Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-06 / 103. (2620.) szám

annHÁzKi^Koigutt* * Valótlanok a ruszinszhói magyar szintársulat válságáról terjesztett hírek Kassa, mák* 8. (Kamad szerkeftztó^gttnktőL) A ru«zAn*zikól magyar színtársulat helyzetéről az utóbbi időben különféle riasztó ihirek kerül­tek forgalomba. Arról szólották’ ezek a híresz­telések, amiket nekünk itt nem volt módunk­ban ellenőrizni, hogy a ruszinezkói magyar szin­társulat, nívóját és működését tekintve, nem áll hivatása magaslatán és hogy ennek követ­keztében, a közönség egyre fokozódó közönye miatt, napról-napra súlyosabb anyagi válsággal küzd. A múlt héten módunkban volt közvetlen meg­győződést szerezni az ellenőrizhetetlen híreszte­lések valódisága felöl és megállapíthatjuk, hogy a riasztó hírek kilencven százaléka nem fedi a valóságot. A jelenleg Beregszászon játszó magyar társu­latnak a mai viszonyokhoz mérten jó szezonja van (a bérletgyüjtés például nagyszerű ered­ménnyel zárult) s ha voltak, vagy vannak is a direkciónak pillanatnyi fizetési nehézségei, az csak annak tudható be, hogy a Beregszászt megelőző munkácsi szezont viszont -katasztrofá­lisan roissz eredménnyel zárult, ami természete­sen nem maradhatott visszahatás nélkül. Aggo­dalomra azonban nincsen ok, mert a csupa első­rendű erőkből szervezett -szintársulat teljes ere­jével dolgozik s olyan eredményeket produkál, amikről csak örömmel számolhatunk be. Két előadást láttunk Beregszászon, a prózai együttes két bemutató előadását, melyek közül az egyik Sommertet Ma-ngham ,~A szent láng" cirnü drámája, a másik az „Egy leány, aki mer" cirnü nagysikerű Faragó-vígjáték premierje volt. Elsőrangú teljesítmény mindkettő, melyek­ről csak az őszinte elismerés hangján szabad beszámolnunk. Az adott körülmények közepet­te, szűk vidéki színpad korlátolt lehetőségei kö­zött, mindkét előadás a maximumát nyújtotta azoknak a követelményeknek, amikkel egy kis­városi színház nézőterére szokott beülni az em­ber. A viszonyokhoz mérten kifogástalan kiál­lítás, precíz munkáról tanúskodó rendezés, tem­pósan pergő előadás voltak a főbb erényei mindkét előad ásnak, amikért Földessy Géza rendező érdemel elsősorban hangsúlyozott di­cséretet. A két előadás szereplői, akik közül többen, minit Kormos Margit, Erdődy Lilly, He- gyessyné-Kőrössy Valér, Szakács Zoltán, H©- gyessy Nándor és maga a rendező Föídessy Géza határozottan értéke* alakításokkal emel­kedtek a vidéki követelményeik határvonala fölé, egytől-egyig becsületesen állottak posztju­kon és részt érdemelnék as őszinte elismerésből. Reméljük, hogy a beregszászi és nagyszöllősi magyarság áldozatkész támogatása hozzá*égi.ti ruezinezkói magyar színészeinkét a további ér­tékes és gondtalanabb munkához, melynek tö­retlen erővel kell állania ezután is kisebbségi életünk kulturfrontjám (—béri.) Max Lmder szerelmi tragédiája Hat évvel halála után őrültnek nevezik Paris, május 5. Páris érdeklődését teűjes mér­tékben ez a pör foglalja le, melyet az ismert fran­cia fitaikomiku®, Max Linder, volt feleségének édesanyja indított Ldnder végrendetetezerdnifci örö­kösei ellen. Max Limáért és fiatal feleségét 1925 novemberében találták meg holta® szállodai szobá­jukban. Lflnder közvetlenül halála előtt végren­deletet irt, melyben fivérét kéri meg arra, hogy egyesztendős 'leánykáját nevelje fed, még pedig olyan mintaszerű asszonnyá, akiiben mdadazon