Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-29 / 121. (2638.) szám

t931 május 29, péntek. T>KA:GM-A^AGÍ3Mi-H!ULAr» A magyar képviselőház törvénybe iktatta Apponyi érdemeit A tmwémiwaúmpolitikai emlékirataiért 250.000 pengő tiszteletdijat állapit meg — Miniszterelnöki nyugdijat kap a 85 éves nagy magyar államférfit! Budlaipest, május 28. (Budapesti szerkesz­tőségünk teleliomjelentése.) Már a kora dél­előtti órákban a képviselőház környékén észrevehető volt, hogy nem mindennapi eseményre készül a törvényhozás. Az autók és fogaitok egéfSz sora érkezik a képviselő­ház feljárata elé, a folyosók é3 a karzatok télivé van inak. A képviselőik kivétel nélkül miind feketében jelentek meg az ülésen, hogy ünnepeljék Apponyi- Albert grófot. A mini sátori bársony székeken helyet foglalt Bethlen István gróf miniszterelnök, Káro­lyi Gyula gróf külügyiminiszter, Zsit'vay Ti­bor igazságüigymin iszter, Wekerle Sándor pén zügyim ini$ztér, Búd János kereskedelem­ügyi miniszter és Mayer János földművelés­ügyi miniszter. Alimássy László elnök ne­gyed tizenegy órakor nyitja meg az ünnepi ülést és egy törvényjavaslatot terjeszt be, amely nagyjában igy szól: „Ma nyolcvanöt esztendős Apponyi Albert gróf, a nagy magyar államférfin. Az Isten megengedte, hogy jó fizikai éls széllemíi egészségben élje meg ezt a magas életkori Apponyi egész életén keresztül ideálokért küzdött, önzetlen volt és minden téttét sze­retett hazájáért végezte. Nagy műveltsége, nyelvtudása és felkészültsége külföldön is nagy roikoniszenvet szerzett njelmze térnék, mert ahol megjelent, beszédeivel és érvei­vel kaput nyitott nemzete számária. Fellépé­se, hatalmas szónoki elánja nagy csodálatot és megbecsülést válíoitt ki irárltia és rajta keresztül egész nemzete iránt. Hatalmas ‘szellemének nagy gazdagságát mindeínikojr hazája javára használta fel és élete minden tépésével fáradhatatlanul küzdött szertetett 'hazája ügyéért. A babérleveleiket, aimielyék •ezekért osztályrészül jutottak melká soha­Baliazár püspök a keresztény egyházak együttműködéséről Budapest, május 28. A triszjám/truíM református egy­házkerület püspöke, BaMiazár Deaső d'r. a legutób­bi napokban kezdte meg hosszabb egyház-vizsgáló generális viziláoióját a bihar-énmellékri egyház­megyében. A ■meglátogatott községekben eddig még soha nem járt református püspök hiivetallos üiikiüi- detéöben. Az egyik községben, Furtán a római katolikusok is üdvözölitek a református egyházfőt Nyári Ignác esperes üdvözlő beszédétre Baltihazár Dezső a kö­vetkezőképp válaszolt: — A közért való fáradozásaimnak legmaradam­döbb jutalmát találom a megértésben, amely elosz­latja a személyem körül oly régóta megnyilatkozó félreértéseket. Nagy a jelentősége e küldöbteégjá- rásnak általános szemiponitból is, mert ha itt, a vi­déken megkezdődik a szeretetteljes közeledés a történelmi egyházak között, ennek jótékony hatása ott iis megérzik majd, ahol haitalmd és politikai szem­pontok a döntők. Az együttes szolgálat; lehetősége a legnagyobb öröm a mi számunkra, mert a kivált­ságosok találkozása ez a legszentebb oltár előtt. — Itt engem az őszinteség és a szeretet mézével kínáltak meg. Hadd mondjam el, hogy alig két hete, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ur meghívására az egyházak képviselői közös érte­kezletet tartottak egy