Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-10 / 107. (2624.) szám
1931 1°. -------{m mi ^í^g/j-yV\agVar-hirlai> ográfiai, politikai é9 gazdasági demonstrációk. A franciáknak tetszik, ez a fontos s a gyarmati épületek csakugyan megvesztegetőek, exotikumukkal, arányaikkal, gondos kivite- lükkel, — ami a kiállítás többi, európai, speciálisan francia archrtekturáj át és di szító ízlését illeti, az persze szembeszökően elüt úgy a középeurópai, elsősorban német, mint az orosz s az amerikai iskoláktól, — szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy nem az utóbbiak szégyenére. Paris, mint mindenben, architektúrai és dekorációs ízlésében is kissé izolált maradt a kor irányaitól és iskoláitól, — hogy ez a nagyon érezhető Ízlésbeli izoláltság kezdi megbosszulni magát, azt nemcsak a Minőénnesi világ-vurstli stílusán érezni. Az öt év előtti „art decoratif‘-kiálli- tás megmutatta már, hogy a francia építésziét, iparművészet, dekorációs iskolák teljesem figyelmen kívül hagyják azokat a forradalmi tapasztalokat, amelyek e művészeti ágak fejlődésében miniden más nagy kulturtexüle- ten bekövetkeztek, — az anyagszerüség és tárgyiasság követelményeivel szemben a francia ízlés makacsul ragaszkodik egy sajátos, mesterkélt és cikornyiás szecesszióhoz, amely, ugylátszák, tetszik nekik, de különben aztán senkiinek. Ezek a kutak, lámpák, belső íaldiszletek, bútorok, melyeket ebből az alkalomból is mint up to diate iparművé- szelet, dekorációt s építészetet prezentálnak a francia tervezők és vállalkozók, a legna- gyobb zavarba hozzák a® idegem szemlélőt, aki láttákra hamarjában nem nagyon tudja, hol van, milyen városban és milyen koriban s fejcsóválva hiszi csak el, hogy Pária egyik elővárosában, a földalatti vasúttal öt percnyire a világ egykori izlésközpontjátói. De nekik tetszik, s ezért sikere lesz. S el fog jönni ehhez is a világ, mert Pária hívja, mely fluctuat, nec mergitur, — a ha már nagy baj van, mindig kitalál valamit, egy uj hódítást, vagy egy Gyarmatügyi Kiállítást. A kapuk megnyíltak, lehet besétálni, okulni s szórakozni s elkölteni Páriára azt a pénzt, melyet itt mindenki olyan nehezen vár. Gali- gali, itt a nagy üzlet. S a látogató vegyen fel galucsnit, mert az utak kissé sárosak még egyelőre. tzentiván -1léwiz az Alacsony Tátrában megnyitás május 23-án Tejles napi pensio lakással junius 28-ig és l/X ^Qfl 111 szeptemberben B julius Kfí _ M augusztusban ™ 88 Szobákban folyó hideg-meleg viz. ||| Meleg Strand-uszoda 9 Szénsavas-kénes-vasas gyógyfürdők. $3 Ideg, női bajok, ischias, csúz, szív- bajok ellen. glj Ivókúra gyomorsavtultengés, máj es epebántalmak esetén, csontképzés || elősegítésére. í||] Úszás, tennis, GOLF, vadászat, ha- M lászat, turisztika, barlangjárás. - Kii- jpj matikus gyógyhely. Tengcrsiin felett 676 m. B Posta, távirda, telefon; Liptovsky ovaty Jan. gH Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky |g Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) || minden gyorsvonatnál. Orvos — úszómester — goiftanár. S Rohamosan fejlődik a Tátra kapuja: Poprád A tátrai idegenforgalom gócpontjában uj városnegyedek alakulnak — Modern vigadóépület, uj járási székhely épül -- Egy évtized alatt megkétszereződött Poprád lakosságának száma Beszélgetés Varga Imre polgármesterrel tv Egy-egy kötet ára 22 ICc, kStwe 32 M Poprád, május 9. Sokszor megtörténik, hogy az embert elfogja a hotnvágy, utálja a nagyvárosi, idegölő forgalmat, felül a gyorsvonatra s egy teljes éjszakát virraszt a túlzsúfolt vasúti kocsiban, hogy reggelre egészen más vidéken leszálljon s hosszú idő után ismét szívhassa a jó, friss hazai levegőt, így van ez gyakran velem is. Undorodom sokszor a nagyvárosi zsivajtól s este kimegyek a gyorshoz, hogy reggelre láthassam a fenséges Magas Tátra, szüketbb hazám hó- ;fedte ormait s végigmehessek kis városunk, Poprád