Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-31 / 123. (2640.) szám
TVlSÍ májas 31, TaMnnflp. <PI«<IHMA($ÍSR^WSS 5 Beszélgetés Esterházy Jánossal az ittélő volt magyar arisztokratákról, a történelmi pályázatról s a Szentiváni Kúriáról Liptószentiván, május vége. Néhány héttel ezélőtt egy magas, vékony, közvetlen modorú fiatalember várt néháilájsoél szélok itt, de föltétlenül kulturális támogatásiban kell részesiteniök az arra szoruló szegény magyarságot! reit nem hívta meg. örülök, hogy módot nyújtott nékem is a meghívó a megjelenésre s hogy megismerkedhettem személyeken is a ezdovemszkói magyar irók legtöbbjével, akikben: sok hitet, lelkesedést és őszinteséget lótok. A beszélgetést befejeztük. A havas hegyek fölött kisütött a nap s a Kúria tagjai útnak indultak megnézni a fürdőt. Itt mindenki egy-egy elvet, világnézetet képviselt, de békésen, derűken, egymás véleménye iránti tisztelettel, mert végeredményben mindenki magyar. Szomiblathy Vliíkixxr. nyunkat a nyibrai állomáson autójával. Kul- burügyben jártunk, a magyar kultúra ügyében s ez a lódén kabát os, vadászka,lapos fiatal férfi nagyon kedves és buzgó kalauznak bizonyult, ismertetett és ismerkedett, beszélt és buzdított. Első pillanatra lászott: a magyar kultúra fanatikusa, hü segitőkéz a műveltség utján. Osalk önmagához és a tradícióihoz hü — mondta később, ahogy a nyitirai vár szűk utalt róttuk. Most újból találkoztunk a Szentivámi Kúria tanácskozóaszt a la mellett. Világos nyári kabátját nekivetette a széknek és csendesen hallgatta az irók problémáit. Legtöbben nem ismerték még s kezdetben az irók lelkében benneéiő örök szkepszissel nézte a kerékasztal ezt az uj arcot, aki alig-alig szólt- bele a tanácskozás menetébe, osak ügyelt. Hogy szlovénszkói irók problémáinak asztala mellé volt arisztokraták is üljenek le csendes hallgatónak, ez uj volt, bizarr, de nem kényelmetlen. Legszélsőbb vi- lágnézletü emberek ültek egymás mellett, a marxi dialektika hiive éppúgy kifejtette nézetét, mint a szélső jobb s a tanácskozások eoirán beszéltünk a magyar falu elhagyató tt- ságáróL, mozdulatlanságáról kulturális tekintetben s arról, hogy ezt a bulturanélküli- séget most a SzMKE kezdi ébresztgetni. Sző Jött arról, hogy a magyar falu népe alig ismeri a saját történelmét, irodalmát, műveltsége útját. Ekkor Mállott ez a hosszú, csendes fiatal férfi s azt mondta: — Tizenötezer koronát adok olyan munka számára, amely a magyar történelmet népszerű formában ismerteti. Magam nyomatom 1* ki, osztatom szét. Egy pillanatnyi csend következett. Ez az Összeg szép és tekintélyes pénz. Aki adja: az uj Szlovenszkói Mecénás. Amit ad: régen várt. Ahogy adja: nemes gesztus. ; Nem vártuk, de jólesett. A Kurta hangulata, levegője pattantotta ki ezt az eszmét. Esterházy János nemes gesztusát mindenki megtapsolta, aztán megköszönte s a Kúria legszebb emlékéi közé tetteKéfsőlbb, a tanácskozók során felállott még e ezt mondotta:-— Az itt élő volt magyar arisztokrácia olyan közömbösséggel van az itt élő kisebbséggel, magyarsággal szemben, amilyet soha el nem várhattunk volna tőle. Ha a volt alrilsztokrácüJa kultujráliis és nemzeti oldalról megteszü kötelelsgégét: joga van kritizálni állapotainkat s intézmény elnkeit, de addig nem. Amig gazdag magyar urak élnek Szlo- venszkón, akik nem áldoznak semmit a magyar kultúrára, kritizálni joguk semmit nincs 1 A Kúria egyik tagja sem arisztokrata származású. Világnézeti megoszlása is nagyon különböző. Hanem ezt a kijelentést, ezt a régen: várt kijelentést mindenki megtapsolta. Hisz ez a kijelentés is az eszmék tisztázásához vezet közelebb s ki nem akarná hamarább tisztázni a tizenkét év óta itt felgyülemlett eszméket, mint éppen az iró s a művész. Kommentárt ehhez a ki jele ntíéshez nem füzünk, még azt