Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-02 / 124. (2641.) szám
I <Pi<AUAW »tÁUKlAR-i-llUJUAa mi juiMu* a, itoctQ. A szlovenszkói országos iskolatanács életrehhrását követeli a szlovák néppárt Az iskolatanács halogatása a kultúrharc megindítását jelenti Szüntessék meg a tarifadualizmust I Bombarobbaiiások Bolognában Róma, jximus 1. A eacxmbatről vasárnapra virradó éjjel Bolognáiban bánom helyen bomba robba^ anélkül, hogy nagyobb károkat okozott volna. Bgy negyedik bomba egy katona kezében robban* föl és aaoamal megölte. Valtóesánjünek vehető, hogy a* anarchisták e bomlbavetésekked akarnak tüntetni Schlirru anarchista kivégzése és a köztá rvaecági párti vezérek elítélése ellen. Prága, junius 1. A szlovák néppárt végrehajtó- bizottsága legutolsó rózsahegyi ülésén többek között Szlovenszkó politikai gazdasági ée kulturális viszonyainak radikális és azonnali rendezését, követelte. Miután ezen viszonyoknak okai a mai centralista rendszeriben keresendők, amely Szlovénézkót következetesen mellőzi ée megkárosítja, — hangzik a határozat — hangsúlyozottan kívánjuk, hogy a pittsburgi egyezményt cikkelyezzék be a köztársaság alkotmányába. Szlovenszkó autonómiája reális alapokon nyugszik és történelmi indokolással bír g éppen ezért exisztenciális kérdése nemcsak a szlovák nemzetnek, hanem az egész csehszlovák köztársaságnak is. Az iskolaügyi minisztériumnak a szlovenszkói népiskolákba való beavatkozásában az al- kotmánybiztositotta egyenjogúság megsértését látjuk. A népiskola ügye Szlovenszkó belső ügye s éppen ezért követeljük a szlovenszkói országos tanács létesítését s ezen követelésünket hangsúlyozzuk annál is inkább, mert Csehszlovákiában és Morvaországban léteznek országos iskolatanácsok. Ha a kormány Végre hivatalosan megkezdték a vöröskőmargitfalvi vasút építésit Prnga, jpiniius 1. A vöröskő-margitfalvi vasútvonal építésének hivatalos imogikeadési aktusát vasárnap rendezték meg. Délután három órakor Telgárt kőraségíbe megérkeaett Milcsooh vasutügyi (mimieTJter, Koméra osntály- főmölk és Ottó prágai mimiiszteri osztályfőnök kíséretében. Kassáról Boirian vasutigazgatő és Stavik helyettes igazgató volt jelen;. A heetaédekíbem kiemelték aa ujj vasútvonal nagy jelem tőeégék belátható időn belül a szlovenszkói országos iskolatanácsot nem létesítené, úgy ezt a kultúrharc megkezdésének tekintjük és el vagyunk tökélve arra, hogy ennek következményeit levonjuk. Követeljük a pozsonyi egyetem kiépítését ée természettudományi fakultással való kibővítését, a ezlovenezkóí műegyetem felépítését, a középiskolák számának a lakosság számaránya szerinti megoszlását s a lefoglalt katolikus gimnáziumok visszaadását. A Szentszék ée a csehszlovák kormány között kötött rnodus vivendit minél előbb léptessék életibe s a kegyúri jogot a kódex szellemében való törvénnyel szabályozzák. A kormány hasson oda, hogy az Egyház kártalanítást kapjon a földparcellázásnál a kegyúri kötelességek törvényellenes megsértéséből származó károkért. Mindem erő kifejtemdő azirány- bam, hogy a modus vivemö végrehajtása során a pozsonyi egyházmegye megőriztessék úgy az egyház, mint Szlovenszkó, mint pedig a köztársaság érdekében. Miután a gazdasági válság Szlovenszkót nagyobb mérvben érte, mint a történelmi országokat, a néppárt követeli, hogy az adóhivatalok az adóvégrehajtásoknál a legnagyobb elővigyázatossággal járjanak el, szüntessék meg a tarifadualizmust és törvénnyel biztosítsák Szlovenszkóuak az állami szállításoknál való részesedést. A kormány azonnal fogjon hozzá a külföldi kereskedelmi szerződések megkötéséhez. Követeljük, — folytatja a határozat, — hogy