Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-10 / 107. (2624.) szám
8 ®ElBa®®3aaiE83™g56^aKaE®8E Pannónia Szálló Budapest Vili., Rákóczi-ut 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jó- hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. Mérsékelt árak. a város polgárságának tekert)iróképessége a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett nem nagy. Viszont eminens érdeke az államnak és Szlovenszkónak is Poprád város támogatása, mert hiszen az a tátrai idegenforgalom gócpontja és már reprezentációs szempontból is elő kelfil segítenie az államnak a város fejlődését. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen a Tátra- vendég első benyomása, amikor az állomásról kilép. Ezen munka elkészítése és realizálása már a mai gazdasági krízis szempontjából is kívánatos, hogy Poprád és környékén a munkanélküliségnek elejét vegyük és a népnek munkaalkalmat adjunk. — Aki ismeri — fejezi he Varga polgármester — a mai nehézkes közigazgatást, az tudja, hogy milyen hosszú ideig tart az elintézése és láthatja, hogy a képviselőtestület az elmúlt három esztendőben milyen óriási munkát végzett. A város vezetősége csupán egy szempontot tart maga előtt és ez a város fejlődése, a polgárság anyagi és erkölcsi boldogulásának az előmozdítása. A mi programunk: keveset beszélni és többet dolgozni. Mtért nem kap Poprád vámkirendeltséget ? Ezek tehát a Tátra kapujának, Poprád városának építkezési tervei, amelyek valóban dicséretet érdemelnek. De még hozzá kell fűzni egy, a pénzügyminisztérium részéről mostoha bánásmódban részesülő akciót is. Az idegenforgalom előmozditása érdekében még a háború előtt vámkirendeltséget állítottak föl a poprádi vasútállomáson. Az államfordulüat után csak Zsolnán létesítettek ilyen vámkirendeitséget, ami a tátrai vendégek szempontjából nagyon kedvezőtlen, mert igen gyakran megtörtént, hogy a külföldön történt rossz címzés következtében a személypodgyászt Zsolna helyett Zólyomba vitték és a vendég két-három hétig kereshette podgyászát. A tátrai fürdők anyagi áldozatokra készek, hajlandók hozzájárulni a vámkirendeltségből származó kiadásokhoz s a pénzügyminisztérium még mindig nehézségeket gördít, holott egyetlen tisztviselőről volna csak szó. A város lakást is biztosit neki. Nemcsak a szeméiypodgyász számára szükséges a vám- kirendeltség, hanem az áruforgalom számára is. Poprád gócpontja az egész poprádvölgyi és hernádivölgyi vidéknek s azt hiszem, hogy a pén zűP'vminisztérium illetékes osztálya csak tájékozatlansága miatt halasztja el ennek az eminens kérdésnek a kedvező elintézését. A várospolitika igen helyes mederben folyik és a polgárság örülhet annak, hogy olyan ember került a város vezetőségének élére, mint amilyen Varga Imre, aki agilitásával, munkaképességével szinte példaképpen állhat sok-sok sztaroszta előtt. Koppot Miksa. Dchupit István verseiből: A MOZDONYVEZE A gőz, a víz, a tűz ura. Szeretem a két komoly szemét, Amellyel a végtelenbe néz, Szeretem az olajos kezét, Amivel megtöri! homlokát, Ha a munka, meg a felelősség, (Meg az élet) gyöngyössé teszi. Szeretem a szivét, amely kérges, De belseje arany. A szavát, Akkor is, ha a gépét becézi És akkor Is, ha káromkodik. Vonatok, mozdony vezetője. Száz utas vágya, álma, gondja Lüktet barna, nagy munkás kezében, Amikor a szabályzón pihen. Vájjon mi lehet a szemében, Mikor gépe, — Robotoló, fekete titán — Az ő, az ő szavára megyen? S vájjon gondolt-e rá, Mi lenne, hogyha masináját Egyszer tüzesre hajtaná? Ha feledné a parancsokat, Menetrendet, percnyi pontosságot, Nem hallgatna szemafór szemére, De repülne állomásokon, Alaguton, viadukton át, Vonszolva síró százakat Győztesen a halál elébe?? SZÍNEK