tu­lajdonságok megvannak, melyek feleségéből hiá­nyoznak. Most Linder anyósa megtámadta ezt a végrendeletet és kérd megsemmisítését, meri véleménye szerint Linder, amikor ezt a végrende­letet irta, mór őrült veit. A tárgyalások folyamián megdöbbentő drámai- Sággal bontakozik kii a nagy fi.limkomiikus zilált lellkiiólilapota. Linder 1923-ban ismerkedett meg nála 23 évvel .fiatalabb feleségével Ghamonlixban. Linder első naptól kezdve féltékenységével gyötör, te a tizenhét: éves asszonyt. Felesége mór egy fél- esztendei házaséletük utón el akart váltad tőle, de fél-elmében visszavonta a válást. Ltaderaié d* vég­rendelkezett, melyben inja, hogy állandó balóíl- félelem-ben élte életét. Linder néhány órával a halála előtt levelet irt., melyben feleségéről azt írja, hogy a ,perveraitáeok szobrat“ róla kell mintázná és „ilyen asszonyt el kell puJBBbitaali‘, A tanuk is mind Linder paitodőgükuB féltékeny­ség éról vallanak. Revolverrel kényaaeriitetlte fele­ségét bocsánatfeérésre. Egy svájci orvosprofesszor vizsgálat után kijelentette, ha Linder svájci állam­polgár lenne, azonnal az őrülitek házába szállítaná. Linder ennek a professzornak a kilinlikáján min­denkit meggyanúsított a feleségével kapcsolatban, az ápolókat, a kapust, az orvosokat, sőt még a klinika -lelkészét is. Minden este lisztet szőrt fele­sége szobája ellő, hogy a nyomokból következtetad tudjon felesége hűtlenségére. (*) Miért maradt el Farkas Márta pozsonyi fel­lépése? A pozsonyi „Kiskárpátok" leánye&erkész- C9ftpat által Pozsonyban a Vigadó nagytermében e hó 1-én rendezett művészi matinéval kapcsolato­san Farkas Márta, az ismert szlovénézkói hege­Komárom legforgalmasabb uccáján egy elkeseredett munkanélküli bosszúból leütötte a kikötő igazgatóját A merénylő azután önként jelentkezeti a rendőrségen Áldozata komoly fejsérüléseket szenvedett Komárom, május 5. (Baját tudási tőnktől.) Koaná/romlbain nagy teltümést és izgalmat kel­tett egy gyilkos merénylet, amelyet egy el­keseredett mrimkanóllktili követett el Louda Ferenc, a koimóroani kikötő igazgatója ellen. Londa igazgató erurópal hiTÜ szakeanber, aki a közelpvőlben. a hamburgi csehszlovák ki­kötő igazgatói állását fogja elfoglalni. A me­rényiéit a déli óráikban történt, amikor az igazgató hazahelió tartott. A Táró* egyik legforgalmasabb uocájábam egy romgyos rruháju, 30 év körüli férfi top­pant eléje s minden előzeite* szóváltás nél­kül három nagyerejü csapást mér az igaz­gató fejére. Az ütéseik súlya alatt Louda megtántoirodoití, majd eszméletét veszvtve lezuhant a földre. Merénylője még ekkor sem hagyta abba bántalmazását, melléj© ugrott és még kétszer a fejére csapott. Amikor áldozata véres fejjel, mozdulatla­nul maradt az uoca kövén, a merénylő ke­reket oldott. A járókelőik összeszaladtak és a közeli beteg- ©egély/ő-atmlballafőriuimlba vitték a vérző fejti igazgatót. Ott a főorvos bekötözte és megál­lapította, hogy sérüléseinek gyógykezelése pár hetet vesz majd igénybe. A kikötő igazgatójának -merénylője, mint ké­sőbbem kiderült, nem bujkált a rendőrség előli, hanem egyenes en az őrszobára ment és jelemtke- zeitt. Közölte, hogy Kulis Jánosnak hívják, azelőtt éjjeli őr volt a kikötőben, fél évvel ezelőtt azonban elbocsátották és azóta munka nélkül a legnagyobb nyomorban tengeti életét. A merényletet, azért követte el, mert az igazgató állítólag üldözte öt, ellenséges érzülleittel roUt iránta és