kormányrendelet szabályozza a minisztériumok hatáskörét oly értelemben, hogy a minisztériumok csak birodalmi ügyeket intézzenek, mig az egyes országrészek ügyeit célszerűen osszák meg a tartományok és a járások között Követeljük az országos elnök hatáskörének kibővítését oly értelemben, hogy ez a közigazgatásról szóló törvény szellemének megfeleljen. Követeljük, hogy AZ ÚJSZÜLÖTT SZÁMÁRA ex a világ igen veszélyes hely: amihez csak ér, sőt a belélek- zett levegő is baktériumoktól és fertőző betegségek csiráitól nyüzsög. Még az édesanya gyöngédsége is veszélyt jelenthet a csecsemő, a gyermek számára. Aki gyerekekkel foglalkozik, annak már csak az irántuk való szerétéiből is kötelessége a szájápolásra a legnagyobb gondot fordítani, mert sok betegség a szájon át jut be a testbe. Az ODOL olyan fertőtlenítő szájvíz, mely a száj kórokozó baktériumainak szaporodását sok órán át megakadályozza, ha azzal a szánkat kiöblítettük. Ezért világhírű szer az Odol. öblítse ki a száját naponta három-négyszer Odollal, használjon ezenkívül a fogai tisztítására Odol-fogpasztat, , mert az Odol-szájvízhez ez a legjobb. Ez aztán így hathatós védelmet nyújt a betegségek ellen úgy az ön, mint a gyermekei számára, a tartományi képviselőtestület ée választmány i elnökét a választott képviselőtestületi tagokból, illetve a választmányból válasszák meg. Az országos elnök vétójoggal bírjon. Igazságos képviseletet követelünk Szlovenszkó számára valamennyi központi intézménynél, különösen az általános nyugdíjintézetnél a szociális biztosítási központnál, a csehszlovák nemzeti banknál, ralamcrnyi tanácsadó testületnél, amelyek az egyes minisztériumok, vagy állami intésetek keretében működnek. Követeljük a* 1980/160. törvény módosítását oly értelemben, hogy Szlovenszkó az állami részesedésből legalább olyan összeget kapjon, mint Morvaország. Követelünk önálló tisztviselői statust Szlovenszkó számára ée a minisztériumoknál szlovénéiról osztályt szlovák tisztviselőkkel FANTASZTIKUS REGÉNY Irta: IV. JACZ C* * (2) Amint említettem, az első fürdő igen kellemesen hatott reám, de már az utána következő procedúrát sziveden elengedtem volna. Először a köldökömet pólyálta át a madám. Ennek a sebészi kezelésnek helyességét és szükséges voltát annyira elismertem, hogy szeméremérzetem sem tiltakozott az intim beavatkozás ellen. De amikor az emésztési szerveim működésére irányuló intézkedéseket tette, minden vérem a fejembe szökött és rúgtam, kapálóztam, ameny- nyire egyórás lábaim bírták a tiltakozást. De mindkét lábam lefogására és kinyujtására elegendő volt a madám kivörösödött marka. Hu- ozonkilencéves férfi voltam, amikor meghaltam, de becsületemre mondom, a testi érintkezésben annyi volt nálam a szeméremérzés, hogy ötéves koromtól a legbizalmasabb barátaim sem láttak még félmeztelenül sem, s az intim kiszolgálást nem tűrtem a szolgaszemélyzettől. Most ez a nő pólyáit egy csecsemőt megillető szak- ée szükségszerűséggel, miközben megjegyezte: — Huszár lesz a lel kémből és nagyszerűen fog táncolni! Az indulatkitörések visszafojtásában volt már némi gyakorlatom, tehát csak összeszori- tottam a markomat és a csipkés párna határ rai.n belül fügét mutattam a madámnak. A táncosság elintézésére mindvégig elegendő marad ez az egyetlen gesztus, de... a katonaság emlegetésére kivert a veríték. Ellensége voltam a milíciának és a világháborúban végigszenvedtem valamennyi frontot. De hogy képzeltem én? Uj életemben az én egyéni fölfogásom talán elegendő lesz egész nemzetek, politikai világok gondolkozásának megváltoztatására? Mire felnövök, ismét besoroznak s legföljebb a bizonytalan dezertálással, vagy