Arany: a jóság és a nap; A fü, levél, remény: a zöld. Hegyek lilára bomlanak. Fekete a bánat és a föld. Piros: a naplenyugta, vér; S a távol csillagok: ezüst. Maga az Isten: hófelrór. Szürke csak az ember és a füst Futtában Szlovenszkón Interjú a kis magyarral Apró, vig legényke ballag mellettem. Együtt jöttünk a városból, vonaton. Isten tudja, mit keresett egyedül a városban, mert falusi ember nem gyerekre bizza a dolgát, ha városba mén, ha már rá kell szánni azt a pénzt. Egyideig együtt talpalunk, hol ő kerül előre, hol én viszem sebesebben. Egy falu felé igyekszünk. így elegyedünk aztán beszédbe. — Honnan jösz? — lférdem. — A városbul, — feleli. — Hová mégy? — Csak ide, la! No, igy már tudom. De olyan értelmes szeme van, szívesen verem el vele az időt. Kntya hosz- szu az ut a szomszéd faluig. Ballag á, kis legény. Éppen bokáig ér neki a félrövid nadrág. — Ki ija-fia vagy? — Szabó Ambrusé vótam. Árvagyerek vagyok. — Iskolába jársz-é? — Tavaly kijártam hetet. Tanulni szerettem, de most dolgozni kell. — Most mivel élsz? — Szolgalegény vagyok a jedző urnái. Hivatalos- írást vittem be a városba, meg a jedzőné asszonynak virágmagot hozok, a tanitóné asz- szonynak két fénképet vittem be, keretbe teszi a műves. — Mi a fizetésed? — Nyócvan. Meg ebéd, früstök is. vacsora. Ezt a ruhát is tőlük kaptam. A pézből hatvarat ideeanyának adok. Húszat elkőtök. — Mire? — Cigaretára, vasárnap sörre. Vasárnap este bort is iszok a többi legénységgel. — A mindenedet! Hány éves vagy? — Tizennégy múltam. És ilyen kicsi növé6ü vagyok. A faluba mind ilyenek vagyunk. — Hát mit tudsz az iskolából? A magyarok történetét ismered? — Hát persze. Történetet szerettem tanulni, meg háborúkat. — Kit ismersz a magyarokból? — Inkább csak Vencelt ismerem, Szvatopiu- kot, Libnsát, az osztrák császárokat. De a tanító ur magyarázott Árpádról is, Kossuth Lajosról is. De az nem vót a könyvbe. — Hát ki volt Árpád? — Vezér volt, — csillan fel a szeme, — ö hozta a magyarokat. — Szent István? — Szent vót. Magyar király. A fia Imre vót, a líliomos herceg. — De jó tanítód lehetett! Hát még mit tudsz? — Nem sokat. Tatárjárást, Mátyás királyt, az igazságost, aki megvédte a népet, de ez nem vót magyar. — Hanem? — A könyvbe az van, hogy román vót. De a tanító ur azt mondta., hogy ezt nem tudja az ember biztosan. — Szabadságharcról mit tudsz? — Törököket, kurucokat, labancokat — A negyvennyolcast értem. — Ezt nem tudom. — Akkor ki volt Kossuth, Petőfi, Széchenyi? — Kossuth az apánk vót, Petőfi versköltő. Többet nem tudok. — Hát még mit tudsz? — Az urak elnyomták a népet e nem adtak szabadságot. De kivívtuk. — Mikor? — A prevratikor. *— Tudod-e, hol van Kolozsvár? — Nem. Uzshorodot tetszik értenyi? — Nem. Debrecenről hallottál-e? Szabadkáról? Balatonfüredről? — Nem. — Tudod-e, mi az: Beregmegye, Ugocsa, Má- ramaroe, Szepesség? — Nem. — Tudod-e, mi ez: Igló, Zsolna? — Nem. Mi az? — Spisská Nová Vés, Zsilina. — Hát persze, hogy tudom. Tanultuk földrajzba. Tanultuk Rómát is, Londont is, meg Ázsiát, Ázsiában élnek a japánok, meg az indiánok. így érünk a faluba. Siet elbúcsúzni, dolga van. Holnap reggel újból beutazik a városba. — A nácselnik úrhoz viszek be iratokat, a 1 tanító ur meg a skolsxki rsferátho* küld, ai okreeni ekszpoziturára... A gyerek tizennégy éves, szinmagyar, anya- nyelvén kívül más nyelvet nem beszél. Esze fogékony, gondolatmenete rendes, anyja napszámos, apja tiz évnek előtte elhall Még négy évig szolgalegénykónt ténfereg, aztán kétkézi munkás lesz, aratni megy, vagy bányába jár követ törni. Huszonegy évére besorozzák, lóhoz teszik, leveleket ir Julisnak, hazakerül, beszervezik valami szakszervezetbe, ő lesz a tag s a nép. Űrnapján templomi