ennék tulajdonít­ja, hogy elosapfcák állásából és nyomorba jutott. Nem volt szándékában agyonütni az igazgatót, csak meg akarta fenyíitená. A rendőrségen őrizetbe vették a merénylőt. dümüvésznő annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy az ő szereplésének az elmaradása nem rajta múlott. Ugyanis a már több Ízben elhalasztott ma­tiné végső, terminusa egy április 28-án kelt levélben történt értesítés szerint május 10-ében nyert meg­állapítást, míg egy 29-én, tehát másnap a postabé­lyegző szerint este 22 órakor postára adott levelező lapon, melyet Farkas Márta május 1-én délután, tehát a matiné lezajlása után kapott meg, arról ér- teeitették, hogy a matinét már május 1-én délelőtt fogják megtartani. Ha ezt a változást táviratilag tudatták volna vele, még megjelenhetett volna a matinét, de-igy természetesen ezt nem tehette meg. (*) A Komáromi Róm. Kát. Énekkar közgyűlése. Komáromi tudósitónk jelenti: A Komáromi Római Katolikus Egyházi Énekkar vasárnap délelőtt tar­totta negyedik évi közgyűlését a tagok élénk ér­deklődése mellett. A közgyűlésen Ma jer Imre dr. apátplébános elnökölt. Herczegh István világi el­nök megemlékezett a múlt év eseményeiről, ami­kor negyvenéve© fennállását ünnepelt* as énekkar. Kalabuez István pénztáros a számadásokat terjesz­tette elő s jegyzőnek megválasztotta a közgyűlés a lemondott Jegyző helyett Lenhardt Mihályt. (*) A Toldy-Kör mükedvelőgárdája legköze­lebb május 21-én lép föl, A pozsonyi Toldy-Kör közkedvelt műkedvolőgárdAya május 21-én, csü­törtökön este háromnegyed 9 órakor az Atlon- ban előadja Szene* Béla és Huszár Péter rend­kívül hatásos 3 főlvouásos vígjátékét, az „Ezüst Pán cél “-1 Az előadást a népszerű Niobus Harry rendezi é* a szerepek mind a legjobb kezekben vannak. (*) Megszűnt a nyiltszinl taps a bécsi Siaatsoper- ben. A bécsi Staatsoper igazgatósága hivatalos formában közölte a nyilvánossággal, hogy a* ope­raházban a szólóénekesek hosszas tanácskozása után arra- a megállapodásra jutottak, hogy megkérik a közönséget: mellőzze a nyiltszini tapsot. Utóbbi időben annyi visszaélés történt a klakk körül, hogy a helyzet komolyságára és a Staatsoper színvona­lára való tekintettel elhatározták szolidárisán, hogy nem reagálnak többé nyiltszini tapsra. A klakk ezzzel elintézést nyert. (*) Shaw mint színházi percentrekorder. London­ból jelentik: Bemard. Shaw, az amerikai adóügyi hatóságok számítása szerint ezinpadi és írói juta­lékok címén évenkint körülbelül 80.000 dollár jöve­delmet húz az Egyesült Államokból. Egyébként Shaw 15 százalékos színpadi részesedési kulcsával világrekordot tart az összes szinmüirók között, öt követi sir James Barrie 12 százalékkal, mig a többi ismertebb író jutaléka 10 százalék körül mozog. (*) Az Obsitos Komáromban. Komáromi tudósi- tónk jelenti: Minden izében pompásan sikerült elő­adást rendeztek a Komáromi Iparoskör műkedvelő tagjai. Kálmán Imre nagyszerű operettjét adták elő kitűnő szereplőkkel, a műkedvelő gárda javával. Az előadás Kaubek Frigyes kitűnő rendezésében került színre. A darab középpontja a szimpatikusán játszó Kaubekné Simon Böske volt, de a többiek is, közöttük Hornik Mariska, Balogh Trén, Drelich Rezső, Novák Imre, Langschádl János és a gárda minden tagja nagyon jól megállotta a helyét és sok derűs percet hozott. Az előadást vasárnap meg­ismétlik. A zeneszámokat az egyesület saját zene­kara kisérte. (*) Faragó Ödön