öngyilkossággal vonhatom ki magam katonai kötelezettségem teljesítése alól. Áh, inkább most, mint később, oly lágy még a koponyám, nekilököm a falnak és rendben leez minden, ismét, most már .végérvényesen meghalok! Etikai gátlások még nem léptek föl ezzel a gondolattal kapcsolatban, annyi erőkifejtésre pedig valószínűen képes lettem volna, hogy az asztal túlsó feléig gurítom magam és bolapitom a fejőm lágyát. Dí elhatározásom pillanatában az anyai szeretet megtagadhatatlanul édes és vonzó hangján megszólalt anyám és belémszuggeráilta az élet kötelességét. — Adja hát ide gyorsan 4 kis dajgáiwá — mondta —, tudom, hogy éhes már! S ha egyszer itt van, mit csináljunk vele? Kötelességem fölnevelni. S az enyém, az enyém, az én kis angyalom! Nagyon haragudtam rá, madám, de most már nem adnám az egész világért sem! Egészen ellágyultam. Istenem, micsoda kellemetlenségbe sodorhatnám ezt az áldott lelket, aki annyit tett értem, amennyit eddig egyetlenegy anya sem tett gyermekéért. Nem egyszer, hanem kétszer szenvedte el a szülésem kínjait, kétszer fog vesződni a fölnevelésemmel. Ha öngyilkos leszek, bizonyára ellene indítanának eljárást szülői gondatlanság címén! Ide-oda forgattam a fejemet, hogy a hála és az engeezt-elés pillantását vessem rá, de természetesen félremagyarázták a mozdulataimat s anyám sürgetően szólt a bábának: —• Siessen, adja már; látja, hogy keres! A madám haj esik áló mozdulattal vitt az ágyhoz. Ismét megcsikorgattam számban a két porcogós kávát. — Asszony — sziszegtem magamban induld toean —, asszony, újonnan született agyamat is meg fogjátok nyomorítani eazel az esztelen ringatással? Anyám átvett a bábától « szétvonta keblén a hímzett fodrokat. Tiltakozásul nem tehettem mást, mint hogy amennyire bírtam, befurtam fejemet a párnába. Nem is akarom részletezni azokat a hátborzongató gyötrelmeket, amelyek közben mindenáron ellenálló ttam a csecsemőkkel szemben egyedül megfelelő táplálási kísérleteknek. Eszembe jutott egy multéletibeli barátom, aki különös ok miatt vált el rendkívül szeretett, fiatal feleségétől. A mátkaság idején megesküdőtt neki, hogy minden emberileg lehető kívánságát teljesíteni fogja. Néhány hónapon belül nem is ütközött a fogadalom teljesítése valami különösebb nehézségbe, az asszony meglehetősen szerény maradt. Mikor megérkezett az első baba s a boldog izgalomtól remegő, újdonsült apát beengedték a betegszobába, örökösét szorongatva, lelkesülten mondta: — Édesem, azt hiszem, sohasem feledkeztem meg a fogadalmamról, bár maga nagyon kevés alkalmat nyújtott a teljesítésére. De most, amikor olyan büszkévé és hatványozottan boldoggá tett, szeretném, ha valami igazán nagyot •kívánna tőlem! Az asszonyka bágyadtan rebegte: •* Pedig nekem most igazán nagyon csekély. kérésem lesz, de súlyt helyezek rá, hogy okvetlenül teljesítse! Odaölelte férje fejét a keblére. A férj azt hitte, hogy meglehetősen jártas a női logikában és ennek megfelelően elkezdte a tűz-viz-játékot. Megsodorgatta az asszonyka hamvas fülcimpáját: — Csekélység? ... Egy icike-picike brilliánsfüggő ezekbe a rózsaszirmokba? — Víz, víz! A férj megsimogatta a bársony nyakat. — Meleg, meleg! —i Aha, tudom már! Egy apró, fehér gyöngyöcskékiből fűzött nyakék! — Meleg, meleg! A férj egy csókot nyomott a hattyukebelre. — Tűz, tűz! — Na, most már biztos! Egy olyan hosszú gyöngysor, mely a kebelre is leérjen! — Tűz, tűz! A kebel körül forog, de mégsem az! — Brosstű! — Nem. Már látom, hogy nem fogja eltalálni, mert csupa adandó drágaságra gondol. Én még drágábbra, a gyöngynél, a briíhánsnál is értékesebbre, de én fogom adni, magának csupán ed kell