sem, amit egy Kúria-tag kiáltott közibe: „delbuisset pridem“, de nagyon érdekes, hogy éppen saját osztálybeli mondja ezt a volt arisztokráciáról. Természetesen megkérdeztük Esterházy Jánost, hogyan gondolja kommentálni ezt a kijelentését. A fürdő halijának kényelmes székiében aztán így beszél tovább, de ez már iaz interjú formáját öltötte magára. — Sajnos, azt kell mondanom, hogy az itt élő régi arisztokraták annyira letargikusak, hogy még osak nem is kritizálnak. Sok a volt arisztokrata, aki elfeledkezett a no- folesse oblige-ről, de remélem, ebből a letargiából fel lehet őket ébreszteni, mihelyt ta agyar kulturügyről van szó. 1 — Az itt élő volt magyar arisztokrácia nagy része, akik igényt tartanak arra, hogy őket ma ie a régi tisztelet övezze, a nobles- se oblige-t feledik s megfeledkeznek arról, hogy nevükkel s élvezett birtokaikkal kötelességük is van az itt élő magyarsággal szemben. Ha nem is politikai megmozdu— Mi vitte önt erre a gesztusra, hogy pályadJijat tűzzön ki a magyar történelem megírására s azt ki is nyomassa? — Érzem, hogy ilyen könyvnek hiánya van. Szükséges. Aztán meg a köteless/égér- zet. Nem szabad visszavonulnunk s csendben élnünk s ugyanakkor megkövetelnünk azt, hogy a magyar paraszt s a magyar intelligens osztály szavazzon a magyarság pártjaira s álljon ki értük. Mit kívánjunk a kenyénkereső kisembertől, ha mi visszavonulunk. Remélem, hogy e tekintetben most már miközülünk is megmozdult néhány ember, tudatára ébred kötelességének és sorompóba áll! — A pályázat? — Fenntartom magamnak természetesen azt a jogot, hogy én Írjam ki a népszerű magyar történelem megírására szóló pályázatot s a bíráló bizottság tagjait i(S én nevezzem ki, hiszen a kinyoimatás költségeit is magam viselem. A határidőt is magam tűzöm ki erre. Milyen szép ajándék lesz ez falun! A bíráló bizottságban magam is benne kívánok lenni. Komoly, szép történelmi munkát várok, könnyen olvashatót, hiteleset s az uj magyar történetkutatás eredményeivel. — Mit szól a Szentiváni Kúriához? — A Szentiváni Kúria munkáját nagy örömmel fogadja az ember, mert tömöríti a szlovenszkói magyar művelődés tagjait. Remélem, hogy kellő vezetés mellett meghozza a kellő gyümölcsöt is. Ellenben nem tagadhatom azt, hogy meglepett, hogy a Kúria, ha talán tévedésiből is, a szlovén szkói magyar irodalom egyes számottevő ©mibeFűzve Ki 22'- Kötve Ki 32 A kozmikus sugarak titkát fürkészte Piccard a sztratoszférában Einstein elméíeiéneh vakmerő gyakorlati igazolása 16.000 méter magasságban Prága, május 30. A légkör meghódításának hősi korszakában élünk. Egyre eredményesebben és egyre magasabbra eregetik a légkör-kutató rakétákat és lehet, hogy nemsokára kilométerek százainak magasságából fognak tudományos értékükben megbecsülhetetlen adatokat az atmoszféra határrégióiból lehozni. A dessaui Junkers-repülőgépmüvek körülbelül egy éve igyekeznek megvalósítani a 16 kilométer magasba való repülést, a konstrukciós fejlődésnek immár figyelemre méltó állomásait hagyták maguk mögött. A Junkers-név biztosítéka annak, hogy az egyszer lehetségesnek felismert és kitűzött célt hamarosan el is fogják érni. Most aztán a laikns közönséget, de főképpen a szakköröket lázas izgalomba hozta Piccard tanár startja. A vállalkozást a tudományos kutatás belga nemzeti alapja finanszírozta. 