zászlót visz, ha a városba vezényelik be tüntető, ő cipeli a vörösei Verebétyen, vasárnap délután Az autóbusz, amely Léva felől jön, Nyitrára megy, letesz téged egy kis korcsma előtt, ahonnan rádiótölcsér szórja Bzét a hangokat s kiderül, hogy vonatod Újvárba három óra múltán indul. Itt vagy egy ismeretlen faluban, Hont és Nyitra határán, néprajzi határon, lapos dombok és májusi fák között, mit csinálsz, vasárnap délután Verebólyen? Elmégy és felfedezed magadnak az ismeretlen falul Unalmas, rettentően unalmas vasárnap délután. Mit csinálnak a verebélyi emberek? Sétálnak, korzóznak a legények, leányok, ki szlovákul beszél, ki magyarul Csizmás legények és szépezál leányok, ha szlovákul is beszélnek, erős a gyanúm, hogy magyar törül szakadtak, arcuk, formájuk teljesen magyar típus. A leányok feketében, nyakukban kétsoros vastag gyöngy, hajuk ives vastag fonatban szorítva tarkójukhoz. Mit tudsz meg Verebélyen, vasárnap délután? Hogy ennél jobb vasárnapi mulatság is van. Nagy, hatalmas főuccáján sétálnak az unatko- zók. Cukrászda is van ebben a faluban, meg nyitott vendéglő. A vendéglő küszöbén a tulajdo- noenó ül a leányával és beszélget. Megbeszéli a vasárnapot. Megtudom, hogy olcsóbb lett itt a mozi, a helyárak alacsonyabbak. Vájjon milyen a zene itt, ebben a moziban? Üj ötvenkoronást látok kiragasztva egy kis bankocska üvegablakában. Többen megnézik a két bankók Mind a két fele látható az uj pénznek. Többen az autóbuszhoz sétálnak, ez szórakozás, mint gyerekkoromban a vonathoz járni. Az autóbusz kóstolót hoz a nagyvilágból. Megtudom, hogy Nyitra 22, Érsekújvár 89 kilométerre van. Szél van és por. Enyhe május. Földszintes házak. Középületek. Szép templom egymagában. Patinás parókia. Négyen várják az esperes urat, aki most jön ki a templomból és gyóntatni megy. Valaki meghal. Hallom i« a nevét, egymásnak kiáltják a szomszédok. A másik uccasarkon csecsemőmérleget cipel egy leány. Megnyugszom a verebélyi népesedési mozgalomban. Egyik ember meghal, rögtön születik helyébe egy másik. Hát csak mérjék meg azt a csecsemőt. Népesedés 1:1, első félidő. Egy cégtáblán igy van kurva: „KOVÁÖ“. Irdatlan téren futballoznak, öt dresszbe öltözött fiatalember, vagy tíz csizmás parasztlegény, keménygallérban, kalappal fejükön, meg egy csomó suhanc. Egymásba keverednek, de rúgni nem mernek. Csak ugrálnak a labda körül. Biró is akad. Közibük keveredem s a nagy rugdalózás hevében egy kipirultképü bajnok türelmetlenül rámkiált: — Na, rúgjon már! Azt hitte a szerencsétlen, én is futballista vagyok, úgy összekeveredett ott mindenki. Voltak vagy huszonötén. Közönség figyelte a játékot: hosszú lócán komótosan ült egy csomó legény, pipázott, hujjongott e a lábát feszítette. Egy szép uj házat láttam. Kertjében egy ur újságot olvasott. A plakátról megtudom, hogy nemsokára bér- ma-ut lesz erre. Az ékszerész ajándékokat kinál megvételre. Egy szomszéd faluban, végzett katonai legények is bérmálás alá kerülnek. Egy másik szomszéd faluban van a hires tildi körtefa, amin egy parasztleány csodát látott. Egy cigány csizmában jár. A futballplakátok nemzetközi mérkőzést hirdetnek. Itt minden mérkőzés nemzetközi, mert békésen beszélnek s futballoznak szlovákul meg magyarul. , Egy fiatalembert Vi láttam, tennissütővel a hóna alatt. Itt egy Busi, ott egy Bafa. A szlovenezkó! vidék ismert plakátjai. Sok cipőt nyúz a* emberiség. A fotográfust Angelo-nak hívják. Foto Ange- lo. Mint Pesten s a Riviérán. Senkivel sem beszéltem, de itt is ugyanazokat a panaszokat mondhatják az emberek: az ipar pang, a kereskedelem pang, dömping ér c-1 idáig is, a termés közepes lesz s az emberek fásultak. Politizálniok kell. Vannak hangosak s vannak, akik megriadtak. A