közös veszedelem elhárítá­sára. Ezen az értekezleten nagyon szép jelenetnek lehettünk tanúi. A hercegprímás ur őeminenciája ugyanis, aki két püspökével együtt képviselte a római katolikus egyházat, olyan kijelentéseket tett, amelyek teljes mértékben megnyugtatták a lelke­ket. Mindannyiunkat felemelő hangulat töltött el, amikor láttuk, hogy tökéletes egyetértésben, szinte felfrissülve mentek széjjel az értekezlet tagjai. — Nem hiszem, hogy ezeket a benyomásokat, akár egyik, akár másik fél elfelejtené. És ez a je­lenet feljogosít engem arra a remén ységre, hogy az uj, neme6 hangulat tovább fog folytatódni és megtenni áldásos gyümölcseit az egyházak életé­ben és bizalomtelljes kooperációjában* Zajos éljenzés harsant fel Baltazár püspök sza­vaira mind a római katolikus, mind a református vezetőemberek sorában. sem tartotta meg magánjaik, mindig átnyúj­totta nemzetének, aminek jótékony hatását, jelenleg is élvezzük és érezzük. A mai na­pon és a jelen pillanatban a nemzet jó­kívánságai szállnak feléje. Millió és millió meghatódott szív mond hálás köszönetét Appomyinak.“ A továbbiakban a törvényi a vaslat. azt ja­vasolja a képvis dobásnak, kérjék föl Appo- nyit, hogy feleségével együtt írja meg poli­tikád és diplomáciád pályáján szerzett tar pasztallataít ég ezért a nemzőt 230.000 pen­gőt állapit meg számukra, tiszteletdij gya­nánt. Ezenkívül javasolja a törvényjavaslat, hogy júniustól kezdödökeg a költségvetésbe Apponyi számária teljes minis zt erein ölei nyugdijait illés Szenek be amit Apponyinak élete cégiéig folyósítanak, halála után pedig a miniszterelnöki nyugdíj felét kapná fele­sége. A törvényjavaslat felolvasásba után a kép­viselők felállnak helyükről és perc ékig él- jenzik a távollévő Apponyit, aki szűk család dl körben, gyöngyösiapáti birtokán ünnepli születése napját. A képvisélöház ezután egy­hangúlag megszavazta a törvényjavaslatot. Ezután Károlyi Gyula gróf külügyminisz­ter beterjesztette a Bécsiben januárban megkötött magyar-osztrák barátsági, békél­tető eljárási és választott bírósági szerző­désről szóló törvényjavaslatot, östtfr József fölszólalása után a képviselő-ház általános- ságiban és részleteiben is elfogadta a javas­latot. Teljesen kezelés nélkül. ,A jégszekrényt most Átvettem Magyaráz­zák még meg kérem a kezelését." ..Nagyságos asszony, az Elektro-Lux jég­szekrényhez nem szükséges sem használati utasítás sem magyarázat. Tényleg beüljesen önműködőn és automatikusan dolgozik, úgy- hogy önnek egyáltalán nem kell vele törődnie." ELEKTR0-LUX flO PBPG „Szükségünk van a magyar kisebbség újjászervezésére és a magunk revíziójára” Törköly József dr, nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap számára — „Meg kell szervezni a magyar értelmiséget, hogy a fala segítségére siethessen" — „Szörnyüségf hogy a magyar fiatalság a szellemi munkanélküliség kinjában elsorvadjon" „Megfontoltsággal párosult nemzeti radikalizmus kell!11 Rimaszombat, május 28, A csehszlovákiai magyarságnak ma két­szeresen súlyos életkérdéseivel szembenézve a védekező és az építő munka legtöbb ered­ményt ígérő utjain kel haladnunk. Ennek tudatában indulok el fölkeresni Törköly Jó­zsef dr. képviselőt, a magyar nemzeti párt országos elnökét, ragyogó májusi napon. A szélső házaknál még kisétálok a dombra, hogy szülővárosom panorámáját föl szívjam. A konzervgyár hatalmas épülettömbje fölött, a nagy fekete gyárkéményre két gólya lép le. Figyelem. Igen. Fészket raknak, azt tata­rozzák. A sokszáz munkás kenyértelen és gólyák fészkelnek rettentő szimbólumként a nyomor és romlás fölött. Törköly József dr. az alábbi, közérdekű nyilatkozatait annak kihangsulyozásával ad­ta, hogy nem -mint pártember, csupán mint magyar ember kíván felelni kérdéseimre, 1, A nemzeti kisebbségeket is károsan érintő, sőt pusztulással fenyegető gazdasági válsággal szemben mit tart képviselő ur a magyar nem­zeti kisebbség teendőjének? — A magyar nemzeti kisebbség újjászer­vezését, Ennek érdekében a magunk revízió­ját A nemzeti feladatok közül mindent meg kell látni, még azokat iá, amiket eddig ta­lán nem vettünk éezre. Számba kell venni a nemzeti anyagi erőket, a nemzeti vagyont, a nemzeti energiák és képességek összessé­gét, az intézményeket, amelyek jól vagy rosszul! vannak működésbe állítva, tehát a javítási vagy továbbfejlesztési szükségessé­geket és amikor a nemzeti szükséglet és nem­zeti fedezet kérdésének mérlegét megállapí­tottuk, az egész nemzet szervezettségét mun­kába kell állítani a nemzeti célkitűzések ér­dekében. Nem elég a politikai szervezettség! Ufabb letartóilalás a Itassa! isaionaszaliadilási ügyben Kassa, május 28. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A kassai katonásza- baditási afférben ma délelőtt újabb letartóz­tatás történt. A vizsgálóbíró utasítására le­tartóztatták Uhr Miksa talmudistát, aki állí­tólag szintén felhajtóként szerepelt a katona- szabaditási afférban. Uhr Miksát ma átadták az államügyészségnek. — A magyar nemzeti kisebbség jogi, gaz­dasági és kulturális tekintetben való szomorú sorsa és az, hogy a hatalmi politika nem kí­ván a magyar nemzeti kisebbség jóléte és nemzeti kultúrája érdekében pártfogólag in­tézkedni, meggyőzhetett minden kisebbségi magyart arról, hogy teljesen magára van hagyatva és az élotveszedelemből való kiszabadulás kizárólag a saját erőire utalja. Ez a belá­tás magával hordja azonban azt a köteles­séget is, hogy a nemzeti szervezettség tel­jességét építsük ki. Nem elég a politikai szervezettség, gondoskodni kell és pedig a lehető legsürgősebben a nemzet gazdasági érdekvédelmi szervezeteinek tökéletes ki­építéséről és> a magyar értelmiség külön­álló, összefogó szervezetének létesítéséről és arról, hogy a mezőgazdasági érdekvéde­lem és a magyar értelmiség szervezete fu­tólépésben fogjon az együttműködő mun­kába. — Nem szabad elfelejteni azt, hogy itt. a tőke és az ipari munka némiképp szervezve van, de a mezőgazdaság és a magyar értelmiség köldustestvérként, szervezetlenül állanak a nyomort termő idők viharában. Ezen hiány­zó szervezetek megteremtése és eredmé­nyes együttműködés nélkül a magyarság fennmaradását biztosítani nem lehet. A szociális gondolat — Az érdekvédelmi szervezetek kimunká­lásánál a nemzeti gondolat a fő-fő irányító és mozgató erő, de nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a szociális gondolatnak is kétségtelenül együttható erőként kell a nemzeti gondolat­tal fellépnie. — Szükséges a nemzeti kultúra fejlesztése fokozatosan egészen a kulturális autonómia eléréséig és ez a fejlesztés szintén csak az önerőből biztosítható. Azonban az önsegély itt azért szükséges, mert amely nép sötétségben botorkál, az sötétségre is lesz örökre kárhoztatva. Kenyeret l 2. Ezen teendők elvégzésére a nemzet melyik rétegének munkáját tartja igénybeTeendőnek? — A nemzet egész egyetemét. Mert az az igazi nemzeti politika, amely a nem­zet önerejéből biztosítja a nemzet tagjai­nak egyéni és nemzeti boldogulását. Ne­künk arra kel! törekednünk, hogy minden magyarnak a lehetőség határain belül meg legyen a maga munkaalkalma és ezáltal a becsületes kenyere. Lehetne arról beszélni, hogy a nemzet ter­melő rétege és fogyasztó tagjai a mai ki­egyensúlyozatlan állapotban nem teszik-e lehetetlenné az egyetemes nemzeti munkát? Ezeket az aggályokat félre kell dobni, mert hisz egyrészt a ma ellentétesnek látszó osztálytörekvé­sek, mihelyst az egyetemes nemzeti eszme szolgálatába állanak, belátják az együttmű­ködés szükségességét, a nemzet ég a nem­zeti élet keretén belül a nemzet és a saját boldogulásuk érdekében. Az emberi önsegély, a kooperativizmus esz­méje kiegyenlítő eszme és ennek a világánál lehetetlenség a nemzeti életben a szövetkezeti hálózat megteremtésének, az önkormányzatok és a községek szolida­ritásának szükségét meg nem látni Ismétlem tehát, hogy ezen eszmék és gondo­latok árnyékában újra csak azt látom, hogy a nemzeti munka önvédelmi és építő mun­kájához a nemzet egész egyetemének mun­kájára van szükség. A fala — Természetes, hogy amikor az egész vilá­gon is áll az a tétel, amely nálunk Szloven- szkóban a mezőgazdasággal foglalkozók het­venszázalékos jelenlétében fokozottabb jelen­tőséggel bír, hogy a föld az élet alapja, a nemzeti munka nagyrésze a mezőgazda- sággaíi foglalkozó testvéreink vállaára ne­hezedik legnagyobb részt. De mivel ezek munkájának eredményességéhez a megfon­toló, irányitó, szervező és vezető szellemi munka nélkülözhetetlen, azért állítom, hogy a magyar értelmiség kötelessége ennek a munkának a teljesítéséhez haladéktalanul hozzálátni, mert ez nemzeti kötelességünk­A legkisebb erőre is szükség van — A kisiparos, a kispolgár szolgálatai is nél­külözhetetlenek, de — számarányuknak meg­felelően — méreteikben kisebbek. A fizikai munkások jelentősége a szlovenszkói gyár­ipar végső haldoklása következtében kisebb erőt képvisel, de mi oly szegények vagyunk, hogy nekünk a legkisebb erőre is szükségünk van. Tőkénk úgyszólván nincsen, de a tőkeképző­dés és a kicsi töke nemzeti érdekből való összpontosulása, csak lehetőségének a meg­teremtése egyik főcélja a nemzeti küzdelem­nek. Szóval minden jó magyarnak minden jó szolgálatát kívánja a nemzeti munka ered­ményessége. Az értelmiség és az iijttság problémája 3, Hogyan képzeli képviselő ur az eddig szer­vezetlensége miatt, passzív magyar értelmiség és a közélet, kapui előtt álló magyar ifjúság fokozttabb bekapcsolódását és felhasználását a nemzeti életben? — Az itteni magyarság nemzeti jövedelme nem elégséges az itteni magyarság összes tagjainak életszükségleteinek megfelelő ki­elégítéséhez. A meglevő nemzeti jövedelemből munká­juk értékéhez viszonyítva nem jut elégsé­ges rész a magyar szellemi munka nemzeti napszámosainak. Tehát abszolúte és relatí­ve kevés a nemzeti jövedelem ahhoz, hogy a magyar szellemi munkások köréből ki le­gyen zárva a szellemi munkanélküliség. Be kell tehát látni, hogy a nemzet, érdeké­iben, de a szellemi munkások érdekében is 5

Next

/
Thumbnails
Contents