lévai vendégszereplése. Lévai tudósítónk jelenti: A husvét óta itt működő nyugat- szlovenezkói magyar színtársulatnak legutóbbi je­lentősebb művészi eseménye volt Faragó Ödön ven­dégszereplése két estén. Az első este Dévai pompás víg-játéka: Az ifjú pásztor került ezinre. A darabot Földesék jó előadásban hozták ki, minden szerep­lője megérdemli az elismerést. Faragót, akit Szlo- venszkóból való távozása után most látta viszont először a lévai közönség, meleg ünneplésben része­sítette. Faragó az apa ezerepét játszotta. Jó part­nernek bizonyult a sokoldalú László Ey, de kár, hogy nagyon fiatalnak hatottá Rajt Jancsi, Tanka Dóra, Simái, Mihályi Vilcei voltak még az előadás oszlopai. Faragó máaodszor Az aranyórában lépett fel. Szép Ernő érzelmes lírai és drámai hangulatok­ban váltakozó darabjában az aranyozó melegszívű, emberséges figuráját alakította ellágyitó életes realizmussal. A Faragó rajzolta öreg figura valóban a szivünkbe lopta magát, ahol egy kedve© élmény- nyé olvadt föl. Rajz Ferenc ma nagyobb szerepben bizonyította jó színészi kvalitását. Mihályi, Simái és Novák emelkedtek még ki az együttesből. Több repriz után Kersék-premier volt. Megboldogult Kersék Jánosnak, a P. M. H. egykori lévai költő munkatársának poszthumue darabját, „A kis ose- léd“-jét mutatta be a szintársulat nagyobb erkölcsi, mint kasszádkor mellett. A darab meleghangulatu muzsikáját a. szerző fia, ifj. Kersék János kompo­nálta szép sikerrel. Az előadás főerőseége Danis volt, aki erő© drámai hatással bontotta ki lobogó érzéseit. A címszerepben Viz Juci, a szerelmeslelkü ki© cselédet megadó alázatossággal érzékeltette va­lósággá. Novák egy huncutká© öreg cseléd szerepé­ben régi jó népezinmü-ezinészemkre emlékeztetett. László Ey minden szerepben otthonos. Kovács, Rajz Jancsi, Harsány! Margit és Kemény Erzsi figyelem­reméltó alakítást hoztak ezinre. — Tendl Mária ée Sas Masa két falusi pletykás anyó kis szerepében a Ne készítsen útitervet, ne állítsa össze nyaralási programját, mig nem fordul tanácsért a Prágai Magyar Hirlap utazási és nyaralási Irodáiéhoz Pozsony, Lörinckapu ucca, Central Passage Minden kérdésben szakszerű tanácsot ad, útiterveit elkészíti, magára vállalja utazásainak és nyaralásának minden gondját- Társasutazásokat rendez, olcsó 2, 3, 4 hetes pausainyaralást biztosit különböző fürdőkben. A levelekben 2 Kc-s válaszbélyeg melléklendő. I Legszebb | a tapasz | a pesti korzón ... az itt lécö j, Bristol Szélé j uj rendszere a közönség tetszé- 1 sét megnyerte. SRapi 12'— 9.-ért kaphat — a j, szoba fekoésétöl fiiggöleg — la- !< kast és elsőrendű teljes ellátást. ^ Oöjjön, próbálja meg és mindég i csak hozzánk fog szállni. Bristol Szilé! <£udapest-(Dunakorzó. puMi-raMUWiKwaiwniWlW!' könnyezésig megkacagtatták a közönséget. Kár, hogy a stílustalanság zavarta a hatást. Hogy mást ne említsünk, Tanka Dóra egy falusi magyar nagy­asszonyt piros ruhában játszott. A figyelem minden, női szereplőnek virágcsokrot juttatott. (*) A Nyugat május clssji számának vezetőhelyőn Móricz Zsigmond Makkai Sándor, erdélyi püspök „Magunk revíziója" cirnü könyvét ismerteti é© kommentálja. Nagy Endre „Találkozásom Jobbal" cimen ir vallomást. Nagy Endre írói pályáját Mó­ricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső méltatják. A szám mellékleten bemutatja Mészáros László szobor­müvét, amelyet Nagy Endréről mintázott, továbbá Mészáros