16.000 kilométernyire a tengerszin fölé akartak jutni, hogy a szédítő magasságban fizikai megfigyeléseket és méréseket végezzenek. Mi emberek, a levegő óceán fenekén élünk, mely minden tengernél mélyebb. Még a legmagasabb felhők sincsenek 10 kilométernél magasabbra fejünk fölött, de még sok száz kilométernyire van fölöttünk levegő, habár mindig ritkább és ritkább. Az ismeretlen légtenger Az atmoszféra, amely földünket a világűr fagyos hidege ellen, meleg takaró gyanánt védi. már nem az az ismeretlen birodalom, mint nehány évtizeddel ezelőtt. Nagyjában két régiót különböztet meg a tudomány: az alsót, az úgynevezett troposzférát, melyben az oly változatos és számunkra oly fontos időjárás-jelenségek játszódnak le, ahol napfény, eső, szelek, zivatar kergetik egymást és amelynek hőmérséklete felfelé rohamosan csökken. És a felső, az úgynevezett sztratoszféra, ahol viszonylagos nyugalom van, nincsenek többé felhők, eső, változó szelek, sem hőmérsékletkülönhségek, örökös egyformaságban már csak vízszintes, egyenletes, hatalmas áramlatok vonultak tova egész évben változatlan pályájukon és a hőmérséklet mindenütt körülbelül egyforma, sőt helyenként a világűr felé lassanként emelkedő, ötven kilométer magasságban terül el a napfény ultraibolyasugarait elnyelő ózonréteg, 80 kilométer magasságban lebegnek a világító éjjeli felhők, vulkánkitörések végtelen finoman eloszló termékei, 120 kilométernél gyulnak lángra a föld légkörében rézsutt beszáguldó meteorok, aztán az északi fény és a rövid — rádióhullámokat visszaverő Hea- viside — réteg anyagtalan erőinek a birodalma kezdődik, melynek már végtelen híg levegője lassanként belevész a világűr Kietlenjébe. Manapság már nagyszerű eszközök vannak, melyek segítségével sokat megtudunk a levegő legvégső határáról is. így az automatikus és érzékeny meteorológiai műszereket, a precíziós mechanika valóságos remekeit, a 36 kilométernyire felszálló szabad léggömbök viszik a magasba és ezek pontos jelentéseket hoznak magukkal. A színképelemzésnek csodája lehetővé tette a távoli és különben megközel i thetetlen északfény-régiók megismerését. De Piccard tanár az első ember, aki saját személyes tapasztalása alapján számol majd be a sztratoszféráról. Abban a régióban, melyet bebarangolt, emberi élet ma mesterséges oxigénlélegzéssel sem tartható fenn, mert a hág levegőben ereink a nagyobb belső nyomástól megpattannának. A magasságok veszélyeivel úgy szállt szembe ,hogy jármüvének laluminiumgon- doláját hermetikusan elzárta a külső levegőtől, belsejében így normális volt a nyomás. A külvilág megfigyelése vastag üvégü ablakon keresztül történt. Különböző készülékek a kilehelt szénsavat nyelték el. Az 50—60 fokos hideg ellen a bátor tudós úgy védekezett, hogy a gömbölyű megfigyelő gondola felületének egyik felét feketére festette. Ezt a részt fordította a nap felé. hogy a központi égitest bőséges sugarait magába nyelje, a gömb másik fele thermos-palaekszerüen tükörsimára csiszoltan nem engedte a belső meleget kisugározni. — Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkentL Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. BBaffiBBHillIII MM IWI I liMI ■■ ■ ........... A tu dós kutató utazásának tulajdonképpeni célja: az úgynevezett kozmikus sugtarlsik megfigyelése volt. Ez a láthatatlan kozmikus sugárzás a rádium-gamma ©ugaraival rokon, de átütő képessége töibbszáztszor aJkkotna, minit a földiön ismert legkeményebb rbnltjgen- vagy rádium sugarjalké. Míg ez utóbbiak a nehéz atomok szétesésénél keletkeznek, addig a Hess és Millikan által néhány éve felfedezett világürsugara- kat az anyagiak távoli, most születő naprendszerekben, a hidrogénből és héliumból való felépülésnél uralkodó sok millió voltos elektromos feszültség hozza íétile. Elméleti megértésüknél fontos szerepet játszott Einstein egyik leghíresebb tétele, amely szerint a látható és tapintható anyag semmi egyéb, mint óriási energia-mennyiségek sűrűsödéséinek megmerevedett formája. Einstein idevonatkozó képlete azt mutatja, hogy tetszés szarfníti anyagaik minden gyamjában rengeteg, félelmetes feszültségű rejtett erő lakik, melyet ha át tudnánk alakítani hasznosítható energiává, akkoir Szlovenszkói egy hétre el tudnék látni világítási árammal, tehát kő-
