben való nevelésétől. Mivel jogunk és kötelességünk, hogy hivatkozzunk a meglévő szerződésekre és a konkordátumra, amely­nek határozatait megsértették, természetes kötelességünk az is, hogy megmutassuk a katolikus világ egyetemességének, hogy megtettük a szükséges lépéseket és a római püspök tiltakozott az események ellen. Meg­ismétlem, amit tegnap mondottam: Megölhet­nek, de hallgatásra nem kényszerítőéinek bennünket. Elpusztították azt, ami a legkö­zelebb állt szivünkhöz, azaz Istenhez, akit itt a földön képviselünk. Mindezt megengedték és előkészítették ott, ahol megtiltották a róla való közléseket, Viszont sértegetésekkel és hazugságokkal teli sajtóhadjáratot vezettek ellenünk, továbbá uccai tüntetéseket rendez­tek a legszemérmetlenebb módon és az uccai tüntetések alkalmával vér is folyt. A töme­gek megtámadták híveinket és Olaszország­ban tegnap valóságos roham indult meg a katolikus akció ellen s a hatóságok rabló­hadjáratokat inszcenáltak, vagyonúnkat el­kobozták, vagy megsemmisítették. Mindez váratlanul ért bennünket, mert nunciusunk révén még tegnap azt az üzenetet kaptuk, hogy semmi baj sincsen. A pápa beszéde további folyamán első en- dklikájára hivatkozik, amelyben a kibékülés útját vázolja. Mig második enciklikájában Is úgy ünnepelte Olaszországot, mint a pápához leghübb nemzetét. A milánói hibornokhoz In­tézett levelében ismét fölajánlotta kezét a békére és az együttműködésre, sőt utolsó én­százholdas „nagybirtokosa1*, áld elveit ezer vagy többezer holdjáért bét százalékot kama­tozó kártalanítási kötvénynek lett a tulajdo­nosa, amelyet azonban, nem is kap kezéhez és igy el nem idegenüllek Ez a nagybirtokos a mai gabonaárak mellett maholnap már nyolc koronás napszámot sem fizethet, ha­csak nem foglalkozik ipari növények termesz­tésével. Vájjon a földmivelésögyi tárca - melyik cí­mének melyik rovatában van gondoskodás a nincsessé lett magyar parasztról? Ha a.z Ígé­reteket konvertálni lehetne a tettek és té­nyek pengő ércpénzóre, akkor Tiborc boldog lehetne. De csodák nem történnek. Ki csodál­ciklikájában ugyanígy cselekedett. — Most azonban az egész világon tudják — folytatta a pápa —hogy bánnak velünk éppen olyan helyeken, ahol szivünk egész melegével dolgoztunk és politikáról szó sem volt. Ne féljetek, mert azt mondom nektek, hogy veletek fogok szenvedni ma és az idők végezetéig. De ha azt kérdezitek tőlünk, j mit fogunk tenni, akkor a következőket fe­leljük: Engedelmeskedjetek püspökeiteknek és papjaitoknak, akik vigyáznak telketekre és akik szeretnek, mert mi támogatjuk őket és támogassátok őket a keresztény felebaráti szeretet alkalmazásában. Kérjétek velünk együtt Isten irgalmasságát, hogy a világos­ság és a béke munkáját elősegítse. A pápa hallgatóinak tartózkodást és alá­zatosságot ajánlott és fölszólította őket, hogy bocsássanak meg rágalmazóiknak és üldözőiknek. Lehangoltsás a Vatikánban Azok a személyek, akik a pápát az utóbbi napokban látták, azt mondják, hogy az utób­bi napok eseményei a Szentatyát mélyen megrendítették. XI. Pius érelmeszesedésben szenved, úgyhogy a lelki emóciók rendkívül nagy hatással vannak testi egészségére is. A konfliktus kiélesedése óta ételt alig vett ma­gához. Beszédeinél föltűnt, hogy nehezen szól és gyakran küzd a szemébe tóluló köny- nyekkel. A Vatikán lehangoltsága a tetőpontra há­gott, amikor a rendőri hatóságok erőszakkal bezáratták a katolikus akció egyesületi há­zait, ámbár a pápa az egyesületek vezetését a püspökök kezébe ruházta át, hogy elejét vegye a további tüntetéseknek. A Vatikán a hatóságok akcióját föltétien brüszkirozásnak tekinti. A Quirinál visszavonul? Diplomáciai körökben, mint mindig, most is megkísérlik a közvetítést. Valószínűnek lát­szik, hogy a Vatikán a királyi udvarban élénken tiltakozott és jóvátételt követelt. A Quirinál egyelőre nem válaszolt a pápának. Illetékes körök attól tartanak, hogy a tiltako­Brüsszel, junius 1. Itteni jelentések szerint a volt német trónörökös komoly ak­cióba kezd, hogy Hindenburg után őt vá­lasszák meg a német köztársaság elnökének. kozik ilyenkor a katasztrófa forgatagán, ame­lyet könnyű megokolni. De megfejtik-e azt az utat, amelyet idáig megtett Tiborc, aki a de­mokráciából csupán szavazati jogihoz jutott, de a kultúrából, amely embereket farag az ős-anyagból, a szociális jótékonyságból, mely! jobbá teszi az embereket,, a civilizációból, melynek mindegyikünk egyforma igényjogo­sultja, semmi, de semmi sem jutott. Tiborc mindezt fájdalommal érzi, csak hangot nem tud érzéseinek adni. Aztán az első sunyi biz­tató szóra éles követ vesz a kezébe és vakon eldobja: ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg? És azután . . . Tiborc kiejti a másik követ a kezéből . . s zás eredménytelensége esetén a pápa vissza­hívja a quirinali nunciust és a diplomáciai viszony Olaszország és a Szentszék között újra megszakad, ami az olaszországi kulturháboru kitörését jelentené. Más értesülésünk szerint azonban az olasz kormány máris visszavonult, amennyiben visszaadta a katolikus akciónak egyesületi helyiségeit, ámbár az ott talált ira­tokat lefoglalta és elszállította. Az Actlone Catolica elleni akciót a hatóságok azzal indo­kolják, hogy az ország belső rendje és stabili­zációja szükségessé tette a közbelépést, mert Olaszország nem engedheti meg, hogy bel- ügyeibe idegenek avatkozzanak. A külföldi diplomatákat egyelőre nem tájékoztatták rész­letesebben az eseményekről. Döntés előtt Róma, junius 1. A helyzet a Vatikán és a Quirinál között ma délelőtt annyira kiélező­dött, hogy a pápa rendkívüli bibomokl érte­kezletet hivott össze, ami csak a legritkább esetekben szokott megtörténni. A kúria va­lamennyi kardinálisa és a Rómában időző egy­házfejedelmek kivétel nélkül részt vettek az ülésen, amely a pápa szegélyes vezetése alatt fél tíztől tizenegy óráig tartott Az értekezle­ten megbeszélték a helyzetet g megállapítot­ták, hogy egyelőre nem mutatkozik kiút. Azok a hirek, amelyek szerint a pápa az események­re való tekintettel le akar mondani, természe­tesen hozzá nem értő és nevetséges kombiná­ciók. Újabb katolikus-ellenes akciók Milánó, junius 1. Milánóban ie bezáratták mindazokat a helyiségeket, amelyekben a kato­likus népi szervezetek tagjai gyülésezni szoktak- Beavatott körök szerint a katolikus egyetemi hallgatók egyesülete is feloszlatás előtt áll. Ró­mában állítólag egy rendkívüli minisztertanács foglalkozik a katolikus akció ellen foganatositott rendszabályok következtében támadt helyzettel és azzal a jegyzékkel, amelyet a Vatikán inté­zett az olasz kormányhoz. A volt trónörökös Brüsszelbe érkezett és résztvesz egy doorni családi tanácskozáson, amelyen Vilmos excsászár dönteni fog arról, vájjon fia fölléphet-e az 1932-es németországi elnökválasztásokon, vagy sem. Német nacio­nalista körök rendkívül fontosnak tartják, hogy a volt trónörököst köztársasági elnökké válasszák. Más források természetesen meg­cáfolják a brüsszeli hirt és rámutatnak arra, hogy a német trónörökös Németországba va­ló visszaköltözésekor ünnepélyes ígéretet tett, hogy soha többé nem fog politikával foglalkozni. Viszont a brüsszeli lapok szerint akkori Ígéretét többször megszegte, amennyi­ben tegnap például az acélsisakszövétség breslaui kongresszusán teljes egyenruhában jelent meg. A német trónörökös Hindenburg utódia akar lenni? Doorni családi tanácskozások — A jobboldal akciója

Next

/
Thumbnails
Contents