nccáin, .ahol oly szép napokat, hónapokat és éveket töltöttem — gyermekkoromban ... Poprád: a Magas Tátra kapuja. Kis szepesi városka, mely a tátrai idegenforgialom révén egyenesen predesztinálva van arra, hogy .fejlődjék, nagyobbodjék s a Szepesség első városa legyen. A háború előtt rohamos fejlődésinek indult, már-már úgy volt, hogy a szomszédos három városkával egyesülve megalakul Nagy-Poprád, amelynek 10—15 ezer lakosa lett volna. De jött a világégés és a prevrat s a tervek valamelyik asztalfiókban elsárgultak. A régi emberek eltávoztak, újak jöttek, akik nem ismerték a helyi viszonyokat s igy egy évtizedre megakadt a munka, a város fejlődése. Sokszor lesújtóan néztem a piszkos uccákra, a hepe-hupás utakra, a porfellegekre s azt gondoltam magamban, hogy ezt a várost pusztulásra ítélték. Titkos rugók dolgoztak azirányban, hogy Poprád a legutolsó, piszkos faluvá degradálódjon s a sokezer külföldi messziről elhagyja ... A súlyos helyzetből azonban egyszerre csak kiemelte Poprádot egy ember, aki éveken keresztül nem sokat törődött városi ügyekkel, hanem hűségesen hirdette Isten igéjét az evangélikus templomban: Varga Imre evangélikus lelkész, a 2Üpser Deutsche Partéi egyik oszlopos tagja immár három éve áll a város élén s ezen három év alatt Poprád fejlődése szinte a csodával határos. Amikor a vasútállomás elé lép a vonatról kilépő utas, feltűnik a gyönyörű aszfaltos tér az állomás épülete előtt s mig a város főuo- cájára kerül, mindvégig látja és érzi, hogy itt tervszerű munka folyik; tisztaság as ucfákon, modern épületek mindenfelé, egyszóval Poprád rohamosan fejlődik, S ez elsősorban Varga Imre polgármester érdeme, aki sok és nehéz akadályokat elhárítva, fokozatosan és célszerűen megvalósítja kitűzött terveit Varga Imre polgármester nem ismer fáradságot, nem ismer hivatalos órákat hanem kora reggeltől késő estig dolgozik, utazik, intézkedik, csakhogy városának érdekelt hathatóan előbbre vihesse, Nyilatkozik a polgármester Az agilis polgármestert hivatalos helyiségében kerestem föl, hogy jövő terveiről és a város aktualitásairól információkat kérjek. Varga főtiszte letes és polgármester kérdéseimre a következőket válaszolta; — A város három évvel ezelőtt csereüzletet kötött az államvasutak betegsegélyző pénztárával, amennyiben a teljesen rozoga állapotban levő Virágvőlgyet odaadta 650 ka- tasztrális hold erdőért, amivel erdei állományát megkétszerezte. Az üzletlebonyolitás a földhivatal utján történt. A konjunkturális években ezen erdőrészből két és félmillió korona értékű fát sikerült kitermelnünk és értékesítenünk. Ezen csereüzlet ellen ugyan egyesek állást foglaltak, azonban minden tárgyilagosan gondolkodó látja, hogy a Város ezzel nagyszerű üzletet kötött. A kitermelt fa értékéből két egyemeletes munkásbérhózat épített a város, hogy a munkásosztály egyrészén segítsen az olcsó lakbér biztosításával. A képviselőtestület ezzel megmutatta, hogy a szociális kérdések iránt mily nagy az érzéke. Azonkívül modern pásztorházat és egy szép villát is épített a város. S végül az Erzsébet-sétányon felépült a modern csendőr 1 aktanya, amelyért a belügyminisztérium az építési költség öt százalékát fizeti bér címén. Városi vigadó modern színházzal A megmaradt pénzből felépítjük a Városi Vigadót, amelyre már nagy szükség volt, mert a városi szálloda már egyáltalában nem felel meg a mai követelményeknek. Ez egy hasznolhajtó befektetés, mert a földszinten tíz modern üzlethelyiséget építünk g ezekre máris van tizennyolc igénylő. Az épület hátsó részébe, ahol jelenleg istállók vannak, jön a modern, hatszáz személy befogadására alkalmas színház, modern színpaddal és emeletes páholyokkal. Miután a mozgjőszinháznak két év múlva jár le a szerződése a moziépület tulajdonosával, a rendszeres mozielőadásokat is az uj színházban fogják megtartani A vigadóban éttermek is lesznek s a nagytermet, a régi színpad el távoli tásával m egna gyobibitjük, hogy kulturális előadásokra, táncmulatságokra alkalmassá tegyük. Erre az építkezésre már nagy szükség volt, mert a jelenlegi épületet negyven évvel ezelőtt állították föl s az sem tűzrendészeti, sem pedig higiénikus szempontból és befogadóképessége szempontjából sem felel meg. A nagy épület úgyszólván kihasználatlanul áll, mert a bérlők kénytelenek forgalom hiányában szerződéseiket idő- előtt felbontani, hogy veszteségűk tovább ne emelkedjék. Pénzügyi szempontból is elsőrendű tranzakció, mert a vigadó a befektetett tőke 6— 8 százalékát fogja kamatoztatni. Az építkezés pályázatát már kiírtak és az építkezés még e hónapban vagy legkésőbb junius elején megkezdődik. A város szépítése — Nagy gondot okoz a város vezetőségének — folytatta a polgármester — az uj utak építése is. Városunk az utolsó tiz esztendőben rohamosan fejlődött, lakosságának száma majdnem megkétszereződött. Az építkezési mozgalom az elmúlt években igen élénk volt. Számos uj ucea keletkezett, egészen modern uj városnegyed. S mindezek rendes úttest nélküliek voltak. A város vezetősége egyik legfontosabb feladatának tartja az utak rendbehozatalát, mert az évente megismétlődő toldás-foldás hatvannyolcvanezer koronát igényel s ezt az összeget most kölcsön alakjában tőkésítjük, s az utakat modern aszfalttal és kocka kövezet tel látjuk el. Lojálisán meg kell állapitanom, hogy a vasutügyi minisztérium is hathatósan támogatott bennünket, amennyiben az állomásépület előtti ut rend behozásához 280.000 koronával járult hozzá. Maga az országos hivatal is 180.000 koronát adott. A városi utak fölépítése egy millió koronába kerül s ezt az eddigi 60—80.000 koronával törleszteni fogjuk. Modern járási székhely — Hosszas tárgyalások után sikerült a koz- miinkaügyi minisztériumnál a járási székház i fölépítésének kérdését is elintézni. Poprád a törtvény szerint a járás székhelye, azonban megfelelő épület hiányában a járási hivatal még ma is Szepesszombaton van, ahol a já- I ráiSD íróság épületében nyert elhelyezést. A belügyminisztérium felszólította a várost imég két évvel ezelőtt, hogy a járási hivatal elhelyezéséről gondoskodjék, mert ellenkező esetiben kénytelen volna más községnek adni át a székhelyet. A fölvett tárgyalások eredményre vezettek, az uj járási székház építéséhez egy-egy harmad rés szeli) hozzájárul a belügyminisztérium, a járás és a város. A tervet a közmunkaügyi minisztérium már jóváhagyta, a pályázatot kiírtuk s az építkezés ugyancsak junius elején megkezdődik. A járási székházat a Poprád folyó partján építik fel, vagyis a város szivében s itt gyönyörű parkosított utat létesítünk, amely a város dísze lesz. Ezzel kapcsolatban rövidesen megkezdődik * Poprád folyó szabályozása s csakis a folyó szabályozása után válik lehetségessé az Erzsébet-tér csatornázása ős a Husz-park melletti telkek értékei is ezáltal emelkedni fognak. Ot tátrai község vízvezeték-szövetkezete — Igen aktuális kérdés a vizsaerzés is. A Rumpelt-cég az országos hivatal felszólítására már elkészítette a tervet s az nemsokára jóvá is lesz hagyva. Szó van ugyanis az úgynevezett szövetkezeti vízvezetékről. Poprád, FeÖka, Nagyszülők, Malompatak és Falsőerd őfalva, ez a* öt község a Tátrából fogja kapni a friss hegyi vizet. A vizet baktereologiai, geológiai és vegyi szempontból már megvizsgálták és kitűnő ivóvíznek találták s a viz bőségéről is meggyőződtek. Ezen vízvezeték felépítésére a szövetkezetnek hatmillió koronára lesz szüksége * úgy az országos hivatali, mint a földmivelésügyi s egészségügyi minisztériumok már ígértek is szubvenciót. Remélhetőleg rövidesen megkezdődnek a munkálatok. Föltétlenül szükséges, hogy a vízvezeték épitésénél és a város csatornázásánál az állam is hathatósan támogassa- a. várost, mert tekintettel kell lennie airra, hogy; i