fogadnia. — ?... — Muoikám, én végtelen szerelmem bizonyítékául azt akarom magának adni, amit eddig csak az anyjától kapott az ember! Először magának akarok juttatni abból, amit csak gyermekének szokott adni a nő: azt akarom, hogy először maga táplálkozzék anyaságom első, édes cseppjeiből! Félreérthetetlen mozdulattal vonta szét csipkéit. A férjre nem várt hatással volt a rendkívüli szerelmi áldozatosság, őrülten rohant át a szomszéd szobába, ahol az asszony kezelése alól fölszábaduló orvosnak már most őt kellett ápolás alá vennie. ^Amennyire háborgó, kitörő gyomra engedte, atnyögte a feleségének átadandó üzenetet: — Nem, nem, soha! Az asszony kötötte magát a kívánságához s kötelező ígéret meg nem tartása citmén fölfüggesztette férjével szemben a házastársi engedelmességet, viszont a férj . természetellenes erőszakra hivatkozva, leérte a házasság fölbontását. Föl is bontották. De a férj még mindig kezelés alatt áll gyomoridegesség és idegisokk esetével.,. Mély megértéssel gondoltam most boldogtalan barátomra. Azonban az én helyzetem talán az övénél is kínosabb volt. Nemcsak a gyomrom vonaglott, hanem az a szemérem tisztelet, is, amit, a. felnőtt gyermek érez a szüleivel szemben. Nem tudtam ránézni anyámra) aki tennémetea jotiacdiájaal tárta föl magát vélt öntudathuoflágom előtt és gyöngéden próbálta a számiba erőszakolni emlőjét. — Nem baj — vigasztalta a madám —, majd megtanul dundihrf a fiatal üt, hogyha igazában megéhezik! Egyelőre adunk neki néhány kanálka ánizstöát, A teáskanál előtt tőlem telhető Igyekezettel nyitogattam a számat s miután azt tapasztaltam, hogy az ániastea tökéletesen kielégítő táplálék egy Ilyen fiatal gyomor részére, álomra hajtottam fejemet. IV. — Nos, mi az, hát még mindig nem? — kérdezte másnap, -sőt harmadnap is a madám. amint hiábavaló táplálási kísérletek között, sírva találta anyámat. — Kiköpi, madám, kiköpi, — panaszolta szerencsétlen anyám. Végül is elhatározta a két nő, hogy orvost hivatnak ée megállapittatják ellenkezésem okát. Az orvos alapos vizsgálat tárgyává tette úgy anyámat, mint engem, de sem valamelyikünk szervezetéiben, sem a vegyvizsgált tejben nem akadt nyomára semminemű hibának. Mindennek ellenére kénytelen volt azt a tanácsot adni) hogy mesterségesen, tehéntejjel tápláljanak. Oh, milyen megkönnyebbülten sóhajtottam. Lelkesültébb hangulatiba hozott a szoptatóüveg megpillantása, mint annakelőtte a pezsgősüvegek megjelenése valamely kedélyes lakoma alkalmával. Csak az kényszeritett megvető grimaszra, mikor az orvos meghagyta, hogy egyelőre bizonyos százalék vizet keverjenek a tejemhez. Hát nem volt elég a vizestejből a kávéházi reggeliknél? Anyám gondosan betartva az orvos utasításait, látszólag nyugodtan élelmezett, de mikor magára hagyták, keserves sírással borult a bölcsőmre. — Nem — zokogott kezeit tördelve —. ez nem Tendee dolog, Isten bocsássa meg, valami szörnyeteget szültem. Nem volt még a világon gyermek, aki anyja emlőjét kiköpte volna! Szerettem volna megvigasztalni jajveszékelő anyámat, de hogyan tehettem volna? Hiszen ha megszólaltam volna, hogy teljes őszinteséggel fölvilágosítsam, még inkább megerősítettem volna abban a hitében, hogy szörnyszülöttnek adott életet. Valami más módon kellett tehát, meggyőznöm arról, hogy egészen normális gyermek vagyok, akiben megvan a szülőihez való vonzódás ösztöne. Addig nyugtalankodtam kis kocsimban, mígnem karjára vett, akkor elégedett gőgicséléssel simultam a keblére i s addig gőgieséltem hozzá, addig kaparásztam ráncos kis kezemmel, amíg végül borzalomtól elhült, szemei csillogni kezdtek és meleg mosollyal tekintett reám... 'Folytatjuk,)