vendéglő estére nagy hangversenyt hirdet. Este van. Békák tartanak hangversenyt a vasutmenti tócsákban. Kifogástalanul. Aranyosmarót felől végre bedöcög egy vicinálisNagysurányban felszáll Biró Lucián a komáromi cserkészekkel. Szklenón jártak cserkésztábort keresni Szombatby Viktor. A Prohászka Kör munkája a szociális katolicizmus jegyében Prága, május 9. A prágai Prohászka Körhöz tartozó magyar főiskolások tegnap ragyobb- szabásu összejövetelt tartottak. Rády Elemér elnök hatásos megnyitóbeszédében a társadalom súlyos betegségeire mutatott rá. A betegágynál — úgymond — sok orvos és kuruzsló között csak ketten ajánlanak határozott gyógyszert: a kereszténység és a bolse- vizmus. Csakhogy amíg a kereszténység az építő pozitivizmust,, a bolsevizmus a romboló negációt jelenti. A nagy harcot Róma és Moszkva vivja meg. Rajtunk áll, kié legyen a* utolsó szó! A katolikus, illetőleg a keresztény reneszánsz, amely egész Európában, sőt az egész földön diadalmasan előretör, biztató jelenség s ebben a pozitív munkában az ifjúságnak örömmel kell részt vállalnia. Hangsayozla végül a kapitalizmussal szemben elfoglalt katolikus álláspontot: a féktelen libaralizirus kizsákmányoló kapitalizmusával szemben a köz érdekében korlátozott magánvagyon alapjára kell helyezkednünk. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fényes István kulturreferens számolt be a kör legutóbbi munkásságáról A kör kiadásában megjelenő katolikus kulturfüzet-sorozat két újabb számmal bővült; most van ugyanis sajtó alatt Richter János szenátornak Prohásziká- ról tartott beszéde és a Prohászka Kör köré csoportosult ifjúság nagyszabású fölsorakozá- eának Ígérkező Rerum Novarum-füzet. S május végén jelenik meg a kör programadó röp- irata. Ezeken kívül számos sikerült előadás, a magyar istentiszteletek rendszeresítése s az önálló énekkar megszervezése jelentik nevezetesebb állomásait a kör eddigi munkájának. A közeljövő programján C9ongrády Béla titkár vázolta. Ennek lényege a belső és külső munka megvalósítása. Egyik a katolikus kultúrét téteknek és elsősorban a katolikus szociológiának ápolása, a másik pedig ezeknek az ifjúság közötti propagálása, továbbá a munkás ifjúság és a kör tagjai közötti kapcsolat megteremtése. A tagok még e hónapban meglátogatnak néhány prágai nyomortanyát az ezekben uralkodó állapotok tanulmányozására. Majd Fényes István fölhívta a tagok figyelmét a néhány nap múlva tartandó önképzőkört inkétra. Több admraisytrativ kérdés le- tárgyalása után Czvank László érdekes előadást tartott a belga keresztény ifjúmunkás (J. 0. C.) mozgalmakról. Az előadást több felszólalás követte, amely mind arra irányult, hegy a Prohászka Kör minél hathatósabban igyekezzék elősegíteni a szlovenszkói magyar keresztény ifjúmunkás szervezkedést. — A pozsonyi keresztényszocialisták zarándoklata Mari a völgy be május 17-én. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi keresztény szocialisták hagyományos máriavölgyd zarándoklatukat idén május 17-én rendezik, mely iránt nagy az érdeklődés a vidéken is. A zarándoklatot Gregorovits Ldpót jókat plébános vezeti, aki a magyar szent beszédet mondja Márta völgyben. Tyukoss Ev. János esperes, pápai káplán ünnepi szentmisét mond a e9te fél 8 órakor a pozsonyi Mély-uton. A rendezőség, amely az előző napon érkezők számára éjjeli szállásról gondoskodik, kéri a katolikus híveket, hogy minél számosabban vegyenek részt a lélekemelő zarándoklaton. Bugsch villa Bugseh villa SCHREIBBR PRNSIÓ Tátra Lomnic Tatranská Lomnlca A magas Tátrában az egyedüli megbízható szigorúan orthodox kóser konyha. A Magas Tátra legszebb pontján, Elő és utószezonban 10% kedvezmény. SCHREIBER Mór bórltt 1981 mAftn lO. vm^áraap. ^