László két krétarajzát. Novellát Szabó Pál és Simkó Ervin, verset Erdélyi József, Déry Tibor és Gelért Oszkár írtak. Adorján Endre novellisz­tika© riportban emlékezik meg Hja Rjepin-nel. a nemrég elhunyt nagy orosz festővel való találkozá­sáról. Pap Károly folytatja „A nyolcadik stáció" cirnü regényét. Gazdag figyelő-rovat foglalkozik magyar és angol irodalmi aktualitásokkal, színhá­zi é« képzőművészeti eseményekkel. (•) Páriában megengedték as idegen nyelvű be-... szélőmozit A francia fővárosban szigorú hadjáratot:*. indítottak az idegennyedvü beszólőfiflim eUHen. As illetéke© hatóságiak ampám ah.Eb.ca járultak hozzá, hogy * várt* belpeirfiján levő a% uöhánysaáz né­zőt befogadó Pantheon-moaiban amigod nyelvű be- ezélőffiikneket jáfezhassamialk. Ért a rendeletét most felfüggesztették, mAre több mozgőképsziniház téri át az idegen nyelvű beszőlőfffilsnire. Az Ureuriniea nievil mozi naponta négy előadást tart, kettőt francia, kettőt mélmet nyelven. Ugyancsak német beezélőfiilimet játszik a Diaímaet-tmozgó. A Washing- ton-mozi teljesen áttért az angdl nyelvre, mig a Pagoda-mozgó spanyol nyelvű beszéMitoelciet ját­szik. Nemsokára megkezdi működését egy orosz nyelvű fflimsziniház is. A francia hatóságok ezért voltak kénytelenek ezt a rendeletét kiadná, meri a francia filmtermelés nem fedezte a szükségletet. Természetesen ennek a külföldi inváziónak nagy, ellenzéke is van. Egyes ilatpofc főképpen attól fél­nek, hogy a német fillm tökéletesen hatalmába kerilM Pániét. Mások viszont hangoztatják, hogy Berlinben nagy sikerrel játszották a „Sons le© tolta de Paris" oknál franciiarnyelvü beszélő filmet. (*) Kis művészi hírek. Párásban, Seeger zongora- gyáros arra való tekintettel, hogy manapság az emberek kisebb lakásokban laknak és kevesebb bútort használnak, mánt régebben, olyan Ma zongorát konstruált, amelynek súlya csak 80 káló. A zongorának csak öt ofcíávja van, de hangja tisztán, kifogás talonul szól. — Kunan (Kina) kor­mányzója Ho-Ősien különös óikból cenzúrázta meg az angol „Mackó Mukk". Van egy angol mese- könyv, amelynek hőse egy kisleány, AJiice, aki különböző kalandokon megy keresztül. A mesés- könyv hősei medvék, oroszlánok, amelyek termé­szetesen ugy viselkednek, mintha emberek leiméi­nek. Nagyon népszerű könyv Angliában. Ho-Csáen tábornok eltiltotta a könyv árusítását és a tilalmat azzal okolja meg, hogy a mesekönyv a medvéket és oroszlánokat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyek csak az embernél találhatók meg, így tehát megsérti az emberi méltóságot. — Barceloná­ban forradalmi hangulat van és a forradalmi han­gulat kellős közepén rájöttek arra. hogy nincs farmdalimii himnusz. Az uj katalán közi ársaság Illetékesei, akiknek nem tetszik az eddigi spanyol himnusz, most nemzetközi pályázatot fog hirdetni egy katalán himnuszra. Igen nagy összeget tűznek ki első díjnak. Szorgalmas zeneszerzőit hamar hozzákezdhetnek a komponáláshoz, bár erősen valószínű, hogy a pálmát spanyol ember fogja el­vinni. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Rángó. — Magas Tátra-íilm. ALFA: Nagyvárosi fények. (Chaplin.) 3. hét. FLÓRA: Marokkó. (Marlene Dietrich, A. Menjou.) LUCERNA: Szombatról vasárnapra. (Cseh b.-fitm.) METRÓ: Az udvari tanácsos vig Iránjai. hét. PASSAGE: Feleségein? Feleséged? (2. hét.) MACEŐKA: Őfelsége, a szerelem. (Nagy Kató.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents